Mondjunk igazat a felebarátunknak

„Most, hogy levetettétek a hazugságot, igazat mondjon mindegyikőtök a felebarátjának” (EF 4:25)

1–2. Mit gondolnak sokan az igazságról?

AZ IGAZSÁG már régóta vitatott téma. Az i. e. VI. században egy görög költő, Alkaiosz ezt mondta: „Borban az igazság.” Ezzel arra utalt, hogy az igazság csak akkor tárul fel, ha egy személy túl sok bort iszik, és így talán beszédesebb lesz. Az első századi római kormányzónak, Poncius Pilátusnak szintén torz elképzelése volt az igazságról, hiszen cinikusan ezt kérdezte Jézustól: „Mi az igazság?” (Ján 18:38).

² Napjainkban rengeteg ellentmondásos nézet létezik az igazságról. Sokan úgy gondolják, hogy az „igazság” szónak megannyi jelentésárnyalata van, illetve hogy az igazság minden embernek mást jelent. Mások csak akkor mondanak igazat, ha az kényelmes, vagy ha hasznuk származik belőle. Egy könyv ezt írja: „A becsületesség talán nemes eszme, de nincs sok értéke a túlélésért és a biztonságért folytatott élet-halál harcban. Az embernek nincs választása: hazudnia kell, ha élni akar” (The Importance of Lying).

3. Miért volt Jézus kiemelkedő példa az igazmondás terén?

³ Mennyire másként gondolkodnak Krisztus tanítványai! Jézus számára az igazság nem egy elvont fogalom volt. Ő mindig igazat mondott. Még az ellenségei is elismerték: „Tanító, tudjuk, hogy igazmondó vagy, és igazságban tanítod az Isten útját” (Máté 22:16). Napjainkban az igaz keresztények utánozzák Jézus példáját. Nem vonakodnak attól, hogy igazat mondjanak. Teljesen egyetértenek Pál apostollal, aki így intette a hittársait: „most, hogy levetettétek a hazugságot, igazat mondjon mindegyikőtök a felebarátjának” (Ef 4:25). Vizsgáljuk meg Pál szavait három szempontból: Ki a felebarátunk? Mit jelent az igazmondás? És hogyan alkalmazhatjuk az apostol tanácsát a mindennapi életünkben?

Ki a felebarátunk?

4. Az első századi zsidó vallási vezetőkkel ellentétben, hogyan tükrözte vissza Jézus Jehova gondolkodásmódját azt illetően, hogy ki a felebarátunk?

⁴ Az i. sz. I. században egyes zsidó vallási vezetők azt tanították, hogy csak a zsidók, vagy közülük is csak a közeli barátok méltók arra, hogy „felebarátnak” nevezzék őket. Jézus azonban tökéletesen visszatükrözte Atyja személyiségét és gondolkodásmódját (Ján 14:9). Figyelemre méltó, hogy nyilvánvalóvá tette a tanítványai előtt, hogy Isten egyetlen rasszt vagy nemzetet sem tart jobbnak a másiknál (Ján 4:5–26). Ezenkívül a szent szellem ezt nyilatkoztatta ki Péter apostolnak: „nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Csel 10:28, 34, 35). Ezért minden embert a felebarátunknak kell tekintenünk, és még azokat is szeretnünk kell, akik ellenségesen viselkednek (Máté 5:43–45).

5. Mit jelent az, hogy igazat mondunk a felebarátunknak?

⁵ De mit értett Pál azon, hogy igazat kell mondanunk a felebarátunknak? Az igazmondás a valóság tényszerű bemutatása, annak elferdítése nélkül. Az igaz keresztények nem forgatják ki és nem is tüntetik fel hamis színben  a tényeket azzal a céllal, hogy félrevezessenek másokat. Ők ’irtóznak a gonosztól, és ragaszkodnak a jóhoz’ (Róma 12:9). Az ’igazság Istenét’ utánozva törekednünk kell rá, hogy bármit teszünk vagy mondunk, becsületesek és őszinték legyünk (Zsolt 15:1, 2; 31:5). Ha körültekintően választjuk meg a szavainkat, még egy kínos vagy kellemetlen helyzetet is tapintatosan tudunk megoldani, anélkül hogy félrevezetnénk másokat. (Olvassátok fel: Kolosszé 3:9, 10.)

6–7. a) Vajon az igazmondás azt jelenti, hogy mindenkinek mindent el kell mondanunk? Magyarázd meg! b) Kik érdemlik meg, hogy részletes választ kapjanak a kérdésükre?

⁶ Vajon az igazmondás azt jelenti, hogy minden részletet el kell mondanunk, bárki kérdezzen is minket valamiről? Nem feltétlenül. Amikor Jézus a földön volt, rámutatott, hogy egyesek nem méltók arra, hogy közvetlen választ kapjanak, vagy hogy megtudjanak bizonyos dolgokat. Amikor a képmutató vallási vezetők megkérdezték, hogy milyen hatalommal tesz jeleket és csodákat, ő ezt mondta: „Kérdezek tőletek valamit. Válaszoljatok nekem, és én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.” Az írástudók és a vének nem akartak választ adni. Jézus ekkor ezt mondta: „Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket” (Márk 11:27–33). A becstelenségük és a hitetlenségük miatt Jézus nem érezte úgy, hogy választ kell adnia nekik (Máté 12:10–13; 23:27, 28). Hasonlóképpen Jehova szolgáinak is résen kell lenniük, hiszen a hitehagyottak és más gonosz emberek ármánykodáshoz és ravaszsághoz folyamodnak, hogy elérjék önző céljaikat (Máté 10:16; Ef 4:14).

⁷ Pál is utalt arra, hogy vannak, akik nem érdemlik meg, hogy részletes választ kapjanak a kérdésükre. Azt mondta, hogy a ’pletykálkodók és mások dolgába avatkozók olyasmikről beszélnek, amikről nem kellene’ (1Tim 5:13). Igen, akik mások magánéletében vájkálnak, vagy akik megbízhatatlanok, mert kifecsegik a bizalmas ügyeket, azok azt tapasztalhatják, hogy mások nem szívesen beszélnek nekik a magánügyeikről. Mennyivel jobb megfogadni Pál ihletett tanácsát: „tűzzétek ki célul, hogy csendesen éltek, a magatok dolgával törődtök” (1Tessz 4:11). Ám lehet, hogy a gyülekezeti véneknek időnként személyes kérdéseket kell feltenniük, hogy eleget tudjanak tenni a rájuk bízott feladatoknak. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy együttműködjünk velük és igazat mondjunk. Ez egyben nagy segítség is (1Pét 5:2).

Mondjunk igazat a családban

8. Hogyan segít az igazmondás abban, hogy a családtagoknak jó kapcsolatuk legyen egymással?

⁸ Az embernek alapvetően a családtagjaival a legszorosabb a kapcsolata. A családi kapcsolataink megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy igazat mondjunk egymásnak. Kevesebb lesz a nehézség és a félreértés, ha nyíltan, őszintén és kedvesen beszélünk. Például, ha hibázunk, vajon vonakodunk elismerni  azt a házastársunk, a gyermekeink vagy más közeli hozzátartozónk előtt? Az őszinte bocsánatkérés előmozdítja a békét és az egységet a családban. (Olvassátok fel: 1Péter 3:8–10.)

9. Miért nem jogosít fel az igazmondás a nyers és durva beszédre?

⁹ Az igazmondás nem jelenti azt, hogy nyersnek és tapintatlannak kell lennünk. A durva beszéd nem növeli az igazság erejét. Pál ezt mondta: „Minden rosszindulatú keserűség, harag, indulat, ordítozás és becsmérlő beszéd távolíttassék el tőletek minden rosszasággal együtt. Legyetek pedig egymás iránt kedvessé, gyöngéden könyörületessé, készséggel megbocsátva egymásnak, mint ahogy az Isten is készséggel megbocsátott nektek Krisztus által” (Ef 4:31, 32). A kedves és méltóságteljes beszéd értékesebbé teszi a szavainkat, és tiszteletet fejez ki azok iránt, akikkel beszélünk (Máté 23:12).

Mondjunk igazat a gyülekezetben

10. Mit tanulhatnak a vének Jézustól az igazmondásról?

¹⁰ Jézus egyszerűen és nyíltan beszélt a tanítványaival. Tanácsa mindig szeretetből fakadt, ám soha nem hígította fel az igazságot pusztán azért, hogy megnyugtassa a hallgatóit (Ján 15:9–12). Például az apostolai többször is azon vitatkoztak maguk között, hogy melyikük a nagyobb. Jézus ilyenkor határozottan, de türelmesen segített nekik megérteni, hogy mennyire fontos az alázat (Márk 9:33–37; Luk 9:46–48; 22:24–27; Ján 13:14). Jézushoz hasonlóan a keresztény vének szilárdan ragaszkodnak az igazságossághoz, de nem hatalmaskodnak Isten nyája felett (Márk 10:42–44). Krisztust utánozva ’kedvesek és gyöngéden könyörületesek’ másokkal.

11. Mire indítson minket a testvéreink iránti szeretet?

¹¹ Ha őszinték vagyunk a testvéreinkkel, de nem túl szókimondók, akkor úgy tudjuk kifejteni a gondolatainkat, hogy nem bántjuk meg őket. Soha nem szeretnénk, ha a nyelvünk „éles [lenne], mint a borotva”, vagyis nem szeretnénk másoknak fájdalmas sebeket okozni sértő vagy megalázó beszéddel (Zsolt 52:2; Péld 12:18). A testvéreink iránti szeretet arra fog indítani, hogy ’megőrizzük nyelvünket a rossztól, és ajkunkat a megtévesztő beszédtől’ (Zsolt 34:13). Így tiszteletet mutatunk Isten iránt, és előmozdítjuk az egységet a gyülekezetben.

12. Mikor van szükség bírói eljárásra a hazugsággal kapcsolatban? Magyarázd meg!

¹² A vének szorgalmasan azon fáradoznak, hogy megvédjék a gyülekezetet azoktól, akik rosszindulatú hazugságokat mondanak. (Olvassátok fel: Jakab 3:14–16.) A rosszindulatú hazugságnak az a célja, hogy fájdalmat, szenvedést és gyötrelmet okozzon. Ez több, mint egy kis félrevezetés vagy a tények eltúlzása. Természetesen minden hazugság rossz, de nem minden valótlan állítás von maga után bírói eljárást. A véneknek ezért kiegyensúlyozottságra,  ésszerűségre és jó ítélőképességre van szükségük, amikor megállapítják, hogy az, aki valótlant állított, szokásává tette-e a szándékos, rosszindulatú hazudozást, ami bírói eljárást von maga után. Ha nem erről van szó, lehet, hogy elegendő a Szentíráson alapuló, határozott, szeretetteljes figyelmeztetés.

Mondjunk igazat a munkahelyen és az üzleti ügyekben

13–14. a) Miben nyilvánul meg, hogy egyesek becstelenek a munkaadójukkal? b) Milyen eredménye lehet annak, ha valaki becsületes a munkahelyén?

¹³ Napjainkban mindent átitat a becstelenség, ezért talán nem könnyű ellenállni a kísértésnek, hogy az ember becstelen legyen a munkaadójával. Sokan nyílt hazugságokhoz folyamodnak, hogy megkapjanak egy állást. Például túloznak az életrajzukban a tapasztalataikat vagy a végzettségüket illetően, hogy jobb vagy magasabb fizetéssel járó állást kapjanak. Másrészt sok munkavállaló úgy tesz, mintha dolgozna, holott a saját ügyeivel foglalkozik annak ellenére, hogy azt a vállalat szabályzata tiltja. Talán olyan anyagokat olvasnak, melyek nem függnek össze a munkájukkal, magánbeszélgetéseket folytatnak telefonon, személyes jellegű elektronikus üzeneteket küldenek, vagy interneteznek.

¹⁴ Az igaz keresztények nem gondolják azt, hogy a becsületesség és az igazmondás választás kérdése. (Olvassátok fel: Példabeszédek 6:16–19.) Pál ezt mondta: „tisztességesen akarunk viselkedni mindenben” (Héb 13:18). A keresztények tehát megdolgoznak a fizetésükért (Ef 6:5–8). Ha lelkiismeretesen dolgozunk, égi Atyánknak is dicsőséget szerezhetünk (1Pét 2:12). Például a spanyolországi Robertót megdicsérte a főnöke, mert becsületes és megbízható dolgozó. Jó viselkedésének köszönhetően a cég más Tanúkat is felvett. Ők is kiváló munkát végeztek. Roberto az évek folyamán 23 testvérnek és 8 bibliatanulmányozónak szerzett munkát.

15. Miben kell megnyilvánulnia annak, hogy egy keresztény üzletember igazat mond?

¹⁵ Ha vállalkozók vagyunk, vajon becsületesen járunk el az üzleti ügyeinkben, vagy előfordul, hogy nem mondunk igazat a felebarátunknak? Egy keresztény üzletember nem tüntethet fel hamis színben egy terméket vagy egy szolgáltatást, hogy az kelendőbb legyen. Az sem lenne helyes, ha megvesztegetéssel próbálkozna, vagy ha engedné, hogy őt vesztegessék meg. Bánjunk úgy másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak (Péld 11:1; Luk 6:31).

Mondjunk igazat a hatóságoknak

16. Mivel tartoznak a keresztények a) hatóságoknak? b) Jehovának?

¹⁶ Jézus ezt mondta: „Fizessétek hát vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené” (Máté 22:21). Mivel tartozunk a császárnak, vagyis a hatóságoknak? Amikor Jézus a fentieket mondta, a beszélgetés az adókról folyt. Tehát keresztényekként úgy tudjuk megőrizni a tiszta lelkiismeretünket Isten és az emberek előtt, ha engedelmeskedünk az országunk törvényeinek, köztük azoknak is, melyek az adófizetésre vonatkoznak (Róma 13:5, 6). Ám tudjuk, hogy Jehova a legfőbb Szuverén, az egyedüli igaz Isten, akit egész szívünkkel, egész lelkünkkel, egész elménkkel és egész erőnkkel szeretünk (Márk 12:30; Jel 4:11). Ezért feltétel nélkül alárendeljük magunkat neki. (Olvassátok fel: Zsoltárok 86:11, 12.)

17. Mit gondolnak Jehova szolgái a szociális támogatás elfogadásáról?

 ¹⁷ Sok országban a kormány szociális programokat dolgoz ki, hogy anyagilag támogassa a rászorulókat. Semmi rossz sincs abban, ha egy keresztény ilyen juttatást kap, amennyiben jogosult rá. Ha igazat mondunk a felebarátunknak, akkor nem fogunk valótlan vagy félrevezető információkat közölni a hatóságokkal, hogy támogatást kapjunk.

Az igazmondásból fakadó áldások

18–20. Milyen áldások származnak abból, ha igazat mondunk a felebarátunknak?

¹⁸ Sok áldással jár, ha mindig igazat mondunk. Tiszta lesz a lelkiismeretünk, ezért belső békénk lesz, és nyugodt lesz a szívünk (Péld 14:30; Fil 4:6, 7). A tiszta lelkiismeretnek nagy értéke van Isten szemében. Emellett, ha mindenben becsületesek vagyunk, nem kell félnünk, hogy rajtakapnak valamin, vagy hogy lelepleződünk (1Tim 5:24).

¹⁹ Figyelj meg egy másik áldást is. Pál kijelentette, hogy „minden módon Isten szolgáiként ajánljuk magunkat”, például ’igaz beszéd által’ (2Kor 6:4, 7). Ez nyilvánvalóan igaz volt egy Nagy-Britanniában élő Tanúra, aki el akart adni egy autót. Elmondta a lehetséges vevőnek, hogy miért jó az autó, de a hibáiról is beszélt, még a rejtett hibákat sem hallgatta el. A próbaút után a vevő megkérdezte a testvért, hogy Jehova Tanúja-e. Miért gondolta ezt? A férfi felfigyelt a testvér becsületességére és ápolt megjelenésére. Az ezt követő beszélgetés jó tanúskodáshoz vezetett.

²⁰ Vajon mi is mindig becsületesek vagyunk és igazat mondunk, hogy így dicséretet szerezzünk a Teremtőnknek? Pál ezt mondta: „hátat fordítottunk a szégyellni való alattomosságoknak, és nem járunk ravaszsággal” (2Kor 4:2). Tegyünk hát meg mindent, hogy igazat mondjunk a felebarátunknak. Ha így járunk el, akkor dicséretet szerzünk égi Atyánknak és a népének.

Hogyan válaszolnál?

• Ki a felebarátunk?

• Mit jelent az, hogy igazat mondunk a felebarátunknak?

• Hogyan szerzünk dicséretet Istennek azzal, hogy igazat mondunk?

• Milyen áldások származnak abból, ha igazat mondunk?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 17. oldalon]

Kész vagy elismerni, ha hibáztál?

[Kép a 18. oldalon]

Igazat mondasz, amikor szeretnél megkapni egy állást?