Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ha teljesen bízunk Jehovában, biztonságban érezhetjük magunkat

Ha teljesen bízunk Jehovában, biztonságban érezhetjük magunkat

Ha teljesen bízunk Jehovában, biztonságban érezhetjük magunkat

„Jehova meghallja, amikor hozzá kiáltok” (ZSOLT 4:3)

1–2. a) Milyen veszedelem fenyegeti Dávidot? b) Mely zsoltárokról fogunk beszélni?

A KOROSODÓ Dávid király már egy ideje Izrael trónján ül, de most nem kis veszedelem fenyegeti. A fia, Absolon cselt szőtt ellene, és királynak kiáltotta ki magát, így Dávidnak menekülnie kell Jeruzsálemből. Ráadásul egy bizalmasa is elárulta, és Dávid most néhány hűséges emberével az Olajfák hegyén megy fölfelé – sírva, mezítláb. És ha mindez még nem lenne elég, Simei, aki Saul király házának az egyik családjához tartozik, kövekkel dobálja, port szór rá, és átkozza (2Sám 15:30, 31; 16:5–14).

2 Vajon a megpróbáltatások miatt Dávid keseregve és gyalázatban a seolba száll alá? Nem, mivel bízik Jehovában. Ez világosan kitűnik a 3. zsoltárból, melyet Dávid erről az időszakról írt. Ebben és a 4. zsoltárban is annak a meggyőződésének ad hangot, hogy Jehova hallja az imákat, és válaszol is rájuk (Zsolt 3:4; 4:3). Ezek a zsoltárok biztosítanak minket afelől, hogy Jehova éjjel-nappal a hűséges szolgáival van, támogatja őket, valamint békével és biztonságérzettel áldja meg őket (Zsolt 3:5; 4:8). Vizsgáljuk hát meg ezeket a zsoltárokat, és figyeljük meg, hogyan adnak biztonságérzetet, és hogyan mélyítik el az Istenbe vetett bizalmunkat.

Amikor ’megannyian fölkelnek ellenünk’

3. Milyen helyzetben volt Dávid a Zsoltárok 3:1, 2 szerint?

3 „Izrael embereinek szíve Absolon felé hajlik” – jelenti egy hírmondó (2Sám 15:13). Dávid csodálkozik, hogyan tudott Absolon oly sok embert maga mellé állítani, ezért ezt kérdezi: „Ó, Jehova, miért sokasodtak meg ellenségeim? Miért kelnek föl megannyian ellenem? Sokan mondják lelkem felől: »Nincs megmentés számára Istentől!«” (Zsolt 3:1, 2). Sok izraelita úgy gondolja, hogy Jehova nem fogja kiszabadítani Dávidot Absolon és a csapatai szorításából.

4–5. a) Miben volt biztos Dávid? b) Mire utalnak azok a szavak, hogy „te emeled föl fejemet”?

4 Dávid azonban nyugodt marad, mivel fenntartás nélkül bízik Istenben. Így énekel: „De te, ó, Jehova, pajzsként veszel körül engem, dicsőségem vagy, és te emeled föl fejemet” (Zsolt 3:3). Dávid biztos benne, hogy Jehova meg fogja védeni, ahogy a pajzs is megvédi a katonát. Igaz, az idősödő király betakart fejjel menekülni kényszerül, és megaláztatásában meggörnyed. Ámde a Legfelségesebb fordít majd a sorsán, és dicsőségessé teszi. Jehova megadja neki, hogy kiegyenesedhessen, és ismét emelt fővel járhasson. Dávid azzal a bizalommal fordul hozzá, hogy ő válaszolni fog neki. Te is így bízol Jehovában?

5 Azokkal a szavakkal, hogy „te emeled föl fejemet”, Dávid elismeri, hogy Jehova fog neki segíteni. Az egyik bibliafordítás így fogalmaz: „De te, ó, URAM, pajzsom vagy mindig, ki megóvsz a veszélytől; dicsőséget adsz nekem, és visszaadod bátorságomat” (Today’s English Version). Egy forrásmű ezt írja a „te emeled föl fejemet” kifejezésről: „Akinek Isten fölemeli . . . a fejét, azt reménnyel és biztonságérzettel tölti el.” Dávidnak van oka rá, hogy elcsüggedjen, hiszen elűzték Izrael trónjáról. De mivel Jehova ’fölemeli a fejét’, megújult bátorsággal, megnyugodva és Istenbe vetett teljes bizalommal tekint előre.

’Jehova felel nekem’

6. Miért mondta Dávid, hogy Jehova a szent hegyéről felel az imájára?

6 Dávid Jehovában bízva, és tudva, hogy válaszol az imáira, így folytatja: „Hangommal Jehovához kiáltok, és ő felel nekem szent hegyéről” (Zsolt 3:4). Az Isten jelenlétét jelképező szövetségládát Dávid utasításának megfelelően a Sion-hegyre vitték. (Olvassátok fel: 2Sámuel 15:23–25.) Dávid ezért joggal mondhatja, hogy Jehova a szent hegyéről felel az imájára.

7. Miért nem rettegett Dávid?

7 Mivel Dávid biztos abban, hogy nem hiábavaló Istenhez imádkozni, nem retteg. Így énekel: „Aludni térek én, s fel is ébredek, mert Jehova támogat engem” (Zsolt 3:5). Dávid nem fél nyugovóra térni este, jóllehet akkor a legnagyobb a veszélye annak, hogy váratlanul rátámadnak. Biztos benne, hogy fel fog ébredni, mivel a múltbeli tapasztalatai alapján szikrányi kétsége sincs afelől, hogy bízhat Isten támogatásában. Mi is érezhetünk így, ha ragaszkodunk ’Jehova útjaihoz’, és soha nem térünk el őtőle. (Olvassátok fel: 2Sámuel 22:21, 22.)

8. Hogyan tűnik ki a Zsoltárok 27:1–4-ből, hogy Dávid bízott Istenben?

8 Az, hogy Dávid biztonságban érezte magát, és teljesen bízott Istenben, egy másik zsoltárából is kitűnik. Ebben a következő ihletett szavak olvashatók: „Jehova az én világosságom és megmentésem. Kitől félnék? Jehova az én életem erődje. Kitől rettegnék? . . . Még ha egy egész tábor ütne is sátrat ellenem, nem fél a szívem . . . Egyet kértem Jehovától . . . Azt keresem, hogy Jehova házában lakhassam életem minden napján, hogy láthassam Jehova szépségét, és értékeléssel tekinthessek templomára” (Zsolt 27:1–4). Ha te is így érzel, biztosan rendszeresen egybegyűlsz Jehova imádóival, amikor csak a körülményeid lehetővé teszik (Héb 10:23–25).

9–10. Annak ellenére, amit a Zsoltárok 3:6, 7 ír, miért mondhatjuk, hogy Dávid nem volt bosszúszomjas?

9 Bár Absolon elárulta Dávidot, és sokan mások is hűtlenek lettek hozzá, ő mégis így énekel: „Nem félek a népnek tízezreitől, melyek körös-körül felsorakoznak ellenem. Kelj fel, ó, Jehova! Ments meg, ó, Istenem! Bizony állkapcson ütöd minden ellenségemet, a gonoszok fogait kitördeled” (Zsolt 3:6, 7).

10 Dávid nem bosszúszomjas. Isten lesz az, aki ’állkapcson üti’ az ellenségeit, ha szükséges. Dávid király lemásolta magának a Törvényt, így ismeri Jehova kijelentését: „Enyém a bosszú és a megtorlás” (5Móz 17:14, 15, 18; 32:35). Az is Isten dolga, hogy ’kitördelje a gonoszok fogait’. Ez azt jelenti, hogy tehetetlenné teszi őket, hogy ne tudjanak ártani. Jehova tudja, kik a gonoszok, hiszen ő látja, „milyen a szív” (1Sám 16:7). Hálásak vagyunk Istennek, amiért hitet és erőt ad, hogy szilárdan tudjunk állni a leggonoszabb személlyel, Sátánnal szemben, aki nemsokára a mélységbe lesz vetve, mint egy ordító, ám fogatlan oroszlán, mely pusztulásra van ítélve (1Pét 5:8, 9; Jel 20:1, 2, 7–10).

„Jehováé a megmentés!”

11. Miért imádkozzunk a hívőtársainkért?

11 Dávid tisztában van vele, hogy egyedül Jehova tudja elhozni számára a hőn áhított szabadulást. De nemcsak magára gondol, hanem Jehova kiválasztott népére mint egészre is. Ezért a következő szavakkal zárja ihletett költeményét: „Jehováé a megmentés! Áldásod van népeden” (Zsolt 3:8). Dávid óriási gondokkal küzd, mégis gondol Jehova népére, és biztos abban, hogy Jehova meg fogja áldani őket. Mi se feledkezzünk meg a hívőtársainkról. Imáinkban kérjük Jehovát, hogy adjon nekik a szent szelleméből, hogy bátran és magabiztosan hirdethessék a jó hírt (Ef 6:17–20).

12–13. Mi történt Absolonnal, és hogyan fogadta Dávid a hírt?

12 Absolon élete dicstelen véget ér, ami intő példa mindazoknak, akik bántanak másokat, különösen Isten felkentjeit, amilyen Dávid is volt. (Olvassátok fel: Példabeszédek 3:31–35.) Egy csatában Absolon serege vereséget szenved. Maga Absolon elmenekül egy öszvéren, de aztán a dús haja belegabalyodik egy nagy fa lelógó ágaiba. Ott csüng tehetetlenül, mígnem Joáb három dárdát döf a szívébe (2Sám 18:6–17).

13 Vajon Dávid örül a hírnek, hogy a fia meghalt? Nem. Fel-alá járkál, és így kesereg: „Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon! Ó, bárcsak én haltam volna meg helyetted, Absolon fiam, fiam!” (2Sám 18:24–33). Csak Joáb szavai mozdítják ki a bánatából, mely szinte megemészti. Milyen tragikus vége lett Absolonnak, akit elvakult törtetése arra vitt, hogy a saját apja – Jehova felkentje – ellen harcoljon, és így bajt hozzon magára! (2Sám 19:1–8; Péld 12:21; 24:21, 22).

Dávid ismét kifejezi az Istenbe vetett bizalmát

14. Miért írhatta Dávid a 4. zsoltárt?

14 A 3. zsoltárhoz hasonlóan a 4. zsoltár is Dávid őszinte imája, mely arról tanúskodik, hogy Dávid teljesen bízik Jehovában (Zsolt 3:4; 4:3). Talán azért szerezte ezt az éneket, hogy szavakba öntse megkönnyebbülését és az Isten iránti háláját, miután megbukott Absolon lázadása. De az is lehet, hogy miközben írta, a lévita énekesekre gondolt. Ha elmélkedünk ezen a zsoltáron, az megerősítheti a Jehovába vetett bizalmunkat.

15. Miért imádkozhatunk bizalommal Jehovához a Fia által?

15 Dávid újra kifejezi, hogy teljesen bízik Istenben, és meg van győződve az ima erejéről. Így énekel: „Felelj nekem, ha kiáltok, ó, igazságos Istenem! A nyomorúságban te tágas tért adsz nekem. Légy kegyes hozzám, és halld meg imámat” (Zsolt 4:1). Mi is bízhatunk az ima erejében, ha igazságosan élünk. Tudjuk, hogy Jehova, az ’igazságos Isten’ megáldja becsületes népét, ezért bizalommal imádkozhatunk hozzá a Fia, Jézus által, a váltságáldozatba vetett hittel (Ján 3:16, 36). Micsoda béke lehet így a miénk!

16. Miért csüggedhetett el Dávid?

16 Olykor elcsüggesztő helyzetbe kerülhetünk, és úgy érezhetjük, kicsúszik a talaj a lábunk alól. Dávid is átélhetett ilyesmit, hiszen így énekel: „Emberek fiai! Meddig éri még gyalázat dicsőségemet, miközben a hiábavalóságokat szeretitek, és a hazugságot keresitek?” (Zsolt 4:2). Az „emberek fiai” kifejezés feltehetően elítélő módon utal az emberiségre. Dávid ellenségei ’szerették a hiábavalóságokat’. Egy másik fordítás így fogalmaz: „Meddig szeretitek még a megtévesztést, és meddig kerestek hamis isteneket?” (New International Version). Még ha megvisel is az, amit mások tesznek, akkor is imádkozzunk szívből, és fejezzük ki az egyedüli igaz Istenbe vetett töretlen bizalmunkat.

17. Hogyan cselekedhetünk a Zsoltárok 4:3 szellemében?

17 A következő szavak világosan tükrözik, hogy Dávid bízott Istenben: „Tudjátok hát meg, hogy Jehova megkülönböztetett figyelemmel bánik az ő lojálisával; Jehova meghallja, amikor hozzá kiáltok” (Zsolt 4:3). Csak úgy maradhatunk lojálisak Jehovához, ha bátrak vagyunk, és teljesen bízunk benne. Ezekre a tulajdonságokra van szükség például egy keresztény családban, ha kiközösítik az egyik családtagot, aki nem tanúsított megbánást. Isten megáldja azokat, akik lojálisak hozzá és az útjaihoz. A lojalitás és a Jehovába vetett teljes bizalom pedig örömet eredményez a népe körében (Zsolt 84:11, 12).

18. A Zsoltárok 4:4-gyel összhangban mit tegyünk, ha barátságtalanul beszélnek vagy bánnak velünk?

18 Mit tehetünk, ha valaki olyasmit mond vagy tesz, amivel felbosszant minket? Meg tudjuk őrizni az örömünket, ha azt tesszük, amit Dávid tanácsol: „Ha felindultok is, ne vétkezzetek. Beszéljetek csak szívetekben az ágyatokon, és hallgassatok” (Zsolt 4:4). Ha barátságtalanul beszélnek vagy bánnak velünk, ne vétkezzünk azáltal, hogy visszavágunk (Róma 12:17–19). Inkább beszéljünk a dologról szívünkben az ágyunkon, imában. Így talán más megvilágításban látjuk majd a helyzetet, és arra érzünk késztetést, hogy szeretettel megbocsássunk (1Pét 4:8). Figyeljük meg Pál apostol tanácsát, mely nyilvánvalóan a Zsoltárok 4:4-en alapul: „Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek; ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok, és az Ördögnek se adjatok helyet” (Ef 4:26, 27).

19. Mit tanulhatunk a Zsoltárok 4:5-ből a szellemi áldozatainkkal kapcsolatban?

19 Dávid az Istenbe vetett bizalom fontosságát hangsúlyozva így énekel: „Áldozzatok az igazságosság áldozataival, és bízzatok Jehovában” (Zsolt 4:5). Az izraeliták áldozatai csak akkor értek valamit, ha helyesek voltak az indítékaik (Ézs 1:11–17). A mi esetünkben is igaz, hogy ahhoz, hogy a szellemi áldozataink elfogadhatók legyenek Isten előtt, az indítékainknak helyesnek kell lenniük, és teljes mértékben bíznunk kell Istenben. (Olvassátok fel: Példabeszédek 3:5, 6; Héberek 13:15, 16.)

20. Mire utal a ’Jehova arcának világossága’ kifejezés?

20 Dávid így folytatja: „Sokan mondják: »Ki láttat velünk jót?« Hozd fel reánk arcod világosságát, ó, Jehova!” (Zsolt 4:6). A ’Jehova arcának világossága’ kifejezés az ő kegyére utal (Zsolt 89:15). Dávid tehát azt kéri Istentől, hogy legyen kegyes hozzájuk. Mivel bízunk Jehovában, a kegyét élvezzük, és nagy örömben van részünk, miközben az akaratát cselekedjük.

21. Miben lehetünk biztosak, ha teljes mértékben kivesszük a részünket a szellemi aratásból?

21 Dávid olyan, Istentől kapott örömökre tekint előre, melyek felülmúlják az aratás örömét, és így énekel Jehovának: „Nagyobb örömet adsz a szívembe, mint amikor ők bővelkednek gabonában és újborban” (Zsolt 4:7). Biztosak lehetünk benne, hogy ha minden tőlünk telhetőt megteszünk napjaink szellemi aratásában, az mélységes öröm forrása (Luk 10:2). Ebben a munkában a felkentek ’népes nemzete’ jár élen, és örülünk, hogy egyre nő az aratók száma (Ézs 9:3). Te is megelégedést érzel, miközben részt veszel ebben az örömteli aratásban?

Haladjunk előre Istenbe vetett teljes bizalommal!

22. A Zsoltárok 4:8-cal összhangban hogy ment a soruk az izraelitáknak, amikor megtartották Isten Törvényét?

22 Dávid a következő szavakkal fejezi be a zsoltárát: „Békében fekszem le és alszom, mert te, ó, Jehova, egyedül te adod meg, hogy biztonságban lakjak” (Zsolt 4:8). Amikor az izraeliták megtartották Jehova Törvényét, békés kapcsolatban voltak vele, és biztonságban érezhették magukat. Salamon uralmának az idején például „Júda és Izrael biztonságban lakott” (1Kir 4:25). Akik Istenben bíztak, azok békének örvendhettek, még akkor is, amikor a szomszédos népek ellenségeskedtek velük. Dávidhoz hasonlóan mi is nyugodtan alhatunk, mert Isten megadja nekünk, hogy biztonságban érezzük magunkat.

23. Mire számíthatunk, ha teljes mértékben bízunk Istenben?

23 Folytassuk hát bátran Jehova szolgálatát! Emellett imádkozzunk hittel, és élvezzük ’Isten békéjét, amely felette áll minden gondolkodásnak’ (Fil 4:6, 7). Micsoda örömmel tölt el ez minket! És ha teljes mértékben bízunk Jehovában, bizalommal tekinthetünk a jövőbe.

Hogyan válaszolnál?

• Miket szenvedett el Dávid Absolon miatt?

• Hogyan építi a biztonságérzetünket a 3. zsoltár?

• Hogyan erősíti a Jehovába vetett bizalmunkat a 4. zsoltár?

• Hogyan válik a javunkra, ha teljes mértékben bízunk Istenben?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 29. oldalon]

Dávid akkor is bízott Jehovában, amikor Absolon miatt menekülnie kellett

[Képek a 32. oldalon]

Teljes mértékben bízol Jehovában?