Biztonságra lelhetsz Isten népe körében
Biztonságra lelhetsz Isten népe körében
„Magasztallak a nagy gyülekezetben” (ZSOLT 35:18)
1–3. a) Mi vezethet oda, hogy néhány keresztény veszélynek teszi ki a Jehovával ápolt kapcsolatát? b) Hol találhat Isten népe védelmet?
A NYARALÁSUK alatt Joe és a felesége egy trópusi korallzátonynál búvárkodott. Csak úgy nyüzsgött a sokféle színű és formájú hal körülöttük. Egy kicsit beljebb úsztak, hogy még jobban megcsodálhassák az alattuk elterülő zátonyt. Amikor azonban már olyan távolra merészkedtek, hogy a tengerfenék eltűnt a kék mélységben, Joe felesége aggódott: „Azt hiszem, túl messzire úsztunk.” „Nyugalom, tudom, mit csinálok” – mondta Joe. Ám nem sokkal ezután azon tűnődött, hova tűnt a sok hal. Majd hirtelen meghűlt az ereiben a vér. Észrevette, hogy a nyílt víz felől egy cápa egyenesen felé tart. Joe teljesen védtelen volt. De amikor a cápa már csak egy méterre volt tőle, megfordult és eltűnt.
2 Egy keresztényt annyira rabul ejtheti Sátán világának a csillogása – a szórakozás, karrier, anyagi javak –, hogy nem veszi észre, mennyire veszélyes vizeken jár. Joe, aki vénként szolgál, ezt mondja: „A történtek elgondolkodtattak. Eszembe jutott, hogy nem mindegy, milyen társaságot választunk magunknak. Jelképesen szólva, olyan helyen kell úsznunk, ahol biztonságban vagyunk, és jól érezzük magunkat: a gyülekezetben.” Ne merészkedjünk veszélyes vizekre, nehogy elszigetelődjünk szellemileg, és kockázatnak tegyük ki magunkat. Ha ez mégis megtörténne, azonnal forduljunk vissza, különben veszélybe kerül a Jehovával ápolt kapcsolatunk.
3 Napjaink világa veszélyes hely a keresztényeknek (2Tim 3:1–5). Sátán tudja, hogy a napjai meg vannak számlálva, ezért azon van, hogy ’felfalja’ az elővigyázatlan keresztényeket (1Pét 5:8; Jel 12:12, 17). De nem vagyunk védtelenek. Jehova biztonságos szellemi menedékről gondoskodott a népe számára: a keresztény gyülekezetről.
4–5. Mit érez sok ember a jövővel kapcsolatban, és miért?
4 A társadalom csak korlátozott mértékű védelmet nyújt, legyen szó akár a fizikai, akár az érzelmi biztonságunkról. Sok ember félti a fizikai jóllétét a bűnözés, az erőszak, a nehéz megélhetés vagy a környezetszennyezés miatt. Mindannyiunknak szembe kell néznie az öregedéssel és a betegséggel. És még azok is, akiknek van munkájuk, otthonuk, megfelelő anyagi körülmények közt élnek, és viszonylag egészségesek, aggódhatnak amiatt, hogy ez meddig marad így.
5 Sokan úgy vélik, érzelmileg sincsenek biztonságban. Rengetegen reménykedtek abban, hogy békére és megelégedésre találnak a házasságban és a családi életben, de sajnos csalódniuk kellett. Vannak, akik templomba jártak, hogy szellemi biztonságra találjanak. De elbizonytalanodtak abban, hogy van-e értéke az egyháztól kapott vezetésnek, különösen mikor azt látták, hogy a vallási vezetőik kifogásolhatóan viselkednek, és olyan dolgokat tanítanak, amelyek ellentétben vannak a Szentírással. Ezért sokan úgy érzik, hogy nincs sok választásuk: csak a tudományban bízhatnak, vagy abban, hogy még nem veszett ki teljesen az emberekből a jóindulat. Nem meglepő hát, hogy az emberek egyáltalán nem érzik magukat biztonságban, és inkább nem gondolnak bele, hogy mit hoz a jövő.
6–7. a) Miért különbözik Isten szolgáinak a kilátása azokétól, akik nem szolgálják Istent? b) Mit fogunk megvizsgálni?
6 Mennyire különbözik ettől a keresztény gyülekezet tagjainak a kilátása. Bár Jehova népe gyakran ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint általában az emberek, másképp tekint ezekre. (Olvassátok fel: Ézsaiás 65:13, 14; Malakiás 3:18.) Miért? Azért, mert ismerik a Biblia megnyugtató magyarázatát arra, hogy miért került ilyen rossz körülmények közé az emberiség. Ezenkívül segítséget kapnak ahhoz, hogy megküzdjenek az élet nehézségeivel. Ennek köszönhetően nem aggódnak túlságosan a jövő miatt. Mivel ők Jehova imádói, védve vannak a téves és Írás-ellenes gondolkodásmódtól, az erkölcstelenségtől és mindezek következményeitől. A keresztény gyülekezet tagjai olyan nyugalomnak örvendenek, amelyet mások nélkülöznek (Ézs 48:17, 18; Fil 4:6, 7).
7 Néhány példából megláthatjuk, milyen nagy biztonságnak örvendenek azok, akik Jehovát szolgálják, ellentétben azokkal, akik nem. Ezek a példák arra indíthatnak bennünket, hogy vizsgáljuk meg a gondolkodásmódunkat és a tetteinket, és hogy gondoljuk át, tudnánk-e még jobban alkalmazni Isten tanácsait, amelyeket a védelmünk érdekében adott (Ézs 30:21).
„Már-már elfordult a lábam”
8. Mit kellett mindig is tenniük Jehova szolgáinak?
8 Az emberi történelem kezdete óta azok, akik Jehovát szolgálják, és engedelmeskednek neki, igyekeznek elkerülni azoknak a társaságát, akik nem szolgálják őt. Jehova utalt arra, hogy ellenségeskedés lesz az imádói és Sátán követői között (1Móz 3:15). Isten népének a tagjai szilárdan kiállnak a Jehovától kapott alapelvek mellett, ezért másként viselkednek, mint a körülöttük élő emberek (Ján 17:15, 16; 1Ján 2:15–17). De ezt nem mindig könnyű megtenniük. Időnként néhányuk kételkedik abban, hogy valóban érdemes-e önfeláldozó életet élnie, ahogyan ez a múltban élőkkel is előfordult.
9. Mondd el, hogy a 73. zsoltár írója milyen érzésekkel küszködött!
9 A 73. zsoltár írója volt az egyik olyan szolgája Jehovának, aki azon tűnődött, hogy vajon jól döntött-e, amikor Jehova szolgálatát választotta. A zsoltáríró, aki valószínűleg Asáf leszármazottja volt, azt kérdezte, miért van az, hogy míg a gonoszok gyakran sikeresnek, boldognak és gazdagnak tűnnek, addig azok, akik igyekeznek Istent szolgálni, próbákat és nehézségeket élnek át. (Olvassátok fel: Zsoltárok 73:1–13.)
10. Miért fontosak számodra azok a kérdések, amelyeket a zsoltáríró vetett fel?
10 Gondolkodtál már te is olyan kérdéseken, amelyeket a zsoltáríró feltett? Ha igen, nem kell úgy érezned, hogy égbekiáltó bűnt követtél el, vagy hogy meggyengült a hited. Tulajdonképpen Jehova több szolgáját is foglalkoztatták már ezek a gondolatok, beleértve néhány bibliaírót is (Jób 21:7–13; Zsolt 37:1; Jer 12:1; Hab 1:1–4, 13). Valójában mindazoknak, akik Jehovát szeretnék szolgálni, el kell gondolkodniuk azon a kérdésen, hogy vajon az-e a legjobb, ha Istent szolgálják, és engedelmeskednek neki, majd pedig szívből el kell fogadniuk az erre adott választ. Ez a kérdés összefügg azzal az egyetemes vitakérdéssel, amelyet Sátán vetett fel az Éden-kertben Isten szuverenitásával kapcsolatban (1Móz 3:4, 5). Ezért jól tesszük, ha mi is elgondolkodunk azon, amin a zsoltáríró. Vajon irigykednünk kellene a dicsekvő gonoszokra, akik látszólag jól élnek? Vajon ’elforduljunk’ Jehovától, és tegyük azt, amit a gonoszok? Sátán pontosan ezt akarja elérni.
11–12. a) Hogyan győzte le kételyeit a zsoltáríró, és mit tanulhatunk ebből? b) Mi segített neked, hogy ugyanarra a következtetésre juss, mint a zsoltáríró?
11 Mi segített a zsoltárírónak, hogy legyőzze a kételyeit? Elismerte, hogy bár közel járt ahhoz, hogy elforduljon az igazságosságtól, megváltozott a szemléletmódja, amikor belépett „Isten dicső szentélyébe”. Ez azt jelenti, hogy szellemi gondolkodású emberekkel volt együtt Isten hajlékában vagy templomában, és elmélkedett Isten szándékán. Ekkor vált világossá előtte, hogy nem akar ugyanúgy járni, mint a gonoszok. Láthatta, milyen ’síkos talajon’ járnak az életmódjuk és döntéseik miatt. Azoknak, akik ’erkölcstelenül elhagyják Jehovát’, ahogyan a zsoltáríró fogalmazott, elkerülhetetlenül végük lesz „a hirtelen rémülettől”, míg Jehova szolgái az Ő védelmét élvezik. (Olvassátok fel: Zsoltárok 73:16–19, 27, 28.) Kétségtelenül te is tapasztaltad már, hogy igazak ezek a szavak. Lehet, hogy sokaknak vonzónak tűnik, hogy csak maguknak éljenek, és ne foglalkozzanak Isten törvényeivel, de az ilyen életmód következményeit nem lehet elkerülni (Gal 6:7–9).
12 Mi mást tanulhatunk még a zsoltáríróval történtekből? Biztonságra talált, és bölcsességre tett szert Isten népe közt. Azután kezdett tisztán és ésszerűen gondolkodni, hogy Jehova imádati helyére ment. Ehhez hasonlóan ma mi is bölcs tanácsokat és egészséges szellemi eledelt kaphatunk az összejöveteleken. Jehova ezért jó okkal kéri a szolgáit arra, hogy vegyenek részt az összejöveteleken, ahol bátorítják őket, és bölcs tettekre kapnak ösztönzést (Ézs 32:1, 2; Héb 10:24, 25).
Bölcsen válaszd meg a társaságodat!
13–15. a) Mi történt Dínával, és mire világít ez rá? b) Miért jelent védelmet, hogyha keresztényekkel barátkozunk?
13 Jákob lányának, Dínának a példája megmutatja, milyen nagy bajba kerülhet az, aki világiakkal barátkozik. Mózes első könyvének a beszámolójából megtudhatjuk, hogy Dína rendszeresen látogatta a kánaánita lányokat azon a környéken, ahol a családja lakott. A kánaániták nem éltek olyan magas erkölcsi irányadó mértékek szerint, mint Jehova imádói. Sőt, a régészeti bizonyítékok feltárják, hogy Kánaán egész földjén elterjedt lett a bálványimádat, az erkölcstelenség, a züllött nemi imádat és az erőszak (2Móz 23:23; 3Móz 18:2–25; 5Móz 18:9–12). Idézzük föl, hova vezetett az, hogy Dína ezekkel az emberekkel barátkozott.
14 Egy helyi férfi, Sikem, akiről azt írja a Biblia, hogy „apja egész háznépéből őt tisztelték leginkább”, meglátta Dínát, „elragadta, vele hált, és erőszakot követett el rajta” (1Móz 34:1, 2, 19). Milyen szörnyű! Gondolta volna Dína, hogy ilyesmi történik vele? Talán egyszerűen csak barátkozni szeretett volna a helyi fiatalokkal, akikben nem látott semmi kivetnivalót. Ám Dína nagyot tévedett.
15 Mit tanulhatunk ebből a történetből? Azt, hogy ha hitetlenekkel barátkozunk, nem kerülhetjük el a káros következményeket. A Szentírás kijelenti, hogy „rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat” (1Kor 15:33). Másfelől ha olyanokkal barátkozunk, akiknek azonos a hitnézetük a miénkkel, akik magas erkölcsi irányadó mértékek szerint élnek, és szeretik Jehovát, az védelmet jelent a számunkra. Az ilyen jó társaság arra ösztönöz, hogy bölcsen cselekedjünk (Péld 13:20).
„Tisztára mostak . . . benneteket”
16. Mit írt Pál apostol a korintuszi gyülekezet néhány tagjáról?
16 A keresztény gyülekezet sokaknak segített, hogy megszabaduljanak a tisztátalan szokásoktól. Pál apostol a korintusziaknak írt első levelében megemlítette, milyen változtatásokat tett néhány korintuszi azért, hogy összhangba hozza az életét Isten irányadó mértékeivel. Korábban néhányuk például parázna, bálványimádó, házasságtörő, homoszexuális, tolvaj vagy részeges volt. ’De tisztára lettek mosva’, ahogy azt Pál mondta nekik. (Olvassátok fel: 1Korintusz 6:9–11.)
17. Hogyan változtatták meg sokan az életüket a bibliai alapelvek segítségével?
17 Azok az emberek, akiknek nincs hitük, megbízható vezetés nélkül élnek. A maguk útját járják, vagy egyszerűen csak követik a körülöttük levő világ erkölcstelen életvitelét. Így élt az első században néhány korintuszi is, mielőtt hívő lett (Ef 4:14). De Isten Szavának és szándékának a pontos ismerete képes megváltoztatni mindazoknak az életét, akik alkalmazzák a tanultakat (Kol 3:5–10; Héb 4:12). Ma a keresztény gyülekezet tagjai közül sokan, mielőtt megismerték és elfogadták volna Jehova igazságos irányadó mértékeit, mindenféle erkölcsi korlát nélkül éltek. Mégis elégedetlenek és boldogtalanok voltak. Csak akkor leltek békére, amikor Isten népéhez társultak, és kezdtek összhangban élni a bibliai alapelvekkel.
18. Min ment keresztül egy fiatal, és ez mit bizonyít?
18 Ugyanakkor azok közül néhányan, akik elhagyták a keresztény gyülekezetet, és „veszélyes vizekre tévedtek”, később mélyen megbánták a döntésüket. Az egyik testvérnő, akit most Tatjánának nevezünk, elmondja, hogy gyerekkorában kapcsolatban állt a Tanúkkal, de 16 évesen elhagyta a gyülekezetet, hogy a szavaival élve, „világi élvezeteket keressen”. Ennek rossz következményei lettek, köztük egy nem kívánt terhesség és egy abortusz. Tatjána ezt mondja: „Az alatt a három év alatt, melyet a gyülekezeten kívül töltöttem, csúnya érzelmi sebeket szereztem. Ezek nem fognak begyógyulni. Állandóan gyötör az a gondolat, hogy megöltem a kisbabámat . . . Azoknak a fiataloknak, akik arra vágynak, hogy legalább egy kicsit belekóstolhassanak abba, amit a világ felkínál, azt tudom mondani, hogy ne tegyék meg! Lehet, hogy először édesnek tűnik, de az utóíze borzasztóan keserű. A világ csak szenvedést tud felajánlani. Én már csak tudom, mert megtapasztaltam. Maradj Jehova szervezetében! Ez az egyetlen olyan életút, amely boldogságot eredményez.”
19–20. Milyen védelmet nyújt a gyülekezet, és hogyan?
19 Gondolj bele, mi lenne veled, ha elhagynád a biztonságos keresztény gyülekezetet! Sok keresztény nem szívesen emlékszik vissza arra, hogy milyen céltalanul élt, mielőtt elfogadta az igazságot (Ján 6:68, 69). Ha szoros kapcsolatot ápolsz a testvéreiddel, akkor biztonságban lehetsz, és megvédheted magad mindattól a fájdalomtól és szenvedéstől, amely Sátán világában oly gyakori. Ha együtt vagy a testvérekkel, és rendszeresen részt veszel az összejöveteleken, folyamatosan azt tanulhatod, mennyire bölcs figyelembe venni Jehova igazságos irányadó mértékeit, és arra kapsz buzdítást, hogy élj összhangban azokkal. Minden okod megvan rá, hogy ’magasztald Jehovát a nagy gyülekezetben’, ahogyan azt a zsoltáríró is tette (Zsolt 35:18).
20 Természetesen minden keresztény életében vannak olyan időszakok, amikor különböző okok miatt nehéz megőriznie a feddhetetlenségét. Talán ilyenkor csak arra van szüksége, hogy valaki megmutassa neki a helyes utat. Mit tehetsz a gyülekezet többi tagjával együtt azért, hogy támogasd a hívőtársaidat az ilyen nehéz időkben? A következő cikkben megvizsgáljuk, hogyan ’vigasztalhatod és építheted’ a testvéreidet (1Tessz 5:11).
Hogyan válaszolnál?
• Mit tanulhatunk abból, ami a 73. zsoltár írójával történt?
• Mit tanít nekünk Dína esete?
• Miért lelhetsz biztonságra a keresztény gyülekezetben?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 7. oldalon]
Ússzunk biztonságos helyen! Maradjunk a gyülekezetben!