Hogyan kell bánnunk másokkal?

„Ahogy akarjátok, hogy az emberek veletek tegyenek, ugyanúgy tegyetek ti is velük” (LUK 6:31)

1–2. a) Mi a hegyi beszéd? b) Miről fogunk tanulni ebben és a következő cikkben?

VALÓBAN Jézus Krisztus volt a nagy Tanító. Amikor a vallásos ellenségei embereket küldtek, hogy letartóztassák, a hivatalszolgák üres kézzel tértek vissza, és ezt mondták: „Soha senki nem beszélt még úgy, mint ez az ember” (Ján 7:32, 45, 46). Jézus egyik kiváló beszéde a hegyi beszéd volt. Ez a Máté evangéliumának 5–7. fejezeteiben van feljegyezve, és hasonló gondolatokat olvashatunk a Lukács 6:20–49-ben is. *

² Ennek a beszédnek talán a legismertebb gondolata az a kijelentés, melyet gyakran aranyszabályként emlegetünk. Ez arról szól, hogy hogyan bánjunk másokkal. „Ahogy akarjátok, hogy az emberek veletek tegyenek, ugyanúgy tegyetek ti is velük” – mondta Jézus (Luk 6:31). És ő igazán nagyszerű dolgokat tett az emberekért. Meggyógyította a betegeket, sőt még halottakat is feltámasztott. Ám igazán akkor részesültek az emberek áldásban, ha elfogadták a jó hírt, melyet megosztott velük. (Olvassátok fel: Lukács 7:20–22.) Jehova Tanúiként mi is örömmel veszünk részt egy hasonló Királyság-prédikáló tevékenységben (Máté 24:14; 28:19, 20). Ebben és a következő cikkben megvizsgáljuk, hogy mit mondott Jézus erről a munkáról, és a hegyi beszéd más gondolatait is, melyek a másokkal való bánásmódunkat érintik.

Legyünk szelídek

3. Hogyan határoznád meg a szelídséget?

³ Jézus ezt mondta: „Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5). A Szentírásban a szelídségnek semmi köze sincs a gyengeséghez. Ez gyengédség, melyet azért mutatunk ki, hogy eleget tegyünk Isten követelményeinek. Ez a tulajdonság tükröződik abban, hogy miként viselkedünk az embertársainkkal. Például ’senkinek sem viszonozzuk rosszal a rosszat’ (Róma 12:17–19).

4. Miért boldogok a szelídek?

⁴ A szelídek boldogok, mert „örökölni fogják a földet”. Jézus, aki „szelíd és alázatos szívű” volt, ’ki lett nevezve mindenek örökösévé’, ezért ő a föld elsődleges Örököse (Máté 11:29; Héb 1:2; Zsolt 2:8). Meg lett jövendölve, hogy a Messiásnak, az ’emberfiának’ lesznek társuralkodói az égi Királyságban (Dán 7:13, 14, 21, 22, 27). ’Krisztus társörököseiként’ 144 000 szelíd, felkent személy örökli Jézussal közösen a földet (Róma 8:16, 17; Jel 14:1). Más szelídek abban az áldásban fognak részesülni, hogy örökké élhetnek a Királyság földi birodalmában (Zsolt 37:11).

5. Hogyan hat ránk a krisztusi szelídség?

⁵ Ha nyersek lennénk, valószínűleg próbára tennénk mások türelmét, és elidegenednének tőlünk. A krisztusi szelídségnek köszönhetően azonban kellemes és szellemileg építő társaságnak bizonyulhatunk a gyülekezetben. A szelídség része annak a gyümölcsnek, melyet Isten tevékeny ereje terem meg bennünk, ha ’szellem által élünk és járunk’. (Olvassátok fel: Galácia 5:22–25.) Biztosan mindannyian  azok közé a szelíd emberek közé szeretnénk tartozni, akiket Jehova szent szelleme vezet!

Milyen boldogok az irgalmasok!

6. Milyen kiváló tulajdonságai vannak ’az irgalmasoknak’?

⁶ A hegyi beszédben Jézus ezt is mondta: „Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni” (Máté 5:7). „Az irgalmasok” gyengéden könyörületesek, és kedves figyelmességet tanúsítanak, sőt szánalomra indulnak a rossz helyzetben lévők iránt. Jézus csodák által enyhülést hozott a szenvedőknek, mert „szánalmat érzett” irántuk, vagyis „szánalomtól megindultan” cselekedett (Máté 14:14; 20:34). A szánalomnak és a figyelmességnek tehát irgalmasságra kell sarkallnia minket (Jak 2:13).

7. Mire indította Jézust a szánalom?

⁷ Amikor Jézus félre akart vonulni, hogy egy kicsit pihenjen, összetalálkozott egy sokasággal, és „megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok”. Így hát „kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:34). Nekünk is nagy örömben lehet részünk, ha hozzá hasonlóan megosztjuk másokkal a Királyságról szóló üzenetet, és beszélünk nekik Isten hatalmas irgalmáról.

8. Miért boldogok az irgalmasok?

⁸ Az irgalmasok azért boldogok, mert „irgalmasságra fognak találni”. Ha irgalmasan bánunk másokkal, általában ők is hasonlóan viszonyulnak hozzánk (Luk 6:38). Jézus továbbá ezt mondta: „ha megbocsátjátok az embereknek a vétségeiket, égi Atyátok is megbocsát tinektek” (Máté 6:14). Csak az irgalmasok ismerik az abból fakadó boldogságot, hogy Isten megbocsátja a bűneiket, és helyesli őket.

Miért boldogok „a békeszerzők”?

9. Hogyan fogunk viselkedni, ha békeszerzők vagyunk?

⁹ Jézus egy további okot is említett az örömre: „Boldogok a békeszerzők, mivel »Isten fiainak« fogják őket hívni” (Máté 5:9). Ha békeszerzők vagyunk, semmi olyasmihez nem lesz közünk, ami képes még ’a jó barátokat is elválasztani egymástól’, például nem fogunk szemet hunyni a rágalmazás felett, és mi magunk sem fogunk rágalmazni (Péld 16:28). A szavainkkal és a tetteinkkel arra fogunk törekedni, hogy békében legyünk a gyülekezet tagjaival, és másokkal is (Héb 12:14). Legfőképpen pedig minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni azért, hogy békében legyünk Jehova Istennel. (Olvassátok fel: 1Péter 3:10–12.)

10. Miért boldogok „a békeszerzők”?

¹⁰ Jézus azt mondta, hogy boldogok „a békeszerzők, mivel »Isten fiainak« fogják őket hívni”. A felkent keresztények, mivel hitet gyakorolnak Jézusban mint Messiásban, ’hatalmat kapnak, hogy Isten gyermekeivé legyenek’ (Ján 1:12; 1Pét 2:24). Mi a helyzet Jézus békeszerző ’más juhaival’? Jézus az ’Örökkévaló Atyjuk’ lesz az ezeréves uralom alatt, amikor az égi társörököseivel együtt fog uralkodni (Ján 10:14, 16; Ézs 9:6; Jel 20:6). Jézus millenniumi uralmának a végén ezek a békeszerzők a legteljesebb értelemben Isten földi gyermekeivé válnak majd (1Kor 15:27, 28).

11. Hogyan fogunk bánni másokkal, ha „a felülről való bölcsesség” vezet minket?

¹¹ Ahhoz, hogy szoros kapcsolatot ápoljunk Jehovával, ’a béke Istenével’, utánoznunk kell  a tulajdonságait, ezért többek között békeszerzőnek is kell lennünk (Fil 4:9). Ha engedjük, hogy „a felülről való bölcsesség” vezessen minket, akkor a békére törekedve fogunk bánni másokkal (Jak 3:17). Igen, boldog békeszerzők leszünk.

„Engedjétek fényleni világosságotokat”

12. a) Mit mondott Jézus a szellemi világosságról? b) Hogyan engedhetjük fényleni a világosságunkat?

¹² Akkor bánunk a lehető legjobban másokkal, ha segítünk nekik, hogy szellemi világosság áradjon rájuk Istentől (Zsolt 43:3). Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy ők „a világ világossága”, és arra buzdította őket, hogy engedjék fényleni a világosságukat, hogy lássák az emberek a ’jó cselekedeteiket’, azaz a mások iránt megnyilvánuló jó tetteiket. Ez szellemi világosságot áraszt „az emberek előtt”, vagyis az emberiség javát szolgálja. (Olvassátok fel: Máté 5:14–16.) Mi azáltal engedjük fényleni a világosságunkat, hogy jót teszünk az embertársainkkal, és részt veszünk a jó hír prédikálásában „az egész világon”, „minden nemzetben” (Máté 26:13; Márk 13:10). Micsoda kiváltság ez!

13. Mire figyelnek fel az emberek?

¹³ „Nem lehet elrejteni a hegyen fekvő várost” – mondta Jézus. Egy hegyre épített várost mindenki könnyen észrevesz. Ehhez hasonlóan az emberek felfigyelnek a jó cselekedeteinkre, melyeket mint Királyság-hirdetők végzünk, és az olyan tulajdonságokra, mint amilyen a mértékletesség és a tisztaság (Tit 2:1–14).

14. a) Milyen volt a lámpa az első században? b) Mit jelent az, hogy ne rejtsük „véka” alá a szellemi világosságunkat?

¹⁴ Jézus arról beszélt, hogy ha lámpát gyújtanak, nem a véka alá helyezik, hanem egy lámpatartóra, hogy világítson mindazoknak, akik a házban vannak. Az első században a lámpa általában egy kanócot tartalmazó agyagedény volt. A kanóc felszívta a folyadékot (rendszerint olívaolajat), és táplálta a lángot. A lámpát gyakran egy fából vagy fémből készült állványra tették, és így az valóban ’fénylett mindazoknak, akik a házban voltak’. Az emberek nem gyújtottak volna azért lámpát, hogy aztán egy „véka” alá helyezzék. Jézus azt akarta, hogy a tanítványai ne rejtsék a szellemi világosságukat jelképes véka alá. Tehát engednünk kell fényleni a világosságunkat, és soha nem szabad megengednünk, hogy az ellenállás vagy az üldözés miatt elrejtsük a szentírási igazságot, vagy megtartsuk magunknak.

15. Milyen hatással vannak a ’jó cselekedeteink’ néhány emberre?

¹⁵ Miután Jézus a fénylő lámpáról beszélt, így szólt a tanítványaihoz: „Hasonlóképpen engedjétek fényleni világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak.” A ’jó cselekedeteinknek’ köszönhetően néhányan úgy ’adnak dicsőséget’ Istennek, hogy a szolgái lesznek. Ez igazán ösztönözően hat ránk, és ezért továbbra is ’fénylünk mint világítótestek a világban’ (Fil 2:15).

16. Mit követel meg tőlünk az, hogy mi vagyunk „a világ világossága”?

¹⁶ Az, hogy mi vagyunk „a világ világossága”, megköveteli tőlünk, hogy részt vegyünk a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában. De valami mást is meg kell tennünk. „A világosság gyermekeiként járjatok  továbbra is – írta Pál apostol –, mert a világosság gyümölcse mindenfajta jóságból, igazságosságból és igazságból áll” (Ef 5:8, 9). Az Istennek tetsző viselkedés fényes példáinak kell bizonyulnunk. Fontos megszívlelnünk Péter apostol tanácsát: „Őrizzétek meg jónak a viselkedéseteket a nemzetek között, hogy amiben ellenetek beszélnek mint gonosztevők ellen, abban – jó cselekedeteitek eredményeként, melyeknek szemtanúi – dicsőítsék az Istent az ő szemléjének napján” (1Pét 2:12). De mit kell tenni, ha feszültté válik a kapcsolat két keresztény között?

„Békülj ki a testvéreddel”

17–19. a) Mi volt a Máté 5:23, 24-ben említett ’ajándék’? b) Mennyire fontos kibékülni egy testvérrel, és hogyan mutatott erre rá Jézus?

¹⁷ Jézus a hegyi beszédében arra figyelmeztette a tanítványait, hogy ne tápláljanak haragot vagy megvetést a testvérük iránt. Inkább igyekezzenek minél hamarabb kibékülni a megbántódott testvérrel. (Olvassátok fel: Máté 5:21–25.) Gondold át alaposan Jézus tanácsát. Ha az ajándékodat az oltárhoz vinnéd, és ott eszedbe jutna, hogy a testvérednek valami panasza van ellened, mit kellene tenned? Az ajándékodat az oltár előtt kellene hagynod, míg el nem mész és ki nem békülsz a testvéreddel. És miután ezt megtetted, visszatérhetnél és felajánlhatnád az ajándékodat.

¹⁸ Az ’ajándék’ gyakran egy áldozati felajánlás volt, amit az ember Jehova templománál mutathatott be. Az állatáldozatok nagyon fontosak voltak, hiszen Isten parancsolata alapján ezek részét képezték Izrael imádatának a mózesi törvény alatt. De ha eszedbe jutott, hogy a testvérednek valami panasza van ellened, az ügy rendezése még az ajándék felajánlásánál is fontosabb volt. „Hagyd ott az ajándékodat az oltár előtt, és menj el – mondta Jézus –; előbb békülj ki a testvéreddel, és amikor visszajöttél, akkor ajánld fel az ajándékodat.” Egy testvérrel való megbékélés előbbre való volt, mint az, hogy betartsák a Törvény egyik parancsát.

¹⁹ Jézus ezzel a kijelentésével nem pusztán bizonyos felajánlásokra és bizonyos bűnökre gondolt. Ezért bármilyen felajánlást el kellett halasztani, ha valakinek eszébe jutott, hogy a testvérének valami panasza van ellene. Ha a felajánlás egy élő állat volt, ott kellett hagyni az égő felajánlások ’oltára előtt’, a templom papi udvarában. Miután a gond megoldódott, az, aki megbántotta a testvérét, visszamehetett és felajánlhatta az ajándékát.

20. Miért kell hamar rendeznünk a dolgokat, ha megharagszunk egy testvérre?

²⁰ Isten szemszögéből a testvéreinkkel ápolt kapcsolatunk fontos része az igaz imádatnak. Az állatáldozatok semmit sem értek Jehovának, ha azok, akik felajánlották őket, nem bántak  helyesen az embertársukkal (Mik 6:6–8). Éppen ezért Jézus arra buzdította a tanítványait, hogy ’legyenek készek hamar rendezni a dolgokat’ (Máté 5:25). Pál is hasonlót írt: „Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek; ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok, és az Ördögnek se adjatok helyet” (Ef 4:26, 27). Még ha joggal leszünk is mérgesek, hamar rendeznünk kell a dolgokat, hogy így ne maradjunk ingerültek, megengedve az Ördögnek, hogy kihasználja a helyzetet (Luk 17:3, 4).

Mindig bánjunk tisztelettel másokkal

21–22. a) Hogyan alkalmazhatjuk Jézusnak az imént megvizsgált tanácsait? b) Miről lesz szó a következő cikkben?

²¹ Az, hogy áttekintettük Jézus néhány kijelentését, melyet a hegyi beszédben mondott, biztosan segít nekünk, hogy kedvesen és tisztelettel bánjunk másokkal. Bár mindannyian tökéletlenek vagyunk, alkalmazhatjuk Jézus tanácsait, hiszen ő nem vár el tőlünk többet annál, mint amit meg tudunk tenni, és égi Atyánk sem. Imával, őszinte erőfeszítéssel és Jehova Isten áldásával szelídek, irgalmasak és békeszerzők lehetünk. Visszatükrözhetjük a szellemi világosságot, mely Jehova dicsőségére fénylik. Ezenkívül békét köthetünk a testvérünkkel, ha ez szükségessé válna.

²² A Jehova számára elfogadható imádathoz az is hozzátartozik, hogy helyesen bánunk a felebarátainkkal (Márk 12:31). A következő cikkben további gondolatokat fogunk megvizsgálni a hegyi beszédből, melyek segítenek, hogy folyton jót tegyünk másokkal. Miután elmélkedtünk Jézus páratlan beszédének most megvizsgált pontjain, feltehetjük magunknak a kérdést: „Én hogyan bánok másokkal?”

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Mit jelent szelídnek lenni?

• Miért boldogok „az irgalmasok”?

• Hogyan engedhetjük fényleni a világosságunkat?

• Miért kell hamar ’kibékülnünk a testvérünkkel’?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 4. oldalon]

Leginkább a Királyságról szóló üzenet hirdetése által engedhetjük fényleni a világosságunkat

[Kép az 5. oldalon]

A keresztényeknek példát kell mutatniuk az Istennek tetsző viselkedésben

[Kép a 6. oldalon]

Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy kibékülj a testvéreddel