Hogyan ’tedd sikeressé az utadat’?

„SIKER.” Ez mindenkit érdekel. Néhányan feljebb jutnak a ranglétrán és nagyon sikeresek, meggazdagodnak, és híresek lesznek. Mások viszont csak álmodoznak a sikerről, de semmi sem valósul meg az álmukból.

A siker nagymértékben azon múlik, hogy mit tartasz a legfontosabbnak az életedben. A másik két fontos feltétel pedig az, hogy mire fordítod az idődet és az energiádat, és hogy mennyire vagy eltökélt.

Sok kereszténynek az a tapasztalata, hogy ha teljes mértékben kiveszi a részét a szolgálatból, az nagy megelégedettséget nyújt a számára. Mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek nagy segítséget jelent a siker elérésében, ha a teljes idejű szolgálat végzését tekinti az életpályájának. Mégis néhányan úgy érezhetik, hogy a szolgálat egy kissé unalmas, és csak úgy mellékesen végzik, miközben másfajta célokra törekszenek. Hogyan történhet ez meg? Mit tehetsz azért, hogy ne téveszd szem elől azt, ami igazán értékes? És hogyan ’teheted sikeressé az utadat’? (Józs 1:8).

Tanítás utáni iskolai tevékenységek és hobbik

A keresztény fiataloknak meg kell őrizniük a megfelelő egyensúlyt az igaz Isten szolgálata és más elfoglaltságok között. Azok, akik ezt megteszik, jó irányban haladnak afelé, hogy sikeresek legyenek az életben, és őszinte dicséretet érdemelnek.

Néhány keresztény fiatalt azonban túlságosan lekötnek a tanítás utáni iskolai tevékenységek és a hobbik. Maguk a tevékenységek nem feltétlenül kifogásolhatók. Mégis a keresztény fiatalok jó, ha elgondolkodnak a következő kérdéseken: „Mennyi időmet veszik el ezek az elfoglaltságok? Milyen a társaság? Milyen hatással lesznek rám a többiek, miközben együtt vagyunk? És mi válhat számomra a legfontosabbá az életben?” Valószínűleg te is rájöttél már, hogy ha valaki az ilyen tevékenységek megszállottjává válik, akkor kevés ideje és energiája marad az Istennel ápolt kapcsolatára. Biztosan megérted, hogy miért kell fontossági sorrendet felállítani (Ef 5:15–17).

Figyeld meg Wiktor * esetét. Ezt meséli: „Tizenkét éves koromban beléptem egy röplabda egyesületbe. Idővel jó néhány díjat és jutalmat nyertem. Jó esélyem volt rá, hogy sztár legyek.” Wiktort azonban zavarni kezdte, hogy milyen hatással van a szellemiségére az, hogy a sportnak él. Egy nap elaludt, miközben próbálta olvasni a Bibliát. Arra is ráeszmélt, hogy már nem szerez neki olyan nagy örömet a szántóföldi szolgálat. „A sport teljesen kimerített. Hamarosan rájöttem, hogy már nem lelkesedem úgy a szellemi dolgok iránt. Tisztában voltam vele, hogy nem teszek meg mindent, amit megtehetnék.”

Felsőoktatás

Egy kereszténynek szentírási kötelessége, hogy gondot viseljen a családjáról, ami anyagi gondoskodást is jelent (1Tim 5:8). De ehhez valóban szükség van főiskolai vagy egyetemi végzettségre?

Érdemes figyelembe venni, hogy a felsőoktatás milyen hatással lehet egy személynek a Jehovával ápolt kapcsolatára. Szemléltessük egy szentírási példával.

Báruk Jeremiás próféta titkára volt. Az életében volt egy időszak, amikor ahelyett, hogy a Jehova szolgálatában elért kiváltságaira  összpontosított volna, nagyravágyó lett. Jehova felfigyelt erre, és Jeremiás által így figyelmeztette őt: „nagy dolgokat akarsz magadnak. Hát ne akarj!” (Jer 45:5).

Mik voltak azok a ’nagy dolgok’, melyeket Báruk meg akart szerezni? Talán arra érzett kísértést, hogy hírnevet szerezzen magának a zsidó rendszerben? Vagy talán anyagi jólétre vágyott? Bárhogy volt is, már nem tartotta olyan fontosnak azokat a dolgokat, melyek segítettek volna neki közel maradni Jehovához (Fil 1:10). De Báruk engedelmesen hallgatott a figyelmeztetésre, melyet Jehova Jeremiás által adott neki, és megkapta zsákmányul a lelkét (Jer 43:6).

Mit tanulhatunk ebből a beszámolóból? A tanácsból, melyet Báruk kapott, kiderül, hogy valami nem volt rendben. Nagy dolgokat kívánt magának. Ha gondoskodni tudsz magadról, valóban szükséges időt, pénzt és erőt fektetned a továbbtanulásba csak azért, hogy elérd azt, amit te, a szüleid vagy egy másik rokonod szeretne?

Nézzük, mi történt Grzegorz-sal, egy számítógépes programozóval. A munkatársai rábeszélték, hogy jelentkezzen egy szakmai továbbképzést nyújtó intenzív tanfolyamra. Hamarosan nem maradt ideje az imádattal kapcsolatos tevékenységekre. Így emlékszik vissza: „Egyfolytában feszült voltam. Lelkiismeret-furdalásom volt, mert nem tudtam elérni azokat a szellemi célokat, melyeket kitűztem magam elé.”

Ha valaki a munkájának él

Isten Szava arra buzdítja az igaz keresztényeket, hogy keményen dolgozzanak, és kötelességtudó munkaadók vagy munkavállalók legyenek. Pál apostol ezt írta: „Bármit tesztek is, munkálkodjatok azon egész lélekkel, mint Jehovának, és nem mint embereknek” (Kol 3:22, 23). Dicséretre méltó, ha keményen dolgozunk, ám van valami, ami még fontosabb: a jó kapcsolat a Teremtőnkkel (Préd 12:13). Ha a keresztények túlságosan belemerülnek a világi munkába, akkor a szellemi tevékenységek könnyen a háttérbe szorulhatnak.

Ha egy keresztényt túlságosan leköti a munkája, az kiszívja minden energiáját, melyre szüksége lenne ahhoz, hogy fenntartsa a szellemi egyensúlyát, és támogassa a családját. Salamon király megfigyelte, hogy a ’kétmaroknyi fáradságos munkának’ gyakran „szélkergetés” a vége. Ha egy keresztényt túlságosan leköt a karrierje, az folyamatos és nagyfokú stresszhez vezethet. Könnyen lehet, hogy a karrierje rabjává válik, olyannyira, hogy a végén teljesen kiég. Vajon ekkor elmondható róla, hogy ’örvendezik’, és hogy ’élvezi a fáradságos munkájából fakadó jót’? (Préd 3:12, 13; 4:6). De van egy még fontosabb kérdés: Marad-e annyi ereje, és érzelmileg is  bírja-e majd, hogy ellássa a családi kötelezettségeit, és részt vegyen a szellemi tevékenységekben is?

Janusz-t, aki Kelet-Európában él, teljesen lefoglalta a kertészeti vállalkozása. Ezt mondja: „A világi emberek felnéztek rám, mivel tele voltam ötletekkel, és minden sikerült, amibe belefogtam. De a szellemiségem kárt szenvedett, és már nem vettem részt a szántóföldi szolgálatban. Rövidesen az összejövetelekre sem jártam. Annyira büszke lettem, hogy nem fogadtam el a vénektől jövő tanácsot, és eltávolodtam a gyülekezettől.”

Sikeres lehetsz az életben

Megvizsgáltuk az élet három olyan területét, melyekbe ha egy keresztény túlságosan belemerül, az a szellemisége rovására megy. Te is  érintett vagy valamelyikben? Ebben az esetben a következő kérdések, írásszövegek és tapasztalatok segíthetnek neked, hogy eldöntsd, valóban a siker útján jársz-e.

Tanítás utáni iskolai tevékenységek és hobbik. Milyen mértékben foglalnak le téged ezek a tevékenységek? Felemésztik azt az időt, melyet korábban Isten imádatára fordítottál? Már nem vágysz annyira a hittársaid társaságára? Ha így van, kövesd Dávid király példáját, aki a következőképpen kérlelte Jehovát: „Ismertesd meg velem az utat, melyen járnom kell” (Zsolt 143:8).

Wiktornak, akit korábban említettünk, egy utazófelvigyázó segített. A felvigyázó a következőt jegyezte meg: „Milyen szenvedélyesen beszélsz a röplabdában elért eredményeidről!” Wiktor ezt mondja: „Ettől észbe kaptam. Rádöbbentem, hogy túl messzire mentem. Rögtön otthagytam a világi barátaimat az egyesületből, és a gyülekezetben kerestem magamnak barátokat.” Wiktor ma buzgón szolgálja Jehovát a gyülekezetben. Ezt ajánlja: „Kérdezd meg a barátaidat, a szüleidet vagy a gyülekezet véneit, hogy ők hogyan látják, vajon az iskolai elfoglaltságaid erősítik a Jehovával ápolt kapcsolatodat, vagy inkább gyengítik?”

Menj oda bátran a vénekhez a gyülekezetedben, és mondd el nekik, hogy szeretnél több feladatot vállalni Isten szolgálatában. Tudnál segíteni az időseknek, akiknek társaságra vagy segítő kezekre van szükségük? Segíthetnél nekik a bevásárlásban vagy a házimunkákban. Függetlenül attól, hogy hány éves vagy, részt tudsz venni a teljes idejű szolgálatban, megoszthatod másokkal a jó hírt, melyből az örömöd fakad.

Felsőoktatás. Jézus óva intett attól, hogy a ’saját dicsőségünket keressük’ (Ján 7:18). Bárhogyan döntesz is afelől, hogy mennyi ideig akarod folytatni a tanulmányaidat, ’meg kell bizonyosodnod a fontosabb dolgokról’ (Fil 1:9, 10).

Grzegorz, a számítógépes programozó, változtatott néhány dolgon az életében. Ezt mondja: „Komolyan vettem, amit a vének tanácsoltak, és egyszerűsítettem az életemen. Felismertem, hogy semmi szükségem rá, hogy tovább tanuljak. Csak az időmet és az energiámat vesztegetném.” Grzegorz most sokkal tevékenyebb a gyülekezetben. Idővel elvégezte a szolgálati kiképzőiskolát, melyet most egyedülálló testvérek bibliaiskolájának neveznek. ’Megvásárolta az időt’, hogy az Istentől jövő oktatásban vegyen részt (Ef 5:16).

Világi munka. Téged is annyira lefoglal a munkád, hogy emiatt háttérbe kerültek a szellemi dolgok? Elég időt szánsz arra, hogy a családtagjaiddal beszélgess? Törekszel rá, hogy jobb programokat tarts az összejöveteleken? Igyekszel olyan beszélgetéseket folytatni, melyek építőek? „Féld az igaz Istent, és tartsd meg parancsolatait”, és elnyered majd Jehova gazdag áldását, valamint ’élvezni fogod a fáradságos munkádból fakadó jót’ (Préd 2:24; 12:13).

Janusz, akiről már beszéltünk, nem ért el nagy sikert a kertészeti vállalkozásával, sőt, csődbe ment. Nem volt semmi bevétele, rengeteg adósságot halmozott fel. Végül Jehovához fordult segítségért. Rendezte a pénzügyeit, és most általános úttörőként és gyülekezeti vénként szolgál. Ezt mondja: „Mióta megelégszem az alapvető dolgokkal, és ugyanakkor az energiámat a szellemi tevékenységekre fordítom, belső békém van, és nyugodt vagyok” (Fil 4:6, 7).

Szánj időt arra, hogy őszintén átgondold, hogy mik az indítékaid, és hogy mi a fontos számodra. Jehova szolgálata egész életedre garantálja a sikert. Ez legyen a legfontosabb a számodra!

Lehet, hogy néhány kiigazítást kell tenned – például meg kell szabadulnod szükségtelen dolgoktól –, hogy próbatétellel megállapíthasd, hogy „mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Róma 12:2). De ha teljes lelkeddel szolgálod őt, ’sikeressé teheted az utadat’.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/​kép a 31. oldalon]

Hogyan lehetsz sikeres az életben?

Nagyon sok minden kötheti le a figyelmedet. Hogyan tudod elkerülni, hogy szem elől téveszd az igazán értékes dolgokat? Szánj időt arra, hogy átgondold, mik az indítékaid, és mit tartasz fontosnak. Például gondolkodj el a következő kérdéseken:

TANÍTÁS UTÁNI ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS HOBBIK

▪ Milyen hatásnak teszed ki magad, amikor ilyen tevékenységekben veszel részt?

▪ Mennyi idődet emésztik fel?

▪ Előfordulhat, hogy ezek válnak a legfontosabbá az életedben?

▪ Olyan időtől fosztanak meg, amelyet korábban a szellemi tevékenységekre fordítottál?

▪ Milyen a társaság?

▪ Szívesebben vagy együtt velük, mint a hittársaiddal?

FELSŐOKTATÁS

▪ Ha el tudod tartani magad, valóban szükséges időt, pénzt és erőt fektetned a továbbtanulásba?

▪ Tényleg szükség van főiskolai vagy egyetemi végzettségre ahhoz, hogy eltartsd magad?

▪ Akadályozna a továbbtanulás abban, hogy részt vegyél az összejöveteleken?

▪ Megbizonyosodtál „a fontosabb dolgokról”?

▪ Jobban kellene bíznod abban, hogy Jehova képes gondoskodni rólad?

MUNKA

▪ Nem gátol meg a munkád abban, hogy ’örvendezz, és élvezd a fáradságos munkádból fakadó jót’?

▪ Marad-e annyi erőd, és érzelmileg is bírod-e majd, hogy ellásd a családi kötelezettségeidet, és részt vegyél a szellemi tevékenységekben is?

▪ Elég időt szánsz arra, hogy beszélgess a családtagjaiddal?

▪ Annyira lefoglal a munkád, hogy emiatt háttérbe kerültek a szellemi dolgok?

▪ Hatással van arra, hogy milyen programokat tartasz az összejövetelen?

[Kép a 30. oldalon]

Jehova figyelmeztette Bárukot, hogy ne legyen nagyravágyó