Teljes mértékben követed Krisztust?
Teljes mértékben követed Krisztust?
„Mint ahogy jártok is . . . , úgy továbbra is ezt tegyétek, még teljesebb mértékben” (1TESSZ 4:1)
1–2. a) Milyen csodálatos dolgoknak voltak tanúi sokan Jézus napjaiban? b) Miért jelentőségteljes az az időszak is, amelyben élünk?
ELTŰNŐDTÉL már azon, hogy milyen jó lehetett akkor élni, amikor Jézus a földön volt? Talán arra gondolsz, hogy Jézus meggyógyíthatott volna, és így megszabadulhattál volna egy nyomasztó betegség gyötrelmeitől. Vagy talán azért szerettél volna akkor élni, mert láthattad és hallhattad volna Jézust, tanulhattál volna tőle, és szemtanúja lehettél volna a csodáinak (Márk 4:1, 2; Luk 5:3–9; 9:11). Milyen páratlan élmény lett volna ott lenni, amikor Jézus végrehajtotta mindezeket! (Luk 19:37). Egyetlen nemzedék sem volt azóta tanúja ilyen tetteknek, és Jézus áldozati halála, mely eltörli a bűnt, nem lesz megismételve (Héb 9:26; Ján 14:19).
2 Korunk szintén egy jelentőségteljes időszak. Miért mondhatjuk ezt? Mivel egy olyan időszakban élünk, melyet a Szentírás ’a vég idejének’, ’az utolsó napoknak’ nevez (Dán 12:1–4, 9; 2Tim 3:1). Ebben az időszakban lett Sátán kivetve az égből. Hamarosan megkötözik, és „a mélységbe” vetik (Jel 12:7–9, 12; 20:1–3). Most van részünk abban a nagy kiváltságban is, hogy az egész világon hirdethetjük ’a királyság jó hírét’, megosztva az emberekkel azt a reménységet, hogy a föld Paradicsom lesz. Ez a munka soha nem fog megismétlődni (Máté 24:14).
3. Mit mondott Jézus a követőinek közvetlenül azelőtt, hogy felment az égbe, és többek között mit jelentettek a szavai?
3 Jézus, közvetlenül azelőtt, hogy felment az égbe, ezt mondta a követőinek: „tanúim lesztek mind Jeruzsálemben, mind egész Júdeában, és Szamáriában, és a föld legtávolabbi részéig” (Csel 1:8). Ez többek között azt jelentette, hogy a követői egy világméretű oktatómunkát fognak elvégezni. Mi a célja ennek a munkának? Hogy tanítványokat képezzenek – vagyis hogy újabb és újabb személyek váljanak Krisztus követőivé –, mielőtt eljön a vég (Máté 28:19, 20). Mit kell tennünk, hogy teljesítsük a Krisztustól kapott megbízást?
4. a) Mit hangsúlyoznak a 2Péter 3:11, 12-ben található szavak? b) Mit nem szabad engednünk?
4 Figyeld meg Péter apostol következő figyelmeztetését: „ügyeljetek arra, milyen embereknek is kell lennetek a szent viselkedés és az Isten iránti odaadás tetteiben, mialatt várjátok és élénken elmétekben tartjátok Jehova napjának jelenlétét!” (2Pét 3:11, 12). Péter szavai azt hangsúlyozzák, hogy az utolsó napokban komolyan oda kell figyelnünk arra, hogy az életünkben mindig az Isten iránti odaadás tettei legyenek a legfontosabbak. Ezek a tettek magukban foglalják a jó hír prédikálását. Ezért nagy öröm látnunk, hogy a testvérek az egész világon buzgón teljesítik Krisztus prédikálásra vonatkozó megbízását. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nem szabad engednünk, hogy a Sátán világa és a tökéletlen testi hajlamaink miatt ránk nehezedő nyomás letörje az Isten szolgálata iránti buzgalmunkat. Vizsgáljuk most meg, hogy mit tehetünk azért, hogy továbbra is kövessük Krisztust.
Örömmel lásd el az Istentől kapott feladataidat
5–6. a) Miért dicsérte meg Pál a Jeruzsálemben élő hittársait, és mire figyelmeztette őket? b) Miért nem szabad könnyedén vennünk az Istentől kapott feladatainkat?
5 Pál apostol a Jeruzsálemben élő keresztényeknek írt levelében megdicsérte hittársait, amiért még üldözés közepette is hűségesen kitartottak. Ezt írta: „továbbra is emlékezzetek a korábbi napokra, amelyekben, miután megvilágosítottak benneteket, nagy küzdelmet tűrtetek kitartással, szenvedések közepette”. Igen, Jehova nem feledte el, hogy hűségesek maradtak (Héb 6:10; 10:32–34). Pál kedves, buzdító szavai biztosan nagyon fellelkesítették ezeket a héber keresztényeket. Ám ugyanebben a levelében Pál arra is figyelmeztetett, hogy az embernek van egy olyan hajlama, melyet kordában kell tartania, mert az letörheti az Isten szolgálata iránti buzgalmát. Kijelentette, hogy a keresztényeknek óvakodniuk kell attól, hogy ’felmentést kérjenek’, vagyis hogy kibúvót keressenek Isten parancsolatainak a megtartása alól (Héb 12:25).
6 Ez a figyelmeztetés a ma élő keresztényekre is érvényes. Tisztában vagyunk azzal, hogy eltökéltnek kell lennünk, hogy sohasem fogjuk könnyedén venni a keresztény feladatainkat, illetve hogy sohasem engedjük, hogy alábbhagyjon az Isten szolgálata iránti buzgalmunk (Héb 10:39). Végső soron élet-halál kérdése, hogy végezzük-e a szent szolgálatot (1Tim 4:16).
7–8. a) Mit tehetünk, hogy megőrizzük a buzgalmunkat Isten szolgálata iránt? b) Mire emlékezzünk Jehovával és Jézussal kapcsolatban, ha némileg lanyhult a lelkesedésünk?
7 Mit tehetünk, hogy ne essünk abba a hibába, hogy kibúvókat keresünk az Isten iránti kötelezettségeink teljesítése alól? Az egyik nagyon fontos dolog, amit megtehetünk, hogy harcoljunk ez ellen a hajlamunk ellen, az, hogy rendszeresen elmélkedünk az önátadási fogadalmunkon. Valójában azt fogadtuk meg Jehovának, hogy az akarata cselekvését fogjuk az első helyre tenni az életünkben, és szeretnénk megtartani ezt az ígéretünket. (Olvassátok fel: Máté 16:24.) Ezért időnként meg kell kérdeznünk magunktól: „Még ma is ugyanolyan erős az elhatározásom, hogy az Istennek tett önátadási fogadalmamnak megfelelően fogok élni, mint amilyen a keresztelkedésemkor volt? Vagy az évek során alábbhagyott a buzgalmam?”
8 Ha őszintén önvizsgálatot tartunk, és rájövünk, hogy némileg lanyhult a lelkesedésünk, jól tesszük, ha felidézzük Sofóniás próféta buzdító szavait: „Ne lankadjanak kezeid. Benned van Jehova, a te Istened. Mint Hatalmas, megszabadít Ő. Ujjong feletted örvendezéssel” (Sof 3:16, 17). Ezek a biztató szavak először az ókori izraeliták esetében teljesedtek, akik visszatértek Jeruzsálembe a babiloni fogságból. Ez az ígéret azonban Isten mai népe esetében is igaz. Mivel a munka, melyet végzünk, Jehova munkája, nem szabad elfelejtenünk, hogy Jehova is, és a Fia is támogatnak minket, és erőt adnak ahhoz, hogy teljes mértékben eleget tegyünk az Istentől kapott feladatainknak (Máté 28:20; Fil 4:13). Ha igyekszünk továbbra is buzgón végezni Isten munkáját, ő megáld minket, és segít, hogy továbbra is szellemi jólétnek örvendhessünk.
Buzgón ’a királyságot keresd először’
9–10. Mi a mondanivalója Jézus szemléltetésének, melyben egy ember nagy vacsorát adott, és milyen tanulságot vonhatunk le belőle?
9 Mialatt Jézus a farizeusok egyik elöljárójának házában étkezett, elmondott egy szemléltetést, melyben egy ember nagy vacsorát adott. Ezzel a szemléltetéssel azt érzékeltette, hogy különböző személyek lehetőséget kaptak arra, hogy az egek Királyságának részesei legyenek. Arra is rávilágított, hogy mit jelent „mentegetőzni”. (Olvassátok fel: Lukács 14:16–21.) Jézus szemléltetésében a meghívott vendégek kibúvókat kerestek, hogy ne kelljen elmenniük a vacsorára. Az egyik azt hozta fel mentségül, hogy meg kell néznie egy szántóföldet, melyet épp akkor vásárolt. Egy másik arra hivatkozott, hogy vett néhány igavonó marhát, és ki kell próbálnia őket. Megint egy másik azt mondta, hogy nem tud elmenni, mert éppen most házasodott. Ezek üres kifogások voltak. Az emberek általában vásárlás előtt megnézik a szántóföldet vagy kipróbálják az állatokat, ezért nem sürgős azokat vásárlás után megnézni vagy kipróbálni. És miért lenne egy nemrégiben kötött házasság akadálya annak, hogy valaki elfogadjon egy ilyen fontos meghívást? Nem csoda, hogy a szemléltetésben szereplő házigazda feldühödött.
10 Isten minden szolgája tanulhat valamit Jézus szemléltetéséből. Mit? Azt, hogy sohasem szabad engednünk, hogy a személyes ügyeink, mint például a szemléltetésben említettek, olyan fontossá váljanak számunkra, hogy kiszorítsák az első helyről Isten szolgálatát. Ha egy keresztény nem a megfelelő helyen tartja a személyes ügyeit, a szolgálat iránti buzgalma fokozatosan alább fog hagyni. (Olvassátok fel: Lukács 8:14.) Hogy ez ne történjen meg velünk, meg kell fogadnunk Jézus intését: „továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát” (Máté 6:33). Nagyon buzdító látni, hogy Isten szolgái, fiatalok és idősek egyaránt, megfogadják ezt az életbe vágó tanácsot. Sőt, sokuk egyszerűsített az életén, hogy még több időt szentelhessen a szolgálatnak. Ők saját tapasztalatukból tudják, hogy ha buzgón a Királyságot keresik először, az valódi boldogságot és igazi megelégedettséget eredményez.
11. Melyik bibliai beszámoló mutatja, hogy fontos buzgón és teljes szívvel végezni a szolgálatot Istennek?
11 Hogy mennyire fontos buzgón végezni Isten szolgálatát, azt nagyon jól érzékelteti az az eset, mely Izrael királyával, Joással történt. Joás sírva ment Elizeushoz, mert félt attól, hogy Izrael vereséget fog szenvedni Szíriától. A próféta arra utasította, hogy lőjön ki egy nyilat az ablakon Szíria felé, ami azt jelképezte, hogy Jehova győzelmet ad nekik Szíria felett. Ez minden bizonnyal lázba hozta a királyt. Majd Elizeus azt mondta Joásnak, hogy a nyilakkal üssön a földre. Joás háromszor ütött a földre. Elizeus erre mérges lett, mert ha Joás ötször vagy hatszor ütött volna a földre, akkor ’megverte volna Szíriát a teljes megsemmisülésig’, de így csak háromszor fog győzni. Mivel nem volt benne elég buzgalom, csak részleges győzelmet aratott (2Kir 13:14–19). Mit tanulhatunk ebből a beszámolóból? Azt, hogy Jehova csak akkor fog gazdagon megáldani minket, ha teljes szívvel és buzgón végezzük a munkáját.
12. a) Mi segít megőriznünk az Isten szolgálata iránti buzgalmunkat az életben tapasztalható nehézségek ellenére? b) Mondd el, hogyan válik javadra, hogy elfoglalt maradsz a szolgálatban!
12 Az életben tapasztalható nehézségek próbára tehetik az Isten szolgálata iránti buzgalmunkat és odaadásunkat. Sok testvérünk nehéz gazdasági körülmények között él. Másokat elkeserít, hogy egy súlyos betegség miatt kevesebbet tudnak tenni Jehova szolgálatában, mint szeretnének. Mégis mindannyian tehetünk lépéseket azért, hogy megőrizzük a buzgalmunkat, és továbbra is teljes mértékben kövessük Krisztust. Kérjük, vizsgáld meg a „Mi segíthet Krisztus követésében?” című kiemelt részben található javaslatokat és írásszövegeket. Gondold át, hogyan alkalmazhatnád a legteljesebb mértékben ezeket a javaslatokat. A javadra fog válni, ha így teszel. Ha elfoglaltak maradunk a szolgálatban, kiegyensúlyozottabbak leszünk, tartalmasabb lesz az életünk, nagyobb lesz a békénk, és boldogabbak leszünk (1Kor 15:58). Továbbá, ha teljes lélekkel végezzük a szolgálatot, az segít, hogy ’élénken elménkben tartsuk Jehova napjának jelenlétét’ (2Pét 3:12).
Őszintén vizsgáld meg a körülményeidet
13. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy nekünk személy szerint mit jelent a teljes lelkű szolgálat?
13 Azt azonban jó észben tartani, hogy a teljes lelkű szolgálat nem abból mérhető le, hogy mennyi időt töltünk a szolgálatban. Mindenkinek másak a körülményei. Jehovának az is nagy örömet szerezhet, ha valaki csak egy vagy két órát tud havonta a szántóföldi szolgálatban tölteni, amennyiben mindent megtett, amit az egészsége megenged. (Vesd össze: Márk 12:41–44.) Hogy meg tudjuk állapítani, hogy nekünk személy szerint mit jelent a teljes lelkű szolgálat, fontos őszintén felmérnünk a képességeinket és a körülményeinket. Mivel Krisztus követői vagyunk, a gondolkodásmódunkat is összhangba kell hoznunk az övével (olvassátok fel: Róma 15:5; 1Kor 2:16). Mi volt a legfontosabb Jézus életében? Ezt mondta a Kapernaumból érkező sokaságnak: „hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét, mert ezért küldettem el” (Luk 4:43; Ján 18:37). Elmédben tartva, hogy milyen buzgalommal végezte Jézus a szolgálatát, vizsgáld meg a körülményeidet, hogy felmérd, tudnál-e többet tenni a szolgálatban (1Kor 11:1).
14. Hogyan terjeszthetjük ki a szolgálatunkat?
14 Lehet, hogy a lehetőségeink alapos megvizsgálása után arra a következtetésre jutunk, hogy több időt tudnánk tölteni a szolgálatban (Máté 9:37, 38). Például több ezer fiatal testvér, aki nemrég fejezte be az iskolát, kiterjesztette a szolgálatát, és most tapasztalja, milyen öröm fakad abból, ha buzgón úttörőszolgálatot végez. Szeretnéd te is átélni ezt az örömet? Vannak olyan testvérek, akik miután megvizsgálták a lehetőségeiket, úgy döntöttek, hogy elköltöznek egy olyan területre az országukban – vagy még külföldre is –, ahol nagyobb szükség van Királyság-hírnökökre. Megint mások megtanultak egy másik nyelvet, hogy segítsenek az idegen ajkú embereknek. Bár a szolgálatunk kiterjesztése hozhat magával nehézségeket, gazdag áldásokkal is jár, és általa sokaknak segíthetünk ’az igazság pontos ismeretére jutni’ (1Tim 2:3, 4; 2Kor 9:6).
Követésre méltó bibliai példák
15–16. Kiknek a példáját utánozhatjuk, akik buzgón követték Krisztust?
15 Hogyan reagáltak néhányan, akik később apostolok lettek, amikor Krisztus meghívta őket, hogy legyenek a követői? Mátéról ezt írja a beszámoló: „mindent hátrahagyva felkelt, és követni kezdte őt” (Luk 5:27, 28). Péterről és Andrásról, akik éppen halásztak, ezt olvassuk: „Azok rögtön otthagyták a hálókat, és követték őt.” Aztán Jézus meglátta Jakabot és Jánost, akik apjukkal a hálóikat javítgatták. Hogyan reagáltak Jézus meghívására? „Azok is rögtön otthagyták a csónakot és apjukat, és követték őt” (Máté 4:18–22).
16 Egy másik jó példa Saul, aki később Pál apostol lett. Bár megszállottan üldözte Krisztus követőit, megváltozott, és Krisztus ’választott edénye’ lett, hogy elvigye a nevét a nemzeteknek. „Azonnal elkezdte prédikálni a zsinagógákban Jézust, hogy Ő az Isten Fia” (Csel 9:3–22). Noha sok megpróbáltatást és üldöztetést kellet kiállnia, sohasem lanyhult a buzgalma (2Kor 11:23–29; 12:15).
17. a) Mit szeretnél megvalósítani Krisztus követésével kapcsolatban? b) Milyen áldásokat tapasztalunk, amiért teljes szívvel és erőnkkel cselekedjük Jehova akaratát?
17 Kétségkívül utánozni szeretnénk ezeknek a tanítványoknak a jó példáját, és mi is késedelem és fenntartás nélkül szeretnénk válaszolni arra a meghívásra, hogy legyünk Krisztus követői (Héb 6:11, 12). Milyen áldásokban van részünk, amint továbbra is igyekszünk buzgón és teljes mértékben követni Krisztust? Valódi örömet találunk Isten akarata cselekvésében, és megelégedettséget ad, hogy további szolgálati kiváltságokat és gyülekezeti feladatokat vállalhatunk el (Zsolt 40:8; olvassátok fel: 1Tesszalonika 4:1). Igen, miközben minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy kövessük Krisztust, gazdag és maradandó áldásoknak örvendünk: elmebeli békének, megelégedettségnek, Isten helyeslésének és az örök élet lehetőségének (1Tim 4:10).
Emlékszel?
• Milyen fontos munkával lettünk megbízva, és hogyan tekintsünk erre a munkára?
• Melyik hajlamunkat kell kordában tartanunk, és miért?
• Mit kell őszintén megvizsgálnunk?
• Hogyan követhetjük továbbra is Krisztust?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kiemelt rész/kép a 27. oldalon]
Mi segíthet Krisztus követésében?
▪ Naponta olvasd Isten Szavát, és elmélkedj az olvasottakon (Zsolt 1:1–3; 1Tim 4:15).
▪ Imádkozz gyakran Isten szellemének a támogatásáért és vezetéséért (Zak 4:6; Luk 11:9, 13).
▪ Olyanok társaságát keresd, akik őszinte buzgalommal végzik a szolgálatot (Péld 13:20; Héb 10:24, 25).
▪ Tartsd elmédben, hogy milyen sürgető időben élünk (Ef 5:15, 16).
▪ Ne feledd, milyen súlyos következményei lehetnek a ’mentegetőzésnek’ (Luk 9:59–62).
▪ Rendszeresen elmélkedj az önátadási fogadalmadon, és azon, hogy milyen gazdag áldásokban lehet részed, ha teljes szívvel szolgálod Jehovát és követed Krisztust (Zsolt 116:12–14; 133:3; Péld 10:22).