Jehova válasza egy szívből jövő imára

„Hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett” (ZSOLT 83:18)

1–2. Mit éltek át sokan, amikor megtudták, hogy mi Isten neve, és milyen kérdések merülnek fel?

NÉHÁNY évvel ezelőtt mélyen felkavart egy asszonyt a szomszédságában történt tragédia. Mivel római katolikus családban született, elment a helyi paphoz, hogy segítséget kérjen, ő azonban még arra sem volt hajlandó, hogy szóba álljon vele. Ezért az asszony így imádkozott Istenhez: „Nem tudom, ki vagy . . . , de tudom, hogy . . . vagy. Engedd meg kérlek, hogy megismerhesselek!” Nem sokkal később meglátogatták Jehova Tanúi, és megadták neki azt a vigaszt, amelyet keresett, valamint szert tehetett általuk arra az ismeretre, amelyre vágyott. Sok egyéb mellett megtanították neki, hogy Istennek van tulajdonneve, mégpedig az, hogy Jehova. Nagyon megérintette őt, amikor ezt megtudta. „Képzeljétek csak el – mondta –, ez volt az az Isten, akit gyermekkorom óta szerettem volna megismerni!”

² Sokan élnek át ehhez hasonlót. Gyakran előfordul, hogy akkor látják először Jehova nevét, amikor elolvassák a Bibliából a Zsoltárok 83:18-at. Az Új világ fordítás szerint így szól ez a vers: „Hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett.” De gondolkodtál már valaha is azon, hogy miért íródott a 83. zsoltár? Mik lennének azok az események, amelyek mindenkit arra kényszerítenének, hogy elismerjék, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten? Milyen tanulsággal szolgál ma nekünk ez a zsoltár? Ezeket a kérdéseket fogjuk most megvizsgálni ebben a cikkben. *

Összeesküvés Jehova népe ellen

3–4. Ki szerezte a 83. zsoltárt, és milyen fenyegető helyzetről írt?

³ A zsoltárfelirat szerint a 83. zsoltár „Asáf éneke”. A szerzője alighanem annak a lévita Asáfnak a leszármazottja volt, aki Dávid király uralma idején jeles zenészként szolgált. Ebben a zsoltárban az író azért könyörög Jehovához, hogy szuverenitása védelmezése érdekében cselekedjen, és tegye ismertté a nevét. Ezt a zsoltárt valamivel Salamon halála után kellett hogy szerezzék. Miért? Mert amikor Dávid és Salamon uralkodott, akkor Tírusz királya barátságos viszonyban volt Izraellel. Mire azonban a 83. zsoltárt szerezték, Tírusz lakosai már Izrael ellen fordultak, és annak ellenségeivel szövetkeztek.

 ⁴ A zsoltáríró tíz olyan nemzetet nevez meg, amely összeesküvést szőtt, hogy elpusztítsa Isten népét. Ezek az ellenségek Izrael körül laktak, és a következőképpen vannak felsorolva: „Edom sátrai és az ismáeliták, Moáb és a hagriták, Gebál, Ammon és Amálek, Filisztea Tírusz lakóival együtt. Asszíria is hozzájuk csatlakozott” (Zsolt 83:6–8). Milyen történelmi eseményre utal ez a zsoltár? Némelyek azt mondják, hogy arra, amikor Ammonnak, Moábnak és a Szeir-hegy lakosainak a szövetséges erői megtámadták Izraelt Josafát napjaiban (2Krón 20:1–26). Mások úgy vélik, hogy arról az általános ellenségeskedésről szól, amelyet Izrael a történelme során mindig is tapasztalt a körülötte levők részéről.

5. Milyen hasznot merítenek a ma élő keresztények a 83. zsoltárból?

⁵ Bármi volt is a helyzet, nyilvánvaló, hogy Jehova Isten ihlette ennek az éneknek a megírását, mely ima is egyben, oly időben, amikor a nemzete veszélyben volt. Ez a zsoltár ma is buzdítólag hat Isten szolgáira, akik történelmük során egyik támadást a másik után szenvedték el olyan ellenségek részéről, akiknek feltett szándékuk volt, hogy megsemmisítsék őket. Semmi kétség, hogy szavai a közeljövőben is vigasztalóak lesznek számunkra, amikor is Magóg Gógja felvonultatja seregeit abbeli utolsó próbálkozásában, hogy elpusztítsa mindazokat, akik szellemben és igazságban imádják Istent. (Olvassátok fel: Ezékiel 38:2, 8, 9, 16.)

Mi nyugtalanította a zsoltárírót leginkább?

6–7. a) Mi volt az, amiért a zsoltáríró imádkozott a 83. zsoltár bevezető szavaiban? b) Mi nyugtalanította a zsoltárírót leginkább?

⁶ Hallgassuk csak, hogyan önti ki szívét a zsoltáríró az imájában: „Ó, Isten, ne hallgass! Ne légy néma, és ne nyugodjál, ó, isteni Fenség! Mert íme, ellenségeid zúgnak, ádáz gyűlölőid felemelték fejüket. Néped ellen ravaszkodnak, beszélnek titkon . . . Mert tanácsot tartottak egyesülten, egy szívvel, sőt, szövetséget kötöttek ellened” (Zsolt 83:1–3, 5).

⁷ Mi nyugtalanította a zsoltárírót leginkább? Természetesen biztos nagyon aggódott a saját és a családja biztonsága miatt. Imájában mégis arról a gyalázatról beszélt, amely Jehova nevét érte, és arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik a népet, mely a nevéről volt ismert. Bárcsak mi is ilyen kiegyensúlyozottan gondolkodnánk, miközben elviseljük ennek a régi világnak a nehézségekkel teli, utolsó napjait. (Olvassátok fel: Máté 6:9, 10.)

8. Mi volt a céljuk a nemzeteknek, amikor összeesküvést szőttek Izrael ellen?

⁸ A zsoltáríró idézi Izrael ellenségeinek szavait: „Gyertek, töröljük el őket a nemzetek sorából, hogy ne is emlékezzenek többé Izrael nevére!” (Zsolt 83:4). Mennyire gyűlölték ezek a nemzetek Isten választott népét! De más is volt, ami vezérelte őket az összeesküvésben. Mohón megkívánták Izrael földjét, és így kérkedtek: „Foglaljuk el magunknak Isten lakhelyeit!” (Zsolt 83:12). Vajon elmondható valami hasonló napjainkban is? Igen!

’Szent hajlékod’

9–10. a) Az ókori időkben mi volt Isten szent hajléka? b) Milyen áldásoknak örvend napjainkban a felkent maradék és a ’más juhok’?

⁹ Az ókori időkben az Ígéret földjére úgy utaltak, mint Isten szent hajlékára vagy lakhelyére. Emlékezzünk csak a győzelmi énekre, melyet az izraeliták az egyiptomi szabadulás után zengtek: „Szerető-kedvességedből vezetted a népet, melyet megváltottál; erőddel őket szent hajlékodba kíséred” (2Móz 15:13). Később ez a ’hajlék’ magában foglalt egy templomot és annak papságát, valamint egy fővárost, Jeruzsálemet, ahol a Dávid vonalán születő királyok Jehova trónján ültek (1Krón 29:23). Jézus tehát okkal nevezte Jeruzsálemet ’a nagy Király városának’ (Máté 5:35).

¹⁰ Mit mondhatunk napjainkról? I. sz. 33-ban egy új nemzet született, ’az Isten Izraele’ (Gal 6:16). Ez a nemzet, mely Jézus Krisztus felkent testvéreiből áll, betöltötte azt a tisztséget, melyben a testi Izrael teljesen kudarcot vallott, vagyis azt, hogy Isten nevének tanúja legyen  (Ézs 43:10; 1Pét 2:9). Nekik Jehova ugyanazt az ígéretet tette, mint az ókori Izraelnek: „Istenük leszek, és ők népem lesznek” (2Kor 6:16; 3Móz 26:12). 1919-ben Jehova ’az Isten Izraelének’ a maradékával különleges kapcsolatot alakított ki, és ekkor birtokba vettek „egy országot”, vagyis a tevékenység szellemi birodalmát, melyben szellemi paradicsomnak örvendenek (Ézs 66:8). Az 1930-as évek óta több millió ’más juh’ gyülekezett melléjük (Ján 10:16). Ezeknek a modern kori keresztényeknek a boldogsága és szellemi jóléte ékes bizonyíték Jehova szuverenitásának a jogosságára. (Olvassátok fel: Zsoltárok 91:1, 2.) Mennyire felbőszíti ez Sátánt!

11. Mi volt és mi marad Isten ellenségeinek a fő célja?

¹¹ A vég idején Sátán egyfolytában arra bujtogatja földi támogatóit, hogy szálljanak szembe a felkent maradékkal és társaikkal, a más juhokkal. Ez történt Nyugat-Európában a náci rezsim alatt, Kelet-Európában a Szovjetunió kommunista kormányzata idején és még sok más országban. De máskor is lesz még így, különösen akkor, amikor Magóg Gógja utoljára lendül támadásba. Ebben a támadásban az ellenségek valószínűleg kapzsi módon elkobozzák majd Jehova népének tulajdonait, ahogyan azt a múltban is tették. Sátán fő célja azonban mindig is az volt, hogy szétbomlasszon minket mint népet, hogy Istentől kapott nevünkre ne is emlékezzenek többé. Hogyan reagál Jehova arra, hogy valaki így dacol a szuverenitásával? Nézzük megint a zsoltáríró szavait.

Jehova győzelmei előremutatnak

12–14. Milyen két történelmi győzelmet idéz fel a zsoltáríró, melyet Megiddó városa közelében arattak?

¹² Figyeljük meg, milyen erős a zsoltáríró abba vetett hite, hogy Jehova képes meghiúsítani az ellenséges nemzetek terveit. A zsoltárba belesző két olyan esetet, amikor Izrael döntő győzelmet aratott az ellenségei felett Megiddó ókori városa közelében, mely az ugyanilyen nevű völgyet uralta. Nyáron látható a Kison száraz medre, amint a völgyben kígyózik. Télen egy felhőszakadás után a folyó elönti a völgyet. Talán ezért nevezik ezt a folyót ’Megiddó vizeinek’ is (Bír 4:13; 5:19).

¹³ A völgy másik oldalán, Megiddótól körülbelül tizenöt kilométerre fekszik a Móré-hegy, ahol Gedeon bíró napjaiban a midiánitáknak, amálekitáknak és kelet fiainak az egyesített seregei háborúra készülődve összegyűltek (Bír 7:1, 12). Gedeon kis serege végül csak 300 főből állt, de Jehova segítségével legyőzték az ellenség hatalmas haderejét. Hogyan? Isten utasítására az éj leple alatt körbevették az ellenség táborát, kezükben egy égő fáklyát rejtő korsóval. Amikor Gedeon jelt adott, összetörték a korsókat, és hirtelen előkerültek az addig elrejtett fáklyák. Ezzel egy időben megfújták a kürtjeiket, és így kiáltottak: „Jehova kardja és Gedeoné!” Az ellenség összezavarodott, és egymást kezdték öldösni, aki pedig életben maradt, az a Jordánon keresztül menekült. Eközben még több izraelita vette üldözőbe az ellenséget. Összesen 120 000 ellenséges katonát öltek meg (Bír 7:19–25; 8:10).

¹⁴ A Megiddóval szemben levő, a völgy másik oldalán elhelyezkedő Móré-hegytől mintegy hat kilométerre fekszik a Tábor-hegy. Korábban itt gyűjtött össze Bárák bíró egy 10 000 izraelitából álló sereget, hogy szembeszálljon Jábinnak, Hácor kánaánita királyának a seregével,  melynek vezére Sisera volt. Ez a kánaánita sereg 900 olyan harci szekérrel volt felszerelve, melynek kerekéből hosszú, gyilkos vaspengék álltak ki, és ezek a pengék a kerekekkel együtt forogtak. Amint az izraeliták gyéren felszerelt serege összegyűlt a Tábor-hegyen, Sisera nem tudott ellenállni a csábításnak, és lement a völgybe. „Jehova pedig összezavarta Siserát, annak összes harci szekerét és az egész tábort . . .” Egy hirtelen felhőszakadás miatt valószínűleg megrekedtek a harci szekerek, ugyanis kiáradt a Kison. Az izraeliták az egész hadsereget lemészárolták (Bír 4:13–16; 5:19–21).

15. a) Minek a megtételére kérte a zsoltáríró Jehovát az imájában? b) Isten végső csatájának a neve mire emlékeztet minket?

¹⁵ A zsoltáríró azért könyörgött, hogy Jehova tegyen valami hasonlót azokkal a nemzetekkel, melyek az ő napjaiban fenyegették Izrael létét. Így imádkozott: „Úgy bánj velük, mint Midiánnal, mint Siserával, ahogy Jábinnal a Kison völgyében! Megsemmisültek Én-Dórnál, a föld trágyájává lettek” (Zsolt 83:9, 10). Figyelemre méltó, hogy Istennek a Sátán világa elleni végső háborúját Har-Magedonnak (jelentése: ’Megiddó hegye’) vagy Armageddonnak hívják. Ez a név a Megiddó közelében lezajlott döntő csatákra emlékeztet minket. Az, hogy Jehova ezekben az ókori háborúkban győzelmet aratott, biztosít minket arról, hogy Armageddon csatájában is okvetlenül diadalt arat (Jel 16:13–16).

Imádkozzunk, hogy igazolva legyen Jehova szuverenitása

16. Hogyan lett napjainkban ’eltöltve az ellenségek arca gyalázattal’?

¹⁶ Ezekben az „utolsó napokban” Jehova mindig megakadályozta a népe megsemmisítésére tett összes erőfeszítést (2Tim 3:1). Így az ellenségek megszégyenültek. A Zsoltárok 83:16 előárnyékolta ezt, mégpedig a következő szavakkal: „Töltsd el arcukat gyalázattal, hogy keressék nevedet az emberek, ó, Jehova!” Az ellenfelek egyik országban a másik után csúfos kudarcot vallottak abban, hogy megpróbálják elhallgattatni Jehova Tanúit. Ezekben az országokban az egyedüli igaz Isten imádóinak a rendíthetetlensége és kitartása tanúbizonyságul szolgált a helyes szívállapotú emberek előtt, és sokan ’keresték Jehova nevét’. Számos olyan országban, ahol Jehova Tanúit egykor kegyetlenül üldözték, most több tízezren, sőt több százezren dicsérik boldogan Jehovát. Micsoda diadal ez Jehovának! És mennyire kínos az ellenségei számára! (Olvassátok fel: Jeremiás 1:19.)

17. Milyen kritikus helyzetben vannak az ellenségek, és mely szavakra fogunk hamarosan emlékezni?

¹⁷ Persze tudjuk, hogy a harcnak még nincs vége. Mi pedig tovább prédikáljuk a jó hírt – az ellenségeknek is (Máté 24:14, 21). Ám az a lehetőség, mely most még nyitva áll, vagyis hogy ezek az ellenségek megbánást tanúsítsanak és megmentésben részesüljenek, hamarosan megszűnik. Jehova nevének a megszentelése sokkal fontosabb, mint az emberek megmentése. (Olvassátok fel: Ezékiel 38:23.) Amikor a nemzetek a jövendölésnek megfelelően az egész földön egyesítik erőiket, hogy elpusztítsák Isten népét, emlékezni fogunk a zsoltáríró imájának a következő szavaira: „Ó, szégyenüljenek meg és rémüljenek el mindenkorra, valljanak szégyent és pusztuljanak” (Zsolt 83:17).

18–19. a) Mi vár azokra, akiknek feltett szándékuk, hogy szembeszállnak Jehova szuverenitásával? b) Milyen hatással van rád Jehova szuverenitásának közelgő, végérvényes igazolása?

 ¹⁸ Megalázó vég vár azokra, akiknek feltett szándékuk, hogy szembeszállnak Jehova szuverenitásával. Isten Szava feltárja, hogy „akik nem engedelmeskednek a . . . jó hírnek” – és ezért el lesznek pusztítva Armageddonkor –, ’örök pusztulást’ fognak elszenvedni (2Tessz 1:7–9). Az ő pusztulásuk és azoknak a megmentése, akik igazságban imádják Jehovát, döntő bizonyíték lesz arra, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten. Az új világban ez az óriási győzelem sohasem merül feledésbe. Akik visszatérnek ’az igazságosak és az igazságtalanok feltámadásakor’, hallani fognak Jehova nagy tettéről (Csel 24:15). Az új világban cáfolhatatlan bizonyítékát látják majd annak, hogy milyen bölcs úgy élni, hogy alávetjük magunkat Jehova szuverenitásának. A közöttük lévő szelídek pedig hamar meggyőződnek arról, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten.

¹⁹ Milyen csodálatos jövőt készített szerető égi Atyánk a hűséges imádói számára! Nemde indíttatást érzel, hogy imádkozz azért, hogy Jehova hamarosan teljes mértékben választ adjon majd a zsoltáríró Hozzá intézett imájára: „Ó, szégyenüljenek meg és rémüljenek el [ellenségeid] mindenkorra, valljanak szégyent és pusztuljanak, hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett” (Zsolt 83:17, 18).

[Lábjegyzet]

Meg tudod magyarázni?

• Milyen helyzettel nézett szembe Izrael, amikor a 83. zsoltár íródott?

• Mi nyugtalanította leginkább a 83. zsoltár íróját?

• Kik Sátán ellenségeskedésének a célpontjai napjainkban?

• Hogyan fog Jehova teljes mértékben választ adni a Zsoltárok 83:18-ban olvasható imára?

[Tanulmányozási kérdések]

[Térkép a 15. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az ókori Megiddó közelében vívott csaták hogyan függnek össze a jövőnkkel?

Kison

Haróset

Kármel-hegy

Jezréel völgye

Megiddó

Taának

Gilboa-hegy

Haród kútja

Móré-hegy

Én-Dór

Tábor-hegy

Galileai-tenger

Jordán

[Kép a 12. oldalon]

Mi indította az egyik zsoltárírót arra, hogy szívből jövő imát szerezzen?