Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A földi örök élet egy újra felfedezett reménység

A földi örök élet egy újra felfedezett reménység

A földi örök élet egy újra felfedezett reménység

„Dániel, zárd be ezeket a szavakat . . . a vég idejéig. Sokan fognak pásztázva kutatni, és bőséges lesz az igaz ismeret” (DÁN 12:4)

1–2. Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

NAPJAINKBAN milliók világosan értik, hogy mi a szentírási alapja annak a reménységnek, hogy az emberek örökké fognak élni a földi paradicsomban (Jel 7:9, 17). Az emberi történelem kezdetén Isten feltárta, hogy az embert nem azért teremtette, hogy néhány év után meghaljon, hanem hogy örökké éljen (1Móz 1:26–28).

2 Az izraeliták is reménykedtek abban, hogy az emberiség újra elnyeri majd a tökéletességet, melyet Ádám elvesztett. A Keresztény Görög Iratok elmagyarázza, hogyan teszi Isten lehetővé az emberiség számára az örök életet a paradicsomi földön. De akkor miért kellett az emberiség reménységét újra felfedezni? Hogyan derült rá fény, és hogyan vált milliók számára ismertté?

Homályba burkolt reménység

3. Miért nem meglepő, hogy homályba burkolták az embereknek azt a reménységét, hogy örökké élhetnek a földön?

3 Jézus előre megmondta, hogy hamis próféták elferdítik majd a tanításait, és a legtöbb embert félrevezetik (Máté 24:11). Péter apostol így figyelmeztette a keresztényeket: „közöttetek is lesznek hamis tanítók” (2Pét 2:1). Pál apostol arról beszélt, hogy „lesz időszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a saját kívánságaikkal összhangban gyűjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket” (2Tim 4:3, 4). Sátán felelős az emberiség félrevezetéséért. A hitehagyott kereszténységet használja fel, hogy homályba burkolja azt a szívmelengető igazságot, hogy mi Isten szándéka az emberekkel és a földdel. (Olvassátok fel: 2Korintusz 4:3, 4.)

4. Milyen reménységet vetettek el a hitehagyott vallási vezetők?

4 A Szentírás feltárja, hogy Isten Királysága egy égi kormányzat. Ez a kormányzat szét fog zúzni és meg fog semmisíteni minden emberi hatalmat (Dán 2:44). Krisztus ezeréves uralma alatt Sátán fogságban lesz a mélységben, a halottak feltámadnak, és az emberiség tökéletessé válik a földön (Jel 20:1–3, 6, 12; 21:1–4). A kereszténység hitehagyott vallási vezetői azonban más tanításokat vettek át. Például a harmadik századi egyházatya, Órigenész elítélte azokat, akik a millennium földi áldásaiban hittek. A katolikus teológus, Ágoston (i. sz. 354–430) „azt a meggyőződést vallotta, hogy nem lesz millennium” – mondja egy enciklopédia (The Catholic Encyclopedia). *

5–6. Miért fordult szembe Órigenész és Ágoston a millennium tanításával?

5 Miért fordult szembe Órigenész és Ágoston a millennium tanításával? Órigenész Alexandriai Kelemen tanítványa volt, aki a halhatatlan lélek tanát átvette a görög hagyományból. Werner Jaeger teológus megfigyelte, hogy Órigenész „a lélek egész kozmikus drámáját, melyet Platóntól vett, beépítette a keresztény tantételekbe”, mivel nagy hatással voltak rá Platón elképzelései. Ennélfogva Órigenész a millennium földi áldásait áthelyezte a szellembirodalomba.

6 Mielőtt Ágoston 33 éves korában áttért volna a kereszténységre, újplatonista lett, vagyis Platón filozófiájának egyik irányzatát vallotta, melyet Plótinosz foglalt rendszerbe a harmadik században. Ágoston gondolkodását az áttérése után is az újplatonizmus uralta. „Az ő elméje volt az az olvasztótégely, amelyben az Újszövetség vallása teljesen összekeveredett a görög filozófia platóni hagyományával” (The New Encyclopædia Britannica).Jelenések 20. fejezetében leírt ezeréves uralomnak Ágoston „jelképes értelmet” tulajdonított, mondja egy katolikus enciklopédia. Hozzáteszi még: „Ezt az értelmezést . . . átvették az utána következő nyugati teológusok, és a millenarizmus eredeti formáját már nem támogatták” (The Catholic Encyclopedia).

7. Milyen hamis hitnézet ásta alá az emberiség földi örök életbe vetett reménységét, és hogyan?

7 Az emberiség földi örök életbe vetett reménységét aláásta az az ősi Babilonban uralkodó, és később világszerte elterjedt elképzelés, hogy az embernek van egy halhatatlan lelke vagy szelleme, melynek a fizikai test csupán a lakhelye. Amikor a hitehagyott kereszténység átvette ezt az elképzelést, a teológusok elferdítették a Szentírásnak az égi reménységről szóló részeit, mintha ezek azt tanítanák, hogy minden jó ember az égbe megy. E nézet szerint egy személy földi élete szándékosan mulandó; egy próba, mely alapján megállapítják, hogy méltó-e a személy az égi életre. Valami hasonló történt a zsidók földi örök életbe vetett reménységével is. Ahogy fokozatosan átvették azt a görög tanítást, hogy az ember halhatatlan lélekkel születik, az eredeti, földi életbe vetett reménységük elhalványult. Mennyire különbözik ez attól, amit a Biblia az emberről mond! Az ember fizikai teremtmény, nem szellemi. Jehova ezt mondta az első embernek: „por vagy” (1Móz 3:19). A föld, nem pedig az ég az emberiség örök otthona. (Olvassátok fel: Zsoltárok 104:5; 115:16.)

Az igazság felvillanásai

8. Mit mondott néhány tudós az emberek reménységéről az 1600-as években?

8 A legtöbb egyház, mely kereszténynek vallja magát, tagadja a földi örök élet reménységét, de Sátán nem tudta mindig sikeresen homályba burkolni az igazságot. Az évszázadok során néhány figyelmes bibliaolvasó számára felvillant az igazság fénye, amikor megértett bizonyos részleteket abból, hogyan fogja Isten tökéletessé tenni az emberiséget (Zsolt 97:11; Máté 7:13, 14; 13:37–39). Az 1600-as évekre a Biblia fordításának és nyomtatásának köszönhetően a Szentíráshoz egyre többen juthattak hozzá. 1651-ben egy tudós azt írta, hogy mivel Ádám által az ember „elvesztette a Paradicsomot és a földi örök életet”, ezért Krisztusban „minden embernek a földön kell életet adni; máskülönben a párhuzamnak nem volna értelme”. (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:21, 22.) Az angolul beszélők körében ismert híres költő, John Milton (1608–1674) az Elveszett Paradicsom című könyvében és ennek folytatásában, a Visszanyert Paradicsomban arról a jutalomról írt, amelyet a hűségesek a paradicsomi földön fognak elnyerni. Milton az élete nagy részét a Biblia tanulmányozásának szentelte, mégis felismerte, hogy a Szentírás igazságát nem lehet teljesen megérteni Krisztus jelenléte előtt.

9–10. a) Mit írt Isaac Newton az emberiség reménységéről? b) Miért tűnt Newton számára távolinak Krisztus jelenléte?

9 A híres matematikus, Sir Isaac Newton (1642–1727) is rendkívüli módon érdeklődött a Biblia iránt. Megértette, hogy a szentek égi életre fognak feltámadni, és láthatatlanul fognak uralkodni Krisztussal (Jel 5:9, 10). A Királyság alattvalóiról ezt írta: „Az ítéletnap után a földet továbbra is emberek lakják majd, de nemcsak 1000 évig, hanem örökkön örökké.”

10 Newton úgy gondolta, hogy Krisztus jelenléte évszázadokkal később lesz. „Newton többek között azért helyezte ennyire a távoli jövőbe Isten Királyságát, mert rendkívül borúlátó volt amiatt, hogy körülötte sokan a háromság hitehagyott tanítását vallják” – mondta Stephen Snobelen történész. A jó hír továbbra is homályban maradt. Newton pedig nem látott olyan keresztény mozgalmat, mely prédikálhatta volna a jó hírt. Ezt írta: „Dániel és János e próféciái [az utóbbi a Jelenések könyvében van feljegyezve] nem érthetők meg a vég idejéig.” Így magyarázta ezt: „Aztán, jelentette ki Dániel, tudakoznak majd sokan, az ismeret pedig megnövekszik. Az Evangéliumot hirdetni kell minden nemzetben a nagy nyomorúság és a világ vége előtt. A pálmaágakat vivő sokaság, amely kijön e nagy nyomorúságból, nem lehet minden nemzetből való megszámlálhatatlan tömeg, hacsak az Evangéliumnak a nyomorúság előtti prédikálása nem sokasítja meg” (Dán 12:4; Máté 24:14; Jel 7:9, 10).

11. Miért maradt homályban a legtöbb ember számára az emberiség reménysége Milton és Newton napjaiban?

11 Milton és Newton napjaiban veszélyes volt olyan elképzelésekről beszélni, melyek ellentétben álltak az egyház hivatalos tantételeivel. Ezért a legtöbb bibliai kutatásuk csak a haláluk után került kiadásra. A XVI. századi reformáció elmulasztotta megreformálni azt a tanítást, hogy az ember halhatatlan lélekkel születik, és a főbb protestáns egyházak továbbra is Ágoston elképzelését tanították, miszerint a millennium a múltban volt, nem pedig a jövőben lesz. Vajon megnövekedett az ismeret a vég idején?

„Bőséges lesz az igaz ismeret”

12. Mikor kellett az igaz ismeretnek bőségessé lennie?

12 Dániel arról prófétált, hogy ’a vég idején’ nagyszerű fejlődés lesz tapasztalható. (Olvassátok fel: Dániel 12:3, 4, 9, 10.) „Abban az időben az igazságosak oly tündöklően fognak fényleni . . . , mint a nap” – mondta Jézus (Máté 13:43). Hogyan lett bőséges az igaz ismeret a vég idején? Vizsgáljunk meg néhány példát arra, milyen fejlődés ment végbe az 1914 előtti évtizedekben, a vég idejének kezdete előtt.

13. Mit írt Charles Taze Russell, miután megvizsgálta a helyreállítás kérdését?

13 Az 1800-as évek végén őszinte személyek igyekezték megérteni „az egészséges szavak mintáját” (2Tim 1:13). Egyikük Charles Taze Russell volt. 1870-ben néhány személlyel közösen, akik szintén keresték az igazságot, egy bibliatanulmányozó osztályt alapított. 1872-ben megvizsgálták a helyreállítás kérdését. Később Russell testvér ezt írta: „Addig az ideig nem láttuk tisztán, hogy milyen nagy különbség van a próba alatt álló egyháznak [a felkent keresztények gyülekezetének] a jutalma és a világ hűségeseinek a jutalma között.” Ez utóbbiak jutalma a „helyreállítás lesz, ami azt jelenti, hogy az emberi természet újra tökéletes lesz, olyan, amilyennek ősatyánk . . . , Ádám örvendett az Édenben”. Russell testvér elismerte, hogy mások is segítettek neki a Biblia tanulmányozásában. Kik voltak ők?

14. a) Hogyan értette Henry Dunn a Cselekedetek 3:21-et? b) Dunn szerint kik fognak örökké élni a földön?

14 Az egyikük Henry Dunn volt. Ő arról írt, hogy ’minden olyan dolog helyre lesz állítva, amelyről az Isten a régi időkben élt szent prófétáinak szája által beszélt’ (Csel 3:21). Dunn tudta, hogy ez a helyreállítás magában foglalja, hogy az emberiség tökéletessé válik a földön Krisztus ezeréves uralma idején. Egy sokakat foglalkoztató kérdést is megvizsgált: Pontosan kik lesznek azok, akik örökké fognak élni a földön? Elmagyarázta, hogy milliók fognak feltámadni, tanítani fogják őket az igazságra, és lehetőségük lesz arra, hogy higgyenek Krisztusban.

15. Mit ismert fel George Storrs a feltámadással kapcsolatban?

15 George Storrs is arra a következtetésre jutott 1870-ben, hogy az igazságtalanok fel fognak támadni, és lehetőséget kapnak az örök életre. A Szentírásból azt is felismerte, hogy az a feltámadó, aki nem ragadja meg ezt a lehetőséget, „végül meg fog halni, még akkor is, ha »a bűnös százesztendős«” (Ézs 65:20). Storrs Brooklynban (New Yorkban) élt, és egy Biblia vizsgálatával foglalkozó folyóirat szerkesztője volt (Bible Examiner).

16. Mi különítette el a Bibliakutatókat a hamis kereszténységtől?

16 Russell testvér megértette a Bibliából, hogy eljött az ideje annak, hogy a jó hírt széles körben ismertté tegyék. Ezért 1879-ben megjelentette a Sioni Őr Torony és Krisztus jelenlétének hírnöke című folyóiratot, melynek mai címe: Az Őrtorony hirdeti Jehova Királyságát. Korábban az emberiség reménységéről szóló igazságot csak nagyon kevesen ismerték, de ettől kezdve sok országban Bibliakutatók csoportjai kapták meg és tanulmányozták Az Őrtoronyt. Az a hitnézet, hogy csak kevesen mennek az égbe, miközben milliók kapnak tökéletes életet a földön, elkülönítette a Bibliakutatókat a hamis kereszténység nagy többségétől.

17. Hogyan lett bőséges az igaz ismeret?

17 A megjövendölt ’vég ideje’ 1914-ben elkezdődött. Vajon bőséges lett az emberiség reménységéről szóló igaz ismeret? (Dán 12:4). 1913-ra Russell testvér beszédei 2000 újságban jelentek meg, melyek olvasótábora összesen 15 milliós volt. 1914 végére három kontinensen több mint 9 millió ember látta „A teremtés története képekben” című fotodrámát. Ez olyan mozgó- és diaképeket is tartalmazott, melyek Krisztus millenniumi uralmát magyarázták. 1918 és 1925 között „A most élő emberek közül milliók sohasem halnak meg!” című előadást, mely a földi örök élet reménységéről szólt, világszerte több mint 30 nyelven adták elő Jehova szolgái. 1934-ben Jehova Tanúi felismerték, hogy azoknak, akik a földi örök életben reménykednek, meg kell keresztelkedniük. Annak köszönhetően, hogy megértették a földi örök élet reménységét, még buzgóbban prédikálták a Királyság jó hírét. Ma milliók szívből hálásak Jehovának a földi örök élet reménységéért.

’Dicsőséges szabadság’ van előttünk!

18–19. Milyen életről prófétál az Ézsaiás 65:21–25?

18 Ézsaiás próféta ihletés alatt arról írt, hogy milyen életnek fog örvendeni Isten népe a földön. (Olvassátok fel: Ézsaiás 65:21–25.) Minden bizonnyal még ma is élnek olyan fák, melyek már 2700 évvel ezelőtt, Ézsaiás napjaiban is léteztek. El tudod képzelni, hogy te is ilyen hosszú ideig élsz, jó erőnlétben és egészségesen?

19 Az életünk nem csupán egy rövid utazás lesz a bölcsőtől a sírig, hanem végtelen lehetőségeket kínál majd arra, hogy építsünk, kertészkedjünk és tanuljunk. Gondolj bele, milyen jó barátságokat ápolhatsz majd! Ezek a szeretetteljes kapcsolatok egy örökkévalóságon át erősödni fognak. ’Isten gyermekei’ akkor ’dicsőséges szabadságnak’ fognak örvendeni a földön! (Róma 8:21).

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. Ágoston azt állította, hogy Isten Királyságának ezeréves uralma nem a jövőben lesz, hanem már elkezdődött a katolikus egyház megalapításakor.

Meg tudod magyarázni?

• Hogyan burkolták homályba a földi örök élet reménységét?

• Mit értett meg néhány bibliaolvasó az 1600-as években?

• Hogyan vált világosabbá az emberiség igazi reménysége 1914 közeledtével?

• Hogyan lett bőséges a földi reménységről szóló ismeret?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 13. oldalon]

John Milton költő (balra) és Isaac Newton matematikus (jobbra) tudott a földi örök élet reménységéről

[Képek a 15. oldalon]

A korai Bibliakutatók megértették a Szentírásból, hogy eljött az ideje, hogy világszerte ismertté tegyék az emberiség igazi reménységét