Tartsuk magunk előtt Jehovát szüntelen
Tartsuk magunk előtt Jehovát szüntelen
„Magam előtt tartom Jehovát szüntelen” (ZSOLT 16:8)
1. Milyen hatással lehetnek ránk a Biblia beszámolói?
JEHOVÁNAK az emberiséggel való bánásmódjáról nagyszerű feljegyzést tartalmaz az írott Szava. Sok embert megemlít, akiknek szerepük volt Isten szándékának a megvalósításában. Az ő szavaik és tetteik természetesen nem holmi szórakoztató történetekként vannak feljegyezve a Bibliában, hanem azért, hogy e beszámolók kapcsán közelebb kerülhessünk Istenhez (Jak 4:8).
2–3. Hogyan értsük a Zsoltárok 16:8 szavait?
2 Mindannyian sokat tanulhatunk a jól ismert bibliai szereplők történeteiből, például Ábraháméból, Sáráéból, Mózeséből, Ruthéból, Dávidéból, Eszteréből, Pál apostoléból és másokéból. De hasznot meríthetünk a kevésbé ismert személyek beszámolóiból is. A bibliai történeteken való elmélkedés hozzásegít, hogy a zsoltáríró szavaival összhangban tegyünk: „Magam előtt tartom Jehovát szüntelen. Nem ingok meg, hisz ő jobbomon van” (Zsolt 16:8). Hogyan értsük ezeket a szavakat?
3 Egy katona rendszerint a jobb kezével használta a kardját, így ezt az oldalát nem védte a bal kezében tartott pajzs. De védve volt, ha a jobb oldalán, közvetlenül mellette harcolt egy barátja. Ha elménkben tartjuk Jehovát, és az ő akaratát tesszük, akkor meg fog védeni minket. Nézzük hát meg, miként erősíthetik a hitünket a Biblia beszámolói, hogy így ’magunk előtt tartsuk Jehovát szüntelen’.
Jehova válaszol az imáinkra
4. Mondj példát a Szentírásból, mely azt mutatja, hogy Isten válaszol az imákra!
4 Ha magunk előtt tartjuk Jehovát, akkor válaszolni fog az imáinkra (Zsolt 65:2; 66:19). Erre bizonyítékunk is van, mégpedig Ábrahám legidősebb szolgájának az esete, aki valószínűleg Eliézer volt. Ábrahám elküldte őt Mezopotámiába, hogy istenfélő feleséget szerezzen Izsáknak. Eliézer Isten irányításáért imádkozott, és fel is ismerte ezt az irányítást, amikor Rebeka megitatta a tevéit. Mivel Eliézer buzgón imádkozott, megtalálta azt a lányt, aki Izsák szeretett felesége lett (1Móz 24:12–14, 67). Igaz, Ábrahám szolgája különleges küldetést teljesített, de nem kellene nekünk is ugyanennyire bíznunk abban, hogy Jehova válaszol az imáinkra?
5. Miért mondhatjuk, hogy még egy rövid, magunkban elmondott ima is eredményes lehet?
5 Olykor talán arra van szükségünk, hogy gyorsan segítséget kérjünk Istentől imában. Egyik alkalommal Artaxerxész perzsa király észrevette, hogy pohárnoka, Nehémiás szomorú. „Mit kívánsz?” – kérdezte a király. Nehémiás ’azonnal imádkozott az egek Istenéhez’. Imája, melyet nyilvánvalóan magában mondott el, nem lehetett hosszú. Isten mégis válaszolt rá, hiszen a király támogatta Nehémiást Jeruzsálem falainak az újjáépítésében. (Olvassátok fel: Nehémiás 2:1–8.) Igen, még egy rövid, magunkban elmondott ima is eredményes lehet.
6–7. a) Milyen példát mutatott Epafrász az imával kapcsolatban? b) Miért imádkozzunk másokért?
6 Buzdítást kapunk, hogy még akkor is ’imádkozzunk egymásért’, ha nem mindig látjuk rögtön a bizonyítékot, hogy ezekre az imáinkra választ kapunk (Jak 5:16). ’Krisztus hű szolgája’, Epafrász buzgón imádkozott a vele egy hiten levőkért. Pál ezt írta Rómából: „Epafrász, aki közületek [kolosszéiak közül] való, Krisztus Jézus rabszolgája, üdvözletét küldi nektek, mindenkor küzdve értetek imáiban, hogy végül teljességben és szilárd meggyőződéssel álljatok az Isten teljes akaratában. Tanúskodom is mellette, hogy nagy igyekezettel fáradozik értetek és a laodiceaiakért és a hierápolisziakért” (Kol 1:7; 4:12, 13).
7 Kolosszé, Laodicea és Hierápolisz egymástól nem messze fekvő városok voltak Kis-Ázsiában. A hierápoliszi keresztények Kübelé istennőt imádó emberek között éltek, a Laodiceában élőket az anyagiasság fenyegette, a kolosszéiakat pedig az emberi filozófiák veszélyeztették (Kol 2:8). Nem csoda, hogy a Kolosszéból való Epafrász ’küzdött imáiban’ a városban élő hívőkért. A Biblia nem tárja fel, hogy Epafrász miként kapott választ az imáira, de azt tudjuk, hogy nem hagyott fel a hittársaiért mondott imáival. Mi se hagyjunk fel. Noha nem vagyunk ’mások dolgába avatkozók’, mégis tudomásunk lehet róla, hogy az egyik családtagunk vagy barátunk komoly hitpróbát él át (1Pét 4:15). Milyen jó lenne, ha személyes imáinkban megemlítenénk őt! Pált segítették mások könyörgései, és a mi imáink is sok jót tehetnek (2Kor 1:10, 11).
8. a) Miből tudjuk, hogy az efézusi véneknek fontos volt az ima? b) Milyen legyen a hozzáállásunk az imához?
8 Vajon úgy tekintenek minket mások, mint akik imádságos szellemű férfiak és nők vagyunk? Miután Pál találkozott az efézusi vénekkel, „mindnyájukkal együtt letérdelt, és imádkozott. Azok pedig mindannyian igen nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és gyengéden csókolgatták, mert az a szó fájt nekik különösen, amellyel azt mondta, hogy nem látják többé az arcát” (Csel 20:36–38). Nem tudjuk mindezeknek a véneknek a nevét, de az nyilvánvaló, hogy fontos volt nekik az ima. Valóban nagy becsben kell tartanunk a kiváltságot, hogy imádkozhatunk Istenhez, és abban a hitben kell ’lojális kezünket felemelnünk’, hogy égi Atyánk válaszol nekünk (1Tim 2:8).
Teljes mértékben engedelmeskedjünk Istennek
9–10. a) Miben mutattak példát Celofád lányai? b) Milyen hatással lehet egy egyedülálló keresztény házasságról alkotott nézetére Celofád lányainak az engedelmessége?
9 Ha szüntelen elménkben tartjuk Jehovát, az hozzásegít, hogy engedelmeskedjünk neki, és ennek köszönhetően áldásokat arassunk (5Móz 28:13; 1Sám 15:22). Ehhez engedelmes szellemre van szükség. Figyeld meg, milyen hozzáállása volt a Mózes idejében élő, öt, vér szerinti testvérnek, Celofád lányainak. Az izraelitáknál szokás szerint a fiúk kapták az örökséget az apjuktól. Celofád fiú utódok nélkül halt meg, Jehova pedig úgy rendelkezett, hogy ez az öt nő örökölje az egész örökséget, de ezt egy feltételhez kötötte. A lányoknak Manassé fiaihoz kellett feleségül menniük, hogy az örökölt vagyon ugyanabban a törzsben maradjon (4Móz 27:1–8; 36:6–8).
10 Celofád lányai hittek abban, hogy ha engedelmeskednek Istennek, akkor jó dolguk lesz. „Úgy tettek Celofád lányai, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek – mondja a Biblia. – Így hát Mahla, Tirca, Hogla, Milka és Noa, Celofád lányai apjuk fivéreinek a fiaihoz mentek feleségül. József fiának, Manassé fiainak családjai közül valókhoz mentek feleségül, hogy örökségük apjuk családjának törzsénél maradjon” (4Móz 36:10–12). Ezek az engedelmes nők azt tették, amit Jehova parancsolt (Józs 17:3, 4). Szellemileg érett, egyedülálló keresztények hasonló hittel engedelmeskednek Istennek, ha „csak az Úrban” kötnek házasságot (1Kor 7:39).
11–12. Hogyan mutatta ki Káleb, hogy bízik Istenben?
11 Teljes mértékben engedelmeskednünk kell Jehovának, ahogyan azt az izraelita Káleb tette (5Móz 1:36). Miután Izrael az i. e. XVI. században kiszabadult Egyiptomból, Mózes elküldött 12 férfit, hogy kikémleljék Kánaánt. A 12 férfi közül azonban csak kettő – Káleb és Józsué – buzdította a népet, hogy bízzanak teljes mértékben Istenben, és menjenek be a földre (4Móz 14:6–9). Mintegy négy évtizeddel később Józsué és Káleb még mindig életben volt, és teljes mértékben követte Jehovát. Isten pedig azzal bízta meg Józsuét, hogy vezesse be az izraelitákat az Ígéret földjére. De ami a 10 hűtlen kémet illeti, ők nyilvánvalóan meghaltak Izrael 40 éves pusztai vándorlásának idején (4Móz 14:31–34).
12 Izrael pusztai vándorlásának idős túlélőjeként Káleb Józsué elé állhatott, és ezt mondta neki: „teljes mértékben követtem Jehovát, az én Istenemet.” (Olvassátok fel: Józsué 14:6–9.) A nyolcvanöt éves Káleb kérte, hogy azt a hegyvidéket adják neki, melyet Isten megígért, jóllehet az ellenség lakott ott, nagy, megerősített városokban (Józs 14:10–15).
13. Megpróbáltatásaink ellenére mit kell tennünk, hogy elnyerjük Isten áldásait?
13 Ha ’teljes mértékben követjük Jehovát’, akkor bennünket is támogatni fog, miként a hűséges és engedelmes Kálebet. Ha nagy akadályokkal nézünk szembe, áldásban lesz részünk, amint ’teljes mértékben követjük Jehovát’. Ám egy életen át ezt tenni – ahogyan Káleb tette – nagy kihívást jelenthet. Bár Salamon király az uralkodása elején követte Jehovát, öregkorában azonban feleségei elfordították a szívét, hogy hamis isteneket szolgáljon, és „nem követte teljesen Jehovát, ahogy az apja, Dávid” (1Kir 11:4–6). Függetlenül attól, hogy milyen megpróbáltatásokkal kell szembenéznünk, bárcsak mindig teljes mértékben engedelmeskednénk Istennek, és szüntelen magunk előtt tartanánk őt!
Mindig bízzunk Jehovában
14–15. Mit tanultál meg Naomi történetéből arról, hogy bíznunk kell Istenben?
14 Bíznunk kell Istenben, különösképpen akkor, amikor elcsüggedünk a reménytelennek tűnő jövőnk miatt. Figyeljük meg az idős Naomit, akitől ellenségünk a halál elrabolta a férjét és a két fiát. Amikor Moábból visszament Júdába, így kesergett: „Ne hívjatok engem Naominak [’gyönyörűségem’]. Nevezzetek inkább Marának [’keserű’], mert a Mindenható igen megkeserítette az életemet. Csordultig telve mentem el, de Jehova üres kézzel bocsátott vissza. Miért hívnátok hát Naominak, mikor Jehova alázott meg engem, és a Mindenható sújtott szerencsétlenséggel?” (Ruth 1:20, 21).
15 Naomi elcsüggedt, de ha figyelmesen olvassuk Ruth könyvét, kiderül, hogy végig megőrizte a bizalmát Jehovában. És mekkora változás történt az életében! Megözvegyült menye, Ruth feleségül ment Boázhoz, és egy fiúnak adott életet. Naomi lett a gyermek dajkája. A beszámolóban ezt olvassuk: „A szomszédasszonyok . . . nevet adtak neki, mondván: »Fia született Naominak« – és Obednek nevezték őt. Ő lett az apja Isainak, Dávid apjának” (Ruth 4:14–17). Amikor Naomi majd feltámad földi életre, meg fogja tudni, hogy Ruth – aki szintén ott lesz – ősanyja lett Jézusnak, a Messiásnak (Máté 1:5, 6, 16). Naomihoz hasonlóan mi sem tudhatjuk előre, hogy a negatív helyzetek hogyan alakulnak. Ezért mindig bízzunk Istenben, éppen úgy, ahogyan arra a Példabeszédek 3:5, 6-ban felszólítást kapunk: „Bízzál Jehovában teljes szívedből, és a magad értelmére ne támaszkodj. Minden utadban vedd figyelembe őt, és akkor ő fogja egyengetni ösvényeidet.”
Támaszkodjunk a szent szellemre
16. Hogyan segített Isten szent szelleme bizonyos véneknek az ókori Izraelben?
16 Ha magunk előtt tartjuk Jehovát szüntelen, akkor a szent szellemével fog vezetni minket (Gal 5:16–18). Isten szelleme volt azon a 70 vénen, akiket kiválasztottak, hogy segítsenek Mózesnek ’hordozni [Izrael] népének terhét’. Csak Eldád és Medád neve van megemlítve, de a szellem mindannyiukat képessé tette, hogy ellássák a feladatukat (4Móz 11:13–29). Kétségtelenül derék, istenfélő, megbízható és becsületes férfiak voltak, miként a korábban kiválasztott férfiak (2Móz 18:21). Ma a keresztény vének ilyen tulajdonságokat mutatnak ki.
17. Milyen szerepe volt Jehova szent szellemének a hajlék építésében?
17 Jehova szent szellemének fontos szerepe volt a hajlék építésében a pusztában. Jehova a kézművesek mesterének és a hajlék építőjének nevezte ki Bécalelt, és megígérte, hogy ’betölti őt szellemével, hogy legyen benne bölcsesség, értelem, ismeret, és értsen mindenféle mesterséghez’ (2Móz 31:3–5). Ennek a csodálatos megbízatásnak az elvégzésében ’bölcs szívű’ férfiak dolgoztak együtt Bécalellel és segítőjével, Oholiábbal. Jehova szelleme továbbá arra indította a készséges szívű embereket, hogy nagylelkű adományokat adjanak (2Móz 31:6; 35:5, 30–34). Ugyanez a szellem ösztönzi Isten mai szolgáit is arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a Királyság érdekeinek előmozdításáért (Máté 6:33). Lehetnek ugyan bizonyos képességeink, de ha szeretnénk elvégezni Jehova munkáját, melyet napjainkra adott a népének, imádkoznunk kell a szent szellemért, és engednünk kell, hogy az vezessen minket (Luk 11:13).
Mindig mélységesen tiszteljük a seregek Jehováját
18–19. a) Milyen hozzáállást terem meg bennünk Isten szent szelleme? b) Mit tanultál Simeon és Anna példájából?
18 A szent szellem olyan mélységes tiszteletet terem meg bennünk, mely magunk előtt tartja Jehovát szüntelen. Isten ezt mondta ókori népének: „A seregek Jehováját, őt tartsátok szentnek [tiszteljétek, Szepessy, 1835]” (Ézs 8:13). Simeon és Anna két olyan első századi idős személy volt Jeruzsálemben, aki mélységesen tisztelte Jehovát. (Olvassátok fel: Lukács 2:25–38.) Simeon hitt a messiási próféciákban, és „várta Izrael vigaszát”. Isten kitöltötte szent szellemét Simeonra, és biztosította őt, hogy élni fog mindaddig, míg meg nem látja a Messiást. És pontosan így is történt. Egy napon, i. e. 2-ben, Mária és József – Jézus édesanyja és a nevelőapja – elvitték a csecsemő Jézust a templomba. A szent szellem arra indította Simeont, hogy prófétai szavakat mondjon a Messiásról, és megjövendölje Mária szomorúságát, aki mély bánatot fog átélni, amikor Jézust kínoszlopra szegezik. Képzeljük csak el, milyen óriási volt Simeon öröme, amikor a karjába vette „Jehova Krisztusát”! A mélységes tisztelet micsoda nagyszerű példáját mutatta Simeon Isten ma élő szolgáinak!
19 Anna, a 84 éves özvegy, aki mélységesen tisztelte Istent, „sohasem hiányzott a templomból”. Éjjel-nappal szent szolgálatot végzett Jehovának „böjtölésekkel meg könyörgésekkel”. Ő is ott volt, amikor a csecsemő Jézust elvitték a templomba. Milyen nagyra értékelte, hogy láthatta a jövendő Messiást! Ezért „kezdett hálát adni az Istennek és a gyermekről beszélni mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megszabadítását”. Egyszerűen úgy érezte, hogy meg kell osztania ezt a jó hírt másokkal. Simeonhoz és Annához hasonlóan a mai idős keresztények is nagyon örülnek, hogy az ember sohasem túl idős ahhoz, hogy Jehovát szolgálja az ő Tanújaként.
20. Életkorunktól függetlenül mit kell tennünk, és miért?
20 Életkorunktól függetlenül magunk előtt kell tartanunk Jehovát szüntelen. Így ő megáldja majd alázatos erőfeszítéseinket, melyeket azért teszünk, hogy királyságáról és csodálatos tetteiről beszéljünk másoknak (Zsolt 71:17, 18; 145:10–13). Ha tiszteletet szeretnénk adni Jehovának, akkor neki tetsző tulajdonságokat kell kimutatnunk. További bibliai beszámolókat megvizsgálva vajon mit tanulhatunk ezekről a tulajdonságokról?
Hogyan válaszolnál?
• Honnan tudjuk, hogy Jehova válaszol az imákra?
• Miért engedelmeskedjünk Istennek teljes mértékben?
• Még ha elcsüggedünk is, miért bízzunk mindig Jehovában?
• Hogyan segíti Isten szent szelleme a népét?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 4. oldalon]
Nehémiás imája Jehovához eredményes volt
[Kép az 5. oldalon]
Ha emlékezetünkbe idézzük, hogyan alakult Naomi sorsa, az segít, hogy bízzunk Jehovában