Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Nők, miért rendeljétek alá magatokat a főségnek?

Nők, miért rendeljétek alá magatokat a főségnek?

Nők, miért rendeljétek alá magatokat a főségnek?

„Az asszony feje . . . a férfi” (1KOR 11:3)

1–2. a) Hogyan írta le Pál apostol a főségre és alárendeltségre vonatkozó elrendezést, melyet Jehova hozott létre? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

JEHOVA létrehozta a főségi elrendezést, melyről Pál apostol később ezekkel a szavakkal írt: „minden férfinak feje a Krisztus . . . , a Krisztus feje pedig az Isten” (1Kor 11:3). Az előző cikkben láthattuk, hogy Jézus számára megtiszteltetés és öröm volt alárendelnie magát Jehova Isten főségének, és arról is olvashattunk, hogy a keresztény férfiak felett Krisztus áll. Krisztus kedves, gyöngéd, könyörületes és önzetlen volt az emberekkel. A gyülekezetben a férfiaknak ugyanígy kell bánniuk másokkal, különösen a feleségükkel.

2 De mi a helyzet a nőkkel? Felettük ki gyakorolja a főséget? „Az asszony feje . . . a férfi” – írta Pál. Hogyan tekintsék a nők ezt az ihletett kijelentést? Akkor is érvényes ez az alapelv, ha a férj nem hívő? Vajon a férfi főségének való alárendeltség azt jelenti, hogy a feleség csupán csendestárs a házasságban, és nincs beleszólása a döntésekbe? Hogyan szerezhet egy nő dicséretet magának?

„Alkotok neki segítőt”

3–4. Miért áldásos a főség elrendezése a házasságban?

3 A főségi elrendezést Jehova Isten hozta létre. Miután megteremtette Ádámot, így szólt: „Nem jó az embernek egyedül, alkotok neki segítőt, mintegy kiegészítőt.” Éva megteremtése után Ádám annyira örült annak, hogy kapott egy társat, egy segítőt, hogy ezt mondta: „Ez már végre csontomból való csont, és testemből való test” (1Móz 2:18–24). Ádámra és Évára az a csodálatos jövő várt, hogy ők lehetnek a szülei egy tökéletes emberi családnak, mely örökké, boldogan élhet egy egész földre kiterjedő paradicsomban.

4 Ősszüleink lázadása miatt az éden-kerti tökéletes körülmények megszűntek. (Olvassátok fel: Róma 5:12.) A főségi elrendezés azonban érvényben maradt. Ha a házastársak gondosan követik ezt az elrendezést, sok áldásban lesz részük, és boldog lesz a házasságuk. Hasonló boldogságot fognak érezni, mint amilyet Jézus érzett, amiért alárendelte magát Jehovának. Emberi létét megelőzően Jézus ’örvendezett Jehova előtt minden időben’ (Péld 8:30). A tökéletlenség miatt a férfiak már nem képesek tökéletesen gyakorolni a főséget, és a nők sem képesek tökéletesen alávetni magukat. Ám ha a férjek és a feleségek folyamatosan igyekszenek minden tőlük telhetőt megtenni, a főség elrendezése a jelenleg elérhető legnagyobb megelégedettséget eredményezi a házasságban.

5. Miért fogadják meg a házastársak a Róma 12:10-ben olvasható tanácsot?

5 A házasság sikeréhez kulcsfontosságú, hogy a házastársak alkalmazzák a következő szentírási tanácsot, mely minden kereszténynek szól: „A testvéri szeretetben gyöngéd vonzalommal legyetek egymás iránt. A tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek” (Róma 12:10). Ezenkívül a férjeknek és a feleségeknek egyaránt keményen kell fáradozniuk azon, hogy legyenek „egymás iránt kedvessé, gyöngéden könyörületessé, készséggel megbocsátva egymásnak” (Ef 4:32).

Ha a házastárs nem hívő

6–7. Mit eredményezhet, ha egy keresztény feleség alárendeli magát a nem hívő férjének?

6 Mi a helyzet akkor, ha a házastársad nem szolgálja Jehovát? Gyakran a férj az, aki nem hívő. Ebben az esetben hogyan viselkedjen vele a felesége? A Biblia megadja a választ: „ti feleségek, rendeljétek alá magatokat a férjeteknek, hogy ha vannak olyanok, akik nem engedelmeskednek a szónak, ők a feleségük viselkedése által szó nélkül is megnyeressenek, miután szemtanúi voltak mélységes megbecsüléssel párosult tiszta viselkedéseteknek” (1Pét 3:1, 2).

7 Isten Szava azt mondja, hogy a feleségnek akkor is alá kell rendelnie magát a férjének, ha az nem hívő. A feleség jó magaviselete láttán a férj talán elgondolkodik azon, hogy mi indítja a feleségét arra, hogy így viselkedjen. Lehet, hogy ezután megvizsgálja a felesége hitnézeteit, és végül maga is elfogadja az igazságot.

8–9. Mit tehet egy keresztény feleség, ha a nem hívő férje a kiváló viselkedése láttán sem tesz lépéseket az igazság felé?

8 De mi a helyzet akkor, ha a nem hívő férj a felesége kiváló viselkedése ellenére sem tesz lépéseket az igazság felé? A Szentírás arra ösztönzi a hívő feleséget, hogy mindig mutasson fel keresztényi tulajdonságokat, bár ez talán nem könnyű. Például az 1Korintusz 13:4 ezt írja: „A szeretet hosszútűrő”. A keresztény feleség tehát jól teszi, ha továbbra is „teljes alázatossággal”, „szelídséggel” és „hosszútűréssel” viselkedik, és szeretettel elviseli a helyzetet (Ef 4:2). Isten tevékeny erejének, a szent szellemének a segítségével még nehéz körülmények között is ki tudunk nyilvánítani keresztényi tulajdonságokat.

9 „Mindenre megvan az erőm annak köszönhetően, aki erőt ad nekem” – írta Pál (Fil 4:13). Isten szellemével a keresztény házastárs sok mindent meg tud tenni, amire máskülönben nem lenne képes. Például ha egy házastárs durván viselkedik, a másik fél kísértést érezhet arra, hogy visszavágjon. Ám a Biblia minden kereszténynek ezt tanácsolja: „Senkinek se viszonozzátok rosszal a rosszat . . . ; mert meg van írva: »Enyém a bosszú; én visszafizetek, ezt mondja Jehova«” (Róma 12:17–19). Hasonló gondolatot olvashatunk az 1Tesszalonika 5:15-ben: „Vigyázzatok, hogy senki senkinek ne fizessen sérelemmel a sérelemért, hanem mindig a jóra törekedjetek egymás iránt és mindenki más iránt.” Ami a saját erőnkből lehetetlen, az Jehova szent szellemének a támogatásával lehetségessé válik. Jól tesszük hát, ha imádkozunk azért, hogy Isten szent szelleme pótolja ki a hiányosságainkat.

10. Mit tett Jézus, amikor mások a szavaikkal vagy a tetteikkel bántották őt?

10 Amikor Jézust az emberek a szavaikkal vagy a tetteikkel bántották, ő kiváló példát mutatott abban, hogy hogyan kell ilyen helyzetben viselkedni. Az 1Péter 2:23 ezt írja: „Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat. Amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem továbbra is ráhagyta magát az igazságosan ítélőre.” Arra kapunk buzdítást, hogy kövessük kitűnő példáját. Ne engedd, hogy mások rossz viselkedése kihozzon a sodrodból. Minden keresztény arra kap ösztönzést, hogy legyen ’gyengéden könyörületes, alázatos, nem fizetve vissza sérelemmel a sérelemért, vagy szidalmazással a szidalmazásért’ (1Pét 3:8, 9).

Csupán csendestárs?

11. Milyen óriási kiváltságban lesz része néhány keresztény nőnek?

11 Vajon az, hogy a feleség alárendeli magát a férje főségének, azt jelenti, hogy ő csupán csendestárs a házasságban, és nincs beleszólása a családi ügyekbe vagy más dolgokba? Egyáltalán nem. A nők, akárcsak a férfiak, sok kiváltságot kapnak Jehovától. Gondolj például arra az óriási megtiszteltetésre, hogy 144 000-en királyokként és papokként szolgálhatnak az égben Krisztussal, amikor a föld felett fog uralkodni. Ezek között a személyek között nők is vannak (Gal 3:26–29). Nyilvánvaló hát, hogy Jehova tevékeny szerepet szánt a nőknek.

12–13. Mondj egy példát arra, hogy nők prófétáltak!

12 A bibliai időkben néhány nő például prófétált. A Jóel 2:28, 29 megjövendölte: „kitöltöm az én szellememet mindenfajta testre, és fiaitok meg leányaitok prófétálni fognak . . . Még a szolgákra és a szolgálólányokra is kitöltöm szellememet azokban a napokban.”

13 Jézusnak mintegy 120 tanítványa gyűlt össze egy jeruzsálemi felső szobában i. sz. 33 pünkösdjén. Köztük is voltak nők. Isten szelleme az egész csoportra kitöltetett. Péter ezért idézhette Jóel próféta jövendölését, és alkalmazhatta azt férfiakra és nőkre egyaránt. Kijelentette: „ez az, ami megmondatott Jóel próféta által: »És az utolsó napokban – ezt mondja az Isten – kitöltök az én szellememből mindenfajta testre, és fiaitok meg leányaitok prófétálni fognak . . . ; és még rabszolgáimra és rabszolganőimre is kitöltök szellememből azokban a napokban, és prófétálni fognak . . . «” (Csel 2:16–18).

14. Milyen szerepük volt a nőknek a korai kereszténység terjesztésében?

14 Az első században a nőknek jelentős szerepük volt a kereszténység terjesztésében. Prédikáltak Isten Királyságáról, és más módokon is támogatták a prédikálómunkát (Luk 8:1–3). Pál apostol például úgy utalt Főbére, mint aki „a kenkreai gyülekezet szolgája”. Amikor pedig üdvözletét küldte a munkatársainak, számos hűséges asszonyt is felsorolt, többek között „Trifénát és Trifószát, az asszonyokat, akik keményen dolgoznak az Úrban”. Megemlítette még „Persziszt, a mi szeretettünket, mert ez az asszony sokat fáradozott az Úrban” (Róma 16:1, 12).

15. Napjainkban milyen szerepük van a nőknek a kereszténység terjesztésében?

15 Napjainkban a világon több mint hétmillióan prédikálják Isten Királyságának a jó hírét, és köztük számos nő van, akik mindenféle korosztályhoz tartoznak (Máté 24:14). Sokan teljes idejű szolgák, például misszionáriusok vagy Bétel-család-tagok. A zsoltáríró Dávid így énekelt: „Jehova tudatja a szót; a jó hírt vivő asszonyok, íme, nagy sereg” (Zsolt 68:11). Milyen igazak ezek a szavak! Jehova értékeli mindazt, amit a nők tesznek, hogy hirdessék a jó hírt, és megvalósítsák a szándékát. Tehát nem tétlen alárendeltséget vár el azzal, hogy megköveteli a keresztény nőktől, hogy rendeljék alá magukat a főségnek.

Két nő, aki mert beszélni

16–17. Hogyan mutatja Sára példája, hogy a nőknek nem kell csendestársnak lenniük a házasságban?

16 Ha Jehova sok kiváltságot ad a nőknek, vajon nem kellene a férjeknek kikérniük a feleségük véleményét, mielőtt komoly döntéseket hoznak? Bölcsességre vall, ha ezt megteszik. A Szentírás több esetet is említ, amikor a feleségek anélkül mondtak valamit, hogy a férjük kérdezte volna őket, vagy olyat tettek, amire a férjük nem kérte őket. Nézzünk meg most egy-egy példát.

17 Sára, Ábrahám patriarcha felesége, kérlelte Ábrahámot, hogy bocsássa el a másodfeleségét és annak fiát, mert tiszteletlenek. ’Ábrahámnak nagyon ellenére volt ez a dolog’, Istennek viszont nem. Jehova ezt mondta neki: „Ne legyen ellenedre semmi, amit Sára mond a fiúról és a rabszolganőről. Hallgass a szavára” (1Móz 21:8–12). Ábrahám engedelmeskedett Jehovának, hallgatott Sárára, és megtette, amire kérte.

18. Hogyan vette kézbe Abigail az ügyeket?

18 Most gondoljunk Abigailra, Nábál feleségére. Amikor Dávid a féltékeny Saul király elől menekült, Nábál nyájai mellett táborozott. Semmit sem vett el ennek a gazdag embernek a nagy vagyonából, sőt az embereivel védelmezte Nábál tulajdonát. Nábál azonban „durva ember [volt], akinek rossz szokásai voltak”, és ’ráripakodott’ Dávid embereire. ’Semmirekellő ember volt, és ostobaság volt benne.’ Amikor Dávid emberei tiszteletteljesen élelmet kértek tőle, Nábál elküldte őket. Mit tett Abigail, amikor tudomást szerzett a történtekről? Nábál tudta nélkül „sietve fogott kétszáz kenyeret, két nagy korsó bort, öt elkészített juhot, öt szea pörkölt gabonát, száz mazsolalepényt meg kétszáz aszaltfüge-lepényt”, és odaadta Dávidnak és az embereinek. Helyesen cselekedett? Igen, az események ezt bizonyítják. „Jehova megverte Nábált, és meg is halt”, Dávid pedig később feleségül vette Abigailt (1Sám 25:3, 14–19, 23–25, 38–42).

’Az asszony, aki dicséretet szerez magának’

19–20. Mitől lesz egy nő igazán dicséretre méltó?

19 A Szentírás elismerően beszél azokról a feleségekről, akik Jehova útjai szerint járnak el. A Példabeszédek könyve így dicséri a „derék feleséget”: „Értéke jóval felülmúlja a korallokét. Bízik benne urának szíve, és nincs híja a nyereségnek. Az ilyen asszony életének minden napján jóval jutalmazza őt, nem rosszal.” Sőt, „száját bölcsen nyitja meg, és a szerető-kedvesség törvénye van nyelvén. Szemmel tartja háznépe dolgait, és a lustaság kenyerét nem eszi. Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják; ura is felkel, és dicséri őt” (Péld 31:10–12, 26–28).

20 Mitől lesz egy nő igazán dicséretre méltó? A Példabeszédek 31:30 ezt írja: „Csalárd lehet a báj, és hiábavaló lehet a szépség; amely asszony azonban féli Jehovát, az szerez dicséretet magának.” Jehova félelméhez az is hozzátartozik, hogy készségesen alárendeljük magunkat a főség Istentől származó elrendezésének. „Az asszony feje . . . a férfi”, éppen úgy, ahogy „minden férfinak feje a Krisztus”, „a Krisztus feje pedig az Isten” (1Kor 11:3).

Legyél hálás Isten ajándékáért!

21–22. a) Miért lehetnek hálásak a házasságban élő keresztények Isten ajándékáért, a házasságért? b) Miért kell tisztelnünk Jehovának a hatalomra és főségre vonatkozó elrendezéseit? (Lásd a kiemelt részt a 17. oldalon.)

21 Ha két keresztény házasságra lép egymással, rengeteg okuk van hálát adni Istennek. Különösen azért lehetnek hálásak Isten nagyszerű ajándékáért, a házasságért, mert így együtt, kéz a kézben, boldogan szolgálhatják Jehovát (Ruth 1:9; Mik 6:8). Mivel ő hozta létre a házasságot, pontosan tudja, mitől lesz boldog egy házasság. Mindig fogadjátok meg a tanácsait, és akkor „Jehova öröme a ti erődítményetek” lesz, még a mai, bajokkal teli világban is (Neh 8:10).

22 Egy keresztény férj, aki úgy szereti a feleségét, mint önmagát, gyöngéden és figyelmesen fogja gyakorolni a főséget. Istenfélő felesége pedig valóban méltó lesz a szeretetre, hiszen támogatni fogja a férjét, és mélységes megbecsüléssel lesz iránta. Ami pedig a legfontosabb, példaértékű házasságuk tiszteletet fog szerezni dicséretre méltó Istenünknek, Jehovának.

Emlékszel?

• Mi Jehovának a főségre és alárendeltségre vonatkozó elrendezése?

• Miért kell a házastársaknak tiszteletet mutatniuk egymás iránt?

• Hogyan bánjanak a hívő feleségek a nem hívő férjükkel?

• Komoly döntések előtt miért kérjék ki a férjek a feleségük véleményét?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 17. oldalon]

Miért tiszteljük a hatalmat?

Jehova az intelligens teremtményei számára elrendezéseket hozott létre a hatalomra és főségre vonatkozóan. Ezek az elrendezések a szellemteremtményeinek, és az embereknek is a javát szolgálják. Amikor úgy döntünk, hogy alárendeljük magunkat a hatalomra és főségre vonatkozó elrendezéseknek, tiszteletet szerzünk Istennek, hiszen egységben, összhangban szolgáljuk őt (Zsolt 133:1).

A felkent keresztények gyülekezete elismeri Jézus Krisztus hatalmát és főségét (Ef 1:22, 23). Jehova hatalmának az elismeréseként végül „maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenkinek” (1Kor 15:27, 28). Helyénvaló hát, hogy azok, akik átadták az életüket Istennek, együttműködnek a főség elrendezésével a gyülekezetben, és a családban is (1Kor 11:3; Héb 13:17). A javunkra válik, ha ezt tesszük, hiszen elnyerjük Jehova helyeslését és áldását (Ézs 48:17).

[Kép a 13. oldalon]

Az ima segíthet egy keresztény feleségnek, hogy Istennek tetsző tulajdonságokat mutasson ki

[Képek a 15. oldalon]

Jehova értékeli mindazt, amit a nők a Királyság-érdekek előmozdításáért tesznek