A kedves beszéd hozzájárul a jó kapcsolatokhoz
A kedves beszéd hozzájárul a jó kapcsolatokhoz
„Beszédetek mindig kellemes . . . legyen” (KOL 4:6)
1–2. Milyen jó eredménye lett annak, hogy egy testvér kedvesen beszélt?
„MIKÖZBEN ajtóról ajtóra prédikáltam, egy férfi annyira dühös lett, hogy az egész teste remegett az idegességtől – meséli egy testvér. – Megpróbáltam higgadtan érvelni neki az Írásokból, de ő egyre mérgesebb lett. Aztán a felesége és a gyermekei is szidalmaztak, és éreztem, hogy jobb, ha távozom. Biztosítottam a családot afelől, hogy békével jöttem, és békével szeretnék elmenni. Megmutattam nekik a Galácia 5:22, 23-at, mely megemlíti a szeretetet, a szelídséget, az önuralmat és a békét. Majd elmentem.
2 Később, amikor az utca másik oldalán kerestem fel az embereket, láttam, hogy a család a bejárat előtti lépcsőn ül. Odahívtak magukhoz. »Most vajon mi lesz?« – futott át az agyamon. A férfinál volt egy kancsó hideg víz, és megkínált. Elnézést kért, amiért goromba volt velem, és megdicsért az erős hitemért. Végül jó érzésekkel váltunk el.”
3. Miért nem szabad engednünk, hogy mások feldühítsenek?
3 Napjaink feszültségekkel teli világában szinte biztos, hogy találkozunk mérges emberekkel, például a szolgálatban is. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ’szelídek legyünk, és mélységes megbecsülést tanúsítsunk’ (1Pét 3:15). Ha az előbb említett testvér engedte volna, hogy a házigazda haragja és barátságtalan viselkedése feldühítse, valószínűleg a férfi nem enyhült volna meg, sőt lehet, hogy még dühösebbé vált volna. Mivel a testvér uralkodott magán, és kedvesen beszélt, a történet jól végződött.
Mitől lesz kedves a beszédünk?
4. Miért fontos, hogy kedvesen beszéljünk?
4 Amikor kívülállókkal, a gyülekezet tagjaival vagy a családtagjainkkal beszélünk, létfontosságú, hogy megfogadjuk Pál apostol tanácsát: „Beszédetek mindig kellemes, sóval ízesített legyen” (Kol 4:6). Az ilyen kellemes, helyénvaló beszéd nélkülözhetetlen a jó kommunikációhoz és a békéhez.
5. Mit nem jelent a jó kommunikáció? Szemléltesd!
5 A jó kommunikáció nem azt jelenti, hogy rögtön mindent kimondasz, amit gondolsz vagy érzel. Ez különösen akkor igaz, ha mérges vagy. A Biblia rámutat, hogy a szabadjára engedett harag nem az erő, hanem a gyengeség jele. (Olvassátok fel: Példabeszédek 25:28; 29:11.) Mózes – aki az akkor élt emberek közül „messze a legszelídebb” volt – egyszer Izrael nemzetének a lázadása miatt elveszítette az önuralmát, és nem adott dicsőséget Istennek. Nyíltan elmondta az érzéseit, ám Jehovának ez nem tetszett. Miután 40 éven át vezette az izraelitákat, Mózes nem kapta meg azt a kiváltságot, hogy bevezesse őket az Ígéret földjére (4Móz 12:3; 20:10, 12; Zsolt 106:32).
6. Mit jelent megfontoltan beszélni?
6 A Szentírás elismerően ír arról, ha megfékezzük a nyelvünket, és megfontoltan, vagyis jó ítélőképességgel beszélünk. „A sok beszédben elmaradhatatlan a törvényszegés, de aki megtartóztatja ajkait, az értelmesen cselekszik” (Péld 10:19; 17:27). Ám a megfontoltság nem azt jelenti, hogy soha nem mondjuk ki, hogy mit gondolunk. Inkább arra utal, hogy kedvesen beszélünk, vagyis a nyelvünkkel gyógyítunk, nem pedig fájdalmat okozunk. (Olvassátok fel: Példabeszédek 12:18; 18:21.)
’Ideje van a hallgatásnak, és ideje van a szólásnak’
7. Mit kerüljünk, amikor másokkal beszélünk, és miért?
7 A munkatársainkkal és azokkal, akikkel a szolgálatban találkozunk, kedvesnek kell lennünk és önuralmat kell gyakorolnunk. Ugyanígy kell tennünk a gyülekezetben és otthon is. Ha szabadjára engedjük a haragunkat, nem törődve azzal, hogy ennek milyen következményei lesznek, komoly károkat okozhatunk a saját magunk vagy mások szellemi, érzelmi és fizikai egészségében (Péld 18:6, 7). Uralkodnunk kell a rossz érzéseinken, melyek a tökéletlen mivoltunk megnyilvánulásai. A becsmérlő beszéd, a gúnyolódás, a megvetés és a gyűlölettel teli harag helytelen (Kol 3:8; Jak 1:20). Tönkretehetik az emberekkel és a Jehovával ápolt értékes kapcsolatunkat. Jézus ezt tanította: „mindaz, aki haragtartó testvérével szemben, számot kell hogy adjon a törvényszéknek; aki pedig megvetéssel teli, minősíthetetlen szóval illeti a testvérét, számot kell hogy adjon a Legfelsőbb Törvényszéknek; míg aki azt mondja: »Te hitvány bolond!«, méltó a tüzes gyehennára” (Máté 5:22).
8. Mikor és hogyan beszéljünk az érzéseinkről?
8 Vannak azonban olyan dolgok, melyekről talán úgy gondoljuk, hogy beszélnünk kell. Ha egy testvér szavai vagy tettei annyira felkavarnak, hogy nem tudsz egyszerűen szemet hunyni felettük, ne engedd, hogy a gyűlölettel teli érzések gyökeret verjenek a szívedben (Péld 19:11). Ha valaki feldühít, előbb csillapodj le, és csak utána tedd meg a szükséges lépéseket a nehézség megoldására. Pál ezt írta: „ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok”. Ha nem tudsz túllépni a nehézségen, egy megfelelő időpontban barátságosan tárd fel azt. (Olvassátok fel: Efézus 4:26, 27, 31, 32.) Nyíltan, ám kedvesen beszélj a testvérrel, és a kibékülés legyen a célod (3Móz 19:17; Máté 18:15).
9. Miért fontos lecsillapodnunk, mielőtt másokkal beszélünk?
9 Természetesen gondosan kell megválasztanod az időpontot. ’Ideje van a hallgatásnak, és ideje van a szólásnak’ (Préd 3:1, 7). Továbbá „az igazságosnak szíve elmélkedik, hogy mit feleljen” (Péld 15:28). Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy várjunk, mielőtt beszélünk a problémáról. Ha akkor beszélünk róla, amikor még ingerültek vagyunk, az csak ront a helyzeten. Viszont az sem jó, ha túl sokáig várunk.
A kedves tettek hozzájárulnak a jó kapcsolatokhoz
10. Hogyan javíthatnak a kapcsolatainkon a kedves tettek?
10 A kedves beszéd és a jó kommunikáció segít, hogy békés kapcsolatokat tudjunk kialakítani, és hogy meg is tudjuk őrizni őket. Ha pedig mindent megteszünk, hogy jobbá váljanak a másokkal ápolt kapcsolataink, akkor könnyebben tudunk velük kommunikálni. A nyílt kommunikációhoz az is hozzájárulhat, ha őszinte, kedves tettekkel közeledünk másokhoz – például keressük az alkalmat, hogy segítsünk nekik, szeretettel megajándékozzuk őket, vagy vendégszeretetet mutatunk irántuk. Így akár még „tüzes szenet” is gyűjthetünk a fejükre, ami előhozhatja a jó tulajdonságaikat, és így könnyebben meg tudjuk beszélni a nehézségeket (Róma 12:20, 21).
11. Mit tett Jákob, hogy jobbá tegye a kapcsolatát Ézsauval, és mi lett ennek az eredménye?
11 Jákob patriarcha tudta, hogy mennyire fontosak a kedves tettek egy kapcsolat jobbá tételéhez. Az ikertestvére, Ézsau annyira dühös volt rá, hogy Jákob elmenekült, mivel félt, hogy Ézsau megöli. Sok év múltán Jákob visszatért. Ézsau 400 férfival jött elé. Jákob imádkozott Jehova segítségéért, majd sok háziállatot küldött Ézsaunak ajándékba. Az ajándék elérte a célját, hiszen Ézsau szíve megenyhült: amikor találkoztak, odafutott Jákobhoz és megölelte (1Móz 27:41–44; 32:6, 11, 13–15; 33:4, 10).
Kedves beszéddel bátorítsunk másokat
12. Miért beszéljünk kedvesen a testvéreinkkel?
12 A keresztények Istent szolgálják, nem az embereket. Ennek ellenére természetünkből fakadóan vágyunk mások elismerésére. A kedves szavainkkal könnyíthetünk a testvéreink terhén. Ám ha nyersen bírálnánk őket, a terhüket talán nehezebbnek éreznék, sőt lehet, hogy némelyek azt gondolnák, hogy elvesztették Jehova helyeslését. Ezért szeretettel osszunk meg másokkal buzdító gondolatokat, ’olyanokat, amik jók az építésre, ahogy a szükség kívánja, hogy azt adjuk a hallgatóknak, ami kedvező’ (Ef 4:29).
13. Mit tartsanak szem előtt a vének, a) amikor tanácsot adnak, b) amikor levelet írnak?
13 Különösen a véneknek kell ’gyengédnek’ lenniük, és a nyájjal is így kell bánniuk (1Tessz 2:7, 8). Amikor tanácsot kell adniuk, a céljuk az legyen, hogy ezt „szelídséggel” tegyék, még akkor is, ha ’kedvezőtlen beállítottságúakkal’ beszélnek (2Tim 2:24, 25). A vének akkor is fogalmazzanak kedvesen, amikor levelet kell írniuk egy másik vének testületének vagy a fiókhivatalnak. A Máté 7:12-vel összhangban legyenek barátságosak és tapintatosak.
Beszéljünk kedvesen a családtagjainkkal
14. Mit tanácsol Pál a férjeknek, és miért?
14 Az ember könnyen alábecsüli, hogy a szavai, az arckifejezése és a testbeszéde milyen nagy hatással van másokra. Például néhány férfi talán nincs teljesen tisztában azzal, hogy a szavai milyen mély nyomot hagynak a nőkben. Egy testvérnő ezt mondta: „Ijesztő, amikor a férjem mérgesen rám kiált.” A kemény szavak nagyobb hatással lehetnek egy nőre, mint egy férfira, és talán még sok idő múlva is emlékezni fog rájuk (Luk 2:19). Ez különösen akkor igaz, ha mindez egy olyan személy szájából hangzik el, akit a nő szeret, és tisztelni akar. Pál ezt tanácsolja a férjeknek: „továbbra is szeressétek feleségeteket, és ne legyetek keserű haraggal irántuk” (Kol 3:19).
15. Szemléltesd, miért kell egy férjnek gyöngéden bánnia a feleségével!
15 Egy tapasztalt, nős testvér a következőképpen szemléltette, hogy miért kell egy férjnek gyöngéden bánnia a feleségével, mint ’gyengébb edénnyel’: „Egy értékes, törékeny vázát nem szabad túl erősen fogni, máskülönben eltörik. Még ha össze is ragasztják, a törés nyoma talán látható marad. Ha egy férj túlságosan kemény szavakkal szól a feleségéhez, fájdalmat okozhat neki. Ez talán maradandó törést okoz a kapcsolatukban.” (Olvassátok fel: 1Péter 3:7.)
16. Hogyan építheti egy feleség a családját?
16 A férfiakat is buzdíthatják vagy elkedvetleníthetik mások szavai, például a feleségüké. „Az értelmes feleség”, akiben a férje valóban ’megbízhat’, figyelembe veszi a társa érzéseit, ugyanúgy, ahogyan szeretné, hogy az ő érzéseit is figyelembe vegye a férje (Péld 19:14; 31:11). Igen, egy feleség nagyon jó vagy nagyon rossz hatással is lehet a családjára. „Az igazán bölcs asszony építi a házát, a bolond azonban saját kezével rombolja le” (Péld 14:1).
17. a) Hogyan beszéljenek a gyermekek a szüleikkel? b) Hogyan beszéljenek a szülők és a vének a gyermekekkel, és miért?
17 A gyermekeknek kedvesen kell beszélniük a szüleikkel (Máté 15:4). Amikor pedig a felnőttek beszélnek a gyermekekkel, a meggondoltság segíteni fog, hogy ’ne ingereljék’ őket (Ef 6:4; Kol 3:21). Még ha meg is kell fegyelmezni a gyermekeket, a szülők és a vének tisztelettel beszéljenek velük. Így megkönnyítik a gyermekeknek, hogy változtassanak a viselkedésükön, és megőrizzék a jó kapcsolatukat Istennel. Ezzel sokkal többet lehet elérni, mint azzal, ha azt éreztetnénk velük, hogy reménytelen esetek. Ez ugyanis oda vezethet, hogy ők is ezt fogják gondolni magukról. A fiatalok talán nem fognak emlékezni minden tanácsra, de arra igen, hogy hogyan beszéltek velük.
Szívből beszéljünk a jó dolgokról
18. Hogyan szabadulhatunk meg a romboló gondolatoktól és érzésektől?
18 A haragunk megfékezése nem egyszerűen azt jelenti, hogy higgadtnak látszunk. A célunk ne csupán az legyen, hogy elfojtsuk az indulatainkat. Ha a nyugodtságnak csak a külső látszatát keltjük, ám forr bennünk a düh, az feszültté tesz minket. Ez olyan lenne, mintha vezetés közben egyszerre lépnénk a fékre és a gázpedálra. Ezzel túlterhelnénk az autót, ami kárt tehet benne. Tehát ne fojtsd magadba a haragot, mert az később ki fog törni belőled. Imádkozz Jehovához, hogy ki tudd irtani a romboló érzéseket a szívedből. Engedd, hogy Jehova szelleme átformálja az elmédet és a szívedet, hogy összhangban legyenek az akaratával. (Olvassátok fel: Róma 12:2; Efézus 4:23, 24.)
19. Milyen lépések segíthetnek, hogy ne kerüljünk összetűzésbe másokkal?
19 Tegyél gyakorlatias lépéseket, hogy uralni tudd az érzéseidet. Ha feszült helyzetbe kerülsz, és úgy érzed, hogy egyre csak gyűlik benned a harag, talán segít, ha távozol, és időt hagysz magadnak, hogy lehiggadj (Péld 17:14). Ha kezd dühössé válni az, akivel beszélsz, még inkább törekedj arra, hogy kedvesen beszélj. Ne feledd, „a szelíd válasz elfordítja a dühöt, a fájdalmat okozó szó azonban haragra ingerel” (Péld 15:1). Egy csípős vagy támadó megjegyzés – még ha kedvesen mondják is – csak olaj a tűzre (Péld 26:21). Ezért, amikor egy helyzet próbára teszi az önuralmadat, legyél „lassú a szólásra, lassú a haragra”. Imádkozz Jehovához, hogy a szellemével segítsen, hogy jó dolgokat tudj mondani, ne pedig rosszakat (Jak 1:19).
Szívből bocsássunk meg
20–21. Mi segíthet, hogy megbocsássunk másoknak, és miért tegyünk így?
20 Sajnos egyikünk sem tud tökéletesen uralkodni a nyelvén (Jak 3:2). Még a családtagjaink és a drága szellemi testvéreink száján is kicsúszhat időnként valami bántó megjegyzés, bármilyen keményen küzdenek is ez ellen. Ahelyett, hogy rögtön megsértődnél, türelmesen gondold át, miért mondják azt, amit mondanak. (Olvassátok fel: Prédikátor 7:8, 9.) Vajon nyomás alatt vannak, félnek valamitől, nem érzik jól magukat, vagy valamilyen nehézséggel küszködnek, amiről nem tudsz?
21 Ezek a helyzetek persze senkit sem jogosítanak fel a haragkitörésekre. De ha felismerjük, hogy az emberek olykor miért mondanak vagy tesznek olyat, amit nem kellene, az talán arra fog indítani minket, hogy megbocsássunk. Mindannyian mondtunk vagy tettünk már olyasmit, amivel megbántottunk másokat. Ilyenkor mi is reménykedtünk abban, hogy kedvesen megbocsátanak nekünk (Préd 7:21, 22). Jézus azt mondta, hogy ha szeretnénk elnyerni Isten bocsánatát, nekünk is meg kell bocsátanunk másoknak (Máté 6:14, 15; 18:21, 22, 35). Ezért gyorsnak kell lennünk a bocsánatkérésre és a megbocsátásra, megőrizve így a szeretetet – ’az egység tökéletes kötelékét’ – a családban és a gyülekezetben (Kol 3:14).
22. Miért érdemes minden erőfeszítést megtenni azért, hogy kedvesen beszéljünk?
22 Ahogy a jelenlegi indulatos világ a végéhez közeledik, az örömünk és az egységünk megőrzése valószínűleg egyre nehezebb lesz. Ha alkalmazzuk Isten Szavának gyakorlatias alapelveit, a nyelvünket biztosan jóra fogjuk használni, nem pedig rosszra. A gyülekezetben és a családban ápolt kapcsolataink békésebbek lesznek, és a példánk kiválóan fog tanúskodni másoknak ’a boldog Istenünkről’, Jehováról (1Tim 1:11).
Meg tudod magyarázni?
• Miért fontos, hogy megfelelő időpontot válasszunk a problémák megbeszélésére?
• Miért kell a családtagoknak mindig kedvesen beszélniük egymással?
• Hogyan tudjuk elkerülni, hogy bántó dolgokat mondjunk?
• Mi segíthet, hogy megbocsátóak legyünk?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 21. oldalon]
Először csillapodj le, majd pedig keress egy megfelelő időpontot, hogy beszéljetek
[Kép a 23. oldalon]
Egy férjnek mindig finoman kell beszélnie a feleségével