Főbb gondolatok Hóseás könyvéből
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Hóseás könyvéből
AZ IGAZ imádat szinte teljesen eltűnt Izrael északi tíztörzs-királyságában. II. Jeroboám uralkodása alatt Izrael jólétnek örvend, de ez röviddel a halála után semmivé lesz. Nyugtalan, politikailag ingatag időszak következik, mely alatt hat királyból négyet meggyilkolnak (2Királyok 14:29; 15:8–30; 17:1–6). Hóseás 59 évig tartó prófétai pályafutása, amely i. e. 804-ben kezdődött, ebbe a nyugtalan időszakba nyúlik bele.
Az, ami Hóseás házasságában történik, élénken szemlélteti, mit érez Jehova a makacs népe, Izrael iránt. Hóseás üzenete Izrael hibáinak a feltárása, valamint az Izrael és Júda királysága ellen kimondott prófétai ítéletek körül forog. Hóseás mindezt a nevét viselő könyvben írta le hol gyengéd és együtt érző szavakkal, hol erőteljes és kifejező nyelvezettel. Isten ihletett Szavának részeként az üzenete élő, és erőt fejt ki (Héberek 4:12).
„VÉGY MAGADNAK PARÁZNA FELESÉGET”
Jehova ezt mondja Hóseásnak: „Menj, végy magadnak parázna feleséget” (Hóseás 1:2). Hóseás engedelmeskedik, és fia születik Gómertől. A két gyermek, akiknek Gómer ezután ad életet, kétségtelenül törvénytelenek. Ők a Lo-Ruháma és Lo-Ammi nevet kapják, melyek jelentése rámutat arra, hogy Jehova visszatartja az irgalmát Izraeltől, és elutasítja hűtlen népét.
De mit érez Jehova a lázadó népe iránt? Elmondja Hóseásnak: „Menj el még egyszer, és szeress egy asszonyt, akit szeret a társa, és házasságtörést követ el; mint ahogyan Jehova is szereti Izrael fiait, miközben ők más istenekhez fordulnak” (Hóseás 3:1).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:1 – Miért említi meg Hóseás mind a négy királyt, akik Júda felett uralkodtak a szolgálata idején, miközben Izrael uralkodói közül csak egyet nevez meg? Azért, mert csak azokat a királyokat ismerték el Isten választott népének a jogos uralkodóiként, akik Dávid leszármazottai voltak. Az északi királyság királyai Júda királyaival ellentétben nem Dávidtól származtak.
1:2–9 – Hóseás tényleg parázna nőt vett feleségül? Igen, Hóseás tényleg egy olyan nőt vett el, aki később házasságtörő lett. A próféta semmivel sem utal arra, hogy az, amit a családi életéről mondott, álom vagy látomás lett volna.
1:7 – Mikor irgalmazott Jehova Júda házának és mentette meg? Ez i. e. 732-ben teljesedett be, Ezékiás király napjaiban. Jehova gondoskodott róla, hogy Asszíria ne fenyegesse többé Jeruzsálemet, amikor egy angyal egyetlen éjszaka alatt 185 000 katonát lemészárolt az ellenség táborában (2Királyok 19:34, 35). Jehova tehát megmentette Júdát, „de nem íj, kard, háború, lovak vagy lovasok” által, hanem egy angyal által.
1:10, 11 – Ha Izrael északi királysága i. e. 740-ben elesett, hogyan lettek Izrael fiai Júda fiaival ’összegyűjtve egységbe’? Az északi királyságból sokan Júdába költöztek, még mielőtt Júda földjének lakóit fogságba vitték Babilonba i. e. 607-ben (2Krónikák 11:13–17; 30:6–12, 18–20, 25). Amikor a zsidó száműzöttek i. e. 537-ben visszatértek a hazájukba, az Izrael északi királyságából valók leszármazottai is a visszatérők között voltak (Ezsdrás 2:70).
2:21–23 – Mit jövendölt meg Jehova ezekkel a szavakkal: „Elvetem őt [Jezréelt] magamnak a földbe, és irgalmazok neki”. Hóseás és Gómer elsőszülött fiát hívták Jezréelnek (Hóseás 1:2–4). A név jelentése, hogy ’Isten magot fog vetni’, egy prófécia is egyben, mely szerint Jehova egybegyűjt egy hűséges maradékot i. e. 537-ben, és elveti azt Júda földjébe, mint a magot. A földnek, mely hetven évig pusztán hevert, most gabonát, édes bort és olajat kell adnia. A prófécia költői szavakkal leírja, hogy ezek a jó dolgok a földhöz esedeznek, hogy adja ki a benne rejlő táplálékot. A föld esőért könyörög az éghez, az egek pedig Istenhez folyamodnak, hogy adjon esőfelhőket. Mindez azért történik, hogy a visszatérő maradéknak bőségesen meglegyen mindene, amire szüksége van. Pál és Péter apostol a Hóseás 2:23-at a szellemi Izrael maradékának összegyűjtésére alkalmazza (Róma 9:25, 26; 1Péter 2:10).
Tanulságok nekünk:
1:2–9; 3:1, 2 Gondolj bele, mekkora áldozatot hozott Hóseás azzal, hogy Isten akaratával összhangban nem bontotta fel a házasságát! Mi mennyire vagyunk hajlandók lemondani a saját kívánságainkról, amikor Isten akaratának a cselekvéséről van szó?
1:6–9 Jehova utálja a szellemi házasságtörést, akárcsak a szó szerinti házasságtörést.
1:7, 10, 11; 2:14–23 Amit Jehova Izraelről és Júdáról jövendölt, az mind beteljesedett. Jehova szava mindig valóra válik.
2:16, 19, 21–23; 3:1–4 Jehova kész megbocsátani azoknak, akik szívből megbánják a bűnüket (Nehémiás 9:17). Jehovához hasonlóan legyünk mi is könyörületesek és irgalmasak másokkal.
„PERE VAN JEHOVÁNAK”
„Pere van Jehovának e föld lakóival”. Miért? Mert „nincs igazság, sem szerető-kedvesség, sem Isten ismerete ezen a földön” (Hóseás 4:1). Izrael hitehagyott népe csalással és vérontással teljes, és mind fizikai, mind szellemi értelemben házasságtörést követ el. Ahelyett, hogy Istentől várnák a segítséget, „Egyiptomért kiáltottak, Asszíriába mentek” (Hóseás 7:11).
Jehova kimondja az ítéletet: „Bizony, elnyelik Izraelt” (Hóseás 8:8). Júda királysága sem ártatlan. „Pere van Jehovának Júdával – olvashatjuk a Hóseás 12:2-ben –, és számadásra vonja Jákobot útjai szerint, cselekedetei szerint fizet neki.” De biztos, hogy minden helyre lesz hozva, ugyanis Isten ezt ígéri: „Megváltom őket a seol kezéből, kiszabadítom őket a halálból” (Hóseás 13:14).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
6:1–3 – Ki mondta azt, hogy „gyertek, térjünk vissza Jehovához”? Talán a hűtlen izraeliták buzdították egymást, hogy térjenek vissza Jehovához. Ha ez így van, akkor egyszerűen csak tettették, hogy megbánták a bűneiket. Szerető-kedvességük olyan rövid életű volt, mint „a reggeli felhők, és mint a harmat, mely korán tovatűnik” (Hóseás 6:4). Másrészt ezek Hóseás szavai is lehettek, aki könyörgött a népnek, hogy térjen vissza Jehovához. Bármi is az igazság, Izrael tíztörzs-királysága makacs lakóinak valódi megbánást kellett tanúsítaniuk, és ténylegesen vissza kellett térniük Jehovához.
7:4 – Milyen értelemben voltak olyanok a házasságtörő izraeliták, ’mint a kemence, amelyet befűtenek’? Ez a hasonlat azt szemlélteti, hogy milyen erősen lángoltak a szívükben a gonosz vágyak.
Tanulságok nekünk:
4:1, 6 Ha szeretnénk megőrizni Jehova helyeslését, továbbra is ismeretet kell szereznünk róla, és a tanultak szerint kell élnünk.
4:9–13 Jehova számadásra fogja vonni azokat, akik szexuális erkölcstelenséget gyakorolnak, és azokat is, akik tisztátalan imádatban vesznek részt (Hóseás 1:4).
5:1 Azoknak, akik vállalják a vezetést Isten népe körében, teljes mértékben el kell utasítaniuk a hitehagyást. Különben még arra ösztönözhetnek egyeseket, hogy hamis imádatba bonyolódjanak, és így ’csapdává és hálóvá’ lesznek számukra.
6:1–4; 7:14, 16 Ha valaki csak szóban bánja meg a bűnét, az semmit sem ér, és képmutatás. Ahhoz, hogy a helytelenül cselekvő elnyerje Isten helyeslését, szívből jövő megbánást kell tanúsítania, amit az bizonyít, hogy visszatér a „magasságoshoz”, vagyis egy magasztos imádati formához. Tetteinek összhangban kell lenniük Isten magas irányadó mértékeivel (Hóseás 7:16).
6:6 Ha valaki bűnt gyakorol, az arról árulkodik, hogy nincs benne Isten iránti lojális szeretet. Nincs az a szellemi áldozat, amivel el lehetne fedezni ezt a hiányosságot.
8:7, 13; 10:13 A bálványimádó izraeliták esetében igaznak bizonyult az az alapelv, hogy „amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galácia 6:7).
8:8; 9:17; 13:16 Az északi királyságról szóló próféciák beteljesedtek, amikor a fővárost, Szamáriát elfoglalták az asszírok (2Királyok 17:3–6). Biztosak lehetünk benne, hogy Isten meg fogja tenni, amit mondott, és véghezviszi, amiről beszélt (4Mózes 23:19).
8:14 Jehova i. e. 607-ben ’tüzet küldött [Júda] városaiba’ a babilóniaiak által, és elhozta Jeruzsálemre és Júda földjére a pusztulást, melyet előre megjövendölt (2Krónikák 36:19). Isten szava soha nem vall kudarcot (Józsué 23:14).
9:10 Noha az izraeliták az igaz Istennek voltak szentelve, „bementek a peóri Baálhoz, és a gyalázatosságnak szentelték magukat”. Bölcsen tesszük, ha tanulunk a rossz példájukból, és vigyázunk, nehogy megszegjük a Jehovának tett önátadási fogadalmunkat (1Korintusz 10:11).
10:1, 2, 12 Nem szabad képmutató szívvel imádnunk Istent. Amikor ’igazságosságban vetünk magunknak, szerető-kedvesség szerint aratunk’.
10:5 Bét-Aven (jelentése: ’álnokság háza’) egy lealacsonyító név, melyet Bételnek adtak (jelentése: ’Isten háza’). Amikor Bét-Aven borjúbálványát száműzetésbe vitték, Szamária lakosai keseregtek, mert elvesztették imádatuk tárgyát. Mennyire értelmetlen egy élettelen bálványban bízni, amely még magát sem tudja megvédeni! (Zsoltárok 135:15–18; Jeremiás 10:3–5).
11:1–4 Jehova mindig szeretettel bánik a népével. Az Istennek való alárendeltség soha nem terhes vagy nyomasztó.
11:8–11; 13:14 Jehova szava arra vonatkozóan, hogy a népe ismét az igaz imádatot fogja gyakorolni, ’nem tért vissza hozzá eredménytelenül’ (Ézsaiás 55:11). A babiloni fogság i. e. 537-ben véget ért, és egy maradék visszatért Jeruzsálembe (Ezsdrás 2:1; 3:1–3). Minden, amit Jehova a prófétái által mondott, biztosan be fog teljesedni.
12:6 Határozzuk el szilárdan, hogy szerető-kedvességgel fogunk bánni másokkal, igazságosságot fogunk gyakorolni, és szüntelenül Jehovában fogunk reménykedni.
13:6 Az izraeliták „jóllaktak, és szívük kezdett felfuvalkodni. Ezért felejtkeztek meg [Jehováról]”. Vigyázzunk, nehogy hajlamossá váljunk az öndicséretre.
„JEHOVA ÚTJAI EGYENESEK”
Hóseás így könyörög: „Térj vissza, ó, Izrael, Jehovához, a te Istenedhez, mert megbotlottál vétkedben!” Kérleli az embereket, hogy mondják Jehovának: „Bocsásd meg a vétket, fogadd el a jót, és mi ajkaink fiatal bikáit fogjuk felajánlani viszonzásul” (Hóseás 14:1, 2).
A megbánást tanúsító bűnösnek Jehovához kell jönnie, el kell fogadnia az útjait, és dicséretáldozatokat kell felajánlania neki. Miért? „Mert Jehova útjai egyenesek, és az igazságosak járnak azokon” (Hóseás 14:9). Mennyire boldogok vagyunk, hogy még sokan lesznek, akik „remegve jönnek majd Jehovához és az ő jóságához a napoknak befejező részében” (Hóseás 3:5).
[Kép a 15. oldalon]
Hóseás családi élete megmutatta, hogyan bánik Jehova Izraellel
[Kép a 17. oldalon]
Amikor Szamária i. e. 740-ben elesett, Izrael tíztörzs-királysága megszűnt