„Minden emberrel békében legyetek”
„Minden emberrel békében legyetek”
„Ha lehetséges, amennyire tőletek függ, minden emberrel békében legyetek” (RÓMA 12:18)
1–2. a) Mire figyelmeztette Jézus a követőit? b) Hol találhatunk tanácsot arra, hogy mit tegyünk, ha ellenségeskedéssel nézünk szembe?
JÉZUS figyelmeztette a követőit, hogy a világ nemzetei ellenségesek lesznek velük, és a halála előtti estén el is magyarázta nekik, hogy miért. Ezt mondta az apostolainak: „Ha része volnátok a világnak, a világ kedvelné azt, ami az övé. Mivel pedig nem vagytok része a világnak, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ” (Ján 15:19).
2 Pál apostol tapasztalta Jézus szavainak igaz voltát. A fiatal társának, Timóteusznak írt második levelében kijelentette: „szorosan követted a tanításomat, életmódomat, szándékomat, hitemet, hosszútűrésemet, szeretetemet, kitartásomat, üldöztetéseimet, szenvedéseimet”. Majd még ezt is hozzáfűzte: „Valójában mindazokat, akik Isten iránti odaadással kívánnak élni Krisztus Jézusban, üldözni is fogják” (2Tim 3:10–12). Pál a római keresztényeknek írt levelének 12. fejezetében bölcs tanácsokat adott arra, hogy mit tegyenek, ha ellenségeskedéssel néznek szembe. Szavai most, a vég idején is vezetést nyújtanak nekünk.
„Olyasmikre legyen gondotok, amik . . . jók”
3–4. Hogyan lehet alkalmazni a Róma 12:17 tanácsát a) a vallásilag megosztott családokban? b) az embertársainkkal való bánásmódunkban?
3 (Olvassátok fel: Róma 12:17.) Pál elmagyarázta, hogy a rosszat nem szabad rosszal viszonoznunk. Tanácsát különösen a vallásilag megosztott családokban fontos megfogadni. A keresztény házastárs ellenáll a kísértésnek, hogy egy durva megjegyzésre vagy tettre barátságtalanul reagáljon. Semmi jó sem származik abból, ha ’rosszal viszonozzuk a rosszat’. Sőt, ha így tennénk, azzal csak elmérgesítenénk a helyzetet.
4 Pál valami sokkal jobbat javasol: „Olyasmikre legyen gondotok, amik minden ember szemében jók.” Ha egy feleség őszinte kedvességet mutat a férje iránt, amikor az bántó megjegyzéseket tesz a hitnézeteire, minden bizonnyal megelőzi, hogy kirobbanjon egy veszekedés (Péld 31:12). Carlos, aki most az egyik Bétel-család tagja, elmeséli, hogy az édesanyja úgy győzte le az édesapja heves ellenségeskedését, hogy kedves maradt, és szépen rendben tartotta az otthonukat. „Édesanya arra buzdított minket, gyerekeket, hogy mindig tiszteljük apát. Ragaszkodott hozzá, hogy bocsázzak [francia játék, melyet golyókkal játszanak] apával, bár nem nagyon szerettem ezt a játékot. Apát azonban felvidította.” Carlos édesapja végül elkezdte tanulmányozni a Bibliát, és megkeresztelkedett. Jehova Tanúi megfogadják azt a tanácsot, hogy ’olyasmikre legyen gondjuk, amik minden ember szemében jók’, és ezért gyakran úgy rombolják le az előítéletet, hogy katasztrófák után gyakorlati segítséget nyújtanak az embertársaiknak.
’Tüzes szénnel’ lágyítsuk meg az ellenségeskedőket
5–6. a) Milyen értelemben lehet „tüzes szenet” gyűjteni az ellenség fejére? b) Mondj el egy helyi tapasztalatot, mely bizonyítja, hogy a Róma 12:20-ban található tanács alkalmazása jó eredményekkel járhat!
5 (Olvassátok fel: Róma 12:20.) Pálnak e vers megfogalmazásakor kétségtelenül a Példabeszédek 25:21, 22 járhatott az eszében: „Ha éhes, aki téged gyűlöl, adj enni neki kenyeret, és ha szomjas, adj inni neki vizet, mert izzó szenet gyűjtesz a fejére, és Jehova megjutalmaz téged.” Ha elgondolkodunk azon, hogy milyen tanácsokat adott Pál a rómaiaknak írt levél 12. fejezetében, akkor biztosan felismerjük, hogy a jelképes szén nem arra szolgál, hogy megbüntessünk vagy megszégyenítsünk egy ellenségeskedő személyt. Úgy tűnik inkább, hogy a példabeszéd – és Pál hasonló szavai – egy ősi eljárásra utal, mely során kiolvasztották az ércből a fémet. Charles Bridges XIX. századi angol tudós kijelentette: „A nehezen megmunkálható fémet alulról is, és felülről is hevítették; nemcsak alatta volt tűz, hanem fölé is tüzes szenet halmoztak. Nem nagyon akad olyan rideg szív, mely meg ne lágyulna a hosszútűrő, önfeláldozó, lángoló szeretet roppant erejétől.”
6 A ’tüzes szénhez’ hasonlóan a kedvesség megindíthatja az ellenségeskedők szívét, és talán még meg is lágyítja őket. A kedves tettek arra indíthatják az embereket, hogy kedvezőbben viszonyuljanak Jehova népéhez és a bibliai üzenethez, melyet prédikálnak. Péter apostol ezt írta: „Őrizzétek meg jónak a viselkedéseteket a nemzetek között, hogy amiben ellenetek beszélnek mint gonosztevők ellen, abban – jó cselekedeteitek eredményeként, melyeknek szemtanúi – dicsőítsék az Istent az ő szemléjének napján” (1Pét 2:12).
„Minden emberrel békében legyetek”
7. Milyen békét hagy Krisztus a tanítványaira, és mire kellene ennek indítania minket?
7 (Olvassátok fel: Róma 12:18.) Az apostolaival töltött utolsó estén Jézus ezt mondta nekik: „Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek” (Ján 14:27). A béke, melyet Krisztus a tanítványaira hagy, belső nyugalomra utal, mely abból fakad, hogy érzik, hogy Jehova Isten és szeretett Fia szereti és helyesli őket. Ennek a belső békének arra kellene indítania minket, hogy békében éljünk másokkal. Az igaz keresztények szeretik a békét, és igyekeznek előmozdítani azt (Máté 5:9).
8. Hogyan mozdíthatjuk elő a békét otthon és a gyülekezetben?
8 A családi körben például úgy mozdíthatjuk elő a békét, ha a lehető leggyorsabban rendezzük a nézeteltéréseket, és nem hagyjuk, hogy elmérgesedjen a helyzet (Péld 15:18; Ef 4:26). A gyülekezetben is ezt kell tennünk. Péter apostol a békére való törekvést azzal hozza összefüggésbe, hogy vissza kell tartanunk a nyelvünket (1Pét 3:10, 11). Jakab is hasonló gondolatot fogalmazott meg. Miután határozott tanácsot adott a nyelv helyes használatára vonatkozóan, és arra, hogy ne legyünk féltékenyek, és ne legyen bennünk perlekedésre való hajlam, ezt írta: „A felülről való bölcsesség . . . mindenekelőtt tiszta, azután békés, ésszerű, engedelmességre kész, telve irgalmassággal és jó gyümölcsökkel, nem tesz különbséget részrehajlóan, nem képmutató. Ezenfelül az igazságosság gyümölcsének magját békés körülmények között vetik el azoknak, akik békét szereznek” (Jak 3:17, 18).
9. Mit ne felejtsünk el, miközben megpróbálunk ’minden emberrel békében lenni’?
9 Pál a Róma 12:18-ban nem csupán arra buzdít, hogy a családi körben és a gyülekezetben mozdítsuk elő a békét. Azt mondja, hogy ’minden emberrel legyünk békében’. Ez magában foglalja a szomszédainkat, a munkatársainkat, az iskolatársainkat és azokat, akikkel a nyilvános szolgálatunk végzése során találkozunk. Az apostol azonban még azt is mondja, hogy „ha lehetséges, amennyire tőletek függ”. Ez azt jelenti, hogy az ésszerűség határain belül mindent megteszünk, hogy ’mindenkivel békében legyünk’, de nem alkuszunk meg Isten igazságos alapelveivel.
Jehováé a bosszú
10–11. Mit jelent ’helyet adni a haragnak’, és miért helyénvaló így tennünk?
10 (Olvassátok fel: Róma 12:19.) Még akkor is ’visszafogjuk magunkat rossz körülmények között’, és „szelídséggel” cselekszünk, amikor olyan emberekkel van dolgunk, akik ’kedvezőtlen beállítottságúak’ a munkánkkal és az üzenetünkkel szemben. Ilyen személyek lehetnek még az ádáz ellenségeink is (2Tim 2:23–25). Pál azt tanácsolja a keresztényeknek, hogy ne álljanak bosszút magukért, hanem ’adjanak helyet a haragnak’. Kinek a haragjára utal? Biztosan nem arra gondolt, hogy a saját haragunknak engedjünk szabad folyást. Itt egyértelműen arról van szó, hogy Isten haragjának adjunk helyet. Mint keresztények tudjuk, hogy nem a mi feladatunk a bosszúállás. A zsoltáríró a következőre szólított fel: „Hagyj föl a haraggal, hagyd el a dühöt, ne gerjedj föl, nehogy gonoszságot tégy” (Zsolt 37:8). Salamon pedig ezt tanácsolta: „Ne mondd: »Visszafizetem a rosszat!« Reménykedj Jehovában, és ő megszabadít téged” (Péld 20:22).
11 Amikor az ellenségeink ártanak nekünk, bölcsen tesszük, ha Jehovára bízzuk a büntetést. Majd ő eldönti, hogy helyénvaló-e, és hogy mikor látja jónak. Pál rávilágított, hogy Jehova haragjára gondolt, hiszen a verset így folytatja: „meg van írva: »Enyém a bosszú; én visszafizetek, ezt mondja Jehova.«” (Vesd össze: 5Mózes 32:35.) Elbizakodottságra vallana, ha megpróbálnánk bosszút állni magunkért, hiszen ezzel magunkhoz ragadnánk azt a jogot, melyet Jehova magának tart fenn. Ezenkívül azt fejeznénk ki vele, hogy nem hiszünk Jehova ígéretében: „én visszafizetek”.
12. Mikor fog kinyilatkozni Jehova haragja, és hogyan?
12 Pál a rómaiaknak írt levél egy korábbi részében kijelentette: „Isten haragja kinyilatkozik az égből azoknak az embereknek minden istentelensége és igazságtalansága ellen, akik igazságtalan módon elnyomják az igazságot” (Róma 1:18). Jehova haragját a Fia fogja kinyilatkoztatni az égből ’a nagy nyomorúság’ idején (Jel 7:14). Pál egy másik ihletett levelében azt írta, hogy „ez bizonyítéka [lesz] Isten igazságos ítéletének”. Így fogalmazott: „Itt számításba jön az, hogy Isten részéről igazságos dolog nyomorúsággal visszafizetni azoknak, akik nektek nyomorúságot okoznak, tinektek viszont, akik nyomorúságot szenvedtek, megkönnyebbüléssel, velünk együtt, amikor az Úr Jézus kinyilatkozik az égből az ő hatalmas angyalaival lángoló tűzben, midőn bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és azokon, akik nem engedelmeskednek a Jézusról, a mi Urunkról szóló jó hírnek” (2Tessz 1:5–8).
Jóval győzzük le a rosszat
13–14. a) Miért nem lep meg minket, ha ellenségeskedést tapasztalunk? b) Hogyan áldhatjuk azokat, akik üldöznek minket?
13 (Olvassátok fel: Róma 12:14, 21.) Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy Jehova meg fogja valósítani a szándékát, és ezért minden erőnkkel a ránk bízott munkát végezhetjük, vagyis prédikáljuk „a királyságnak ezt a jó hírét . . . az egész lakott földön” (Máté 24:14). Tudjuk, hogy ez a keresztény tevékenység felbőszíti az ellenségeinket, hiszen Jézus erre figyelmeztetett minket: „gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt” (Máté 24:9). Ezért nem lep meg és nem kedvetlenít el minket, ha ellenségeskedést tapasztalunk. Péter apostol ezt írta: „Szeretteim, ne legyetek összezavarodva a köztetek égő tűz miatt, amely próbátokra van, mintha valami különös dolog érne benneteket. Ellenkezőleg, ezután is örvendezzetek, mivelhogy részesek vagytok a Krisztus szenvedéseiben” (1Pét 4:12, 13).
14 Nem gyűlöljük az üldözőinket, hanem inkább megpróbáljuk információval ellátni őket, mivel tudjuk, hogy némelyikük talán azért teszi azt, amit tesz, mert nincs tisztában a tényekkel (2Kor 4:4). Igyekszünk megfogadni Pál tanácsát: „Továbbra is áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldást mondjatok, és ne átkot” (Róma 12:14). Többek között úgy tudjuk áldani az ellenünk szegülőket, ha imádkozunk értük. Jézus a hegyi beszédében ezt mondta: „szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket” (Luk 6:27, 28). Pál apostol tapasztalatból tudta, hogy egy üldöző Krisztus hűséges tanítványává és Jehova buzgó szolgájává válhat (Gal 1:13–16, 23). Egy másik levelében Pál a következőt jelentette ki: „Amikor szidalmaznak bennünket, áldást mondunk, amikor üldöznek, helytállunk, amikor rossz hírbe kevernek, kérlelőn kérünk” (1Kor 4:12, 13).
15. Mi a legjobb módja annak, hogy jóval győzzük le a rosszat?
15 Ezzel összhangban egy igaz keresztény megfogadja a rómaiaknak írt levél 12. fejezetének utolsó versét: „Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, hanem a rosszat mindig győzd le a jóval.” Minden gonoszság forrása Sátán, az Ördög (Ján 8:44; 1Ján 5:19). Jézus egy látomásban kinyilatkoztatta János apostolnak, hogy a felkent testvérei „legyőzték [Sátánt] a Bárány vére miatt és tanúskodásuk szava miatt” (Jel 12:11). Ez rávilágít arra, hogy az a legjobb módja annak, hogy legyőzzük Sátánt és a jelenlegi világrendszer felett gyakorolt gonosz befolyását, ha a tanúskodómunkánkkal, vagyis a Királyság jó hírének a prédikálásával jót teszünk.
Örvendezzünk a reménységben
16–17. Mit tanultunk a rómaiaknak írt levél 12. fejezetéből arról, hogy a) mire szenteljük az életünket? b) hogyan viselkedjünk a gyülekezetben? c) hogyan bánjunk azokkal, akik ellenzik a hitünket?
16 A rómaiaknak írt levél 12. fejezetének rövid áttekintése sok mindenre emlékeztetett bennünket. Megtudtuk, hogy nekünk, Jehova önátadott szolgáinak készségesen kell áldozatot bemutatnunk. Isten szelleme arra indít minket, hogy az áldozatokat buzgón ajánljuk fel, hiszen az értelmi képességünkkel meggyőződtünk róla, hogy ez Isten akarata. Izzunk a szellemtől, a különféle ajándékainkat pedig buzgón felhasználjuk. Alázatosan és szerényen szolgálunk, minden tőlünk telhetőt megteszünk a keresztényi egységünk megőrzéséért. Vendégszeretők vagyunk, és őszintén együtt érzünk másokkal.
17 A rómaiaknak írt levél 12. fejezetében sok tanácsot olvashattunk arra vonatkozóan is, hogy mit tegyünk, ha az emberek ellenségesek velünk. A rosszat ne viszonozzuk rosszal. Próbáljunk meg kedves tettekkel felülkerekedni az ellenségeskedésen. Anélkül hogy megsértenénk a bibliai alapelveket, törekednünk kell rá, hogy amennyire csak lehetséges, minden emberrel békében éljünk: a családtagjainkkal, a gyülekezethez tartozókkal, a szomszédainkkal, a munkatársainkkal, az iskolatársainkkal és azokkal, akikkel a nyilvános szolgálatunk során találkozunk. Még ha nyílt ellenségeskedéssel nézünk is szembe, mindent megteszünk, hogy a rosszat jóval győzzük le, hiszen tudjuk, hogy a bosszú Jehováé.
18. Milyen három buzdítást találhatunk a Róma 12:12-ben?
18 (Olvassátok fel: Róma 12:12.) Pál az eddig tárgyalt bölcs és gyakorlatias tanácsokon kívül még három dologra buzdít. Mivel Jehova segítsége nélkül sohasem tudnánk ezeknek a tanácsoknak megfelelően élni, az apostol felszólít minket, hogy ’legyünk állhatatosak az imában’. Ha így teszünk, akkor azt a tanácsot is meg tudjuk fogadni, hogy ’tartsunk ki a nyomorúságban’. Végül pedig arra a jövőre kell összpontosítanunk, melyet Jehova számunkra tartogat, és ’örvendeznünk kell a reménységben’, az örök élet reménységében, akár az égben, akár a földön nyerjük is el azt.
Ismétlésül
• Mit tegyünk, ha ellenségeskedéssel nézünk szembe?
• Kikkel próbáljunk meg békében élni, és hogyan tehetjük ezt meg?
• Miért nem akarunk bosszút állni magunkért?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 8. oldalon]
Ha gyakorlati segítséget nyújtunk az embertársainknak, megszüntethetjük a bennük lévő előítéletet
[Kép a 9. oldalon]
Törekszel rá, hogy előmozdítsd a békét a gyülekezetben?