Olyannak látsz másokat, amilyennek Jehova?
Olyannak látsz másokat, amilyennek Jehova?
„Ne legyen meghasonlás a testben, hanem egyformán törődjenek egymással a tagjai” (1KOR 12:25)
1. Mit éreztél, amikor beléptél a szellemi paradicsomba?
AMIKOR kezdtünk elkülönülni a gonosz világtól, és kapcsolatot ápolni Jehova népével, biztosan fellelkesített bennünket a köztük tapasztalt szeretet és törődés. Mennyire másak voltak ők, mint a Sátán irányítása alatt lévő durva, gyűlöletes és viszálykodó emberek! Beléptünk a szellemi paradicsomba, amelyet béke és egység jellemez (Ézs 48:17, 18; 60:18; 65:25).
2. a) Mi befolyásolhatja, hogy milyennek látunk másokat? b) Mit kell tennünk?
2 Az idő múlásával azonban, a tökéletlenségünkből adódóan, talán kezdünk torz képet alkotni a testvéreinkről. Ahelyett, hogy a szellemi tulajdonságaikra figyelnénk, felnagyítjuk a hibáikat. Egyszóval, elfelejtjük olyannak látni őket, amilyennek Jehova. Ha velünk is ez a helyzet, itt az ideje megvizsgálni, hogy milyennek látunk másokat, és összhangba hozni a látásmódunkat Jehova éles, tiszta látásmódjával (2Móz 33:13).
Milyennek látja Jehova a testvéreinket?
3. Mihez hasonlítja a Biblia a keresztény gyülekezetet?
3 Az 1Korintusz 12:2–26-ban Pál apostol a felkent keresztények gyülekezetét egy ’sok tagból’ álló testhez hasonlítja. Ahogyan a testrészek különböznek egymástól, úgy a gyülekezet tagjainak a jellemvonásai és képességei is nagyon eltérőek lehetnek. Jehova azonban elfogadja ezt a sokszínűséget. A gyülekezet minden egyes tagját szereti, és értékeléssel tekint rájuk. Ezért Pál azt tanácsolja, hogy a gyülekezet tagjai „egyformán törődjenek egymással”. Persze ez nem mindig könnyű, mert mások személyisége különbözhet a miénktől.
4. Miért lehet szükséges igazítanunk azon a képen, amit a testvéreinkről alkotunk?
4 Lehet, hogy hajlamosak vagyunk a testvéreink gyengeségeire összpontosítani. Ez ahhoz hasonlítható, mintha egy olyan fényképezőgépet használnánk, amelynek a lencséje csak egy kis területre fókuszál. Jehova azonban úgymond nagylátószögű lencsén keresztül látja a testvéreinket. Az ilyen lencse nemcsak a kép témáját, hanem a körülötte lévő dolgokat is képes élesen befogni. Mi talán könnyen ráközelítünk egy olyan tulajdonságra, amit nem szeretünk, de Jehova az egész személyt látja, az összes jó tulajdonságával együtt. Minél inkább igyekszünk Jehovára hasonlítani, annál inkább elősegítjük a szeretetet és a békét a gyülekezetben (Ef 4:1–3; 5:1, 2).
5. Miért nem helyes megítélni másokat?
5 Jézus nagyon is tisztában volt azzal, hogy a tökéletlen emberek gyakran hajlamosak megítélni egymást. Erre intett: „Ne ítéljetek többé, hogy ne ítéltessetek” (Máté 7:1). Figyeljük meg, hogy Jézus nem azt mondta, hogy „ne ítéljetek”, hanem azt, hogy „ne ítéljetek többé”. Tudta, hogy a hallgatói közül sokaknak szokása volt megítélni másokat. Lehetséges, hogy ez nekünk is a szokásunkká vált? Ha hajlamosak vagyunk bírálni másokat, keményen kell dolgoznunk azon, hogy megváltozzunk, nehogy elmarasztaló ítéletben részesüljünk. Kik is vagyunk mi, hogy megítéljünk egy kinevezett személyt, akit Jehova felhasznál, vagy hogy azt mondjuk, hogy neki nem szabadna a gyülekezethez tartoznia? Egy testvérnek lehetnek hibái, de ha Jehova továbbra is elfogadja őt, vajon helyénvaló lenne, ha mi elvetnénk? (Ján 6:44). Tényleg elhisszük, hogy Jehova irányítja a szervezetét, és ha szükség van változtatásra, ő meg fogja ezt tenni a megfelelő időben? (Olvassátok fel: Róma 14:1–4.)
6. Milyennek látja Jehova a szolgáit?
6 Jehova egyik kiemelkedő tulajdonsága az, hogy látja, milyen lesz minden egyes keresztény, ha eléri a tökéletességet az új világban. Azt is tudja, hogy mennyi mindenben fejlődtek már szellemileg. Ezért nincs oka arra, hogy minden gyengeségünket közelebbről szemügyre vegyen. A Zsoltárok 103:12-ben ezt olvassuk: „Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messzire veti el tőlünk törvényszegéseinket.” Mennyire hálásak lehetünk ezért mindannyian! (Zsolt 130:3).
7. Mit tanulunk abból, amilyennek Jehova látta Dávidot?
7 A Szentírás bizonyítékát adja annak, hogy Jehovában megvan az a rendkívüli képesség, hogy a jót látja az emberekben. Isten úgy jellemezte Dávidot, hogy a „szolgám, Dávid . . . , aki megtartotta parancsolataimat és egész szívével engem követett, csakis azt cselekedve, ami helyes a szememben” (1Kir 14:8). Természetesen tudjuk, hogy Dávid tett rossz dolgokat is. De Jehova úgy döntött, hogy a jóra összpontosít, mert tudta, hogy Dávid szíve egyenes (1Krón 29:17).
Tekints úgy a testvéreidre, mint Jehova
8–9. a) Miben lehetünk olyanok, mint Jehova? b) Mivel lehetne ezt szemléltetni, és mit tanulhatunk ebből?
8 Míg Jehova képes belelátni a szívekbe, addig mi nem. Ez már önmagában is elég ok arra, hogy ne legyünk bíráskodók. Nem ismerjük teljesen mások indítékait. Meg kell próbálnunk utánozni Jehovát abban, hogy nem az emberi tökéletlenségekre szegezzük a figyelmünket, hiszen ezek úgyis el fognak múlni. Milyen szép célunk lehetne, hogy ebben a tekintetben is olyanok legyünk, mint Jehova! Ha így teszünk, akkor sokkal békésebbek lesznek a kapcsolataink a testvéreinkkel (Ef 4:23, 24).
9 Hogy szemléltessük, gondolj egy omladozó házra. Az ereszcsatornák lógnak, az ablakok betörtek, a plafon pedig beázott. A legtöbb ember a ház láttán talán azt mondja, hogy le kellene rombolni, mert csak a szemet bántja. De jön valaki, aki teljesen más szemmel néz a házra. Ő túllát a felszínes hibákon; látja, hogy a szerkezet erős, és hogy rendbe lehet hozni a házat. Megveszi, kijavítja a hibákat, és helyrehozza az épület külsejét. Az arra járók most már szépnek látják. Lehetnénk mi is olyanok, mint az a személy, aki kemény munkával rendbe hozta a házat? Ahelyett, hogy a testvéreink felszínes hibáira összpontosítanánk, észrevesszük a jó tulajdonságaikat, és bízunk benne, hogy fejlődhetnek szellemileg? Ha igen, akkor tudjuk majd szeretni őket a szellemi szépségükért, csakúgy, mint Jehova. (Olvassátok fel: Héberek 6:10.)
10. Hogyan segíthetnek nekünk a Filippi 2:3, 4-ben található tanácsok?
10 Pál apostol szolgál néhány jó tanáccsal, amelyek segíthetnek, hogy mindenkivel jobb legyen a kapcsolatunk a gyülekezetben. Arra buzdította a keresztényeket, hogy ’semmit se cselekedjenek perlekedésre való hajlamból vagy önhittségből, hanem alázatossággal úgy vélekedjenek, hogy a többiek felettük állnak, nemcsak a maguk dolgaira fordítva személyes figyelmet, hanem a többiekéire is’ (Fil 2:3, 4). Az alázat segíteni fog, hogy megfelelő képet alkossunk másokról. A személyes érdeklődés, és az, hogy a jót keressük másokban, szintén segíteni fog olyannak látnunk őket, amilyennek Jehova.
11. Milyen változások érintenek néhány gyülekezetet?
11 A világban történt események miatt az utóbbi időben rengetegen költöztek el a hazájukból. Néhány városba sok országból érkeztek emberek. Néhányaknak, akik a környékünkre költöztek, felkeltette az érdeklődését a Biblia igazsága, és csatlakoztak hozzánk Jehova imádatában. Ők „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” valók (Jel 7:9). Ennek eredményeként sok gyülekezet nemzetközi jelleget öltött.
12. Hogyan tekintsünk továbbra is egymásra, és miért lehet ez időnként nehéz?
12 A gyülekezetünkben talán még inkább oda kell figyelnünk arra, hogy továbbra is megfelelően tekintsünk egymásra. Ehhez észben kell tartanunk Péter apostolnak azt a tanácsát, hogy mutassunk ’képmutatás nélküli testvéri vonzalmat’ egymás iránt, és ’buzgón szeressük egymást, szívből’ (1Pét 1:22). Egy nemzetközi légkörben nem mindig könnyű őszinte szeretetet ápolni. A hittársaink kultúrája nagyon eltérhet a miénktől, csakúgy, mint az iskolai végzettségük, az anyagi helyzetük és az etnikai hátterük. Nehéz megértened néhányuk gondolkodásmódját vagy viselkedését? Talán ők ugyanígy éreznek veled kapcsolatban. Ennek ellenére mindannyian ezt a tanácsot kapjuk: „a testvérek egész közösségét szeressétek” (1Pét 2:17).
13. Milyen kiigazításra lehet szükség a gondolkodásmódunkban?
13 Lehet, hogy szükség van némi kiigazításra a gondolkodásmódunkban, hogy minden testvérünk felé ki tudjuk tárni szeretettel a szívünket. (Olvassátok fel: 2Korintusz 6:12, 13.) Kaptuk már azon magunkat, hogy valami olyasmit mondtunk, hogy „nem vagyok előítélettel, de . . .”, és aztán elkezdtünk beszélni néhány negatív jellemvonásról, melyeket általánosnak tartunk egy etnikai csoport tagjainál? Az ilyen érzések azt mutathatják, hogy mélyen még mindig előítélet van bennünk, amitől meg kell szabadulnunk. Megkérdezhetnénk magunktól: „Rendszeresen teszek erőfeszítést azért, hogy megismerjek más kultúrájú embereket?” Az ilyen önvizsgálat segíthet fejlődnünk abban, hogy még inkább elfogadjuk és szeressük a nemzetközi testvériséget.
14–15. a) Mondj példákat arra, hogy kik változtattak a másokról alkotott szemléletmódjukon. b) Hogyan utánozhatjuk őket?
14 A Bibliában olvashatunk olyan személyek kiváló példájáról, akik változtattak a szemléletmódjukon. Egyikük volt Péter apostol. Zsidóként Péter kerülte a nem zsidók otthonait. Képzeljük csak el, mit érezhetett, amikor arra kérték, hogy tegyen egy látogatást a körülmetéletlen, nem zsidó Kornéliusz házában! Péter kiigazította a gondolkodásmódját, mert felismerte, hogy Isten akarata az, hogy az emberek minden nemzetből csatlakozzanak a keresztény gyülekezethez (Csel 10:9–35). Saulnak, a későbbi Pál apostolnak szintén meg kellett változnia, és meg kellett szabadulnia az előítéleteitől. Elismerte, hogy annyira gyűlölte a keresztényeket, hogy ’módfelett üldözte és pusztította az Isten gyülekezetét’. Mégis, amikor az Úr Jézus rámutatott a hibájára, Pál drasztikus változtatásokat tett, és ezután még azoktól is elfogadta a vezetést, akiket korábban üldözött (Gal 1:13–20).
15 Semmi kétség, hogy Jehova szellemének a segítségével tudunk változtatni a gondolkodásunkon. Ha az előítéletnek akár csak halvány jeleit is észrevesszük magunkban, dolgozzunk azon, hogy kigyomláljuk a szívünkből, és ’megtartsuk a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében’ (Ef 4:3–6). A Biblia arra ösztönöz, hogy ’öltsük magunkra a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke’ (Kol 3:14).
Utánozzuk Jehovát a szolgálatunkban
16. Mi Isten akarata az emberekkel kapcsolatban?
16 „Nincs részrehajlás az Istennél” – írta Pál apostol (Róma 2:11). Jehova akarata az, hogy mindenféle nemzetiségű ember imádja őt. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 2:3, 4.) Ennek érdekében gondoskodott arról, hogy „minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek” hirdessék az ’örökkévaló jó hírt’ (Jel 14:6). Jézus azt mondta, hogy „a szántóföld a világ” (Máté 13:38). Vajon mit jelent ez neked és a családtagjaidnak?
17. Hogyan tudunk mindenféle embernek segítséget nyújtani?
17 Nem áll mindenkinek módjában elutazni a föld távoli helyeire, hogy elvigye másoknak a Királyságról szóló üzenetet. De az nagyon is valószínű, hogy azoknak el tudjuk vinni, akik a föld különböző részeiről érkeztek a mi területünkre. Figyeljük a lehetőségeket, hogy tanúskodni tudjunk mindenféle embernek, nemcsak azoknak, akiknek már évek óta prédikálunk? Határozd hát el, hogy eléred azokat is, akiknek még nem tanúskodtak alaposan! (Róma 15:20, 21).
18. Mit érzett Jézus az emberek iránt?
18 Jézus nagyon is fontosnak érezte, hogy mindenkinek segítsen. Nem csak egy területen prédikált. Egy bibliai beszámoló szerint „körútra indult minden városba és faluba”. „Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk”, és szavakkal is kifejezte, hogy ezeknek az embereknek segítségre van szükségük (Máté 9:35–37).
19–20. Hogyan mutathatjuk meg, hogy ugyanúgy törődünk mindenfajta emberrel, mint Jehova és Jézus?
19 Hogyan mutathatjuk meg, hogy mi is így gondolkodunk az emberekről? Néhányan kitűzték célul, hogy a területüknek azon a részén tanúskodnak, amely nincs sűrűn bemunkálva. Például üzleti területen, parkokban, pályaudvarokon vagy olyan lakóépületek előtt, amelyekbe nem könnyű bejutni. Mások megtanultak egy idegen nyelvet, hogy tudjanak prédikálni olyan etnikai csoportoknak, akik újonnan érkeztek a területükre, vagy olyan csoportoknak, akik addig nem hallottak rendszeresen a jó hírről. Ha megtanulunk egy üdvözlést az anyanyelvükön, azzal azt mutatjuk nekik, hogy igazán érdekel bennünket az, hogy mi van velük. Ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megtanuljunk egy másik nyelvet, tudnánk buzdítani azokat, akik ezt teszik? Semmiképpen sem szeretnénk elkedvetleníteni másokat, sem megkérdőjelezni, hogy valaki miért akar prédikálni más országokból érkezett embereknek. Isten szemében mindenki élete értékes, és mi is így szeretnénk gondolkodni erről (Kol 3:10, 11).
20 Ha elsajátítjuk Istennek az emberekkel kapcsolatos szemléletmódját, az azt is jelenti, hogy mindenkinek prédikálunk, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között él. Néhányan hajléktalanok, piszkosak, vagy nyilvánvaló, hogy erkölcstelen életet élnek. Nem szabad, hogy csak azért, mert valaki nem kedves velünk, negatív véleményt formáljunk az egész nemzetről vagy etnikai csoportról, ahová tartozik. Pállal is rosszul bántak néhányan, de nem engedte, hogy ez kedvét szegje, és nem hagyta abba a prédikálást ezek közt az emberek közt (Csel 14:5–7, 19–22). Meg volt róla győződve, hogy lesznek még olyanok, akik értékelik a jó hírt.
21. Neked hogyan fog segíteni, ha elsajátítod Jehovának a másokról alkotott szemléletmódját?
21 Ezek után egészen egyértelmű, hogy a helyi testvéreinkkel, a nemzetközi testvériséggel, valamint a területünkön élő emberekkel való kapcsolatainkban szükség van a megfelelő szemléletmódra: Jehova szemléletmódjára. Minél jobban elsajátítjuk Jehova szemléletmódját, annál inkább hozzá tudunk járulni a békéhez és az egységhez. És sokkal jobban tudunk segíteni másoknak, hogy megszeressék Jehovát, azt az Istent, aki „nem részrehajló”, hanem minden emberrel szeretetteljesen törődik, „hisz mindegyik az ő keze munkája” (Jób 34:19).
Tudsz rá válaszolni?
• Milyennek nem szabad látnunk a testvéreinket?
• Hogyan utánozhatjuk Jehovának a testvéreinkről alkotott szemléletmódját?
• Te mit tanultál abból, amit a nemzetközi testvériségünkről alkotott szemléletmódunkról megbeszéltünk?
• Hogyan tükrözhetjük vissza Jehovának az emberekkel kapcsolatos szemléletmódját a szolgálatban?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 26. oldalon]
Hogyan ismerhetsz meg más kultúrájú embereket?
[Képek a 28. oldalon]
Hogyan érhetsz el több embert a jó hírrel?