Tűzzünk ki olyan életcélt, amelyre érdemes törekedni!

„Minden, mi lélegzik, dicsérje Jahot!” (ZSOLTÁROK 150:6)

1. Mondd el, hogyan kereste egy fiatalember az élet célját!

„ORVOSNAK tanultam, mert annak akartam szentelni az életemet, hogy segítsek az embereknek. Ezenkívül úgy éreztem, hogy az orvosi hivatással járó tekintély és anyagi előnyök boldoggá tennének – emlékszik vissza Dzsin Szeung *, aki Koreában nőtt fel. – Kiábrándulttá váltam, amikor ráeszméltem, hogy valójában milyen keveset tud tenni egy orvos az emberekért. Ezután művészetet tanultam, de mivel az alkotásaim nem sok jót tettek másokért, önzőnek éreztem magam. Tanítani kezdtem, de hamarosan rájöttem, hogy csupán ismeretanyagot tudok átadni, olyan irányításról viszont, amely valódi boldogsághoz vezet, nem tudok gondoskodni.” Sok emberhez hasonlóan Dzsin Szeung olyan életcélt keresett, amelyre érdemes törekedni.

2. a) Mit jelent az, hogy van életcélunk? b) Honnan tudjuk, hogy a Teremtőnek szándéka volt azzal, hogy ide helyezett minket?

² Ha van valódi célunk, akkor az életünknek értelme, egyértelmű iránya van, és az erőfeszítéseink e célra összpontosulnak. Csakugyan lehet az embereknek ilyen céljuk? De még mennyire! Már maga a tény, hogy intelligensek vagyunk, van lelkiismeretünk és képesek vagyunk gondolkodni, azt sejteti, hogy a Teremtőnek szándéka volt azzal, hogy a földre helyezett minket. Ennek fényében logikus, hogy csak úgy találhatjuk meg és érhetjük el a valódi célt, ha a Teremtő szándékával összhangban élünk.

3. Mit foglal magában Istennek az emberekre vonatkozó szándéka?

³ A Biblia rávilágít, hogy sok mindent magában foglal Istennek a ránk vonatkozó szándéka. Például az, hogy csodálatosan vagyunk megalkotva, Isten önzetlen szeretetének a jele (Zsoltárok 40:5; 139:14). Ezért Isten szándékával összhangban élni azt jelenti, hogy hozzá hasonlóan önzetlenül szeretünk másokat (1János 4:7–11). Azt is jelenti, hogy betartjuk Isten utasításait, melyek által összhangban tudunk élni a szeretetet tükröző szándékával (Prédikátor 12:13; 1János 5:3).

4. a) Mit kell tennünk, hogy valódi célja legyen az életünknek? b) Mi a legkiválóbb cél, amire ember törekedhet?

 ⁴ Istennek az is a szándékában áll, hogy az emberek boldogan és békében éljenek egymással és a teremtés többi részével (1Mózes 1:26; 2:15). Mit kell azonban tennünk ahhoz, hogy boldogságnak, biztonságnak és elmebeli békének örvendjünk? Egy gyermekhez hasonlóan, aki akkor boldog, és akkor érzi magát biztonságban, ha tudja, hogy a szülei a közelében vannak, nekünk is jó kapcsolatban kell lennünk égi Atyánkkal ahhoz, hogy valódi értelme és célja legyen az életünknek (Héberek 12:9). Isten azáltal teszi lehetővé ezt a kapcsolatot, hogy megengedi, hogy közeledjünk hozzá, és meghallgatja az imáinkat (Jakab 4:8; 1János 5:14, 15). Ha hittel ’Istennel járunk’, és a barátai vagyunk, megörvendeztetjük égi Atyánkat, és dicséretet szerzünk neki (1Mózes 6:9; Példabeszédek 23:15, 16; Jakab 2:23). Ez a legkiválóbb cél, amire ember törekedhet. A zsoltáríró kijelentette: „Minden, mi lélegzik, dicsérje Jahot!” (Zsoltárok 150:6).

Mi a te életcélod?

5. Miért nem vall bölcsességre, ha az anyagi érdekeket tesszük az első helyre?

⁵ Istennek a ránk vonatkozó szándéka részben az, hogy gondot viseljünk magunkról és a családunkról. Ez mind a fizikai, mind a szellemi szükségleteink kielégítését jelenti. Ehhez azonban kiegyensúlyozottnak kell lennünk, nehogy a világi dolgok háttérbe szorítsák a fontosabb szellemi érdekeket (Máté 4:4; 6:33). Sajnálatos, hogy sokan szinte kizárólag az anyagi javak megszerzésére törekednek. Ám nem vall bölcsességre, ha egyedül az anyagi javakkal próbáljuk kielégíteni az összes szükségletünket. Ázsiai milliomosokkal nemrég készítettek egy felmérést, melyből kiderül, hogy sokuk „nem érzi biztonságban magát, és nyugtalan, jóllehet gazdagsággal járó társadalmi rangnak örvend, és úgy érzi, hogy elért valamit” (Prédikátor 5:11).

6. Milyen tanácsot adott Jézus a gazdagság hajszolása ellen?

⁶ Jézus beszélt ’a gazdagság megtévesztő hatalmáról’ (Márk 4:19). Milyen értelemben megtévesztő a gazdagság? Abban az értelemben, hogy úgy tűnik, boldogságot hoz, ám ez nem így van. „Aki szereti a pénzt, az soha sem kap elég pénzt” – jegyezte meg a bölcs Salamon király (Prédikátor 5:9, Katolikus fordítás [5:10]). De lehetséges anyagias célokra törekedni úgy, hogy közben egész lélekkel Istent szolgáljuk? Nem! Jézus kifejtette: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is.” Nem arra buzdította a követőit, hogy a földön gyűjtsenek anyagi javakat, hanem arra, hogy ’az égben gyűjtsenek kincseket’, vagyis hogy szerezzenek jó nevet Istennél, aki ’tudja, mire van szükségük, még mielőtt kérnék őt’ (Máté 6:8, 19–25).

7. Hogyan ’ragadhatjuk meg szilárdan a valódi életet’?

⁷ Pál apostol a munkatársának, Timóteusznak írt első levelében néhány erőteljes tanácsot adott ezzel kapcsolatban: ’Utasítsd azokat, akik gazdagok, hogy reménységüket ne bizonytalan gazdagságba vessék, hanem Istenbe, aki gazdagon megad nekünk mindent az élvezetünkre, hogy bőkezűek legyenek, készek arra, hogy osztozzanak, biztonságban jó alapot gyűjtve maguknak kincsként a jövőre, hogy szilárdan megragadják a valódi életet’ (1Timóteusz 6:17–19).

Mi ’a valódi élet’?

8. a) Miért törekednek sokan a gazdagságra és arra, hogy feljebb jussanak a ranglétrán? b) Mit nem ismernek fel ezek az emberek?

⁸ A legtöbb embernek ’a valódi élet’ kifejezésről a luxus és a gyönyör jut az eszébe. Egy ázsiai hírmagazin megjegyzi: „Akik filmeket vagy tévét néznek, megkívánják, amit látnak, és arról kezdhetnek álmodozni, hogy mi mindenük lehetne.” Sok ember azt tűzte ki  életcélul, hogy meggazdagszik, és feljebb jut a ranglétrán. Sokan feláldozzák a fiatalságukat, egészségüket, családi életüket és szellemi értékeiket, hogy szert tegyenek ezekre. Csak kevesen gondolkodnak el azon, hogy a médiában bemutatott luxus és gyönyör nem több mint pusztán ’a világ szellemének’ a visszatükröződése. Ez a szellem az az uralkodó gondolkodásmód, amely hatással van a földön élő több milliárd ember többségére, és arra ösztönzi őket, hogy Istennek a ránk vonatkozó szándékával ellentétesen cselekedjenek (1Korintusz 2:12; Efézus 2:2). Nem is csoda, hogy ilyen sok boldogtalan ember van ma! (Példabeszédek 18:11; 23:4, 5).

9. Mit nem tudnak az emberek sohasem elérni, és miért?

⁹ De mit mondhatunk azokról, akik önzetlenül mások jólétéért fáradoznak, arra törekednek, hogy megszüntessék az éhséget, betegségeket és az igazságtalanságot? A nemes és önfeláldozó erőfeszítéseik gyakran sok jót eredményeznek. Mindemellett a legjobb törekvéseik ellenére sem fogják sohasem igazságos és jó világgá változtatni a jelenlegit. Miért nem? Azért, mert tulajdonképpen „az egész világ a gonosz”, vagyis Sátán „hatalmában van”, és ő nem akar változtatni ezen (1János 5:19).

10. Mikor fognak ’a valódi életnek’ örvendeni a hűségesek?

¹⁰ Milyen szomorú, ha valaki csak ebben a világban reménykedik! „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, mi vagyunk a legszánalomraméltóbbak minden ember között” – írta Pál. Akik csupán ebben az életben bíznak, így gondolkodnak: „együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk” (1Korintusz 15:19, 32). Ám van jövőnk: „új egeket és új földet várunk [Isten] ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni” (2Péter 3:13). Akkor majd a keresztények ’a valódi életnek’, azaz ’örök életnek’ örvendhetnek tökéletes testben és állapotok között az egekben, vagy Isten szeretetteljes Királyság-kormányzatának az uralma alatt (1Timóteusz 6:12).

11. Miért érdemes Isten Királyságának az előmozdításáért fáradozni?

¹¹ Egyedül Isten Királysága fogja teljesen megoldani az emberiség problémáit. Ezért a legérdemlegesebb cél, amire ember csak törekedhet  az, hogy előmozdítja Isten Királyságának az érdekeit (János 4:34). Ezt a munkát végezve értékes kapcsolatnak örvendhetünk égi Atyánkkal. Az is örömmel tölt el bennünket, hogy vállvetve szolgálunk szellemi testvéreink és testvérnőink millióival, akik ugyanerre az életcélra törekednek.

Megfelelő áldozatokat hozzunk!

12. Állítsd szembe a jelenlegi rendszer nyújtotta életet ’a valódi élettel’!

¹² A jelenlegi világ „elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is” – szögezi le a Biblia. Sátán világából semmi, még a hírnév és a gazdagság sem fog megmaradni, „de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:15–17). A jelenlegi rendszer bizonytalan gazdagságával, elröppenő dicsőségével és felszínes gyönyöreivel szemben ’a valódi élet’ – az Isten Királyságában megvalósuló örök élet – maradandó, és megéri áldozatot hoznunk érte, feltéve, hogy a megfelelő áldozatokat hozzuk meg.

13. Hogyan hozott megfelelő áldozatot egy házaspár?

¹³ Figyeld meg Henry és Suzanne esetét. Teljes mértékben hisznek Istennek abban az ígéretében, hogy segíteni fogja mindazokat, akik a Királyságát teszik életükben az első helyre (Máté 6:33). Ezért úgy döntöttek, hogy szerény otthonuk lesz, hogy így ne kelljen mindkettőjüknek világi munkát végezniük, és a két lányukkal együtt több idejük lehessen a szellemiekre (Héberek 13:15, 16). Egy jó szándékú barátnőjük nem tudta megérteni, miért döntöttek így. Ezt mondta Suzanne-nak: „Kedvesem, ha egyszer majd szeretnétek szebb házban élni, akkor ezért valamit fel kell áldoznotok.” Henry és Suzanne azonban tisztában volt vele, hogy ha Jehovát teszik az első helyre, akkor abban „megvan . . . a mostani és az eljövendő élet ígérete” (1Timóteusz 4:8; Titusz 2:12). A lányaik buzgó, teljes idejű evangéliumhirdetők lettek. Mint család úgy érzik, hogy semmiről sem maradtak le, sőt, nagy hasznot merítettek abból, hogy „a valódi életet” tették céljukká (Filippi 3:8; 1Timóteusz 6:6–8).

’Ne éljünk teljesen a világgal’

14. Milyen tragédiákhoz vezethet, ha szem elől tévesztjük a valódi célunkat?

¹⁴ Azonban igazi veszélyt rejt magában az, ha szem elől tévesztjük a valódi célunkat, és már nem ragadjuk meg olyan szilárdan „a valódi életet”. Ennek az lehet a következménye, hogy ’az élet aggodalmai, gazdagsága és gyönyörei elragadnak’ bennünket (Lukács 8:14). A szabadjára engedett kívánságok és ’a megélhetés gondjai’ miatt túlzottan belemerülhetünk ebbe a világrendszerbe (Lukács 21:34, Újfordítású revideált Biblia). Szomorú, hogy némelyek teljesen beletemetkeznek a gazdagság hajszolásába, ’eltévelyednek a hittől, és mindenütt sok fájdalommal szegezik át magukat’, sőt, még a Jehovával ápolt értékes kapcsolatukat is elveszítik. Milyen nagy árat kell fizetniük azért, mert nem ’ragadják meg szilárdan az örök életet’! (1Timóteusz 6:9, 10, 12; Példabeszédek 28:20).

15. Milyen hasznot merített egy család abból, hogy ’nem él teljesen a világgal’?

¹⁵ Pál tanácsa így szól: „akik élnek a világgal [legyenek olyanok], mint akik nem élnek vele teljesen” (1Korintusz 7:31). Keith és Bonnie megszívlelték ezt. „Éppen akkor lettem Jehova Tanúja, amikor befejeztem a fogorvosi tanulmányaimat – meséli Keith. – Döntenem kellett. Sok betegem lehetett volna, és rengeteg pénzt kereshettem volna, de ez akadályozott volna minket a szellemi tevékenységekben. Inkább azt választottam, hogy kevesebb pácienst fogadok, hogy így több időm legyen a családom – mely idővel héttagú lett – szellemi és érzelmi jólétével törődni. Bár ritkán volt félretett pénzünk, megtanultunk takarékoskodni, és soha nem szenvedtünk hiányt a szükséges dolgokban. Szoros kötelékek fűztek minket egymáshoz, és mindig szeretetteljes és örömteli légkör uralkodott nálunk. Végül mindannyian teljes idejű szolgák lettünk. A lányaink most boldog házasságban élnek, és közülük hárman családosak. Családként ők is boldogan teszik Jehova szándékát életükben az első helyre.”

 Isten szándéka legyen életedben az első helyen

16–17. Milyen jó képességű személyeket említ meg a Biblia, és hogyan élnek az elménkben?

¹⁶ A Biblia olyanok példáját is megemlíti, akik Isten szándékával összhangban éltek, és olyanokét is, akik nem. Ezekből a példákból mindenféle korú, kultúrájú és körülmények között élő ember levonhatja a tanulságot (Róma 15:4; 1Korintusz 10:6, 11). Nimród nagy városokat épített, és ellenszegült Jehovának (1Mózes 10:8–12). A sok követendő példa közt viszont ott van Mózes, akinek nem az volt az életcélja, hogy megtartsa az egyiptomi nemesi rangját. A szellemi kiváltságait „nagyobb gazdagságnak tartotta . . . Egyiptom kincseinél” (Héberek 11:26). Az orvos Lukács valószínűleg kezelte Pál és mások betegségeit, de evangéliumhirdetőként és bibliaíróként segített leginkább az embereknek. Ami Pált illeti, ő nem a Törvény szakértőjeként volt ismert, hanem mint misszionárius, a „nemzetek apostola” (Róma 11:13).

¹⁷ Dávid elsősorban nem úgy él az elménkben, mint parancsnok, zenész vagy zeneszerző, hanem úgy, mint Isten ’szíve szerint való férfi’ (1Sámuel 13:14). Dániel nem arról ismert, hogy babiloni kormányhivatalnok volt, hanem arról, hogy Jehova lojális prófétája; Eszter sem arról, hogy perzsa királyné volt, hanem arról, hogy olyan személy, aki a bátorság és a hit példája. Péterre, Andrásra, Jakabra és Jánosra nem úgy gondolunk, mint sikeres halászokra, hanem mint Jézus apostolaira. Végül pedig maga Jézus számunkra nem „az ács”, hanem „a Krisztus” (Márk 6:3; Máté 16:16). Ők mindannyian világosan megértették, hogy bármilyen képességük, vagyonuk vagy rangjuk van is, az életüket nem a világi karrier, hanem Isten szolgálata köré kell építeniük. Tisztában voltak vele, hogy a legnemesebb és legnagyobb jutalommal járó cél az, ha istenfélő férfiak és asszonyok.

18. Milyen döntést hozott egy fiatal keresztény az életével kapcsolatban, és mit ismert fel?

¹⁸ A bevezetőben említett Dzsin Szeung is megértette ezt. „Elhatároztam, hogy nem az orvostudományra, művészetre vagy iskolai tanításra fordítom minden energiámat, hanem arra, hogy az Istennek való odaszenteltséggel összhangban éljek – mondja. – Most olyan helyen szolgálok, ahol nagy szükség van bibliaoktatókra, és segítek az embereknek az örök élet ösvényére lépni. Korábban azt gondoltam, hogy nem olyan izgalmas teljes idejű szolgának lenni. De az életem most izgalmasabb, mint valaha, miközben igyekszek csiszolni az egyéniségemen és azon képességemen, hogy különböző kultúrájú embereket tanítsak. Felismertem, hogy csak akkor lehet értelme az életünknek, ha Jehova szándékával összhangban tűzünk ki magunk elé célokat.”

19. Hogyan lesz valódi célja az életünknek?

¹⁹ Keresztényekként életmentő ismeret és a megmentés reménysége lehet a birtokunkban (János 17:3). Ezért hát ’ne úgy fogadjuk az Isten ki nem érdemelt kedvességét, hogy eltévesztjük a célját’ (2Korintusz 6:1). Inkább Jehova dicséretére használjuk életünk értékes napjait és éveit. Terjesszük az ismeretet, mely most valódi boldogsághoz, a jövőben pedig örök élethez vezet. Így cselekedve tapasztalni fogjuk Jézus szavainak igaz voltát: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Ezáltal valódi célja lesz az életünknek.

[Lábjegyzet]

Meg tudod magyarázni?

• Mi a legkiválóbb életcél, amire törekedhetünk?

• Miért nem vall bölcsességre, ha az anyagi javak megszerzéséért élünk?

• Mi ’a valódi élet’, melyet Isten megígér?

• Hogyan élhetünk Isten szándékával összhangban?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 18. oldalon]

A keresztényeknek a megfelelő áldozatokat kell meghozniuk