„Kicsoda bölcs és értelmes köztetek?”

„Kicsoda bölcs és értelmes köztetek? Mutassa meg jó viselkedéséből a cselekedeteit bölcsességnek szelídségével” (JAK 3:13)

1–2. Mit mondhatunk sok emberről, akiket bölcsnek tartanak?

TE KIT tartasz igazán bölcsnek? A szüleidet, egy idős embert vagy talán egy egyetemi professzort? A neveltetésed és a körülményeid befolyásolhatják, hogy ki bölcs a szemedben. De Isten szolgáit elsősorban az Ő nézőpontja érdekli.

² Nem mindenki, akit a világ bölcsnek tart, bölcs Isten szemében is. Jób például olyan férfiakkal beszélgetett, akik úgy gondolták, hogy bölcs szavakat szólnak, mégis ezt a következtetést vonta le róluk: „nem találok köztetek bölcset” (Jób 17:10). Pál apostol így írt néhány emberről, akik elvetették Isten ismeretét: „Azt bizonygatták ugyan, hogy bölcsek, de bolonddá lettek” (Róma 1:22). Maga Jehova pedig Ézsaiás próféta által határozottan kijelentette: „Jaj azoknak, akik a maguk szemében bölcsek . . . !” (Ézs 5:21).

3–4. Mi kell ahhoz, hogy valaki igazán bölcs legyen?

³ Nyilvánvaló hát, hogy fontos megállapítanunk, mitől lesz valaki igazán bölcs, és ezáltal kedves Isten szemében. A Példabeszédek 9:10 feltárja: „Jehova félelme a bölcsesség kezdete, és a Legszentebb ismerete az értelem.” A bölcsességhez elengedhetetlen, hogy valaki megfelelő módon félje Istent, és tiszteletben tartsa az irányadó mértékeit. Ám nem elég annyi, hogy tudjuk, hogy van Isten, és hogy vannak elvárásai. Jakab tanítvány szavai gondolkodásra ösztönöznek minket. (Olvassátok fel: Jakab 3:13.) Megfigyelted, mit mondott? „Mutassa meg jó viselkedéséből a cselekedeteit . . . ” Az igazi bölcsességnek nap mint nap meg kell nyilvánulnia a beszédünkben és a viselkedésünkben.

⁴ Az igazi bölcsességhez hozzátartozik a józan ítélőképesség, és az, hogy valaki ügyesen alkalmazza a gyakorlatban azt, amit megismert és megértett. Milyen tettekből látható az, hogy bennünk is megvan ez a fajta bölcsesség? Jakab több tulajdonságot is felsorol, melyek egyértelműen megmutatkoznak a bölcs emberek tetteiben. * Hogyan segíthetnek a szavai jó kapcsolatban lennünk mind a hittársainkkal, mind pedig azokkal, akik nem tagjai a gyülekezetnek?

A tetteiből ismerhető fel az igazán bölcs

5. Hogyan viselkedik az, aki igazán bölcs?

⁵ Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Jakab a bölcsességet a jó viselkedéssel hozza kapcsolatba. Mivel Jehova félelme a bölcsesség kezdete, a bölcs személy igyekszik Isten útjaival és irányadó mértékeivel összhangban élni. Nem születtünk Istentől jövő bölcsességgel. De ha rendszeresen tanulmányozzuk a Bibliát, és elmélkedünk rajta, szert tehetünk rá. Akkor sikerülhet megfogadnunk azt, amit az Efézus 5:1 tanácsol: ’Legyetek Isten utánzóivá.’ Minél jobban visszatükrözi a viselkedésünk Jehova egyéniségét, annál több bölcsesség fog megnyilvánulni a tetteinkben. Jehova útjai összehasonlíthatatlanul magasabbak az emberek útjainál (Ézs 55:8, 9). Így ha utánozzuk Jehovát a tetteinkben, a kívülállóknak fel fog tűnni, hogy mi másak vagyunk.

6. Miért árulkodik a szelídség arról, hogy valaki Isten utánzója, és milyen a szelíd ember?

 ⁶ Jakab szerint többek közt úgy tudunk hasonlítani Jehovára, ha ’bölcsességnek szelídsége’ jellemez bennünket. Bár a szelíd emberek viselkedése finom, gyengéd, ettől még egy kereszténynek lehet erős jelleme, mert így tud kiegyensúlyozottan viselkedni. Isten ereje korlátlan, ő mégis szelíd, és ezért nem félünk közel kerülni hozzá. Isten Fia annyira hűen visszatükrözte az Atyja szelídségét, hogy kijelenthette: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik keményen fáradoztok és meg vagytok terhelve, és én felüdítelek benneteket. Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek” (Máté 11:28, 29; Fil 2:5–8).

7. Miért tekinthetjük Mózest a szelídség példaképének?

⁷ A Biblia másokról is beszél, akik nagyszerű példát mutattak a szelídségben. Mózes is ilyen ember volt. Hatalmas felelősség nyugodott a vállán, mégis úgy beszél róla a Biblia, mint aki „messze a legszelídebb ember volt minden ember közül, aki a föld színén élt” (4Móz 11:29; 12:3). És emlékezz csak arra, hogy Jehova erőt adott Mózesnek, hogy végre tudja hajtani az akaratát. Jehova szívesen használt fel szelíd embereket a szándéka beteljesítésére.

8. Hogyan tudnak tökéletlen emberek „bölcsességnek szelídségével” viselkedni?

⁸ Nem kérdéses, hogy tökéletlen emberek is tudnak „bölcsességnek szelídségével” viselkedni. Mit jelent ez ránk nézve? Hogyan tudjuk még inkább kimutatni ezt a tulajdonságot? A szelídség hozzátartozik Jehova szent szellemének a gyümölcséhez (Gal 5:22, 23). Imában kérhetjük tőle a szellemét, és tudatosan dolgozhatunk azon, hogy megmutatkozzon a viselkedésünkben a gyümölcse, bízva abban, hogy Isten segíteni fog még szelídebbé válnunk. A zsoltáríró szavai igazi ösztönzést nyújtanak azzal, hogy erről biztosítanak minket: „[Isten] megtanítja a szelídeket útjára” (Zsolt 25:9).

9–10. Hogyan dolgozhatunk azon, hogy az Istentől jövő szelídség jellemezzen minket, és miért van szükség erőfeszítésre?

⁹ Ennek ellenére lehetséges, hogy keményen kell dolgoznunk azon, hogy fejlődni tudjunk ebben. A neveltetésünk miatt némelyikünk talán alapvetően nem szelíd természetű. Ráadásul a körülöttünk élő emberek is pont arra bíztathatnak, hogy ne legyünk szelídek, mondván, hogy az erőszakra erőszakkal kell válaszolni. De tényleg bölcs így gondolkodni? Ha egy kisebb tűz ütne ki a házadban, olajjal locsolnád le vagy hideg vízzel? Ha olajat öntenél rá, azzal csak rontanál a helyzeten, míg ha vizet, akkor minden bizonnyal sikerülne eloltanod a tüzet. Ezzel összhangban a Biblia így int minket: „A szelíd válasz elfordítja a dühöt, a fájdalmat okozó szó azonban haragra ingerel” (Péld 15:1, 18). Látjuk már, hogy ha legközelebb felbosszantanak minket, akár a gyülekezetben, akár máshol, miért akkor vagyunk igazán bölcsek, ha szelídek maradunk? (2Tim 2:24).

¹⁰ Ahogyan korábban megjegyeztük, sokan, akiket a világ szelleme vezet, messze nem gyengédek, békések és nyugodtak. Ellenkezőleg, rengeteg a kemény és arrogáns ember. Jakab tisztában volt ezzel, és ezért figyelmeztette a gyülekezetet, hogy a tagjai megóvhassák magukat ennek a szellemnek a romboló hatásától. De mit tanulhatunk még a tanácsából?

Milyenek azok, akikben nincs bölcsesség?

11. Milyen tulajdonságok állnak ellentétben az Istentől jövő bölcsességgel?

¹¹ Jakab nagyon nyíltan írt azokról a tulajdonságokról, amelyek szöges ellentétben állnak az Istentől jövő bölcsességgel. (Olvassátok fel: Jakab 3:14.) A féltékenység és a perlekedésre való hajlam a testi emberek tulajdonsága, nem a szellemieké. Figyeljük meg, mi történik olyankor, amikor az embereket a testi gondolkodás vezérli. Hat „keresztény” csoport felügyeli a jeruzsálemi Szent Sír-templom egyes részeit, amely állítólag ott épült, ahol Jézust kivégezték és eltemették. Ezek a csoportok állandó összetűzésben vannak egymással. Egy folyóirat  2006-ban beszámolt egy korábbi esetről, amikor is a szerzetesek „több órán keresztül dulakodtak . . . , és hatalmas gyertyatartókkal ütlegelték egymást” (Time). Annyira nem bíznak meg egymásban, hogy a templom kulcsára egy muszlim vigyáz.

12. Mi történhet akkor, ha hiányzik a bölcsesség?

¹² Ilyen szélsőséges viszálykodásnak még csak véletlenül sem szabadna kialakulnia az igaz keresztény gyülekezetben. De a tökéletlenség miatt időnként néhányan makacsul ragaszkodnak a saját véleményükhöz. Ez bizonyos fokú civakodáshoz és viszálykodáshoz vezethet. Pál apostol felfigyelt erre a korintuszi gyülekezetben, ezért ezt írta: „míg féltékenység és viszálykodás van köztetek, nem testiek vagytok-e, és nem emberek módjára jártok-e?” (1Kor 3:3). Ez a szomorú helyzet uralkodott egy ideig ebben az első századi gyülekezetben. Ezért vigyáznunk kell, nehogy ez a szellem ma is beférkőzzön valamelyik gyülekezetbe.

13–14. Mondj példákat arra, hogy miként nyilvánulhat meg a testi gondolkodás.

¹³ Hogyan férkőzhet be ilyen szellem a gyülekezetbe? Apróságokkal kezdődhet. Például amikor Királyság-terem épül, véleménykülönbségek alakulhatnak ki arról, hogy hogyan végezzék a munkát. Egy testvér vitatkozni kezdhet, ha nem fogadják el a javaslatát, és talán hangoztatni kezdi, hogy nem ért egyet a döntésekkel. Még az is lehet, hogy nem hajlandó tovább dolgozni az építkezésen! De aki így viselkedik, az elfelejti, hogy bármilyen feladatról legyen is szó a gyülekezetben, a siker általában nem annyira azon múlik, hogy milyen módszerrel végezzük, mint inkább a gyülekezet békés szellemén. Jehova a szelíd szellemet áldja meg, nem a viszálykodást (1Tim 6:4, 5).

¹⁴ Vagy például az is megtörténhet, hogy a gyülekezet vénei úgy látják, hogy egy testvér, aki éveken át vénként szolgált, most egyértelműen nem felel meg a szentírási követelményeknek. A körzetfelvigyázó a látogatásakor megállapítja, hogy bár a vén konkrét tanácsot kapott korábban, mégsem tett kiigazításokat. Ezért a körzetfelvigyázó egyetért a többi vénnel, és hozzájárulását adja, hogy ajánlják a vén törlését. Hogyan fog reagálni a testvér? Alázatosan és szelíden elfogadja a vének egyhangú döntését és Szentíráson alapuló tanácsát, és igyekszik ismét megfelelni a szentírási követelményeknek, hogy a jövőben újból vénként szolgálhasson? Vagy neheztelést és féltékenységet érez a kiváltsága elvesztése miatt? Miért tesz úgy egy testvér, mintha alkalmas lenne a véni tisztségre, amikor igazából nem az? Mennyivel bölcsebb lenne, ha alázatosan elfogadná a vének döntését, és megfogadná a tanácsukat!

15. Miért érzed rendkívül fontosnak a Jakab 3:15, 16 ihletett tanácsát?

¹⁵ Természetesen ez a fajta szellem másként is megjelenhet a gyülekezetben. De bármilyen helyzet álljon is elő, dolgoznunk kell azon, hogy bennünk ne alakuljanak ki ilyen tulajdonságok. (Olvassátok fel: Jakab 3:15, 16.) Jakab tanítvány ezeket a magatartásformákat ’földinek’ nevezte, mivel testiek, és semmi szellemi nincs bennük. ’Állatiasak’ is abban az értelemben,  hogy testi hajlamok szülik őket, olyanok, melyek az oktalan állatokra jellemzők. ’Démoniak’, mert Isten ellenséges szellemteremtményeinek a jellemét tükrözik. Milyen méltatlan egy keresztényhez, ha ezek a tulajdonságok jellemzik!

16. Milyen kiigazításokra lehet szükségünk, és hogyan valósíthatjuk meg ezeket?

¹⁶ A gyülekezet minden tagja jól teszi, ha önvizsgálatot tart, és igyekszik kiirtani a gondolkodásából az effajta jellemvonásokat. A felvigyázóknak, mint a gyülekezet tanítóinak, tisztában kell lenniük azzal, hogy fontos megszabadulniuk a negatív magatartásformáktól. A tökéletlenségünk miatt, és mert a világ megpróbál minket befolyásolni, ezt nem könnyű megvalósítani. Ahhoz hasonlíthatnánk a helyzetünket, mint amikor fel akarunk jutni egy sáros, csúszós emelkedőn. Bele kell kapaszkodnunk valamibe, mert különben lehet, hogy csak visszacsúszunk. Ha szilárdan megragadjuk a Bibliában található tanácsokat, illetőleg Isten világméretű gyülekezetének a segítségét, akkor előre tudunk haladni (Zsolt 73:23, 24).

Tulajdonságok, melyeket a bölcsek igyekeznek kimutatni

17. Általában hogyan reagálnak azok, akik bölcsek, amikor gonoszsággal találják szembe magukat?

¹⁷ (Olvassátok fel: Jakab 3:17.) Hasznos lehet, ha megvizsgálunk néhány tulajdonságot, melyek ’a felülről való bölcsességgel’ járnak együtt. A tisztaság azt jelenti, hogy a tetteink és az indítékaink tiszták és beszennyezetlenek. Azonnal el kell vetnünk a gonoszságot. Ennek automatikusnak kell lennie. Talán neked is megkopogtatta már orvos reflexkalapáccsal a térdkalácsod alatti inat. Ilyenkor az ember reflexszerűen rúg egyet a lábával. Nem kell rajta gondolkodnia, automatikusan történik. Ugyanígy kell reagálnunk akkor is, amikor kísértést érzünk a rosszra. Erkölcsi tisztaságunknak és a Biblián alapuló lelkiismeretünknek arra kell ösztönöznie minket, hogy reflexszerűen elutasítsuk a rosszat (Róma 12:9). A Biblia megemlít néhány olyan személyt, akik pontosan így tettek, például Józsefet és Jézust (1Móz 39:7–9; Máté 4:8–10).

18. Mit jelent a) békésnek lenni? b) békeszerzőnek lenni?

¹⁸ Az Istentől jövő bölcsesség azt is megköveteli tőlünk, hogy békések legyünk. Ebbe beletartozik, hogy nem vagyunk agresszívak és harciasak, vagy hogy nem teszünk olyat, amivel megbontanánk a békét. Jakab bővebben kifejti ezt a gondolatot, amikor ezt írja: „az igazságosság gyümölcsének magját békés körülmények között vetik el azoknak, akik békét szereznek” (Jak 3:18). Vegyük a „békét szerez”  kifejezést. Úgy ismernek minket a gyülekezetben, mint békeszerzőket, vagy mint békeszegőket? Gyakran van nézeteltérésünk másokkal, mert könnyen megsértődünk, vagy mert megsértjük őket? Elvárjuk másoktól, hogy fogadjanak el olyannak, amilyenek vagyunk, vagy alázatosan dolgozunk azon, hogy megszabaduljunk azoktól a tulajdonságainktól, melyeket mások jogosan tartanak sértőnek? Úgy ismernek minket, mint akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megőrizzék a békét, könnyen megbocsátanak, és túllépnek a hibákon? Az őszinte önvizsgálat felfedheti, hogy van-e valami, amin változtatnunk kell ahhoz, hogy ezen a területen is Istentől jövő bölcsesség jellemezzen minket.

19. Hogyan válhat valaki olyan személlyé, aki az ésszerűségéről ismert?

¹⁹ Jakab az ésszerűséget is azok közé a tulajdonságok közé sorolta, melyek felülről való bölcsességet tükröznek. Úgy ismernek minket, mint akik könnyen engednek mások véleményének, ha az nem sért szentírási alapelvet, és nem várják el gondolkodás nélkül, hogy mindenki az általuk felállított mércét kövesse? Udvarias, tapintatos személynek tartanak minket, akivel könnyű beszélgetni? Mindezek azt mutatják, hogy megértettük, mit jelent ésszerűnek lenni.

20. Mi lesz az eredménye annak, ha megvannak bennünk az itt megbeszélt, Istennek tetsző tulajdonságok?

²⁰ Milyen kellemes a légkör egy gyülekezetben, amikor a testvérek és testvérnők dolgoznak azon, hogy egyre inkább meglegyenek bennük azok az Istennek tetsző tulajdonságok, melyekről Jakab írt! (Zsolt 133:1–3). Ha szelídek, békések és ésszerűek vagyunk egymással, annak elmaradhatatlan velejárója lesz, hogy jobbak lesznek a kapcsolataink, és egyértelmű lesz mások számára, hogy megvan bennünk „a felülről való bölcsesség”. A következő cikkben azt fogjuk megnézni, hogy hogyan segíthet ebben az, ha megtanulunk olyannak látni másokat, amilyennek Jehova látja őket.

[Lábjegyzet]

Meg tudod magyarázni?

• Mitől lesz egy keresztény igazán bölcs?

• Hogyan jellemezhet minket egyre inkább az Istentől való bölcsesség?

• Milyen tulajdonságok nyilvánulnak meg azok viselkedésében, akikben nincsen meg „a felülről való bölcsesség”?

• Te milyen tulajdonságokon akarsz még inkább dolgozni?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 23. oldalon]

Hogyan férkőzhet be ma a gyülekezetbe a viszálykodás szelleme?

[Kép a 24. oldalon]

Hogyan reagálsz a gonoszságra? Automatikusan elveted?