Főbb gondolatok Máté evangéliumából
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Máté evangéliumából
MÁTÉ az első, aki izgalmas beszámolóban leírja Jézus életét és szolgálatát. Ő Jézus közeli barátja volt, egykor pedig adószedő. Máté evangéliuma, mely eredetileg héber nyelven íródott, és később lett lefordítva görögre, i. sz. 41 körül készült el, és egy fajta láncszemként köti össze a Héber Iratokat a Keresztény Görög Iratokkal.
Ez a megindító és sokatmondó evangélium, mely minden bizonnyal elsősorban zsidó olvasóközönségnek íródott, úgy mutatja be Jézust, mint a megígért Messiást, Isten Fiát. Ha figyelmet szentelünk a benne található üzenetnek, az meg fogja erősíteni az igaz Istenbe, az ígéreteibe és a Fiába vetett hitünket (Héb 4:12).
„ELKÖZELEDETT AZ EGEK KIRÁLYSÁGA”
Máté a Királyság témájára és Jézus tanításaira helyezte a hangsúlyt, noha ez azzal járt, hogy nem szigorú időrendi sorrendben jegyezte le az eseményeket. Például a hegyi beszédről a könyve elején számolt be, holott Jézus már körülbelül a felénél járt a szolgálatának, amikor ezt elmondta.
A galileai szolgálata során Jézus csodákat tesz, utasításokat ad a 12 apostolnak a szolgálat végzésével kapcsolatban, leleplezi a farizeusokat, és szemléltetéseket mond a Királyságról. Majd elhagyja Galileát, és ’Júdea határvidékeire megy, a Jordánon túlra’ (Máté 19:1). Az úton ezt mondja a tanítványainak: ’Felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát halálra ítélik, majd a harmadik napon feltámad’ (Máté 20:18, 19).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
3:16 – Milyen értelemben ’nyíltak meg az egek’ Jézus megkeresztelkedésekor? Ez arra enged következtetni, hogy Jézus visszakapta az emberré válása előtti időszakból származó, égi életének emlékeit.
5:21, 22 – Ha kifejezésre juttatjuk a haragunkat, az súlyosabb annál, mintha magunkban táplálnánk a haragot? Jézus arra figyelmeztetett, hogy aki haragot táplál a szívében a testvére iránt, az súlyos bűnt követ el. Viszont ha valaki megvetéssel teli szavakkal kifejezésre is juttatja a haragját, az még súlyosabb, a helyi törvényszéknél magasabb törvényszéken kell számot adnia.
5:48 – Tényleg lehetséges, hogy ’tökéletesek legyünk, mint ahogy égi Atyánk is tökéletes’? Bizonyos értelemben igen. Jézus itt a szeretetről beszélt, és azt mondta a hallgatóinak, hogy utánozzák Istent, és legyenek tökéletesek, vagyis teljesek a szeretetükben (Máté 5:43–47). Hogyan? Úgy, hogy az ellenségeikre is kiterjesztik.
7:16 – Milyen ’gyümölcsök’ azonosítják az igaz vallást? Ezek a gyümölcsök nemcsak a magatartásunkat foglalják magukban, hanem a hitnézeteinket is, azokat a tanításokat, melyekhez ragaszkodunk.
10:34–38 – A Szentírás üzenete felelős a családon belüli megosztottságért? Egyáltalán nem. A megosztottságot inkább a nem hívő családtagok hozzáállása okozhatja. Úgy dönthetnek, hogy elutasítják a keresztényiséget, vagy ellenszegülnek annak, és így meghasonlást támasztanak a családban (Luk 12:51–53).
11:2–6 – Mivel János korábban már hallotta Isten helyeslő hangját, tudta, hogy Jézus a Messiás, de akkor miért kérdezte meg, hogy Jézus-e „az Eljövendő”? Talán azért, mert szerette volna, ha ezt Jézus személyesen erősíti meg neki. Ezenfelül János azt is szerette volna tudni, hogy ’másvalaki’ lesz-e az, aki Királyság-hatalommal fog eljönni, és beteljesíti a zsidók minden reményét. Jézus a válaszában rávilágított, hogy nem lesz más, aki eljön utána.
19:28 – Mit jelképez ’Izrael tizenkét törzse’, melyet ítélni fognak? Ez a tizenkét törzs nem a szellemi Izrael tizenkét törzsét jelképezi (Gal 6:16; Jel 7:4–8). Az apostolok, akikhez Jézus beszélt, a szellemi Izrael részévé váltak, nem pedig bírákká a tagjai felett. Jézus ’szövetséget kötött velük egy királyságra’, így ők ’királysággá és papokká’ lettek ’Istennek’ (Luk 22:28–30; Jel 5:10). A szellemi Izrael tagjai „a világot fogják ítélni” (1Kor 6:2). Ezért ’Izrael tizenkét törzse’, melyet az égi trónokon lévők fognak megítélni, minden bizonnyal az emberiség világát szemlélteti, mely különbözik ettől a királyi, papi osztálytól, és amelyet az engesztelés napján a tizenkét nem papi törzs jelképezett (3Móz 16. fej.).
Tanulságok nekünk:
4:1–10 Ebből a beszámolóból megtanulhatjuk, hogy Sátán valóságos személy, nem pedig csak a gonoszság mint tulajdonság. Felhasználja ’a test kívánságát, a szem kívánságát és az életben birtokolt javak látványos fitogtatását’, hogy megkísértsen minket. Viszont ha alkalmazzuk a Szentírásban található alapelveket, az segíteni fog, hogy hűségesek maradjunk Istenhez (1Ján 2:16).
5:1–7:29 Légy tudatában a szellemi szükségletednek. Légy békeszerző. Utasítsd el az erkölcstelen gondolatokat. Álld a szavad. Az imában a szellemi dolgoknak biztosíts elsőbbséget az anyagi érdekekkel szemben. Isten szemében légy gazdag. Keresd először a Királyságot és Isten igazságosságát. Ne ítélkezz. Cselekedd Isten akaratát. Milyen gyakorlatias tanácsok találhatók a hegyi beszédben!
9:37, 38 Összhangban kell cselekednünk az aratás Urához intézett azon kérésünkkel, hogy „küldjön ki munkásokat az aratásába”, mégpedig úgy, hogy buzgón részt veszünk a tanítványképző munkában (Máté 28:19, 20).
10:32, 33 Soha nem szabad félnünk attól, hogy a hitünkről beszéljünk.
13:51, 52 A Királyságról szóló igazságok megértése együtt jár azzal a felelősséggel, hogy tanítsunk másokat, és megosszuk velük ezeket a kincseket.
14:12, 13, 23 Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk elmélkedni, időnként mindenképpen szükségünk van egyedüllétre (Márk 6:46; Luk 6:12).
17:20 Ahhoz, hogy megküzdjünk a hegyhez hasonló akadályokkal, melyek gátolják a szellemi fejlődésünket, és megbirkózzunk a nehézségekkel, hitre van szükségünk. Nem szabad elhanyagolnunk a Jehovába és az ígéreteibe vetett hitünk építését és erősítését (Márk 11:23; Luk 17:6).
18:1–4; 20:20–28 Jézus tanítványait túlzottan foglalkoztatta a nagyság, ami az emberi tökéletlenségnek tudható be, és annak, hogy a vallásos környezet, melyben felnőttek, nagy hangsúlyt fektetett a rangra. Ápolnunk kell az alázatosságot, miközben óvakodunk a bűnös hajlamoktól, és megőrizzük a helyes szemléletmódot a szolgálati kiváltságokról és felelősségekről.
„AZ EMBERFIÁT KISZOLGÁLTATJÁK”
Jézus i. sz. 33. niszán hó 9-én „szamárháton” bevonul Jeruzsálembe (Máté 21:5). Másnap bemegy a templomba, és megtisztítja. Niszán 11-én a templomban tanít, leleplezi az írástudókat és a farizeusokat, majd elmondja a tanítványainak, hogy mi lesz ’a jele a jelenlétének és a világrendszer befejezésének’ (Máté 24:3). A következő napon ezt mondja nekik: „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a pászka, és az Emberfiát kiszolgáltatják, hogy oszlopra feszítsék” (Máté 26:1, 2).
Niszán hó 14-e van. Miután Jézus bevezette közelgő halálának az emlékünnepét, elárulják, letartóztatják, bíróság elé viszik, és oszlopra feszítik. Harmadnapon feltámad. A feltámasztott Jézus az égbemenetele előtt ezt a parancsot adja a követőinek: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket” (Máté 28:19).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
22:3, 4, 9 – Mikor hangzott el a menyegzőre szóló három meghívás? A menyasszony osztály begyűjtésére vonatkozó első meghívás akkor hangzott el, amikor Jézus és a követői i. sz. 29-ben elkezdtek prédikálni. Ez a meghívás i. sz. 33-ig élt. A második meghívás a szent szellem kitöltetésétől, i. sz. 33 pünkösdjétől 36-ig tartott. Mindkét meghívás a zsidóknak, a prozelitáknak és a szamáriaiaknak szólt. A harmadik meghívás viszont, amelyet a városból kivezető utakon lévő emberekhez – vagyis a körülmetéletlen nem zsidókhoz – intéztek, i. sz. 36-ban lépett életbe, amikor is a római katonatiszt, Kornéliusz megtért. Ez a meghívás a mai napig érvényben van.
23:15 – Miért volt ’kétszerte inkább gyehennára való’ az, akit a farizeusok prozelitává tettek, vagyis aki megtért, mint maguk a farizeusok? Egyesek, akiket a farizeusok prozelitává tettek, talán korábban súlyos bűnöket követtek el. Amikor azonban követni kezdték a farizeusok szélsőségeit, még rosszabbá váltak, valószínűleg még szélsőségesebbek lettek, mint elvetett tanítóik. Így kétszerte inkább ’gyehennára valók’ lettek a zsidó farizeusokhoz képest.
27:3–5 – Mi miatt érzett Júdás lelkifurdalást? A Biblia nem utal arra, hogy Júdás lelkifurdalása valódi bűnbánat lett volna. Ahelyett, hogy Isten megbocsátását kereste volna, a papi elöljáróknak és a véneknek vallotta be gonosz tettét. Mivel olyan ’bűnt’ követett el, amely „halált von maga után”, Júdáson jó okkal uralkodott el a bűntudat és a kétségbeesés (1Ján 5:16). A lelkifurdalása abból fakadt, hogy a helyzete reménytelen.
Tanulságok nekünk:
21:28–31 Jehovának az számít igazán, hogy cselekedjük-e az akaratát. Például buzgón részt kell vennünk a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában (Máté 24:14; 28:19, 20).
22:37–39 Milyen tömören összegzi a két legnagyobb parancsolat, hogy mit vár el Isten az imádóitól!
[Kép a 31. oldalon]
Buzgón részt veszel az aratómunkában?
[Forrásjelzés]
© 2003 BiblePlaces.com
[Kép a 31. oldalon]
Máté a Királyság témájára helyezi a hangsúlyt