Élj úgy, hogy gondolsz a holnapra!

„NE AGGÓDJATOK tehát a holnap miatt” – mondta Jézus Krisztus egy híres beszédében, a galileai hegyoldalon. Ezután így folytatta: „a holnap majd gondoskodik magáról!” (Máté 6:34, Katolikus fordítás).

Szerinted, mit jelentenek azok a szavak, hogy „a holnap majd gondoskodik magáról”? Talán arra utalnak, hogy csak a mának kellene élned, és nem kellene gondolnod a holnapra? És ez megegyezik azzal, amit Jézus és a követői hittek?

„Ne aggódjatok tovább”

Olvasd el végig Jézusnak a Máté 6:25–32-ben található szavait. Többek között ezt mondta: „ne aggódjatok tovább a lelketek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy mit fogtok inni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni . . . Figyeljétek meg gondosan az ég madarait, mert nem vetnek, nem is aratnak, nem is gyűjtenek tárházakba, égi Atyátok mégis táplálja őket . . . Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához? Az öltözék miatt is miért aggódtok? Okuljatok a mező liliomainak példájából, hogyan növekednek: nem fáradnak, se nem fonnak . . . Soha ne aggódjatok hát, és ne mondjátok: »Mit fogunk enni?«, vagy: »Mit fogunk inni?«, vagy: »Mit fogunk felvenni?« Mert mindezekért a nemzetek törik magukat. Hisz tudja a ti égi Atyátok, hogy szükségetek van mindezekre.”

Jézus két tanáccsal fejezi be beszédének ezt a részét. Az első: ’Így tehát továbbra is keressétek először Isten királyságát és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként.’ A második: „Soha ne aggódjatok hát a következő nap miatt, mert a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai. Minden napnak elég a maga baja” (Máté 6:33, 34).

 Atyátok tudja, mire van szükségetek

Mit gondolsz, Jézus le akarta arról beszélni a tanítványait – akik között földművesek is voltak –, hogy ’vessenek, arassanak és tárházakba gyűjtsenek’, vagy ’fáradjanak és fonjanak’, azért hogy megszerezzék a szükséges ruházatot? (Példabeszédek 21:5; 24:30–34; Prédikátor 11:4). Biztosan nem. Ha felhagytak volna a munkával, az minden bizonnyal ahhoz vezetett volna, hogy ’koldulniuk kell az aratáskor’, és nem lesz mit enniük vagy magukra venniük (Példabeszédek 20:4).

És mi a helyzet az aggodalmaskodással? Vajon Jézus arra utalt, hogy a hallgatói teljes mértékben elkerülhetik az aggodalmaskodást? Ez ésszerűtlen lett volna. Maga Jézus is mélységes érzelmi gyötrelmet és aggodalmat élt át azon az éjszakán, amikor letartóztatták (Lukács 22:44).

Jézus egyszerűen egy alapvető igazságra mutatott rá. Bármilyen problémával nézel is szembe, a szükségtelen aggodalmaskodás soha nem fog segíteni a megoldásban. Például nem segít abban, hogy hosszabb ideig élj. Nem fog ’hozzátenni egyetlen könyöknyit sem az élettartamodhoz’ – mondta Jézus (Máté 6:27). Ami azt illeti, a nagyfokú, hosszan tartó aggodalmaskodás inkább megrövidíti az életedet.

A tanácsai rendkívül gyakorlatiasak voltak. Sok minden, ami miatt aggódunk, soha nem is történik meg. A brit államférfi, Winston Churchill is felismerte ezt a II. világháború szomorú napjaival kapcsolatban. Akkori aggodalmairól ezt írta: „Amikor visszatekintek mindezekre az aggodalmakra, eszembe jut egy idős férfi esete, aki a halálos ágyán azt mondta, hogy az életben sok félelme volt, de ezek közül a legtöbb soha nem következett be.” Igen, bölcsességre vall, ha minden egyes nap csak az aznap felmerülő problémákkal foglalkozunk, különösen, ha a ránk nehezedő nyomás és a felmerülő nehézségek könnyen túlzott aggodalmaskodást válthatnak ki belőlünk.

’Továbbra is keressétek először Isten királyságát’

Jézus igazából sokkal többre gondolt a hallgatói fizikai és érzelmi jóléténél. Tudta, hogy az élethez szükséges dolgok megszerzése miatti aggodalom, valamint a vagyon és az örömök utáni égető vágy kiszoríthatja a fontosabb  dolgokat (Filippi 1:10). „Mi lehet fontosabb, mint megszerezni mindazt, ami szükséges az élethez?” – kérdezheted. A válasz: olyan szellemi tevékenységek, melyek Isten imádatával kapcsolatosak. Ahogy Jézus kihangsúlyozta, az legyen a legfontosabb az életünkben, hogy ’továbbra is keressük először Isten királyságát és az Ő igazságosságát’ (Máté 6:33).

Jézus napjaiban sokan mohón hajszolták az anyagi javakat. A vagyon felhalmozása volt a legfontosabb az életükben. Jézus azonban arra buzdította a hallgatóit, hogy másképp vélekedjenek. Mivel Istennek önátadott nép voltak, ’egész kötelességük’ volt, hogy ’féljék az igaz Istent, és tartsák meg a parancsolatait’ (Prédikátor 12:13).

Ha a hallgatói túlságosan lefoglalták volna magukat anyagi természetű dolgokkal – ’ennek a világrendszernek az aggodalmával és a gazdagság megtévesztő hatalmával’ –, az a szellemi pusztulásukat eredményezte volna (Máté 13:22). „Akiknek . . . elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek – írta Pál apostol –, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket” (1Timóteusz 6:9). Hogy segítsen a követőinek kikerülni ezt a ’csapdát’, Jézus emlékeztette őket arra, hogy égi Atyjuk tudja, hogy szükségük van mindezekre. Isten gondoskodni fog róluk, éppúgy, ahogy az ’ég madarairól’ is gondoskodik (Máté 6:26, 32). Nem engedhették, hogy úrrá legyen rajtuk az aggodalmaskodás, hanem minden tőlük telhetőt meg kellett tenniük, hogy gondoskodjanak az anyagi szükségleteikről, majd teljes bizalommal Jehova kezében kellett hagyniuk az ügyet (Filippi 4:6, 7).

Amikor Jézus azt mondta, „a holnap majd gondoskodik magáról”, egyszerűen arra gondolt, hogy ne aggodalmaskodjunk szükségtelenül amiatt, mi történhet holnap, mert ezzel megnöveljük a mai napi problémáinkat. Egy másik bibliafordítás így adja vissza a szavait: „Ne aggódjatok a holnapi nap miatt; elég aggodalma lesz a holnapnak. Nem szükséges megnövelni azokat a bajokat, melyeket minden egyes nap hoz magával” (Máté 6:34, Today’s English Version).

„Jöjjön el a királyságod”

Nagy különbség van azonban aközött, hogy nem aggódunk szükségtelenül a holnap miatt, és aközött, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Jézus soha nem buzdította a tanítványait arra, hogy hagyják figyelmen kívül a holnapot. Ellenkezőleg, ösztönözte őket, hogy élénken érdeklődjenek a jövő iránt. Helyesen tették, hogy imádkoztak a napi szükségleteikért – a mindennapi kenyerükért. De elsősorban a jövőben beteljesedő eseményekért kellett imádkozniuk – Isten Királyságának az eljöveteléért, és azért, hogy Isten akarata megvalósuljon a földön (Máté 6:9–11).

Ne legyünk olyanok, mint azok az emberek, akik Noé napjaiban éltek. Annyira lefoglalta őket, hogy „ettek és ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták”, hogy „semmit nem vettek észre” abból, ami készülőben volt. Mi lett ennek a következménye? „Eljött az özönvíz, és elsöpörte mindnyájukat” (Máté 24:36–42). Péter apostol felhasználta ezt a történelmi eseményt arra, hogy emlékeztessen bennünket: fontos úgy élnünk, hogy gondolunk a holnapra. Ezt írta: „Mivel mindezek így fel fognak bomlani, ügyeljetek arra, milyen embereknek is kell lennetek a szent viselkedés és az Isten iránti odaadás tetteiben, mialatt várjátok és élénken elmétekben tartjátok Jehova napjának jelenlétét!” (2Péter 3:5–7, 11, 12).

Az égben gyűjtsetek kincseket

Igen, tartsuk ’élénken elménkben’ Jehova napját. Ha így teszünk, az nagyban befolyásolni fogja, hogyan használjuk fel az időnket, energiánkat, tehetségünket, javainkat és képességeinket. Nem lenne jó, ha túlságosan lefoglalnánk magunkat az anyagi javak megszerzésével – akár az élethez szükséges dolgok, akár az élet örömeinek hajszolásával –, mert így kevés időnk maradna arra, hogy kimutassuk az ’Isten iránti odaadásunkat’. Bár úgy tűnhet, hogy azonnal számíthatunk eredményre, ha csak a mára összpontosítunk, de ezek az eredmények  a legjobb esetben is csak ideiglenesen hoznak hasznot. Ahogy Jézus mondta, sokkal bölcsebb ’az égben gyűjteni magunknak kincseket’, mint a földön (Máté 6:19, 20).

Jézus kihangsúlyozta ezt a gondolatot arról a férfiról szóló szemléltetésében, aki nagyszabású terveket szőtt a jövőre, de ezekben a tervekben nem szerepelt Isten. A férfi földje nagyon termékeny volt. Úgy döntött, hogy lebontja a tárházait, és nagyobbakat épít, így majd pihenhet, ehet, ihat és vigadozhat. Mi volt ezzel a gond? A férfi meghalt, mielőtt élvezhette volna keze munkájának gyümölcsét. Sőt, ami még ennél is rosszabb, nem épített ki kapcsolatot Istennel. Jézus ezt a következtetést vonta le: „Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (Lukács 12:15–21; Példabeszédek 19:21).

Mit tehetsz?

Ne kövess el olyan hibát, mint az a férfi, akiről Jézus beszélt. Ismerd meg, mit tartogat Isten a holnapra, és aköré építsd az életedet. Isten nem hagyja az embereket tudatlanságban azzal kapcsolatban, hogy mit fog tenni. Az ókori Ámós próféta ezt írta: „a legfőbb Úr, Jehova semmit sem tesz úgy, hogy ki ne nyilatkoztatná bizalmas ügyét szolgáinak, a prófétáknak” (Ámós 3:7). Amit Jehova a prófétáin keresztül feltárt, azt ma már te is elolvashatod ihletett Szavának, a Bibliának a lapjain (2Timóteusz 3:16, 17).

A Biblia például feltárja, hogy mit hoz a közeli jövő, mely még soha nem látott mértékben fogja érinteni az egész földet. Jézus ezt mondta: „nagy nyomorúság lesz, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig” (Máté 24:21). Egy ember sem tudja megakadályozni ezt az eseményt. Valójában az igaz imádóknak nincs is rá okuk, hogy megakadályozzák ezt. Miért? Mert ez az esemény minden gonoszságtól megszabadítja majd a földet, és „új eget és új földet” vezet be, mely új égi kormányzatot és új földi társadalmat jelent. Ebben az új világban Isten ’letöröl minden könnyet [az emberek] szeméről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé’ (Jelenések 21:1–4).

Nem ésszerű hát most időt szentelned annak, hogy megvizsgáld, mit mond a Biblia erről a fejleményről? Szükséged van segítségre ehhez? Kérd meg Jehova Tanúit, hogy segítsenek neked, vagy írj e folyóirat kiadóinak. De mindenesetre légy azon, hogy ne csak a mának élj, hanem egy csodálatos holnapnak is.

[Kép a 7. oldalon]

„Ne aggódjatok tovább . . . , a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai”