Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Fejlessz ki olyan tulajdonságokat, melyek segítenek tanítványokat képezned!

Fejlessz ki olyan tulajdonságokat, melyek segítenek tanítványokat képezned!

Fejlessz ki olyan tulajdonságokat, melyek segítenek tanítványokat képezned!

„Menjetek . . . , és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket” (MÁTÉ 28:19)

1. Milyen gondolkodásmódra és képességekre volt szüksége Isten néhány szolgájának a múltban?

JEHOVA szolgáinak időnként el kell sajátítaniuk olyan gondolkodásmódot és képességeket, melyek segítenek az akarata cselekvésében. Például Ábrahám és Sára Isten parancsára elhagyta a gazdag Ur városát. Ez azt kívánta meg tőlük, hogy olyan tulajdonságokat és készségeket fejlesszenek ki, melyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy sátorlakók legyenek (Héberek 11:8, 9, 15). Hogy Józsué bevezesse az izraelitákat az Ígéret földjére, bátornak kellett lennie, bíznia kellett Jehovában, és ismernie kellett a Törvényét (Józsué 1:7–9). És bármilyen ügyes volt is Bécalel meg Oholiáb, Isten szelleme által képességeik biztosan továbbfejlődtek és tökéletesedtek. Így hatékonyan részt tudtak venni a hajlék építésében és a hozzá kapcsolódó tevékenységekben, valamint jól tudták felügyelni a munkálatokat (2Mózes 31:1–11).

2. Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni a tanítványképző munkával kapcsolatban?

2 Évszázadokkal később Jézus Krisztus ezt a megbízatást adta a követőinek: „Menjetek . . . , és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket . . . , és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). Soha azelőtt nem volt részük az embereknek ehhez fogható kiváltságban. Milyen tulajdonságokra van szükség a tanítványképző munkához? Hogyan fejleszthetjük ki ezeket?

Mutass ki Isten iránti mélységes szeretetet!

3. Mire ad lehetőséget a tanítványképzésre szóló parancs?

3 Jehova iránti mélységes szeretetre van szükségünk, hogy meg tudjuk közelíteni az embereket, és hogy megpróbáljuk meggyőzni őket, hogy imádják az igaz Istent. Az izraeliták úgy tudták kimutatni az Isten iránti szeretetüket, hogy teljes szívükből engedelmeskedtek a parancsolatainak, elfogadható áldozatokat ajánlottak fel neki, és énekkel dicsérték őt (5Mózes 10:12, 13; 30:19, 20; Zsoltárok 21:13; 96:1, 2; 138:5). Miközben tanítványokat képzünk, mi is megtartjuk Isten törvényeit, de úgy is kifejezzük a Jehova iránti szeretetünket, hogy beszélünk róla és a szándékáról másoknak. Meggyőződéssel kell beszélnünk, megválasztva a helyes szavakat, hogy elmondjuk szívből jövő érzéseinket az Istentől kapott reménységünkről (1Tesszalonika 1:5; 1Péter 3:15).

4. Miért talált örömet Jézus abban, hogy Jehováról tanította az embereket?

4 Mivel Jézus mélységesen szerette Jehovát, igazi örömet talált abban, hogy beszéljen másoknak Isten szándékáról, a Királyságról és az igaz imádatról (Lukács 8:1; János 4:23, 24, 31). Sőt ezt mondta: „Az én eledelem az, hogy cselekedjem annak akaratát, aki küldött engem, és elvégezzem a munkáját” (János 4:34). A zsoltáríró következő szavai Jézusra vonatkoznak: „Akaratod cselekvésében gyönyörködöm, ó, Istenem, és bensőmben van törvényed. Hirdetem az igazságosság jó hírét a nagy gyülekezetben. Íme, nem tartóztatom meg ajkamat. Ó, Jehova, te jól tudod ezt” (Zsoltárok 40:8, 9; Héberek 10:7–10).

5–6. Melyik a legfontosabb tulajdonság, melyre a tanítványképzésben szükség van?

5 Néhányan az újak közül, akik csak most ismerték meg a Biblia igazságát, az Isten iránti szeretetüktől indítva olyan meggyőzően tudnak beszélni Jehováról és a Királyságáról, hogy rendkívül hatékonyan nyernek meg másokat a Szentírás tanulmányozására (János 1:41). Az Isten iránti szeretet a legfontosabb tulajdonság, mely arra ösztönöz minket, hogy részt vegyünk a tanítványképző munkában. Ezért tartsuk mindig életben ezt a szeretetet, úgy, hogy rendszeresen olvassuk Isten Szavát, és elmélkedünk az olvasottakon (1Timóteusz 4:6, 15; Jelenések 2:4).

6 Kétségtelen, hogy a Jehova iránti szeretete segített Jézus Krisztusnak, hogy buzgó tanító legyen. De nemcsak ez tette hatékony Királyság-hirdetővé. Akkor melyik másik tulajdonság járult hozzá, hogy sikeresen képezzen tanítványokat?

Szeretettel törődj az emberekkel!

7–8. Hogyan tekintette Jézus az embereket?

7 Jézus törődött az emberekkel, és őszintén érdeklődött irántuk. Már emberi létezése előtt is, mint Isten ’mestermunkása’, gyönyörűségét lelte az emberiséghez fűződő dolgokban (Példabeszédek 8:30, 31). Amikor emberként élt a földön, könyörületes volt az emberekkel, felüdítve azokat, akik odamentek hozzá (Máté 11:28–30). Visszatükrözte Jehova szeretetét és könyörületét, és ezzel az egyedüli igaz Isten imádatához vonzotta őket. Mindenféle ember figyelt rá, mert szeretettel törődött velük és a körülményeikkel (Lukács 7:36–50; 18:15–17; 19:1–10).

8 Amikor egy férfi megkérdezte, mit kell tennie, hogy örök életet örököljön, ’Jézus rátekintett, és szeretetet érzett iránta’ (Márk 10:17–21). Néhány személlyel kapcsolatban, akiket Betániában tanított, ezt olvassuk: „Jézus . . . szerette Mártát és ennek nővérét és Lázárt” (János 11:1, 5). Olyannyira törődött az emberekkel, hogy még a szükséges pihenésről is lemondott, hogy taníthassa őket (Márk 6:30–34). Mivel Jézus ilyen mélységesen és szeretettel törődött az embertársaival, mindenkinél hatékonyabban vonzott másokat az igaz imádathoz.

9. Milyen gondolkodásmód jellemezte Pált, miközben tanítványokat képzett?

9 Pál apostol is mélységesen törődött azokkal, akiknek prédikált. Például ezt mondta azoknak, akik keresztények lettek Tesszalonikában: „mivel gyöngéd vonzalommal vagyunk irántatok, igen kedvünkre volt, hogy ne csak az Isten jó hírét adjuk nektek, hanem a saját lelkünket is, mivel megszerettünk benneteket.” Pál szerető fáradozásának köszönhetően, Tesszalonikában néhányan ’Istenhez tértek bálványaiktól, hogy rabszolgaként szolgáljanak az élő Istennek’ (1Tesszalonika 1:9; 2:8). Ha Jézushoz és Pálhoz hasonlóan mi is őszintén törődünk az emberekkel, tapasztalhatjuk, milyen örömet jelent, amikor a jó hír eléri a szívét azoknak, akik ’helyesen viszonyulnak az örök élethez’ (Cselekedetek 13:48).

Tanúsíts önfeláldozó szellemet!

10–11. Miért van szükség önfeláldozó szellemre, amikor azon fáradozunk, hogy tanítványokat képezzünk?

10 Akik hatékonyan képeznek tanítványokat, önfeláldozó szelleműek. Biztos, hogy nem a meggazdagodás a legfontosabb az életükben. Jézus ugyanis ezt mondta a tanítványainak: „Milyen nehéz lesz bemenniük az Isten királyságába azoknak, akiknek van pénzük!” A tanítványok meglepődtek Jézus szavain, de ő még ezt is hozzátette: „Gyermekeim, milyen nehéz bemenni az Isten királyságába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten királyságába” (Márk 10:23–25). Jézus azt tanácsolta a követőinek, hogy egyszerű életet éljenek, hogy így a tanítványképzésre összpontosíthassanak (Máté 6:22–24, 33). Miért segít az önfeláldozó szellem abban, hogy tanítványokat képezzünk?

11 Hogy megtanítsuk mindazt, amit Jézus parancsolt, komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Egy keresztény, aki szeretne tanítványokat képezni, rendszerint törekszik arra, hogy minden héten vezessen bibliatanulmányozást. Néhány Királyság-hirdető részidejű munkát keresett a teljes idejű munkája helyett, hogy több lehetősége legyen őszinte szívű személyeket találni. Több ezer keresztény megtanult egy idegen nyelvet, hogy a környékén élő etnikai csoportokat is elérje a jó hírrel. Mások elköltöztek egy másik vidékre vagy országba, hogy még jobban kivegyék a részüket az aratásból (Máté 9:37, 38). Mindez önfeláldozó szellemet igényel. De ennél többre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanítványokat képezni.

Légy türelmes, de ne vesztegesd az időt!

12–13. Miért olyan fontos türelmesnek lenni a tanítványképző munkában?

12 Egy másik tulajdonság, mely segít a tanítványképzésben, a türelem. A keresztény üzenetünk megkívánja, hogy sürgősen cselekedjünk, de a tanítványképzés gyakran meglehetősen sok időt vesz igénybe, és türelem kell hozzá (1Korintusz 7:29). Jézus nem volt türelmetlen féltestvérével, Jakabbal. Bár úgy tűnik, hogy Jakab jól ismerte Jézus prédikálótevékenységét, valami egy ideig mégis visszatartotta attól, hogy a tanítványa legyen (János 7:5). Viszont a Krisztus halála és i. sz. 33 pünkösdje között eltelt rövid időszak alatt Jakab minden bizonnyal tanítvánnyá lett, mivel a szentírási beszámoló azt sejteti, hogy az anyjával, a testvéreivel és az apostolokkal együtt összegyűltek imádkozni (Cselekedetek 1:13, 14). Jakab szépen előrehaladt szellemileg, és később felelősségteljes feladatokat vállalt a keresztény gyülekezetben (Cselekedetek 15:13; 1Korintusz 15:7).

13 A földművesekhez hasonlóan a keresztények is olyan dolgokat ápolnak, melyek néha lassan növekednek – ilyen például Isten Szavának a megértése, a Jehova iránti szeretet és a krisztusi szellem. Ehhez persze türelem kell. Jakab ezt írta: „Legyetek . . . türelmesek, testvérek, az Úr jelenlétéig. Íme! A földműves kitartóan várja a föld értékes gyümölcsét, türelmet gyakorolva vár rá, míg meg nem kapja a korai esőt és a kései esőt. Ti is legyetek türelmesek; szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr jelenléte elközeledett” (Jakab 5:7, 8). Jakab arra buzdította hívőtársait, hogy ’legyenek türelmesek az Úr jelenlétéig’. Ha a tanítványok nem értettek valamit, Jézus türelmesen elmagyarázta, vagy szemléltette azt (Máté 13:10–23; Lukács 19:11; 21:7; Cselekedetek 1:6–8). Most, az Úr jelenlétének idején, hasonlóan türelmesnek kell lennünk, amint igyekszünk tanítványokat képezni. Azoknak, akik napjainkban lesznek Jézus követői, szintén arra van szükségük, hogy türelmesen oktassák őket (János 14:9).

14. Bár türelmesek vagyunk, hogyan használhatjuk fel bölcsen az időnket a tanítványképzésben?

14 Habár türelmesek vagyunk, a legtöbb emberben, akikkel elkezdjük tanulmányozni a Bibliát, a szó mégsem hoz gyümölcsöt (Máté 13:18–23). Ezért miután ésszerű mértékben megpróbáltunk segíteni nekik, bölcsen tesszük, ha nem fordítunk több időt rájuk, és inkább olyanokat keresünk, akik talán jobban értékelik a Biblia igazságát (Prédikátor 3:1, 6). Természetesen még azoknak is, akik értékelik az igazságot, sokrétű segítségre lehet szükségük, hogy változtassanak a véleményükön, a gondolkodásmódjukon, és azon, hogy mit tartanak fontosnak az életben. Így hát mi is türelmesek vagyunk, éppúgy, ahogy Jézus is az volt a tanítványokkal, akiknek nehézséget jelentett, hogy helyes gondolkodásmódot fejlesszenek ki (Márk 9:33–37; 10:35–45).

Sajátítsd el a tanítás művészetét!

15–16. Miért fontos az egyszerűség és a jó felkészülés a tanítványképzésben?

15 Az Isten iránti szeretet, az emberekkel való törődés, az önfeláldozó szellem és a türelem fontosak az eredményes tanítványképzéshez. De a tanítói képességeinket is fejlesztenünk kell, mert így tudunk majd világosan és egyszerűen elmagyarázni valamit. Például sok minden, amit a nagy Tanító, Jézus Krisztus mondott, azért volt különösen hatásos, mert egyszerű volt. Biztosan emlékszel ezekhez hasonló kijelentéseire: „az égben gyűjtsetek magatoknak kincseket”. „Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent . . .” „A bölcsességet igazságosnak bizonyítják a cselekedetei.” „Fizessétek . . . vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené” (Máté 6:20; 7:6; 11:19; 22:21). Persze Jézus nemcsak ilyen rövid kijelentéseket tett. Világosan tanított, és amikor helyénvaló volt, megmagyarázta a dolgokat. Hogyan utánozhatod Jézus tanítási módszerét?

16 Az egyszerű és világos tanítás kulcsa az alapos felkészülés. Egy felkészületlen hírnök hajlamos túl sokat beszélni. Mindent, amit csak tud, elmond a témáról, és így olyan sokat beszél, hogy a lényeg tulajdonképpen elveszik. Vele ellentétben egy jól felkészült hírnök gondol arra, akit tanít, elmélkedik a témán, és csak azt magyarázza el, amire éppen szükség van, de azt érthetően fejti ki (Példabeszédek 15:28; 1Korintusz 2:1, 2). Átgondolja, hogy mi az, amit a tanuló már tud, és hogy milyen gondolatokat kellene kiemelni a tanulmányozás során. Lehet, hogy a hírnök sok érdekes részletet ismer a témával kapcsolatban, de akkor lesz világos a mondanivalója, ha mellőzi a szükségtelen információkat.

17. Hogyan segíthetünk az embereknek érvelni a Szentírásból?

17 Ezenkívül Jézus nemcsak egyszerűen elmondta a tényeket, hanem segített az embereknek érvelni is. Egy alkalommal például ezt kérdezte: „Mit gondolsz, Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy fejadót? A fiaiktól vagy az idegenektől?” (Máté 17:25). Talán annyira szeretjük elmagyarázni, mit ír a Biblia, hogy önuralmat kell gyakorolnunk, hogy a tanuló is elmondhassa a véleményét, valamint lehetősége legyen elmagyarázni egy gondolatot, melyet a házi bibliatanulmányozás során vizsgálunk meg. Természetesen nem lenne jó, ha kérdésekkel bombáznánk az embereket. Inkább tapintatosan, jó szemléltetésekkel és átgondolt kérdésekkel segíthetünk nekik, hogy megértsék a Biblián alapuló kiadványainkban található szentírási gondolatokat.

18. Mit jelent kifejleszteni a ’tanítás művészetét’?

18 A Szentírás beszél a ’tanítás művészetéről’ (2Timóteusz 4:2; Titusz 1:9). Ez a tanítói képesség sokkal többet jelent annál, minthogy segítünk valakinek tényeket megjegyezni. Meg kell próbálnunk segíteni a bibliatanulmányozónak, hogy megértse mi a különbség az igazság és a hazugság, a jó és a rossz, valamint a bölcsesség és a bolondság között. Miközben ezt tesszük, és igyekszünk Jehova iránti szeretetet ültetni a szívébe, felismerheti, miért kell engedelmeskednie neki.

Vedd ki buzgón a részed a tanítványképzésből!

19. Hogyan járul hozzá minden keresztény a tanítványképzéshez?

19 A keresztény gyülekezet egy tanítványképző szervezet. Ha valaki tanítvánnyá válik, nem egyedül annak az egy Jehova Tanújának van oka az örömre, aki megtalálta őt, és segített neki megismerni, mit tanít a Biblia. Amikor megszerveznek egy nyomozócsoportot, hogy megkeressenek egy elveszett gyermeket, lehet, hogy végül csak egy valaki fogja megtalálni. Mégis mindenki örül, aki részt vett a keresésben, amikor a gyermek újra együtt lehet a szüleivel (Lukács 15:6, 7). Ehhez hasonlóan a tanítványképzés is csapatmunka. Minden keresztény részt vesz azok felkutatásában, akik talán Krisztus tanítványaivá fognak válni. És amikor valaki elkezd járni az összejövetelekre a Királyság-terembe, minden jelen lévő keresztény hozzájárul, hogy növelje az illető értékelését az igaz imádat iránt (1Korintusz 14:24, 25). Tehát minden keresztény örül annak, hogy évente több százezren válnak új tanítvánnyá.

20. Mit tegyél, ha szeretnél másokat a Biblia igazságára tanítani?

20 Sok keresztény nagyon örülne, ha taníthatna valakit Jehováról és az igaz imádatról. Ám lehet, hogy ez a legnagyobb erőfeszítései ellenére sem sikerül. Ha te is hasonló helyzetben vagy, továbbra is erősítsd a Jehova iránti szeretetedet, törődj az emberekkel, légy önfeláldozó és türelmes, és próbálj meg csiszolni a tanítói képességeiden. De mindenekelőtt foglald imába azt a vágyadat, hogy tanítani szeretnéd az igazságot (Prédikátor 11:1). Megvigasztalhat az a tudat, hogy mindaz, amit Jehova szolgálatában teszel, része az Istent dicsőítő tanítványképző munkának.

Meg tudod magyarázni?

• Miért az Isten iránti szeretetünk próbája a tanítványképzés?

• Milyen tulajdonságokra van szükség a tanítványképzéshez?

• Mit foglal magában a ’tanítás művészete’?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 21. oldalon]

A tanítványképzéssel a keresztények kimutatják az Isten iránti mélységes szeretetüket

[Kép a 23. oldalon]

Miért kell érdeklődni mások iránt a tanítványképzés során?

[Kép a 24. oldalon]

Milyen tulajdonságokra van szükség a tanítványképzéshez?

[Kép a 25. oldalon]

Minden keresztény boldog, amikor tapasztalja a tanítványképzés jó eredményeit