Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hatással vannak Jézus kijelentései az imáidra?

Hatással vannak Jézus kijelentései az imáidra?

Hatással vannak Jézus kijelentései az imáidra?

„Mikor pedig Jézus befejezte ezeket a beszédeket, olyan hatást ért el, hogy a sokaság ámult a tanítási módján” (MÁTÉ 7:28)

1–2. Miért ámult a sokaság Jézus tanítási módján?

MEG kell fogadnunk, amit Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus mondott, és át kell ültetnünk a mindennapjainkba. Kétségtelen, hogy soha senki nem beszélt úgy, mint ő. Ezért az emberek álmélkodtak azon, ahogy a hegyi beszéd során tanított. (Olvassátok fel: Máté 7:28, 29.)

2 Jehova Fia nem úgy tanított, mint az írástudók, akik terjengős beszédeiket tökéletlen emberek tanításaira alapozták. Krisztus úgy tanított, „mint akinek hatalma van”, mivel a beszédei Istentől származtak (Ján 12:50). Figyeljük hát meg, hogy Jézus további kijelentései, melyek a hegyi beszédben hangzottak el, milyen hatással lehetnek, és kell is, hogy legyenek az imáinkra.

Soha ne imádkozzunk úgy, mint a képmutatók

3. Röviden foglald össze Jézus szavait, melyeket a Máté 6:5-ben találunk.

3 Az ima fontos része az igaz imádatnak, és rendszeresen imádkoznunk kell Jehovához. Emellett Jézus hegyi beszédének hatással kell lennie az imáinkra. Jézus ezt mondta: „amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók; mert ők szívesen imádkoznak a zsinagógákban és a széles utak sarkain állva, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek, megkapták már teljes jutalmukat” (Máté 6:5).

4–6. a) Miért imádkoztak szívesen a farizeusok „a zsinagógákban és a széles utak sarkain állva”? b) Miért mondható, hogy ezek a képmutatók „megkapták már teljes jutalmukat”?

4 Amikor Jézus tanítványai imádkoztak, nem utánozhatták a ’képmutatókat’, például az önelégült farizeusokat, akiknek a nyilvánosság előtti vallásossága nem volt több, mint csupán látszat (Máté 23:13–32). Ezek a képmutatók szívesen imádkoztak „a zsinagógákban és a széles utak sarkain állva”. Miért? Azért, hogy „lássák őket az emberek”. A hagyomány szerint az első századi zsidók együtt imádkoztak gyülekezetként az égő felajánlások idején, melyeket a templomnál mutattak be (körülbelül reggel kilenckor és délután háromkor). Jeruzsálem számos lakója az imádók sokaságával együtt imádkozott a templom környékén. A városon kívül élő istenfélő zsidók pedig gyakran napi kétszer imádkoztak ’a zsinagógákban állva’. (Vesd össze: Lukács 18:11, 13.)

5 A legtöbb ember nem volt a templom vagy egy zsinagóga közelében az említett imáknál, ezért ők ott imádkoztak, ahol éppen akkor voltak. Néhányan úgy időzítettek, hogy az ima idején pont „a széles utak sarkain” legyenek. Azt akarták, hogy „lássák őket az emberek”, akik ezeken a kereszteződéseken mentek át. Az ájtatos képmutatók ’a látszat kedvéért hosszú imákat mondtak’, hogy a szemlélők csodálják őket (Luk 20:47). Mi nem szeretnénk így viselkedni.

6 Jézus kijelentette, hogy az ilyen képmutatók „megkapták már teljes jutalmukat”. Az volt minden vágyuk, hogy az embertársaik elismerjék és dicsérjék őket; és nem is kaptak ennél többet. Ez volt a teljes jutalmuk, hiszen Jehova nem válaszolt a képmutató imáikra. Azonban Krisztus igaz követőinek az imájára válaszol, ahogy azt Jézus következő kijelentése mutatja.

7. Mit jelent az a tanács, hogy ’a szobánkban’ imádkozzunk?

7 „Te azonban, amikor imádkozol, menj be a szobádba, és miután bezártad az ajtódat, imádkozz Atyádhoz, aki rejtve van; akkor a te Atyád, aki titokban néz, megfizet neked” (Máté 6:6). Jézusnak ez az intése nem azt jelentette, hogy egy személy nem képviselhette a gyülekezetet imában. Ezzel a tanáccsal az olyan nyilvános imát helytelenítette, melyet azért mond valaki, hogy felhívja magára a figyelmet, és hogy elnyerje mások dicséretét. Jó, ha észben tartjuk ezt, amennyiben az a kiváltságunk, hogy Isten népét képviseljük nyilvános imában. Fogadjuk meg Jézus további intéseit is az imára vonatkozóan.

8. A Máté 6:7 szerint az imádkozás milyen helytelen módját kell kerülnünk?

8 „Mikor pedig imádkoztok, ne mondjátok újra meg újra ugyanazt, mint ahogy a nemzetekből valók teszik, mert ők azt hiszik, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg” (Máté 6:7). Jézus ezzel az imádkozás egy másik helytelen módjára utalt, mégpedig az ismételgetésre. Nem azt értette ez alatt, hogy az imáinkban soha nem ismételhetjük meg a szívből jövő kéréseinket és hálaadó szavainkat. A Gecsemáné-kertben Jézus több ízben is „ugyanazzal a beszéddel szólva” imádkozott a halála előtti éjszakán (Márk 14:32–39).

9–10. Miért ne ismételgessük az imákat?

9 Nem lenne helyes, ha utánoznánk „a nemzetekből valók” ismételgetett imáit. „Újra meg újra” bemagolt kifejezéseket szajkóznak, melyek javarészt semmitmondóak. Baál imádói semmire sem mentek azzal, hogy segítségül hívták ennek a hamis istennek a nevét „reggeltől fogva délig, ezt mondva: »Ó, Baál, felelj nekünk!«” (1Kir 18:26). Ma milliók ismételgetnek terjengős imákat, azzal áltatva önmagukat, hogy ’meghallgattatnak’. Jézus azonban segít megértenünk, hogy a hosszú, ismételgetett imák ’bőbeszédűségének’ semmi értéke sincs Jehova szemében. Így folytatta:

10 „Ne legyetek hát hozzájuk hasonlóvá, mert az Isten, az Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt” (Máté 6:8). Sok zsidó vallási vezető túlzottan bőbeszédű volt, amikor imádkozott, és így az imáik olyanok voltak, mint a nem zsidóké. A szívből jövő ima, mely magában foglal dicséretet, hálaadást és kérést, fontos része az igaz imádatnak (Fil 4:6). De nem lenne helyénvaló, ha újra meg újra ugyanazokat mondanánk, mintha emlékeztetnünk kellene Istent a szükségleteinkre. Amikor imádkozunk, ne felejtsük el, hogy azt a Személyt szólítjuk meg, aki ’tudja, mire van szükségünk, még mielőtt kérnénk őt’.

11. Mit ne felejtsünk el, ha az a kiváltságunk, hogy a nyilvánosság előtt imádkozhatunk?

11 Jézus kijelentéseinek, melyeket a nem elfogadható imákkal kapcsolatban mondott, arra kell emlékeztetniük minket, hogy Istent nem indítja meg a hangzatos beszéd, sem a fölöslegesen mondott szó. Azt is fel kell ismernünk, hogy a nyilvánosság előtt mondott ima nem arra szolgál, hogy megpróbáljuk lenyűgözni a hallgatókat, illetve nem lenne jó, ha ima közben azon gondolkodnának, mikor mondunk már áment. Az sem lenne összhangban Jézusnak a hegyi beszédben elhangzott kijelentéseivel, ha az imában bejelentéseket tennénk, vagy tanácsot adnánk a hallgatóságnak.

Jézus megtanít minket imádkozni

12. Hogyan magyaráznád meg a „szenteltessék meg a neved” kérés jelentését?

12 Jézus óva intett attól, hogy bárki is helytelen módon használja az ima nagyszerű kiváltságát, ugyanakkor megtanította a tanítványait imádkozni. (Olvassátok fel: Máté 6:9–13.) Nem azért mondta el a mintaimát, hogy kívülről megtanulják és szajkózzák. Ez inkább mintaként szolgál a saját imáinkhoz. Például Jézus az imájában Istent említette meg először: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Jehovát helyénvalóan ’Atyánknak’ nevezzük, hiszen ő a Teremtőnk, aki az égben lakik, távol a földtől (5Móz 32:6; 2Krón 6:21; Csel 17:24, 28). Az „Atyánk” szó többes számú személyragjának arra kell emlékeztetnie minket, hogy a hívőtársaink szintén közeli kapcsolatban vannak Istennel. A „szenteltessék meg a neved” szófordulattal pedig arra kérjük Jehovát, hogy tegyen lépéseket önmaga megszentelése érdekében azáltal, hogy megtisztítja a nevét minden gyalázattól, amellyel az édeni lázadás óta illették. Válaszként erre az imára Jehova megszünteti majd a gonoszságot a földön, így szentelve meg önmagát (Ez 36:23).

13. a) Hogyan fog teljesedni az a kérés, hogy „jöjjön el a királyságod”? b) Mit foglal magában Isten akaratának a megvalósulása a földön?

13 „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). A mintaimának ezzel a kérésével kapcsolatban emlékeznünk kell arra, hogy a ’királyság’ nem más, mint az égi, messiási kormányzat. Ez a kormányzat Krisztusnak és a hozzá társuló feltámasztott ’szenteknek’ a kezében van (Dán 7:13, 14, 18; Ézs 9:6, 7). Amikor azért imádkozunk, hogy „jöjjön el”, akkor azt kérjük, hogy Isten Királysága lépjen fel az isteni uralom minden földi ellenségével szemben. Ez hamarosan meg fog történni, előkészítve egy földi Paradicsom létrejöttét, melyben igazságosság, béke és jólét lesz (Zsolt 72:1–15; Dán 2:44; 2Pét 3:13). Jehova akarata már megvalósult az égben, és amikor azt mondjuk, hogy legyen meg a földön is, akkor azt kérjük, hogy Isten hajtsa végre a bolygónkra vonatkozó szándékát, beleértve azt is, hogy pusztítsa el az ellenségeit, csakúgy, mint régen. (Olvassátok fel: Zsoltárok 83:1, 2, 13–18.)

14. Miért helyénvaló azt kérnünk, hogy Isten adja meg „a mai napra való kenyerünket”?

14 „Add meg nekünk ma a mai napra való kenyerünket” (Máté 6:11; Luk 11:3). Ezzel a fohásszal azt kérjük Istentől, hogy adja meg a szükséges élelmet „a mai napra”. Ezáltal kifejezzük, hogy hiszünk abban, hogy Jehova naponta képes gondoskodni a szükségleteinkről. Csak a szükségleteinkért imádkozunk, nem többért. Ez a kérés arra emlékeztethet minket, hogy Isten parancsot adott az izraelitáknak, hogy gyűjtsenek mannát, „mindenki szedjen magának naponta” (2Móz 16:4).

15. Magyarázd el, mit jelent az a kérés, hogy „bocsásd meg bűneinket, miként mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek”.

15 A mintaima következő kérése arra hívja fel a figyelmünket, amit nekünk kell megtennünk. Jézus ezt mondta: „bocsásd meg bűneinket, miként mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek” (Máté 6:12). Csak akkor várhatjuk, hogy Jehova megbocsásson nekünk, ha mi már „megbocsátottunk” az ellenünk vétkezőknek. (Olvassátok fel: Máté 6:14, 15.) Készséggel meg kell bocsátanunk másoknak (Ef 4:32; Kol 3:13).

16. Hogyan értsük azt a kérést, mely a kísértéssel, illetve a gonosztól való megszabadítással kapcsolatos?

16 „Ne vigyél minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól” (Máté 6:13). Hogyan értsük Jézus mintaimájának ezt a két összefüggő kérését? Az biztos, hogy Jehova nem akar rávenni minket arra, hogy bűnt kövessünk el. (Olvassátok fel: Jakab 1:13.) Az igazi „Kísértő” Sátán, ’a gonosz’ (Máté 4:3). A Biblia azonban időnként úgy ír arról, amit Isten csupán megenged, mintha ő tenné (Ruth 1:20, 21; Préd 11:5). Tehát a „ne vigyél minket kísértésbe” könyörgéssel azt kérjük, hogy Jehova ne engedje, hogy feladjuk a harcot, amikor kísértést érzünk arra, hogy ellenszegüljünk neki. Végül pedig, azzal a kéréssel, hogy „szabadíts meg a gonosztól”, azt fejezzük ki, hogy Jehova ne engedje meg Sátánnak, hogy legyőzzön minket. És biztosak lehetünk abban, hogy ’Isten nem hagy minket azon felül kísérteni, amit el tudunk viselni’. (Olvassátok fel: 1Korintusz 10:13.)

’Állandóan kérjetek, keressetek és zörgessetek’

17–18. Mit jelent az, hogy ’állandóan kérjetek, keressetek és zörgessetek’?

17 Pál apostol így intette a hívőtársait: „Legyetek állhatatosak az imában” (Róma 12:12). Jézus ugyancsak egy erőteljes gondolatot fogalmazott meg, amikor kijelentette: „Állandóan kérjetek, és adnak nektek; állandóan keressetek, és találtok; állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyittatik” (Máté 7:7, 8). Helyénvaló állandóan bármi olyat kérni, ami összhangban van Isten akaratával. Jézus szavait megfogadva János apostol ezt írta: „mi azzal a bizalommal vagyunk [Isten iránt], hogy bármit kérünk is az akarata szerint, ő meghallgat minket” (1Ján 5:14).

18 Jézusnak az a tanácsa, hogy ’állandóan kérjetek és keressetek’, arra utal, hogy komolyan és kitartóan kell imádkoznunk. Az is szükséges, hogy ’állandóan zörgessünk’, hogy bejuthassunk a Királyságba, és elnyerjük annak áldásait, jótéteményeit és jutalmait. De biztosak lehetünk-e benne, hogy Isten válaszolni fog az imáinkra? Ha hűségesek vagyunk Jehovához, akkor igen, hiszen Krisztus ezt mondta: „mindenki, aki kér, kap, és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyittatik.” Jehova szolgáinak számos tapasztalata bizonyítja, hogy Isten valóban az „Ima Meghallgatója” (Zsolt 65:2).

19–20. Jézusnak a Máté 7:9–11-ben feljegyzett szavai szerint milyen értelemben olyan Jehova, mint egy szerető apa?

19 Jézus egy olyan szerető apához hasonlította Istent, aki jó dolgokat ad a gyermekének. Képzeld el, milyen lett volna, ha te magad is hallottad volna a hegyi beszédet, és azt, amint Jézus a következőket mondja: „ki az az ember közöttetek, aki, ha a fia kenyeret kér tőle, követ ad neki? Vagy ha talán halat kér, kígyót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, akkor égi Atyátok mennyivel inkább ad jó dolgokat azoknak, akik kérik őt!” (Máté 7:9–11).

20 Egy apa, bár az öröklött bűn miatt többé-kevésbé „gonosz”, természetes vonzalmat érez a gyermeke iránt. Biztosan nem csapná be, hanem inkább törekedne rá, hogy „jó ajándékokat” adjon neki. Szerető égi Atyánk, aki atyai érzésekkel viseltetik irántunk, „jó dolgokat” ad nekünk, például a szent szellemét (Luk 11:13). Ez a szellem megerősíthet minket, hogy elfogadhatóan szolgáljuk Jehovát, aki „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” Adományozója (Jak 1:17).

Továbbra is merítsünk hasznot Jézus kijelentéseiből

21–22. Miért figyelemre méltó a hegyi beszéd, és milyen érzéseket kelt benned Jézusnak ez a beszéde?

21 A hegyi beszéd valóban a legnagyszerűbb előadás volt, ami valaha is elhangzott. A szellemi tartalma és a könnyen érthetősége miatt kiemelkedő. E cikksorozat gondolataiból láthatjuk, hogy nagy hasznot meríthetünk abból, ha alkalmazzuk e beszéd tanácsait. Jézusnak ezek a kijelentései már most jobbá tehetik az életünket, és reményt adhatnak egy boldog jövőre.

22 Ezekben a cikkekben csak néhány szellemi drágakövet vizsgáltunk meg Jézus hegyi beszédéből. Nem csoda, hogy mindenki, aki hallotta ezt a beszédet, „ámult a tanítási módján” (Máté 7:28). Kétségtelen, hogy mi is így reagálunk majd, ha az elménket és a szívünket a nagy Tanító, Jézus Krisztus felbecsülhetetlen értékű kijelentéseivel töltjük meg.

Mi a válaszod?

• Mit mondott Jézus a képmutató imákról?

• Miért kerüljük az ismételgetést, amikor imádkozunk?

• Milyen kéréseket tartalmaz Jézus mintaimája?

• Hogyan tudunk ’állandóan kérni, keresni és zörgetni’?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 15. oldalon]

Jézus elítélte a képmutatókat, akik csupán azért imádkoztak, hogy lássák és hallják őket

[Kép a 17. oldalon]

Tudod-e, miért helyénvaló imádkoznunk a midennapi kenyerünkért?