Jehova megérdemli, hogy együttesen dicsérjük
Jehova megérdemli, hogy együttesen dicsérjük
„Dicsérjétek Jahot!” (ZSOLT 111:1)
1–2. Mit jelent az „alleluja” kifejezés, és milyen szövegkörnyezetben használja a Keresztény Görög Iratok?
„ALLELUJA!” Ezt a felkiáltást gyakran hallani a kereszténység templomaiban. Egyesek hangsúlyozásképpen beleszövik a mindennapi beszédükbe. Azonban kevesen tudják, hogy a jelentése a szentséghez kapcsolódik, és sokaknak az életvitele, akik használják ezt a szót, szégyent hoz Istenre (Tit 1:16). Az „alleluja” kifejezés egy bibliai szótár szerint egy „olyan szó, melyet több zsoltáríró is arra használt, hogy mindenkit meghívjon, hogy csatlakozzon hozzá Jehova dicséretében”. Valójában számos bibliatudós rámutat, hogy az „alleluja” azt jelenti, hogy „’dicsérjétek Jahot’, [vagyis] Jehovát”.
2 Az Új világ fordítás érthető módon így fordítja a Zsoltárok 111:1-ben található kifejezést: „Dicsérjétek Jahot!” Ennek a görög megfelelője négyszer fordul elő a Jelenések 19:1–6-ban, annak kapcsán, hogy ünneplik a hamis vallás pusztulását. Amikor sor kerül erre, az igaz imádóknak különleges okuk lesz rá, hogy tiszteletteljes módon használják az „alleluja” kiáltást.
Nagy művei
3. Mi a fő célja annak, hogy rendszeresen összegyűlünk?
3 A 111. zsoltár szerzője sok okot felsorakoztat, amiért Jehova igazán megérdemli, hogy együttesen dicsérjük. Az 1. vers ezt mondja: „Teljes szívemből magasztalom Jehovát a becsületesek meghitt körében és a gyülekezetben.” Jehova Tanúi ma ugyanígy éreznek. A fő célja annak, hogy rendszeresen összegyűlünk – a helyi gyülekezetekben és a nagy kongresszusokon egyaránt –, az, hogy dicsérjük Jehovát.
4. Hogyan kutathatják az emberek Jehova műveit?
4 „Nagyok Jehova művei, kutatja azokat mindenki, aki gyönyörködik bennük” (Zsolt 111:2). Figyeld meg a „kutatja” kifejezést. Egy forrásmű szerint a vers vonatkozhat olyan emberekre, akik „buzgó és odaadó elmélkedés és tanulmányozás tárgyává” teszik Isten műveit. Jehova teremtésműveinek csodálatos célja van. Úgy helyezte el a Napot, a Földet és a Holdat, hogy mindegyik megfelelő kölcsönhatásban legyen egymással, így a Földünkre jut meleg és fény, emellett van nappal és éjszaka, valamint évszakok és árapály.
5. Mit eredményez az, hogy az ember egyre több mindent megért a világegyetemmel kapcsolatban?
5 A tudósok nagyon sok mindent felfedeztek azzal kapcsolatban, hogy hogyan helyezkedik el a Föld a Naprendszerünkben, és hogy a meglehetősen nagy Holdunknak milyen tökéletes a pályája, a mérete és a tömege. Ezeknek az égitesteknek az elhelyezkedése és az, ahogyan egymással kölcsönhatásban vannak, lehetővé teszi az évszakok rendszeres, szemet gyönyörködtető váltakozását. Emellett sokat megtudtunk arról is, hogy a világegyetemben ható természeti erők milyen finoman vannak beállítva. Ezért „A »csak úgy« létrejött világegyetem” című cikkben egy professzor, akinek gépészmérnök végzettsége van, ezt a megjegyzést tette: „Elég könnyű megérteni, hogy miért változtatott a gondolkodásán oly sok tudós az elmúlt 30 évben. Egyetértenek azzal, hogy nagy hitre van szükség ahhoz, hogy valaki elfogadja, hogy a világegyetem létrejöttét meg lehet magyarázni annyival, hogy az nem több, mint egy véletlen kozmikus baleset. Ahogy egyre inkább felfogjuk, milyen gondos mestermunka eredménye a Földünk, egyre több okot találunk arra, hogy higgyünk egy intelligens tervező létezésében.”
6. Mit érzel azzal kapcsolatban, ahogyan Isten megalkotta az embert?
6 A teremtés egy másik nagy műve az, ahogyan Isten megalkotott minket (Zsolt 139:14). Úgy alkotta meg az embert, hogy adott neki elmét, minden szükséges szervvel ellátott testet és a munkavégzés képességét. Milyen csoda, hogy képesek vagyunk beszélni, hallani, írni és olvasni. Ezek az Istentől kapott képességek sok emberben megvannak. A felépítésünk is igazi remekmű, képesek vagyunk egyenes testtartással állni. Igen, a tested felépítése és egyensúlya, mozgási funkciói és kémiai folyamatai ámulatba ejtőek. Ezenkívül semmi, amit a tudósok elértek, nem fogható az egyedülálló idegrendszerhez, mely működteti az elmédet és az érzékszerveidet. Voltaképpen az ember csak azért képes bármit is elérni, mert fel van ruházva elmével és érzékszervekkel. Még a legképzettebb és a legjobb képességű mérnök sem tudott előállítani semmit, ami olyan csodálatos és hasznos lenne, mint a tíz, bámulatosan megtervezett „kis emelő”, az ujjaid. Tedd fel magadnak a kérdést: „Létrejöhettek volna lenyűgöző műalkotások és építmények az ügyes ujjak nélkül, melyeket Istentől kaptunk?”
Isten nagy tettei és a tulajdonságai
7. Miért tekintsük a Bibliát Isten egyik nagy művének?
7 Ahogy arról a Biblia beszámol, Jehova nagy művei más csodálatos dolgokat is magukban foglalnak, melyeket az emberiségért tett. Már maga ez a könyv is mestermű, melynek a részei összhangban vannak egymással. Minden más könyvtől eltérően, ez valóban „Istentől ihletett, és hasznos a tanításra” (2Tim 3:16). Például a Biblia első könyve, vagyis a Mózes első könyve beszámol arról, hogy Isten hogyan tisztította meg a földet a gonoszságtól Noé napjaiban. Majd a Mózes második könyve rámutat arra, hogy Jehova miként igazolta istenségét azáltal, hogy megszabadította az izraelitákat az egyiptomi rabszolgaságból. A zsoltáríró valószínűleg ezekre az eseményekre gondolt, amikor arra érzett indíttatást, hogy ezt mondja: „Méltóság és pompa [Jehova] tevékenysége, és igazságossága megáll mindörökké. Emléket állított csodás tetteinek. Jehova könyörületes és irgalmas” (Zsolt 111:3, 4). Ugye egyetértesz azzal, hogy Jehova tevékenysége – melyet véghezvitt a történelem folyamán, így a te életidődben is – emléket állít a ’méltóságának és pompájának’?
8–9. a) Mi a különbség Isten tettei és számos emberi tett között? b) Többek között Istennek mely tulajdonságait méltányolod?
8 Figyeld meg, hogy a zsoltáríró hangsúlyozza Jehova gyönyörű tulajdonságait is, például az igazságosságot, a könyörületet és az irgalmat. Tudjuk, hogy a bűnös emberek tettei ritkán fakadnak igazságosságból. Gyakran kapzsiság, irigység és gőg húzódik meg a háttérben. Ez nyilvánvaló abból, hogy szörnyű fegyvereket gyártanak egyrészt az általuk szított háborúkhoz, másrészt a gazdasági nyereségért. Mindezzel kimondhatatlan szenvedést és félelmet okoznak ártatlan áldozatok millióinak. Emellett az ember sok mindent az elnyomott szegények szenvedése árán valósított meg. Sokan azt a példát említenék, hogy rabszolgákkal építtették fel a piramisokat, melyek főként temetkezési helyül szolgáltak a büszke fáraóknak. Ráadásul ma az emberiség számos tette nemcsak hogy elnyomó, de még ’pusztítja is a földet’. (Olvassátok fel: Jelenések 11:18.)
9 Mennyire mások Jehova tettei, melyek mindig igazságosságból fakadnak! A tettei magukban foglalják, hogy a bűnös emberiség megmentése érdekében irgalmasan váltságról gondoskodott. Ezáltal Isten ’bizonyította saját igazságosságát’ (Róma 3:25, 26). Igen, „igazságossága megáll mindörökké”. Ami a könyörületet illeti, ez a tulajdonság abban nyilvánul meg, hogy Isten türelmesen bánik a bűnös emberekkel. Olykor még azt a kifejezést is használta, hogy „kérlek”, amikor arra kérte őket, hogy forduljanak el gonosz útjaiktól, és tegyék, ami igazságos. (Olvassátok fel: Ezékiel 18:25.)
Hű az ígéreteihez
10. Milyen példát állított Jehova a hűség terén az Ábrahámmal kötött szövetségével?
10 „Eledelt ad az őt félőknek. Időtlen időkig emlékezni fog szövetségére” (Zsolt 111:5). A zsoltáríró itt vélhetően az ábrahámi szövetségre utalt. Jehova megígérte, hogy megáldja Ábrahám magvát, és elmondta, hogy a leszármazottai birtokba veszik ellenségeik kapuját (1Móz 22:17, 18; Zsolt 105:8, 9). Ezeknek az ígéreteknek a kezdeti beteljesedéseként Ábrahám magvából létrejött Izrael nemzete. Ez a nemzet hosszú időn át rabszolgaságban sínylődött Egyiptomban, ám ’Isten idővel megemlékezett az Ábrahámmal kötött szövetségéről’, és megszabadította a népet (2Móz 2:24). Ahogyan Jehova ezek után bánt a nemzet tagjaival, az rávilágít, hogy milyen nagylelkű. Gondoskodott számukra ételről, hogy táplálja a testüket, és szellemi eledelről, hogy táplálja az elméjüket és a szívüket (5Móz 6:1–3; 8:4; Neh 9:21). A következő századokban a nemzet gyakran elfordult Istentől, noha ő prófétákat küldött, hogy visszatérésre ösztönözze a népet. Több mint 1500 évvel az után, hogy megszabadította az izraelitákat Egyiptomból, Isten elküldte a földre az egyszülött Fiát. A zsidók többsége elvetette Jézust, és hagyta, hogy kivégezzék. Majd Jehova létrehozott egy új, egy szellemi nemzetet, ’az Isten Izraelét’. Ez a nemzet alkotja, Krisztussal együtt, Ábrahám szellemi magvát, amelyről Jehova megjövendölte, hogy felhasználja az emberiség megáldására (Gal 3:16, 29; 6:16).
11. Hogyan ’emlékezik’ Jehova továbbra is az Ábrahámmal kötött szövetségére?
11 Jehova továbbra is ’emlékezik szövetségére’ és az abban megígért áldásokra. Ma bőséges szellemi eledelről gondoskodik több mint 400 nyelven. És továbbra is válaszol a fizikai szükségleteinkkel kapcsolatos imáinkra, összhangban ezekkel a szavakkal: „Add meg nekünk a mai napra való kenyerünket a napi szükséglet szerint” (Luk 11:3; Zsolt 72:16, 17; Ézs 25:6–8).
Jehova félelmetes ereje
12. Hogyan kapta meg az ókori Izrael „a nemzetek örökségét”?
12 „Tetteinek erejét megismertette népével, nekik adva a nemzetek örökségét” (Zsolt 111:6). Izrael történelmének egyik kiemelkedő eseménye, melyre a zsoltáríró gondolhatott, az volt, amikor a nép csoda útján megszabadult Egyiptomból. Amikor Jehova végül megengedte az izraelitáknak, hogy bemenjenek az Ígéret földjére, királyságokat tudtak legyőzni a Jordán keleti és nyugati oldalán. (Olvassátok fel: Nehémiás 9:22–25.) Igen, Jehova Izraelnek adta „a nemzetek örökségét”. Micsoda megnyilvánulása ez Isten erejének!
13–14. a) Isten erejének milyen megnyilvánulására gondolhatott a zsoltáríró Babilonnal kapcsolatban? b) A megszabadítás milyen nagy tetteit hajtotta még végre Jehova?
13 Ám jól tudjuk, hogy mindannak ellenére, amit Jehova értük tett, az izraeliták nem mutattak tisztelet sem iránta, sem az ősatyáik, Ábrahám, Izsák és Jákob iránt. Folyton lázadtak, míg Isten el nem űzte őket a földjükről Babilon által, és száműzetésbe nem kerültek (2Krón 36:15–17; Neh 9:28–30). Ha a 111. zsoltár szerzője az után élt, hogy Izrael visszatért a babiloni száműzetésből – ahogy azt néhány bibliatudós feltételezi –, akkor további okai voltak arra, hogy dicsérje Jehovát a lojalitásáért és erejéért. Isten ezeket azáltal mutatta ki, hogy megszabadította a zsidókat Babilonból, egy olyan birodalomból, melyre az volt jellemző, hogy nem bocsátotta szabadon a foglyait (Ézs 14:4, 17).
14 Mintegy öt évszázaddal később Jehova még nagyszerűbb módon használta az erejét, amikor a megbánást tanúsító embereket megszabadította a bűn és a halál rabszolgaságából (Róma 5:12). Ennek egyik eredményeként megnyílt az út 144 000 ember előtt, hogy Krisztus szellemmel felkent követőivé váljanak. 1919-ben Jehova az erejével megszabadította ezeknek a felkenteknek egy kicsiny maradékát a hamis vallás fogságából. Amit a felkentek most, a vég idején megvalósítanak, az csakis Isten erejének tulajdonítható. Ha mindhalálig hűségesek maradnak, együtt fognak uralkodni Jézus Krisztussal az égből a föld felett a megbánást tanúsító emberek javára (Jel 2:26, 27; 5:9, 10). Az ókori Izraelnél sokkal nagyszerűbb módon fogják örökölni a földet (Máté 5:5).
Örök érvényű, megbízható alapelvek
15–16. a) Mi minden tartozik Isten kezének munkái közé? b) Milyen utasításokat adott Isten az ókori Izraelnek?
15 „Kezének munkái igazság és ítélet, megbízható minden utasítása, amit ad, szilárdan fenntartatnak mindörökké, időtlen időkig, igazságból és egyenességből származnak” (Zsolt 111:7, 8). Jehova „kezének munkái” közé tartozott az a két kőtábla, melyekre rávésett tíz fontos törvényt Izraelnek (2Móz 31:18). Ezek a törvények – minden más rendelkezéssel együtt, melyek a mózesi törvényszövetség részévé váltak – örök érvényű, megbízható alapelveken nyugszanak.
16 Például a táblákon szereplő egyik utasítás, vagyis törvény így szólt: „én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el”. A továbbiakban a törvény kijelenti, hogy Jehova ’szerető-kedvességet tanúsít az ezredik nemzedék iránt is azok esetében, akik szeretik őt, és megtartják a parancsolatait’. A kőtáblák olyan örök érvényű alapelveket is tartalmaztak, mint például hogy „tiszteld apádat és anyádat”, „ne lopj”, valamint azt a mélységes bölcsességet tükröző törvényt is, mely tiltotta, hogy olyasmi után sóvárogjunk, ami a másé (2Móz 20:5, 6, 12, 15, 17).
Szent és félelmet keltő Megváltónk
17. Milyen okai voltak az izraelitáknak arra, hogy úgy használják Isten nevét, mint ami szent?
17 „Megváltást küldött népének. Időtlen időkre rendelte szövetségét. Neve szent és félelmet keltő” (Zsolt 111:9). A zsoltáríró itt ismét arra gondolhatott, hogy Jehova lojális az Ábrahámmal kötött szövetséghez. Ennek köszönhetően Jehova nem hagyta el népét sem akkor, amikor rabszolgák voltak az ókori Egyiptomban, sem később, amikor foglyok voltak Babilonban. Isten mindkét esetben megváltotta a népét. Izraelnek már csupán e két ok miatt is úgy kellett volna használnia Isten nevét, mint ami szent. (Olvassátok fel: 2Mózes 20:7; Róma 2:23, 24.)
18. Miért tartod kiváltságnak, hogy viselheted Isten nevét?
18 Ma ugyanez érvényes a keresztényekre, akiket Isten megváltott a bűn és a halál reménytelen rabszolgaságából. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy összhangban éljünk a mintaima első kérésével: „szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Ha elmélkedünk ezen a dicsőséges néven, akkor istenfélelemnek kell kifejlődnie bennünk. A 111. zsoltár írója helyesen látta az istenfélelmet: „Jehova félelme a bölcsesség kezdete. Éleslátása van mindannak, aki utasításait megtartja” (Zsolt 111:10).
19. Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
19 Az egészséges istenfélelem segíteni fog, hogy gyűlöljük a rosszat. Ahogy arra a 112. zsoltár rámutat, az istenfélelem abban is segít, hogy utánozzuk Isten gyönyörű tulajdonságait. Ezzel a következő cikk foglalkozik. Ez a zsoltár rávilágít, mit kell tennünk, hogy azok között a milliók között legyünk, akik örökké fogják dicsérni Istent. A legkevesebb, amit ő megérdemel, hogy örökké dicsérjük. „Dicsérete megáll örökké” (Zsolt 111:10).
Kérdések az elmélkedéshez
• Miért érdemli meg Jehova, hogy együttesen dicsérjük?
• Jehova mely tulajdonságait tárják fel a tettei?
• Hogyan tekintesz arra a kiváltságra, hogy viselheted Isten nevét?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 20. oldalon]
A fő célja annak, hogy rendszeresen összegyűlünk, az, hogy dicsérjük Jehovát
[Kép a 23. oldalon]
Jehova minden törvénye örök érvényű, megbízható alapelveken nyugszik