A földi örök élet Istentől kapott reménység
A földi örök élet Istentől kapott reménység
’A teremtés hiábavalóságnak vettetett alá reménység alapján’ (RÓMA 8:20)
1–2. a) Miért tartjuk fontosnak a földi örök élet reménységét? b) Miért kételkednek sokan abban, hogy lehetséges-e a földi örök élet?
TALÁN emlékszel még, milyen öröm töltött el, amikor először hallottál arról, hogy a közeljövőben az emberek többé nem öregszenek meg és nem halnak meg, hanem örökké fognak élni a földön (Ján 17:3; Jel 21:3, 4). Valószínűleg szívesen beszélsz másoknak erről a szentírási reménységről, hiszen az örök élet reménysége fontos része a jó hírnek, amelyet prédikálunk. Ez a reménység hatással van az életünkre.
2 A kereszténység legtöbb egyháza nem foglalkozik a földi örök élet reménységével. Noha a Biblia azt tanítja, hogy a lélek meghal, az egyházak többsége azt az Írás-ellenes tantételt tanítja, hogy az embernek halhatatlan lelke van, mely túléli a test halálát, és tovább él a szellembirodalomban (Ez 18:20). Ezért sokan kételkednek abban, hogy lehetséges-e a földi örök élet. Joggal kérdezhetjük: Valóban bizonyítható a Bibliából, hogy van ilyen reménység? Ha igen, mikor tárta fel először Isten ezt a reménységet az emberiségnek?
’Hiábavalóságnak vettetett alá reménység alapján’
3. Hogyan fedte fel Isten már az emberi történelem kezdetén az emberiségre vonatkozó szándékát?
3 Jehova Isten már az emberi történelem kezdetén felfedte az emberiségre vonatkozó szándékát. Egyértelművé tette, hogy Ádám örökké élhet, ha engedelmeskedik (1Móz 2:9, 17; 3:22). Annak idején Ádám leszármazottai biztosan hallottak arról, hogyan veszítette el az emberiség a tökéletességet, aminek persze látható bizonyítékai is voltak. Isten nem engedte be többé őket az Éden-kertbe, emellett megöregedtek, majd meghaltak (1Móz 3:23, 24). Idővel lerövidült az emberi élet. Ádám 930 évet élt. Sém, aki túlélte az Özönvizet, mindössze 600 évet ért meg, a fia, Arpaksád pedig 438 évet. Ábrahám atyja, Táré 205 évesen halt meg. Maga Ábrahám 175 évet élt, a fia, Izsák 180 évet, Jákob pedig 147 évet (1Móz 5:5; 11:10–13, 32; 25:7; 35:28; 47:28). Sokan ráeszmélhettek arra, mit is jelent ez a hanyatlás: többé nem volt lehetőség az örök életre! De vajon volt okuk abban reménykedni, hogy az emberiség egyszer visszanyeri az örök életet?
4. Miért volt okuk hinni a régi hűségeseknek abban, hogy Isten újra kiárasztja majd azokat az áldásokat, melyeket Ádám elveszített?
4 Isten Szava kijelenti: ’Az emberi teremtés hiábavalóságnak vettetett alá reménység alapján’ (Róma 8:20). Milyen reménységről van szó? A Biblia legelső próféciája egy ’magról’ szól, mely ’összezúzza a kígyó fejét’. (Olvassátok fel: 1Mózes 3:1–5, 15.) Ez az ígéret a Magról reményt nyújtott a hűségeseknek, mégpedig azt, hogy Isten nem állt el az emberiségre vonatkozó szándékától. Ennek az ígéretnek köszönhetően például Ábelnek és Noénak volt oka hinni abban, hogy Isten újra kiárasztja majd azokat az áldásokat, melyeket Ádám elveszített. Vélhetően rájöttek, hogy a ’mag sarkának a szétzúzása’ vérontással jár (1Móz 4:4; 8:20; Héb 11:4).
5. Mi mutatja, hogy Ábrahám hitt a feltámadásban?
5 Most figyeljük meg Ábrahám példáját. Mikor próba alá került, „mondhatni felajánlotta Izsákot . . . , egyszülött fiát” (Héb 11:17). Miért volt kész ezt megtenni? (Olvassátok fel: Héberek 11:19.) Mert hitt a feltámadásban. És volt oka hinni benne, hiszen Jehova helyreállította a szaporodóképességét, és lehetővé tette, hogy neki és a feleségének, Sárának időskorukban fiuk szülessen (1Móz 18:10–14; 21:1–3; Róma 4:19–21). Emellett Jehova a szavát adta Ábrahámnak: „amit a magodnak fognak hívni, az Izsák által lesz” (1Móz 21:12). Ábrahám tehát jó okkal bízhatott abban, hogy Isten feltámasztja Izsákot.
6–7. a) Milyen szövetséget kötött Jehova Ábrahámmal? b) Hogyan nyújt reménységet az emberiségnek az az ígéret, melyet Jehova Ábrahámnak tett?
6 Ábrahám rendkívüli hitéről volt ismert, ezért Jehova szövetséget kötött vele az utódjára, vagyis a ’magvára’ vonatkozóan. (Olvassátok fel: 1Mózes 22:18.) Ennek a ’magnak’ az elsődleges része Jézus Krisztus lett (Gal 3:16). Jehova elmondta Ábrahámnak, hogy olyannyira megsokasítja a ’magvát’, „mint az egek csillagait, és mint a homokszemeket a tengerparton”. De hogy pontosan mennyire, azt Ábrahám nem tudta (1Móz 22:17). Később azonban fény derült erre. Jézus Krisztus és a Királyságában vele uralkodó 144 000 személy alkotja ezt a ’magot’ (Gal 3:29; Jel 7:4; 14:1). A messiási Királyság az, amely által ’a föld minden nemzete áldást nyer’.
7 Ábrahám valószínűleg nem értette teljesen annak a szövetségnek a jelentőségét, melyet Jehova kötött vele. Mégis „várta a valódi alapokkal bíró várost”, írja a Biblia (Héb 11:10). Ez a város Isten Királysága. Ábrahámnak újra élnie kell ahhoz, hogy részesüljön ennek a Királyságnak az áldásaiban. A feltámadás révén lehetősége lesz a földi örök életre. Emellett Armageddon túlélőinek, illetve a halottak közül feltámadóknak is lehetőségük lesz örökké élni (Jel 7:9, 14; 20:12–14).
„Szorongat a szellem bensőmben”
8–9. Miért mondhatjuk, hogy Jób könyve nem csupán egyetlen ember megpróbáltatásairól szól?
8 Ábrahám dédunokájának, Józsefnek és Mózes prófétának az élete közötti időszakban élt Jób. A Jób könyve, melyet vélhetően Mózes írt, elmondja, miért engedte meg Jehova, hogy Jób szenvedjen, és hogy mi lett a végkimenetele a vele történteknek. A könyv azonban nem csupán egy ember megpróbáltatásairól szól, hanem egyetemes kérdéseket is fejteget. Betekintést nyújt abba, hogy Jehova igazságosan gyakorolja a szuverenitását, ezenkívül feltárja, hogy Isten földi szolgáinak a feddhetetlensége és a jövőbeni életre vonatkozó kilátása kapcsolódik az Édenben felvetődött vitakérdéshez. Bár Jób nem értette a vitakérdést, mégsem hagyta, hogy három társa elhitesse vele azt, hogy nem őrizte meg a feddhetetlenségét (Jób 27:5). Ez a beszámoló bizonyára megerősíti a hitünket, és segít meglátnunk, hogy mi is képesek vagyunk megőrizni a feddhetetlenségünket, és képesek vagyunk támogatni Jehova szuverenitását.
9 Miután Jób mindhárom „vigasztalója” befejezte a beszédét, „megszólalt . . . Elihu, a Búztól való Barakel fia”. Mi késztette arra, hogy szóljon? „Megteltem szavakkal – mondta –, szorongat a szellem bensőmben” (Jób 32:5, 6, 18). Amellett, hogy Elihu ihletés alatt mondott szavai beteljesedtek Jóbon, amikor véget értek a megpróbáltatásai, jelentőségteljesek mások számára is. Reménységet nyújtanak mindazoknak, akik megőrzik a feddhetetlenségüket.
10. Mi mutatja, hogy egy-egy személy időnként olyan üzenetet kap Jehovától, mely tágabb értelemben az egész emberiségre is vonatkozik?
10 Egy-egy személy időnként olyan üzenetet kap Jehovától, mely tágabb értelemben az egész emberiségre is vonatkozik. Ez figyelhető meg Dániel egyik próféciájában, amely Nabukodonozor babilóniai király álmáról szól. A király álmában látta, amint kivágnak egy rendkívül magas fát (Dán 4:10–27). Amellett, hogy ez az álom beteljesedett Nabukodonozor életében, egy jelentőségteljesebb eseményre is előremutatott. Arra, hogy egy 2520 éves időszak után – mely i. e. 607-ben kezdődött – újra megnyilvánul Isten föld feletti uralkodása azon királyság által, melynek élén Dávid király leszármazottja áll. * Isten föld feletti uralmának ezt az újabb megnyilvánulását láthatjuk abban, hogy 1914-ben beiktatta égi Királynak Jézus Krisztust. Milyen nagyszerű, hogy a Királyság-uralom hamarosan valóra váltja mindazt, amiben az engedelmes emberiség reménykedik!
„Szabadítsd meg, ne szálljon alá a verembe!”
11. Mit tártak fel Elihu szavai Istenről?
11 Jóbnak válaszolva Elihu beszél egy ’követről’: „szószóló, ezer közül egy, hogy tudassa az emberrel egyenességét”. Mi történik, ha ez a követ „könyörögni fog Istenhez, hogy kedvét lelje benne [a megbánást tanúsító emberben]”? Elihu ezt jelenti ki: „akkor [Isten] kegyes lesz hozzá, és ezt mondja: »Szabadítsd meg, ne szálljon alá a verembe! Váltságot találtam! Legyen üdébb a teste, mint ifjúkorában; térjen vissza fiatalos erejének napjaihoz«” (Jób 33:23–26). Ezek a szavak feltárták, hogy Isten kész elfogadni a megbánást tanúsító emberekért egy „váltságot”, vagyis olyasvalamit, ami elfedi a bűnöket (Jób 33:24).
12. Milyen reménységet nyújtanak az emberiségnek Elihu szavai?
12 Elihu valószínűleg nem értette teljesen azoknak a szavaknak a jelentőségét, melyeket a váltságról mondott. Sokan Isten prófétái közül sem értettek mindent abból, amit leírtak (Dán 12:8; 1Pét 1:10–12). Mindenesetre Elihu szavai reménységet nyújtanak, mégpedig azt, hogy Isten egy nap elfogad majd egy váltságot, és megszabadítja az emberiséget az öregedéstől és a haláltól. Szavai feltárták az örök élet csodálatos lehetőségét. Továbbá Jób könyve utal a feltámadásra (Jób 14:14, 15).
13. Miért jelentőségteljesek Elihu kijelentései a keresztényeknek?
13 Elihu kijelentései napjainkban is jelentőségteljesek mindazon keresztények millióinak, akik abban reménykednek, hogy túlélik a jelenlegi világrendszer pusztulását. A túlélők között lévő idősek visszatérnek majd fiatalos erejük napjaihoz (Jel 7:9, 10, 14–17). Ezenkívül a hűségeseket örömmel tölti el az a reménység, hogy láthatják majd a visszafiatalodott feltámadottakat. Természetesen a felkent keresztények égi halhatatlansága és Jézus ’más juhainak’ a földi örök élete attól függ, hogy hisznek-e Krisztus váltságáldozatában (Ján 10:16; Róma 6:23).
„Elnyeli a halált” a földről
14. Mi mutatja, hogy valami többre volt szükség a mózesi törvényen kívül azért, hogy az izraelitáknak reménységük legyen az örök életre?
14 Ábrahám utódai idővel független nemzetet alkottak, amikor szövetséges kapcsolatba kerültek Istennel. Amikor a nép megkapta a Törvényt, Jehova ezt jelentette ki: „Tartsátok meg rendeleteimet és bírói döntéseimet, amelyeket ha az ember megcselekszik, él általuk” (3Móz 18:5). De mivel az izraeliták nem tudtak a Törvény tökéletes irányadó mértékeinek megfelelni, ezért az elítélte őket, és szükségük volt arra, hogy kiszabaduljanak ebből az állapotból (Gal 3:13).
15. Milyen jövőbeni áldásról írt Dávid ihletés alatt?
15 Mózest követően Jehova más bibliai írókat is arra ihletett, hogy említést tegyenek az örök élet reménységéről (Zsolt 21:4; 37:29). Például a zsoltáríró Dávid ezekkel a szavakkal zárta az egyik zsoltárát, melyet a Sionnál lévő igaz imádók egységéről írt: „Jehova oda rendelte az áldást, igen, életet időtlen időkre” (Zsolt 133:3).
16. Mit ígért Jehova Ézsaiás által arról, hogy milyen jövő vár ’az egész földre’?
16 Jehova arra ihlette Ézsaiást, hogy prófétáljon a földi örök életről. (Olvassátok fel: Ézsaiás 25:7, 8.) A bűn és a halál egy fojtogató ’lepelhez’ hasonlóan nehezedik az emberiségre. Jehova arról biztosítja a népét, hogy elnyeli, vagyis eltávolítja a bűnt és a halált „az egész földről”.
17. A Messiásnak melyik megjövendölt szerepe nyitja meg az örök élethez vezető utat?
17 Most vizsgáljuk meg az Azázelnek szánt kecskével kapcsolatos eljárást. A mózesi törvény előírta, hogy évente egyszer, az engesztelés napján a főpap „tegye mindkét kezét az élő kecske fejére, vallja meg felette Izrael fiainak minden vétkét . . . , vesse azokat a kecske fejére”. „És a kecske vigye el magán minden vétküket egy kietlen földre” (3Móz 16:7–10, 21, 22). Ézsaiás megjövendölte a Messiás eljövetelét, aki hasonló szerepet tölt be: elviszi „a betegségeinket”, „fájdalmainkat” és „sokak bűnét”, így megnyitja az örök élethez vezető utat. (Olvassátok fel: Ézsaiás 53:4–6, 12.)
18–19. Milyen reménységet hangsúlyoz az Ézsaiás 26:19 és a Dániel 12:13?
18 Ézsaiás által Jehova ezt mondta népének, Izraelnek: „Élni fognak halottaid. Holttesteink feltámadnak. Ébredjetek és örömmel kiáltsatok, ti porban lakozók! Mert harmatod olyan, mint a mályva harmatja, és a föld világra hozza a tehetetlen halottakat” (Ézs 26:19). A Héber Iratok egyértelműen beszél a feltámadás és a földi élet reménységéről. Például, amikor Dániel már közel 100 éves volt, Jehova erről biztosította őt: „nyugodni térsz, de felkelsz majd a sorsodra a napoknak végén” (Dán 12:13).
19 A feltámadás reménységének köszönhetően Márta a halott testvéréről ezt mondhatta Jézusnak: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon” (Ján 11:24). Vajon Jézus tanításai és a tanítványai ihletett írásai megváltoztatták ezt a reménységet? Vajon Jehova továbbra is a földi örök élet reménységét nyújtja az emberiségnek? Ezekre a kérdésekre kapunk választ a következő cikkben.
[Lábjegyzet]
Meg tudod magyarázni?
• Milyen reménység alapján ’vettetett alá hiábavalóságnak’ az emberiség?
• Mi mutatja, hogy Ábrahám hitt a feltámadásban?
• Milyen reménységet nyújtanak az emberiségnek Elihu szavai?
• Hogyan hangsúlyozza a Héber Iratok a feltámadás és a földi örök élet reménységét?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép az 5. oldalon]
Elihu szavai alapján az emberiség reménykedhet abban, hogy megszabadul az öregedéstől és a haláltól
[Kép a 6. oldalon]
Isten biztosította Dánielt arról, hogy ’felkel majd a sorsára a napoknak végén’