„Álljatok szilárdan, és lássátok Jehova szabadítását”
„Álljatok szilárdan, és lássátok Jehova szabadítását”
„Jehova mellettem áll, nem félek. Földi ember mit árthat nekem?” (ZSOLTÁROK 118:6)
1. Milyen jövőbeli válságos események előtt áll az emberiség?
AZ EMBERISÉG még sosem állt ilyen jelentős események előtt, mint most. Jézus a mi időnkről jövendölt, amikor így figyelmeztette a követőit: „nagy nyomorúság lesz, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig; nem, és nem is lesz többé. Bizony, ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, nem részesülne megmentésben egyetlen test sem; de a választottak miatt megrövidíttetnek azok a napok” (Máté 24:21, 22).
2. Mi tartja vissza a nagy nyomorúság kitörését?
2 Emberi szemek számára láthatatlan égi seregek most visszatartják ezt a nagy nyomorúságot. Hogy miért, azt János apostol megérthette egy kinyilatkoztatás révén, melyet Jézustól kapott. Az idős apostol így írt erről: „láttam, hogy négy angyal áll a föld négy sarkán, és szorosan tartja a föld négy szelét . . . És láttam egy másik angyalt feljönni napkelet felől, és az élő Isten pecsétje volt nála, és harsány hangon kiáltott a négy angyalnak . . . : »Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg el nem pecsételjük a mi Istenünk rabszolgáit a homlokukon«” (Jelenések 7:1–3).
3. Mi fog először történni a nagy nyomorúság kitörésekor?
3 Istenünk felkent rabszolgáinak végső elpecsételése a végéhez közeledik. A négy angyal készen áll, hogy elengedje a pusztító szeleket. Miután elengedik, mi történik először? Egy angyal így válaszol erre a kérdésre: ’le fogják vetni Babilont, a nagy várost sebes hajítással, és soha többé meg nem találják’ (Jelenések 18:21). Micsoda örvendezés lesz az égben, amikor a hamis vallás világbirodalma elpusztul! (Jelenések 19:1, 2).
4. Milyen események állnak még előttünk?
4 A föld összes nemzete fel fog sorakozni Jehova népe ellen. Vajon eltörlik majd a föld színéről a hűséges keresztényeket? Úgy tűnik majd, hogy igen. De nézzük csak! Égi seregek, Krisztus Jézussal az élükön, el fogják pusztítani ezeket az emberi seregeket (Jelenések 19:19–21). Végül az Ördög és az angyalai a tétlenség mélységébe lesznek vetve. Többé nem tudják majd félrevezetni az embereket, mert ezer évre meg lesznek kötözve. Ó, mennyire megkönnyebbül majd a túlélők nagy sokasága! (Jelenések 7:9, 10, 14; 20:1–3).
5. Milyen öröm vár azokra, akik lojálisak maradnak Jehovához?
5 Közvetlenül ezek előtt a nagyszerű és lenyűgöző események előtt állunk. Ezek az események mind összefüggnek Jehova egyetemes szuverenitásának az igazolásával. És gondolj a következőre is: Ha lojálisak maradunk Jehovához, és szilárdan kiállunk a szuverenitása mellett, akkor lehetőségünk lesz részt venni Jehova nevének megszentelésében és szándékának a beteljesítésében. Ez határtalan örömre ad majd okot.
6. Tekintettel a küszöbön álló eseményekre, mit fogunk most megvizsgálni?
6 Vajon fel vagyunk készülve ezekre a jelentőségteljes eseményekre? Hiszünk Jehova megmentő erejében? Bízunk benne, hogy ő majd a segítségünkre siet a kellő időben, és úgy, ahogyan az a legjobb lesz? Ezeknek az önvizsgálati kérdéseknek a megválaszolásakor eszünkbe juthat, mit mondott Pál apostol a Rómában élő keresztény hittársainak: „mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4). Az oktatásunkra megírt, vigasztaló és reménységet adó beszámolók között találhatjuk azt is, amikor Jehova megszabadította az izraelitákat az egyiptomi elnyomóik vasmarkából. Miközben várjuk a rohamosan közelgő nagy nyomorúságot, biztosan nagyon buzdító számunkra, ha tüzetesen megvizsgáljuk azokat az izgalmas eseményeket, amelyek akkor történtek, amikor Jehova megszabadította Izrael fiait.
Jehova megszabadítja népét
7. Milyen kiélezett helyzet bontakozik ki Egyiptomban i. e. 1513-ban?
7 Időszámításunk előtt 1513-ban járunk. Jehova már kilenc csapást mért az egyiptomiakra. A kilencedik után a fáraó azonnal elzavarja Mózest, ezt mondva: „Takarodj előlem! Vigyázz! Ne próbáld újra látni arcomat, mert amely napon látod arcomat, meghalsz!” Mózes erre így szól: „Ahogy mondtad, többé nem próbálom látni arcodat” (2Mózes 10:28, 29).
8. A túlélés érdekében milyen utasításokat kapnak az izraeliták, és mi lesz ennek az eredménye?
8 Jehova most felfedi Mózesnek, hogy lesz még egy csapás, egy utolsó a fáraó és az összes egyiptomi ellen. Abib (niszán) hó 14-én minden egyiptomi ember és állat elsőszülöttje meg fog halni. Az izraelita családok azonban megmenekülhetnek, ha pontosan követik Isten utasításait, melyeket Mózes kap. Egy hím bárány véréből hinteniük kell a házaikhoz tartozó két ajtófélfára és szemöldökfára, és a házban kell maradniuk. Mi történik ezen az éjszakán? Hallgassuk meg erről magát Mózest: „Éjfélkor történt, hogy Jehova lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén”. A fáraó erre azonnal cselekszik. Hívatja Mózest és Áront, és ezt mondja nekik: „Keljetek fel, és menjetek a népem közül . . . ; menjetek, és szolgáljátok Jehovát, ahogy mondtátok!” Az izraeliták pedig el is mennek. Valószínűleg több mint hárommillióan vannak, és még egy megszámlálhatatlanul „sok elegy nép” is velük tart a nem izraeliták közül (2Mózes 12:1–7, 29, 31, 37, 38).
9. Milyen útvonalon vezeti ki Isten Izraelt Egyiptomból, és miért?
9 Az izraeliták legrövidebb útvonala az Ígéret földjére a Földközi-tenger mentén és a filiszteusok földjén át vezet. Ez azonban ellenséges terület. Jehova valószínűleg meg akarja óvni népét a háborúzástól, ezért a Vörös-tengernél lévő pusztán át vezeti őket. Jóllehet több millió ember menetel, mégse egy zilált tömeget képzeljünk magunk elé. A bibliai beszámoló így szól: „csatasorban jöttek fel Izrael fiai Egyiptom földjéről” (2Mózes 13:17, 18).
„Lássátok Jehova szabadítását”
10. Miért mondja Isten Izraelnek, hogy Pihahirót előtt táborozzon le?
10 Ezt követően az események meglepő fordulatot vesznek. Jehova ezt mondja Mózesnek: „Beszélj Izrael fiaival, hogy forduljanak meg, és táborozzanak le Pihahirót előtt, Migdol és a tenger között, szemben Baál-Cefonnal.” Ezeket az utasításokat követve a nagy sokaság észreveszi, hogy a hegyek és a Vörös-tenger közé szorult. Úgy tűnik, nincs kiút. Jehova azonban tudja, mit tesz. Így szól Mózeshez: „én bizony hagyom, hogy a fáraó szíve konokká váljon; üldözőbe fogja venni őket, én pedig dicsőséget szerzek magamnak a fáraó és az egész hadereje által; és az egyiptomiak meg fogják tudni, hogy én vagyok Jehova” (2Mózes 14:1–4).
11. a) Mit tesz a fáraó, és hogyan reagálnak erre az izraeliták? b) Miként válaszol Mózes az izraeliták panaszkodására?
11 A fáraó úgy érzi, hibát követett el, hogy elengedte az izraelitákat Egyiptomból, ezért ádáz módon üldözőbe veszi őket 600 válogatott harci szekérrel. Amikor feltűnik az egyiptomi sereg, az izraeliták megrettennek, és így kiáltanak Mózeshez: „Hát nincsenek Egyiptomban sírhelyek, hogy ide a pusztába hoztál minket meghalni?” Jehova megmentésében bízva Mózes ezt válaszolja nekik: „Ne féljetek! Álljatok szilárdan, és lássátok Jehova szabadítását, amelyet ma végrehajt értetek! . . . Maga Jehova fog harcolni értetek, ti pedig maradjatok csendben!” (2Mózes 14:5–14).
12. Hogyan menti meg Jehova a népét?
12 Mózes szavaihoz híven, miszerint maga Jehova harcol az izraelitákért, most természetfölötti erők lépnek működésbe. Jehova angyala csoda útján mögéjük állítja a felhőoszlopot, mely eddig Izrael táborát vezette. Míg az egyiptomiakat sötétséggel borítja be, ugyanaz az oszlop fényt áraszt az izraelitáknak (2Mózes 13:21, 22; 14:19, 20). Isten parancsának engedelmeskedve Mózes most kinyújtja kezét. A beszámoló így folytatódik: „Jehova egész éjjel erős keleti szelet bocsátva a tengerre visszafordította azt . . . Izrael fiai végül szárazon keltek át a tenger közepén, a víz pedig falként állt nekik jobb és bal kéz felől.” Az egyiptomiak üldözőbe veszik őket, Jehova azonban a népe oldalán áll. Összezavarja az egyiptomiak táborát, majd ezt mondja Mózesnek: „Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé, hogy a víz visszatérjen az egyiptomiakra, a harci szekereikre és a lovasaikra.” A fáraó serege teljesen elpusztul – még hírmondó sem marad belőle (2Mózes 14:21–28; Zsoltárok 136:15).
Vonjuk le a tanulságot Izrael megszabadításából
13. Hogyan reagáltak Izrael fiai, amikor megszabadultak?
13 Milyen hatással volt a túlélőkre az, hogy csoda útján megszabadultak? Mózes és Izrael fiai önkéntelenül is Jehovát dicsérő éneklésbe kezdtek: „Szálljon az ének Jehovának, hisz nagy lett az ő dicsősége . . . Jehova királyként fog uralkodni időtlen időkig, sőt örökké” (2Mózes 15:1, 18). Igen, az volt az első, hogy Jehovát dicsőítsék! Ebben az esetben Jehova szuverenitása nyilvánvalóvá lett.
14. a) Mit tanulhatunk Jehováról, ha Izrael esetére gondolunk? b) Mi a 2008-as éviszöveg?
14 Milyen oktatást, vigasztalást és reménységet nyerhetünk ezekből az izgalmas eseményekből? Az biztos, hogy nincs olyan próba, amelyből Jehova ne tudná kiszabadítani a népét. Bármilyen helyzetet képes megoldani, mellyel a népe szembekerül. A Vörös-tenger nem állította meg Izraelt, amikor Jehova erős keleti szelet támasztott. Ezenkívül előidézte, hogy ugyanaz a Vörös-tenger a fáraó seregének hullámsírja legyen. Eltűnődve mindezeken, a zsoltáríró szavait visszhangozhatjuk, aki ezt mondta: „Jehova mellettem áll, nem félek. Földi ember mit árthat nekem?” (Zsoltárok 118:6). Pálnak a Róma 8:31-ben feljegyzett szavai is vigasztalóak lehetnek számunkra: „Ha az Isten mellettünk van, ki lesz ellenünk?” Mily nagy bizalommal töltenek el minket ezek az ihletett kijelentések! Szertefoszlatnak minden esetlegesen bennünk lakozó félelmet és kétséget, valamint reménységet öntenek belénk. Igazán helyénvaló hát a 2008-as éviszövegünk: „Álljatok szilárdan, és lássátok Jehova szabadítását” (2Mózes 14:13).
15. Mennyire volt fontos az engedelmesség, amikor Izrael kiszabadult Egyiptomból, és mennyire fontos ma?
15 Milyen tanulságot vonhatunk még le Izraelnek az Egyiptomból való kivonulásából? Azt, hogy bármit kér is tőlünk Jehova, mindenben engedelmeskednünk kell neki. Az izraeliták minden apró részletnek engedelmesen eleget tettek, amikor felkészültek a pászkára. Engedelmesen a házukon belül maradtak niszán hó 14-ének éjszakáján. Amikor végül elhagyták Egyiptomot, „csatasorban” kellett menniük (2Mózes 13:18). Napjainkban rendkívül fontos, hogy kövessük ’a hű és értelmes rabszolgán’ keresztül jövő irányítást! (Máté 24:45). Nagyon jól oda kell figyelnünk Isten szavára, amely mögöttünk szól: „»Ez az út. Ezen járjatok!«, ha jobbra térnétek, vagy ha balra térnétek” (Ézsaiás 30:21). Amint egyre közelebb kerülünk a nagy nyomorúság kitöréséhez, minden bizonnyal részletes útmutatásokat kapunk majd. Csak úgy vészelhetjük át biztonságosan azokat a zűrzavaros időket, ha együtt haladunk Jehova más lojális szolgáival.
16. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Isten irányította a dolgokat az izraeliták megszabadításakor?
16 Azt se feledjük, hogy Jehova olyan helyre vezette az izraelitákat, ahol látszólag kelepcébe estek: egyik oldalon a hegyek voltak, a másikon pedig a Vörös-tenger. Egyértelműen úgy tűnt, hogy ez elhibázott lépés volt. Jehova azonban teljesen ura volt a helyzetnek, és minden az ő dicséretét, valamint népe szabadulását szolgálta. Talán nem látjuk tisztán, hogy napjainkban egyes szervezeti ügyek miért egy bizonyos módon vannak rendezve, de minden okunk megvan rá, hogy bízzunk Jehova irányításában, melyet a hűséges közlési csatornáján keresztül közvetít. Időnként úgy tűnhet, hogy az ellenségeink fölénk kerekednek. Korlátaink miatt talán nem látjuk a teljes képet. De Jehova képes arra, hogy a megfelelő pillanatban közbelépjen, mint ahogyan azt hajdanán tette Izrael fiai érdekében (Példabeszédek 3:5).
Bízz Jehovában!
17. Miért bízhatunk meg teljesen Isten irányításában?
17 El tudod képzelni, milyen bizalmat érezhettek az izraeliták, amikor visszagondoltak a felhőoszlopra, mely nappal, és a tűzoszlopra, mely éjjel vezette őket? Egyértelmű volt, hogy „az igaz Isten angyala” mutatta nekik az utat (2Mózes 13:21, 22; 14:19). Mi is bízhatunk benne, hogy Jehova a népével van, hogy vezesse, megvédje és megszabadítsa. Zárjuk a szívünkbe a következő ígéretet: „[Jehova] nem hagyja el lojálisait. Ők időtlen időkig megőriztetnek” (Zsoltárok 37:28). Sose feledkezzünk meg azokról a hatalmas angyali erőkről, amelyek ma Isten szolgáit segítik. Támogatásukkal ’szilárdan állhatunk, és láthatjuk Jehova szabadítását’ (2Mózes 14:13).
18. Miért ’öltsük fel az Istentől való teljes fegyverzetet’?
18 Mi tesz mindannyiunkat képessé arra, hogy ’szilárdan álljunk’ az igazság útján? Az, ha rajtunk van a szellemi fegyverzet, melyről Pál írt az efézusiaknak. Figyeljük meg, hogy az apostol arra figyelmeztet minket, hogy ’öltsük fel az Istentől való teljes fegyverzetet’. Az összes kelléke rajtunk van ennek a szellemi fegyverzetnek? A következő naptári évben jó lenne, ha mindannyian önvizsgálatot tartanánk, hogy meggyőződjünk róla, hogy ennek a fegyverzetnek minden része a helyén van-e, és jól illeszkedik-e ránk. Ellenségünk, Sátán, az Ördög ismeri a gyengeségeinket, és megpróbál minket elfogni, amikor elővigyázatlanok vagyunk, vagy megpróbálja egy sebezhető pontunkat támadni. Gonosz szellemi erőkkel van „viaskodásunk”. Ennek ellenére Jehova erejével győztesen kerülhetünk ki a harcból (Efézus 6:11–18; Példabeszédek 27:11).
19. Milyen kiváltságban lehet részünk, ha kitartunk?
19 Ezt mondta Jézus a követőinek: „Kitartásotok által szerzitek meg lelketeket” (Lukács 21:19). Bárcsak azok között lennénk, akik minden előttük tornyosuló nehézséget hűségesen kiállnak, és ezért Isten ki nem érdemelt kedvessége folytán abban a kiváltságban lehet majd részük, hogy ’szilárdan állnak, és meglátják Jehova szabadítását’!
Hogyan válaszolnál?
• Milyen izgalmas események állnak közvetlenül előttünk?
• Hogyan mutatta meg Jehova a megmentő erejét i. e. 1513-ban?
• Mit határoztál el, mit fogsz tenni a jövőben?
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 20. oldalon]
A 2008-as éviszöveg: „Álljatok szilárdan, és lássátok Jehova szabadítását” (2Mózes 14:13)
[Kép a 17. oldalon]
„Mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg”
[Kép a 18. oldalon]
A fáraó a konokságával katasztrófába sodorta Egyiptomot
[Kép a 19. oldalon]
Izrael megmenekült, amikor mindent Jehova parancsa szerint tett