Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Megéri a fáradságot!

Megéri a fáradságot!

Megéri a fáradságot!

A BIBLIA közös tanulmányozása, a családi imádat elengedhetetlen ahhoz, hogy a szülők „Jehova fegyelmezésében és az ő gondolkodásának zsinórmértéke szerint” tudják felnevelni a gyermekeiket (Ef 6:4). Ám ti, kedves szülők, biztosan jól tudjátok, hogy a gyerekek nagyon gyorsan rá tudnak unni valamire. Mit tehetsz, hogy lekösd a figyelmüket? Lássuk, mit talált ki néhány szülő.

„Amikor a gyerekek még kicsik voltak, a feleségemmel mindig próbáltunk valami újat és érdekeset kitalálni a családi bibliatanulmányozásunkra – mondja George, aki Kaliforniában él. – Volt, hogy mindnyájan beöltöztünk, és eljátszottunk egy történetet Az én könyvem bibliai történetekről című könyvből. Még kellékeket is készítettünk, például kardokat, jogarokat és kosarakat. »Találd ki, hogy ki vagyok!« játékot is játszottunk, és egy bibliai társasjátékot is készítettünk, könnyebb és nehezebb kérdésekkel. Voltak közös feladatok is. Egyszer például együtt megépítettük kicsiben Noé bárkáját, illetve készítettünk egy időegyenest, melyen bejelöltük a bibliai eseményeket. Vagy rajzoltunk is, például egy-egy bibliai személyt vagy történetet. Most éppen arra készülünk, hogy lerajzoljuk az Efézus 6:11–17-ben található szellemi fegyverzetet, és mindnyájunknak el kell majd magyaráznia, hogy mit jelképez a fegyverzet egy-egy része. Ezek mind élvezetesebbé teszik a családi tanulmányozásunkat.”

A Michiganben élő Debi is elmondja a tapasztalatát. „Amikor a lányunk hároméves volt, nem tudtuk, hogy hogyan tegyük érdekessé neki a tanulmányozást – mondja ez az anyuka. – Valahogy semmi sem vált be. Aztán egyszer, amikor Izsákról és Rebekáról olvastunk Az én könyvem bibliai történetekről című könyvből, felkaptam két babát, és rögtönözve eljátszottam a történetet. Innentől kezdve csupa fül volt, egyetlen szó sem kerülte el a figyelmét! Az elkövetkező hónapokban ez a két baba sok-sok bibliai történet szereplője lett. Minden alkalommal, amikor elolvastunk egy történetet, a kislányom átkutatta a házat játékokért, és mindent összegyűjtött, ami jól jött a történethez. Mintha egy kincsvadászaton lett volna! Egy cipősdoboz lett Ráháb háza, és egy vörös szalag volt a vörös kötél. Egy 5 láb [1,5 méter] hosszú kitömött játékkígyó egy söprűnyél köré tekerve tökéletesen megfelelt a 4Mózes 21:4–9-ben szereplő rézkígyónak. A kellékeket egy nagy vászontáskában tartottuk. A kislányunk sokszor ücsörgött a nappaliban, és a »bibliai történetes táskájában« kotorászott, aztán a maga kis sajátos módján el is játszotta a történeteket. El nem mondhatom, mennyire örültünk!”

A gyermeknevelés nem könnyű feladat, és heti egy alkalom nem elég ahhoz, hogy a szülők beleplántálják a gyermekeik szívébe a vágyat, hogy Jehovát szolgálják. De a családi imádat jó alap lehet a további szellemi képzéshez. Nem is kérdés, hogy megéri-e a fáradságot!