Tanítsátok meg a gyermekeiteknek, hogy szeressék Jehovát!
Tanítsátok meg a gyermekeiteknek, hogy szeressék Jehovát!
„Mint a nyilak a hős kezében, olyanok az ifjúkor fiai” (ZSOLTÁROK 127:4)
1–2. Milyen értelemben olyanok a gyermekek, mint „a nyilak a hős kezében”?
AZ ÍJÁSZ épp célba lőni készül. Gondosan a húrra helyezi nyílvesszőjét, majd megfeszíti izmait és meghúzza az íjat. Bár nagy erőt fejt ki, mégis időt szán a célzásra. Majd kiröpíti a nyílvesszőt. Hogy célba talál-e, az több mindentől függ, például attól, hogy mennyire ügyes az íjász, milyen a széljárás, és hogy milyen a nyílvessző állapota.
2 Salamon király a gyermekeket „a hős kezében” lévő ’nyilakhoz’ hasonlította (Zsoltárok 127:4). Figyeld meg, hogyan lehet alkalmazni ezt a szemléltetést. Az íjásznak viszonylag rövid ideig van a húron a nyílvesszője. Hogy célba találjon, gyorsan kell kiröpítenie a nyilat. Ehhez hasonlóan a szülőknek is viszonylag rövid idejük van arra, hogy kifejlesszék gyermekeikben a Jehova iránti, szívből fakadó szeretetet. A néhány rövid évnek tűnő időszak után a gyermekek felnőnek, és elhagyják a szülői házat (Máté 19:5). Célt fognak-e érni, vagyis a gyerekek továbbra is szeretni és szolgálni fogják-e Istent, amikor már nem otthon élnek? Ez számos tényezőtől függ. Közülük három a következő: milyen ügyesek a szülők, milyen környezetben nőnek fel a gyermekek, és hogyan reagál a ’nyílvessző’, vagyis a gyermek a nevelésre. Vizsgáljuk most meg részletesen ezeket a tényezőket. Először nézzük meg egy ügyes szülő néhány jellemzőjét.
Az ügyes szülők jó példával járnak elöl
3. Miért kell, hogy a szülők szavai mögött tettek is legyenek?
3 Jézus példát mutatott a szülőknek abban, hogy azt cselekedte, amit prédikált (János 13:15). Ezzel szemben a farizeusokat elmarasztalta, mivel ők csak beszéltek, ’de nem cselekedtek’ (Máté 23:3). Ahhoz, hogy a szülők ösztönözni tudják a gyermekeiket Jehova szeretetére, nem szabad, hogy a tetteik meghazudtolják a szavaikat. A szavak, melyek mögött nincsenek tettek, éppolyan hasztalanok, mint egy íj húr nélkül (1János 3:18).
4. Milyen kérdéseket tegyenek fel maguknak a szülők, és miért?
4 Miért olyan fontos a szülői példa? A felnőttek úgy tanulhatják meg szeretni Istent, ha megfigyelik Jézus példáját. Ehhez hasonlóan a gyermekek is úgy tanulhatják meg szeretni Jehovát, ha követik a szüleik jó példáját. Egy gyermeket a társai erősíthetnek, vagy ’megronthatják a hasznos szokásaiban’ (1Korintusz 15:33). Életének nagy részében, különösen a formálódás fontos éveiben, a gyermek legszorosabb társai a szülei, akik egyben a legnagyobb hatással is vannak rá. Ezért a szülők kérdezzék meg maguktól: „Milyen társaság vagyok a gyermekemnek? A példám arra ösztönzi őt, hogy hasznos szokásokat alakítson ki? Milyen példát mutatok az olyan létfontosságú dolgokban, mint az imádkozás és a Biblia tanulmányozása?”
Az ügyes szülők együtt imádkoznak a gyermekeikkel
5. Mit tanulhatnak meg a gyermekek a szüleik imáiból?
5 A gyermekeid sokat tanulhatnak Jehováról, ha hallják az imáidat. Milyen következtetésre juthatnak, amikor hallják, hogy hálát adsz Istennek étkezésekkor, és imát mondasz, amikor együtt tanulmányozzátok a Bibliát? Valószínűleg megtanulják, hogy Jehova gondoskodik a fizikai szükségleteinkről, melyekért köszönetet kell mondanunk, és hogy Ő tanít nekünk szellemi igazságokat. Ezek értékes leckék (Jakab 1:17).
6. Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek, hogy érezzék, Jehova személy szerint érdeklődik irántuk?
6 De még többet érsz el, ha az étkezéseken és a családi bibliatanulmányozáson kívül máskor is imádkozol a családoddal, és ha az imáidban olyan dolgokat is megemlítesz, amelyek téged és a gyermekeidet is érintenek. Így segítesz a gyermekeidnek, hogy érezzék, Jehova a családotok része, és ő személy szerint mélységesen törődik veletek (Efézus 6:18; 1Péter 5:6, 7). Egy édesapa ezt mondja: „Lányunkkal a születése óta együtt imádkoztunk. Amint idősebb lett, imádkoztunk azért, hogy jó társaságot válasszon magának, valamint más dolgokért is, amelyek érintették. Egészen addig, míg férjhez ment, és elkerült otthonról, egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne imádkoztunk volna vele.” Te is tudnál mindennap imádkozni a gyermekeiddel? Tudnál nekik segíteni, hogy Jehovát a barátjuknak tekintsék, aki nem csupán a fizikai és szellemi szükségleteikről gondoskodik, hanem az érzelmi szükségleteikkel is törődik? (Filippi 4:6, 7).
7. Mit kell tudniuk a szülőknek ahhoz, hogy konkrétak legyenek az imáik?
7 Persze ahhoz, hogy konkrétak legyenek az imáid, tudnod kell, mi történik a gyermekeddel. Figyeld meg, mit mond egy édesapa, aki két gyermeket nevelt fel: „Minden hét végén két kérdést tettem fel magamnak: »Mi minden aggasztotta a gyermekeimet ezen a héten? És milyen jó dolgok történtek velük?«” Szülők, ti is fel tudnátok tenni magatoknak ilyen kérdéseket, majd bele tudnátok foglalni a gyermekeitekkel mondott imáitokba a válaszok némelyikét? Ha így tesztek, az nemcsak azt tanítja meg nekik, hogy imádkozzanak Jehovához, az Ima Meghallgatójához, hanem azt is, hogy szeressék Őt (Zsoltárok 65:2).
Az ügyes szülők jó tanulmányozási szokásokra ösztönöznek
8. Miért segítsenek a szülők a gyermekeiknek szokásukká tenni Isten Szavának a tanulmányozását?
8 Hogyan befolyásolhatja egy gyermeknek az Istennel ápolt kapcsolatát az, ahogyan a szülei tekintenek a bibliatanulmányozásra? Mindenféle kapcsolat csak úgy erősödik és marad fenn, ha a felek nemcsak beszélnek egymással, hanem meg is hallgatják egymást. Egyebek között úgy hallgatjuk meg Jehovát, ha ’a hű rabszolga’ által készített kiadványok segítségével tanulmányozzuk a Bibliát (Máté 24:45–47; Példabeszédek 4:1, 2). Ahhoz tehát, hogy a gyermekek tartós, szeretetteljes kapcsolatot alakítsanak ki Jehovával, a szüleik bölcsen teszik, ha buzdítják őket, hogy szokásukká tegyék Isten Szavának a tanulmányozását.
9. Hogyan lehet segíteni a gyermekeknek, hogy jó tanulmányozási szokásokat alakítsanak ki?
9 Hogyan lehet segíteni a gyermekeknek, hogy jó tanulmányozási szokásokat alakítsanak ki? A szülők most is a példájukkal tudnak a legjobban tanítani. Azt látják a gyermekeid, hogy rendszeresen, élvezettel olvasod vagy tanulmányozod a Bibliát? Valószínűleg nagyon lefoglal a gyermekeidről való gondoskodás, és talán azon tűnődsz, hogy mikor tudnál időt szakítani az olvasásra és a tanulmányozásra. De kérdezd meg magadtól: „A gyermekeim rendszeresen azt látják, hogy tévét nézek?” Ha igen, tudnál némi időt lecsípni ebből, hogy jó példát mutass nekik a személyes tanulmányozásban?
10–11. Miért tartsanak rendszeres családi tanulmányozást a szülők?
10 A szülők egy másik gyakorlatias módon is megtaníthatják a gyermekeiknek, hogy hallgassanak Jehovára: úgy, ha rendszeresen tartanak családi bibliatanulmányozást (Ézsaiás 30:21). Némelyek azonban ezen gondolkodhatnak: „Miért szükséges a gyermekeknek a családi tanulmányozás, ha egyszer a szüleik rendszeresen elviszik őket a gyülekezeti összejövetelekre?” Ennek több nyomós oka is van. Jehova azt szánta elsődleges felelősségül a szülőknek, hogy tanítsák a gyermekeiket (Példabeszédek 1:8; Efézus 6:4). A családi bibliatanulmányozás azt tanítja meg a gyermekeknek, hogy az imádat nem egy formális szertartás, melyet csak nyilvánosan gyakorolnak, hanem része a család magánéletének (5Mózes 6:6–9).
11 Ezenkívül egy jól megtartott családi tanulmányozás betekintést engedhet a szülőknek abba, hogy mit gondolnak a gyermekeik a szellemi és erkölcsi kérdésekről. Például amikor a gyermekek még kicsik, a szülők olyan kiadványokat használhatnak a tanulmányozáson, mint a Tanulj a nagy Tanítótól! című könyv *. Ennek a bibliatanulmányozási segédeszköznek szinte az összes bekezdése azt kéri a gyermekektől, hogy mondják el a véleményüket a tárgyalt témáról. A könyvben megemlített bibliaverseket elemezve a szülők talán képesek segíteni a gyermekeknek érzékelőképességet kifejleszteni a „helyes és a helytelen közötti különbségtételre” (Héberek 5:14).
12. Hogyan szabhatják a szülők a családi tanulmányozást a gyermekeik szükségleteihez, és te mit találtál hatásosnak ezzel kapcsolatban?
12 Amint a gyermekeitek nőnek, a tanulmányozást szabjátok a szükségleteikhez. Figyeljétek meg, miként segített egy házaspár a tizenéves gyermekeinek mérlegelni azt, hogy elmenjenek-e egy iskolai táncos partira. Az édesapa ezt mondja: „Elmondtuk a gyermekeinknek, hogy a következő családi tanulmányozás részeként eljátsszuk, hogy én és a feleségem leszünk a gyermekek, a lányaink pedig a szülők. A lányok eldönthették, hogy melyikőjük lesz az apa, melyikőjük az anya, de közösen kellett kutatniuk a témában, és nekik kellett útmutatást adniuk a táncos partikra vonatkozóan.” Milyen eredménnyel járt ez? „Elcsodálkoztunk, milyen tisztán látják a lányaink a kérdést (amikor a szülői szerepet játszották el), miközben elmagyarázták nekünk (gyerekeknek) a Biblián alapuló érveiket, hogy miért nem lenne bölcs elmenni erre a táncos partira – folytatja. – Nagy hatással voltak ránk azok a javaslataik is, hogy milyen más elfogadható tevékenységeket lehetne helyette csinálni. Mindez értékes bepillantást engedett a gondolkodásukba és vágyaikba.” Az igaz, hogy állhatatosságot és jó képzelőerőt igényel, hogy mindig rendszeres és időszerű legyen a családi tanulmányozás, de az eredmény megéri az erőfeszítést (Példabeszédek 23:15).
Teremts békés légkört
13–14. a) Hogyan teremthetnek a szülők békés otthoni légkört? b) Milyen haszna lehet annak, ha a szülő beismeri, hogy hibázott?
13 A nyílvessző nagyobb valószínűséggel ér célba, ha az íjász nyugodt körülmények közt céloz és lövi ki a nyílvesszőt. Éppen így, a gyermekek is nagyobb valószínűséggel tanulják meg szeretni Jehovát, ha a szülők békés otthoni légkört teremtenek. Jakab ezt írta: „az igazságosság gyümölcsének magját békés körülmények között vetik el azoknak, akik békét szereznek” (Jakab 3:18). Hogyan teremthetnek a szülők békés otthoni légkört? A házaspárnak meg kell őriznie az erős házastársi köteléket. Az a férj és feleség, akik szeretik és tisztelik egymást, nagyobb eséllyel tanítják meg a gyermekeiknek, hogy szeressenek és tiszteljenek másokat, így Jehovát is (Galácia 6:7; Efézus 5:33). A szeretet és tisztelet előmozdítja a békét. Az a házaspár, amely békében él egymással, jobban tudja kezelni a családban felmerülő nézeteltéréseket.
14 Persze most nincsenek tökéletes családok a földön, mint ahogyan tökéletes házasságok sincsenek. A szülők olykor talán nem mutatják ki a szellem gyümölcsét, amikor a gyermekeikkel foglalkoznak (Galácia 5:22, 23). Mit tegyenek a szülők, ha ez megesik? Vajon kevésbé fogja a gyermekük tisztelni őket, ha elismerik, hogy hibáztak? Figyeljük meg Pál apostol példáját. Ő sokak számára olyan volt, mint egy szellemi atya (1Korintusz 4:15). Mégis nyíltan elismerte, hogy követett el hibákat (Róma 7:21–25). Ennek ellenére az alázata és az őszintesége növeli az iránta érzett tiszteletünket, nem pedig csökkenti. Gyengeségei ellenére Pál határozottan írhatta a korintuszi gyülekezetnek: „Legyetek az utánzóimmá, mint ahogy én is utánzója vagyok Krisztusnak” (1Korintusz 11:1). Ha te is elismered a gyengeségeidet, akkor valószínűleg a gyermekeid is elnézik hibáidat.
15–16. Miért tanítsák a szülők arra a gyermekeiket, hogy szeressék keresztény testvéreiket, és hogyan érhetik ezt el?
15 Mi mást tehetnek még a szülők azért, hogy olyan légkört alakítsanak ki, amelyben a gyermekeik növelhetik a Jehova iránti szeretetüket? János apostol ezt írta: „Ha valaki azt állítja: »Szeretem az Istent«, és mégis gyűlöli a testvérét, akkor az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent, akit nem lát” (1János 4:20, 21). Tehát, amikor a gyermekeidet arra tanítod, hogy szeressék a keresztény testvéreiket, tulajdonképpen arra tanítod őket, hogy szeressék Istent. A szülők jól teszik, ha megkérdezik maguktól: „A gyülekezetről folytatott beszélgetéseim alaphangvétele buzdító vagy kritikus?” Hogyan tudod megállapítani ezt? Jól figyeld meg, hogyan beszélnek a gyermekeid az összejövetelekről és a gyülekezet tagjairól. Valószínűleg a saját szavaidat fogod visszahallani.
16 Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek, hogy szeressék szellemi testvéreiket? Peter, két tizenéves fiú édesapja, ezt mondja: „A fiaim kicsi korától fogva rendszeresen jöttek hozzánk szellemileg érett testvérek. Együtt étkeztünk, és nagyon élveztük az együtt töltött időt. Fiaink úgy nőttek fel, hogy sokszor összejöttünk olyan személyekkel, akik szeretik Jehovát, és most látják, hogy Isten szolgálata örömteli életút.” Dennis, öt lány édesapja, erről számol be: „Arra ösztönöztük a lányainkat, hogy barátkozzanak a gyülekezet idősebb úttörőivel, és amikor csak lehetséges volt, vendégszeretettel fogadtuk az utazófelvigyázókat és feleségeiket.” Tudnál te is kezdeményező lenni ebben, hogy ezáltal segíts a gyermekeidnek úgy tekinteni a gyülekezetet, mint amely a nagyobb családotok? (Márk 10:29, 30).
A gyermekek felelőssége
17. Milyen döntést kell végül a gyermekeknek meghozniuk?
17 Térjünk most vissza az íjászról szóló szemléltetésre. Lehet, hogy az íjász ügyes, de ha a nyílvesszője görbe, akkor nem valószínű, hogy célba talál. Természetesen a szülők keményen fáradoznak azon, hogy úgymond kiegyenesítsék a görbe nyílvesszőt, azazhogy helyreigazítsák a gyermekük rossz gondolkodását. De végül a gyermekek döntik el, hogy hagyják, hogy ez a világ formálja őket az akarata szerint, vagy engedik, hogy Jehova ’egyengesse ösvényeiket’ (Példabeszédek 3:5, 6; Róma 12:2).
18. Milyen hatása lehet másokra a gyermekek döntésének?
18 Bár a szülőkön nyugszik az a súlyos felelősség, hogy a gyermekeiket „Jehova fegyelmezésében és az ő gondolkodásának zsinórmértéke” szerint neveljék, de hogy végül milyen felnőtté válnak, az a gyermekeken múlik (Efézus 6:4). Ezért gyermekek, kérdezzétek meg magatoktól: „Elfogadom szüleim szeretetteljes nevelését?” Ha igen, a lehető legjobb életutat választjátok. Nagyon boldoggá fogjátok tenni a szüleiteket. És ami a legfontosabb, megörvendeztetitek Jehova szívét (Példabeszédek 27:11).
[Lábjegyzet]
^ 11. bek. Jehova Tanúi kiadványa.
Emlékszel?
• Hogyan mutathatnak a szülők jó példát az imádkozásban és a bibliatanulmányozásban?
• Hogyan tudnak a szülők békés otthoni légkört teremteni?
• Milyen döntés elé kerülnek a gyermekek, és milyen hatással van a döntésük másokra?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 28. oldalon]
Jó példát mutatsz a gyermekednek a személyes tanulmányozásban?
[Kép a 29. oldalon]
A békés családi légkör hozzájárul a boldogsághoz