Hogyan járulnak hozzá Jézus kijelentései a boldogsághoz?
Hogyan járulnak hozzá Jézus kijelentései a boldogsághoz?
Jézus „felment a hegyre, és . . . odamentek hozzá a tanítványai; ő pedig . . . tanítani kezdte őket” (MÁTÉ 5:1, 2)
1–2. a) Milyen körülmények között mondta el Jézus a hegyi beszédet? b) Hogyan kezdte Jézus a beszédét?
JÉZUS egy rövid időre félbeszakítja a galileai prédikáló körútját, hogy megünnepelje a pászkát Jeruzsálemben (Ján 5:1). Ez i. sz. 31-ben történik. Amikor visszatér Galileába, az egész éjszakát imádkozással tölti, hogy Isten vezetését kérje a 12 apostol kiválasztásához. Másnap egy sokaság gyűlik össze, mivel Jézus meggyógyítja a betegeket. Majd a tanítványai és mások jelenlétében leül egy hegyoldalon, és tanítani kezd (Máté 4:23–5:2; Luk 6:12–19).
2 Jézus úgy kezdi a beszédét – a hegyi beszédet –, hogy rámutat, az eredményez boldogságot, ha jó kapcsolatot ápolunk Istennel. (Olvassátok fel: Máté 5:1–12.) A boldogság egy kellemes érzelmi állapot, melyet például megelégedettség vagy akár nagyfokú öröm is jellemez. A kilenc boldogság, melyet Jézus említ, rávilágít, miért boldogok a keresztények. Vizsgáljuk meg most külön-külön ezeket a kijelentéseket, melyek napjainkban ugyanolyan hasznosak, mint közel 2000 évvel ezelőtt.
„Akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”
3. Mit jelent az, hogy tudatában vagyunk szellemi szükségletünknek?
3 „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, mivel övék az egek királysága” (Máté 5:3). „Akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”, azok felismerik, hogy szellemileg szűkölködnek, és szükségük van Isten irgalmára.
4–5. a) Miért boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek? b) Hogyan elégíthetjük ki szellemi szükségletünket?
4 Akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, azok boldogok, „mivel övék az egek királysága”. Jézus korai tanítványai elfogadták őt Messiásként, ezért megnyílt előttük az a lehetőség, hogy vele együtt uralkodjanak Isten égi Királyságában (Luk 22:28–30). Akár az a reménységünk, hogy Krisztus társörökösei leszünk az égben, akár arra tekintünk előre, hogy örökké élünk a földi Paradicsomban a Királyság-uralom alatt, boldogok lehetünk, ha valóban tudatában vagyunk szellemi szükségletünknek, és ha teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy Istentől függünk.
5 Nem mindenki van tudatában szellemi szükségletének, ugyanis sokaknak nincs hitük, és nem értékelik a szent dolgokat (2Tessz 3:1, 2; Héb 12:16). Hogyan elégíthetjük ki szellemi szükségletünket? Például úgy, ha szorgalmasan tanulmányozzuk a Bibliát, buzgón részt veszünk a tanítványképző munkában, és rendszeresen jelen vagyunk a keresztény összejöveteleken (Máté 28:19, 20; Héb 10:23–25).
Kesergők, akik „boldogok”
6. Kik azok, „akik keseregnek”, és miért „boldogok”?
6 „Boldogok, akik keseregnek, mivel meg fognak vigasztaltatni” (Máté 5:4). „Akik keseregnek”, hasonló beállítottságúak, mint azok, „akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”. A kesergésük nem azt jelenti, hogy a sorsuk miatt panaszkodnak, hanem azt, hogy szomorúak a bűnös mivoltuk, valamint az emberi tökéletlenség okozta állapotok miatt. Miért „boldogok”, akik így keseregnek? Azért, mert hitet gyakorolnak Istenben és Krisztusban, és megvigasztalódnak azáltal, hogy jó kapcsolatot ápolnak Jehovával (Ján 3:36).
7. Hogyan érezzünk Sátán világával kapcsolatban?
7 Vajon mi személy szerint kesergünk a Sátán világában uralkodó igazságtalanság miatt? Hogyan érzünk a szívünk mélyén azzal kapcsolatban, amit ez a világ felkínál? János apostol ezt írta: „mindaz, ami a világban van – a test kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása –, nem az Atyától származik” (1Ján 2:16). De mi a helyzet akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy a szellemiségünket kikezdi ’a világ szelleme’, vagyis az a kényszerítő erő, mely az Istentől elidegenedett társadalmat uralja? Imádkozzunk buzgón, tanulmányozzuk Isten Szavát, és kérjük a vének segítségét. Mialatt közelebb kerülünk Jehovához, ’megvigasztalódunk’, függetlenül attól, hogy mi okoz gyötrelmet (1Kor 2:12; Zsolt 119:52; Jak 5:14, 15).
Mily boldogok „a szelídek”!
8–9. Mit jelent a szelídség, és miért boldogok a szelídek?
8 „Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5). A szelídség nem jelent gyengeséget vagy képmutató nyájasságot (1Tim 6:11). Ha szelídek vagyunk, azt úgy mutatjuk ki, hogy tesszük Jehova akaratát és elfogadjuk a vezetését. A szelídség abban is megnyilvánul, ahogyan a hívőtársainkkal és másokkal bánunk. Az ilyenfajta szelídség összhangban van Pál apostol tanácsával. (Olvassátok fel: Róma 12:17–19.)
9 Miért boldogok a szelídek? Azért, mert „örökölni fogják a földet”, ahogyan ezt a szelíd Jézus kijelentette. Ő a föld elsődleges Örököse (Zsolt 2:8; Máté 11:29; Héb 2:8, 9). Ugyanakkor Krisztus szelíd ’társörökösei’ osztoznak földi örökségén (Róma 8:16, 17). Sok más szelíd személy pedig Jézus Királyságának földi birodalmában fog örökké élni (Zsolt 37:10, 11).
10. Hogyan érinti a szolgálati kiváltságainkat és a másokkal ápolt kapcsolatunkat, ha nem vagyunk szelídek?
10 Jézushoz hasonlóan nekünk is szelídeknek kell lennünk. De mi a helyzet, ha arról vagyunk ismertek, hogy kötekedők vagyunk? Az ilyen erőszakos és ellenséges magatartás azt idézheti elő, hogy az emberek elkerülnek minket. Ha egy testvér szeretne gyülekezeti felelősségeket vállalni, ez a jellemvonás alkalmatlanná teszi (1Tim 3:1, 3). Pál arra utasította Tituszt, hogy továbbra is emlékeztesse a krétai keresztényeket arra, hogy „ne legyenek kötekedők, legyenek ésszerűek, teljes szelídséget mutatva ki minden ember iránt” (Tit 3:1, 2). Milyen áldás másoknak, ha valaki szelíd!
Éhezik „az igazságosságot”
11–13. a) Mit jelent az, hogy valaki éhezi és szomjazza az igazságosságot? b) Hogyan ’elégítik meg’ azokat, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot?
11 „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot, mivel megelégítik őket” (Máté 5:6). Az ’igazságosság’, amelyre Jézus gondolt, az a tulajdonság, hogy valaki helyesen cselekszik, összhangban Isten akaratával és parancsaival. A zsoltáríró azt mondta, hogy ’őrlődött, úgy vágyakozott’ Isten igazságos bírói döntései után (Zsolt 119:20). Vajon értékeljük annyira az igazságosságot, hogy éhezzük és szomjazzuk?
12 Jézus kijelentette, hogy azok, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot, boldogok, mivel „megelégítik őket”. Ez i. sz. 33 pünkösdje után vált lehetővé, ugyanis Jehova szent szelleme ekkor ’meggyőző tanúbizonysággal kezdett szolgálni a világnak az igazságosság felől’ (Ján 16:8). Isten a szent szellemével arra ihletett férfiakat, hogy írják meg a Keresztény Görög Iratokat, amely oly hasznos „az igazságosságban való fegyelmezésre” (2Tim 3:16). Isten szelleme abban is segít, hogy ’fel tudjuk ölteni az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban’ (Ef 4:24). Ugye, milyen vigasztaló azt tudnunk, hogy akik megbánást tanúsítva a bűneik megbocsátását kérik Jézus váltságáldozata alapján, azok igazságos állapotba kerülhetnek Isten előtt? (Olvassátok fel: Róma 3:23, 24.)
13 Ha földi reménységűek vagyunk, az igazságosság utáni éhségünk és szomjúságunk akkor lesz teljesen kielégítve, amikor örökké fogunk élni igazságos körülmények között a földön. Addig is határozzuk el, hogy összhangban élünk Jehova irányadó mértékeivel. Jézus ezt mondta: „továbbra is keressétek először a királyságot és [Isten] igazságosságát” (Máté 6:33). Ha ezt tesszük, elfoglaltak leszünk Isten munkájában, és valódi boldogság fogja eltölteni a szívünket (1Kor 15:58).
Miért boldogok „az irgalmasok”?
14–15. Hogyan mutathatunk irgalmasságot, és miért boldogok „az irgalmasok”?
14 „Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni” (Máté 5:7). ’Az irgalmasokat’ könyörület és szánalom indítja tettekre. Jézus csoda útján enyhítette sokak szenvedését, mert szánalmat érzett irántuk (Máté 14:14). Amikor az emberek megbocsátanak azoknak, akik ellenük vétkeznek – miként Jehova irgalmasan megbocsát a megbánást tanúsító személyeknek –, az irgalom jogi értelemben érvényesül (2Móz 34:6, 7; Zsolt 103:10). Irgalmat mutathatunk ilyen módon, illetve azokkal a kedves szavainkkal és tetteinkkel is, melyekkel enyhülést nyújtunk a hátrányos helyzetben lévőknek. Ha megosztjuk a bibliai igazságokat másokkal, az kiváló lehetőség arra, hogy irgalmat mutassunk. Jézus megszánt egy sokaságot, így hát „kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:34).
15 Minden okunk megvan rá, hogy egyetértsünk Jézus kijelentésével: „Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni.” Ha irgalmasan bánunk másokkal, ők valószínűleg hasonló módon fognak hozzánk viszonyulni. Azt tapasztalhatjuk, hogy az irgalom, melyet mások iránt mutatunk, diadalmaskodni fog a kedvezőtlen ítélet fölött, amelyet máskülönben Isten ellenünk hozhatna, amikor megítél bennünket (Jak 2:13). Csakis az irgalmasok nyerhetnek bűnbocsánatot és örök életet (Máté 6:15).
Miért boldogok „a tiszta szívűek”?
16. Mit jelent az, hogy valaki ’tiszta szívű’, és milyen módon ’látják Istent’ azok, akiknek ilyen a szívük?
16 „Boldogok a tiszta szívűek, mivel látni fogják az Istent” (Máté 5:8). Ha „tiszta szívűek” vagyunk, tisztaság fog tükröződni a kapcsolatainkban, a vágyainkban és az indítékainkban. ’Tiszta szívből fakadó szeretetet’ fogunk kimutatni (1Tim 1:5). Ha a bensőnk tiszta, ’látni fogjuk Istent’. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Jehovát szó szerint meglátjuk, hiszen ’nem láthatja Istent ember úgy, hogy életben maradjon’ (2Móz 33:20). Jézus, mivel tökéletesen visszatükrözte Isten személyiségét, ezt mondhatta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (Ján 14:7–9). Jehova földi imádói lévén ’láthatjuk Istent’ az érdekünkben véghezvitt tettein keresztül (Jób 42:5). Ami a felkent keresztényeket illeti, ők akkor fogják látni Istent igazán, amikor szellemi életre támadnak fel, és a szó szoros értelmében meglátják égi Atyjukat (1Ján 3:2).
17. Milyen hatással lesz ránk az, ha tiszta szívűek vagyunk?
17 A tiszta szív erkölcsileg és szellemileg makulátlan, ezért nem időzik el olyan dolgokon, amelyek tisztátalanok Jehova szemében (1Krón 28:9; Ézs 52:11). Ha tiszta szívűek vagyunk, tisztaság fogja jellemezni mindazt, amit mondunk és teszünk, és a Jehovának végzett szolgálatunk egyáltalán nem lesz képmutató.
„A békeszerzők” Isten fiai lesznek
18–19. Hogyan viselkednek „a békeszerzők”?
18 „Boldogok a békeszerzők, mivel »Isten fiainak« fogják őket hívni” (Máté 5:9). Hogy „békeszerzők” vagyunk-e, vagy sem, az abból látszik, hogy mit teszünk, vagy mit nem teszünk. Ha olyanok vagyunk, akikre Jézus gondolt, vagyis békeszerzők, akkor ’senkinek nem fizetünk sérelemmel a sérelemért, hanem mindig a jóra törekszünk mások iránt’ (1Tessz 5:15).
19 Ahhoz, hogy „a békeszerzők” közé tartozzunk, igyekeznünk kell előmozdítani a békét. Békeszerzőkként nem teszünk semmi olyat, ami „elválasztja egymástól a jó barátokat” (Péld 16:28). Inkább arra ’törekszünk, hogy békében legyünk mindenkivel’ (Héb 12:14).
20. Kik ’Isten fiai’ már most, és idővel kik válnak még a gyermekeivé?
20 A békeszerzők boldogok, mivel „»Isten fiainak« fogják őket hívni”. Jehova örökbe fogadta a hűséges felkent keresztényeket, így ők ’Isten fiai’. Már most bensőséges kapcsolatban vannak Jehovával mint gyermekei, mivel hitet gyakorolnak Krisztusban, és teljes szívvel imádják ’a szeretet és béke Istenét’ (2Kor 13:11; Ján 1:12). És mit mondhatunk Jézus békeszerző ’más juhairól’? Jézus ’Örökkévaló Atyjuk’ lesz a millenniumi uralma idején, majd annak végén aláveti magát Jehovának, ’más juhai’ pedig szó szoros értelemben Isten gyermekei lesznek (Ján 10:16; Ézs 9:6; Róma 8:21; 1Kor 15:27, 28).
21. Hogyan fogunk viselkedni, „ha szellem által élünk”?
21 „Ha szellem által élünk”, akkor mások hamar észreveszik majd azt a tulajdonságunkat, hogy békeszerzők vagyunk. Nem fogunk ’vetélkedést szítani egymás között’, más szavakkal nem leszünk „egymást ingerlők” (Gal 5:22–26; Újfordítású revideált Biblia). Ehelyett azon fáradozunk, hogy „minden emberrel békességben” éljünk (Róma 12:18).
Boldogok, noha üldözik őket
22–24. a) Miért lehetnek boldogok azok, akiket üldöznek az igazságosságért? b) Mit vizsgálunk meg a következő két tanulmányozási cikkben?
22 „Boldogok, akiket üldöznek az igazságosságért, mivel övék az egek királysága” (Máté 5:10). Jézus még kiegészítette ezt a gondolatot: „Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak ellenetek énértem. Örvendezzetek és ugrándozzatok örömötökben, mivel nagy a ti jutalmatok az egekben; hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek” (Máté 5:11, 12).
23 Isten régen élt prófétáihoz hasonlóan a keresztények számítanak arra, hogy gyalázni és üldözni fogják őket, valamint hogy hazug módon mindenfélét mondanak ellenük, és mindezt „az igazságosságért”. De ha hűségesen kitartunk az ilyen próbákban, megelégedéssel fog eltölteni bennünket az, hogy így örömet szerzünk Jehovának, és tiszteletet adunk neki (1Pét 2:19–21). A szenvedéseink nem foszthatnak meg minket az örömünktől, mely abból fakad, hogy Jehovát szolgáljuk már most, és a jövőben is. Gyötrelmeink nem rabolhatják el a boldogságunkat, mely vagy abból ered, hogy Krisztussal együtt uralkodunk az égi Királyságban, vagy abból, hogy örök életet kapunk e kormányzat földi alattvalóiként. Ezek az áldások Isten kegyét, jóindulatát és nagylelkűségét bizonyítják.
24 Még sok-sok mindent tanulhatunk a hegyi beszédből. A következő két tanulmányozási cikkben további tanításokat vizsgálunk meg. Lássuk, hogyan ültethetjük át a mindennapjainkba Jézus Krisztusnak azon kijelentéseit.
Hogyan válaszolnál?
• Miért boldogok, „akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”?
• Miért lehetnek boldogok „a szelídek”?
• Miért boldogok a keresztények, még ha üldözik is őket?
• A Jézus által említett boldogságok közül, melyik van rád különösen nagy hatással?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 7. oldalon]
A kilenc boldogság, melyről Jézus beszélt, napjainkban ugyanolyan hasznos, mint akkor
[Kép a 8. oldalon]
Ha megosztjuk a bibliai igazságokat másokkal, az kiváló lehetőség arra, hogy irgalmat mutassunk