Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Internet – Használd bölcsen a világhálót

Internet – Használd bölcsen a világhálót

Internet – Használd bölcsen a világhálót

GYÖKERESEN megváltozott a kommunikáció, amikor több évszázaddal ezelőtt feltalálták a nyomtatást. Ehhez hasonló jelentőségű az, hogy megalkották az internetet. Olyan gyakorlatias eszköznek tartják, mely összeköti a világ különböző pontjain élő embereket. És valóban így van. Miközben a világhálón szörfözöl, különböző témákban kereshetsz adatokat, statisztikákat és hozzászólásokat.

Az a képességünk, hogy tudunk kommunikálni, egy csodálatos ajándék a Teremtőnktől. Gondolatokat, információkat tudunk megosztani egymással. Jehova volt az, aki elsőként kommunikált az emberi családdal. Világosan, félreérthetetlenül közölte, hogy hogyan lehet tartalmas életet élni (1Móz 1:28–30). Azonban a kommunikációs képesség ajándékát rossz célra is fel lehet használni, ahogyan ez az emberi történelem hajnalán már megtörtént. Az az információ, melyet Sátán adott Évának, teljes egészében hamis volt. Éva elhitte, amit Sátán mondott, sőt tovább is adta Ádámnak, aki emiatt katasztrofális helyzetbe hozta az emberiséget (1Móz 3:1–6; Róma 5:12).

És mit mondhatunk az internethasználatról? Az internet értékes információkkal láthat el minket, időt spórolhatunk meg vele, illetve hasznos eszköz lehet a kezünkben. Ugyanakkor félretájékoztathat minket, rengeteg időnket rabolhatja el, és erkölcsileg is megronthat bennünket. Vizsgáljuk meg, hogyan tudjuk úgy használni a világhálót, hogy az a javunkat szolgálja.

Az információ megbízható vagy hamis?

Soha ne feltételezzük azt, hogy az interneten található összes információ hiteles és hasznos. Az internetes keresőmotorokat egy csapat gombaszedőhöz lehetne hasonlítani, akik fáradhatatlanul gyűjtenek össze egy nagy kosárba mindenféle gombát – ehetőt és mérgezőt egyaránt –, hogy aztán felszolgálják nekünk. Vajon elkezdenéd enni a gombákat anélkül, hogy azok egyenként gondosan meg lennének vizsgálva? Természetesen nem! Az internetes keresőmotorok irdatlan mennyiségű számítógépet kutatnak át, és weboldalak millióiból gyűjtik össze, illetve válogatják ki az információkat, melyek között a legjobbtól a legrosszabbig minden megtalálható. Tisztánlátásra van szükségünk ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a „búza” és a „polyva” között, nehogy a téves információ megmérgezze az elménket.

1993-ban egy jól ismert folyóiratban megjelent egy karikatúra, amelyen két kutya volt egy számítógép előtt. Az egyik kutya ezt mondja a másiknak: „Az interneten senki sem tudja, hogy te egy kutya vagy.” Épp úgy, ahogyan egyesek ma eltitkolják az azonosságukat az internetes csevegőkben, sok évvel ezelőtt Sátán sem fedte fel a kilétét, amikor a kígyó által beszélt Évával, és azt mondta neki, hogy olyan lehet, mint Isten. Manapság bárki, akinek van internet-hozzáférése, könnyen kikiálthatja magát egy téma szakértőjének, anélkül hogy elárulná a nevét. Nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogy ki tehet közzé ötleteket, információkat, képeket és tanácsokat.

Amikor az internetet használjuk, ne legyünk olyan naivak, mint amilyen Éva volt. Legyünk kritikusak és gyanakvóak a talált információkkal kapcsolatban. Mielőtt hitelesnek fogadnánk el egy információt, kérdezzük meg magunktól: 1. Ki tette fel ezt az anyagot? Tényleg szakavatott a témában? 2. Miért tette fel? Mi motiválta? Lehetséges, hogy némileg elfogult volt? 3. Honnan vette az információkat? Megadott olyan forrásanyagot, amelyet le lehet ellenőrizni? 4. Még mindig aktuális ez az információ? Az első században Pál apostol olyan tanáccsal látta el Timóteuszt, amely napjainkban is időszerű. Pál ezt írta: „őrizd meg, ami letétbe van helyezve nálad, elfordulva az üres beszédektől, melyek sértik azt, ami szent, és annak ellentmondásaitól, amit hamisan »ismeretnek« neveznek” (1Tim 6:20).

Időt takarít meg, vagy időt vesz el?

Ha bölcsen használják, az internet kétségkívül időt, energiát és pénzt takaríthat meg. Kényelmesen vásárolhatunk, anélkül hogy el kellene mennünk otthonról. Az árak összehasonlításával pénzt spórolhatunk. A bankok online szolgáltatásai sok ember életét könnyítették meg. Bármikor könnyedén intézhetjük a pénzügyeinket otthonról. Az internet segítségével megtervezhetünk egy számunkra megfelelő, olcsó utazást. Sőt, megvehetjük a jegyeket, és elintézhetjük a foglalásokat is. Könnyedén hozzájuthatunk telefonszámokhoz, címekhez, és különféle útvonalakhoz, amelyekkel eljuthatunk a kívánt úti célunkhoz. Jehova Tanúi fiókhivatalai világszerte sok ilyen szolgáltatást vesznek igénybe, és ezzel időt, munkaerőt és pénzt spórolnak meg.

Ugyanakkor beszélnünk kell az internet árnyoldalairól is. Például az internethasználat rengeteg időt felemészthet. Néhányaknak az internet ahelyett, hogy egy hasznos eszköz lenne, hasztalan időfecsérléssé válik. Túlzottan sok időt töltenek el játékkal, vásárlással, cseteléssel, e-mailek küldözgetésével, kereséssel és szörfözéssel. Végül ez a fontosabb dolgok, vagyis a család, a barátok és a gyülekezet elhanyagolásához vezethet. Gyakran előfordul, hogy a világháló használata függőséget okoz. Például egy 2010-es becslés szerint a koreai tizenévesek 18,4 százaléka internetfüggő. Német kutatók állítása szerint „egyre több és több nő panaszkodik, hogy a párja függővé vált”. Az egyik asszony elpanaszolta, hogy a férje hatalmas változáson ment keresztül az internetfüggősége miatt, és ez végül tönkretette a házasságukat.

Jehova Tanúi egyik fiókhivatala levelet kapott egy személytől, aki magát „internetnarkósnak” nevezte. Előfordult, hogy naponta akár tíz órát is eltöltött az interneten. „Először az egész olyan ártalmatlannak tűnt” – jegyezte meg. Majd hozzáfűzte: „Idővel kezdtem hiányozni az összejövetelekről, és felhagytam az imádkozással is.” Még ha el is ment az összejövetelekre, felkészületlen volt, és a gondolatai egész máshol jártak. Alig várta, hogy ismét bekapcsolhassa a számítógépét. Szerencsére felismerte a helyzete súlyosságát, és lépéseket tett, hogy változtatni tudjon. Bárcsak mi sose jutnánk el odáig, hogy az internet használata függőséggé váljon a számunkra!

Ártalmas, vagy sem?

Az 1Tesszalonika 5:21, 22-ben ez áll: „Bizonyosodjatok meg mindenről; erősen ragaszkodjatok ahhoz, ami jó. Tartózkodjatok a gonoszság minden formájától.” El kell döntenünk, hogy az az oldal, melyet megnézünk az interneten, olyan-e, amit Isten helyesel, megfelel-e a magas irányadó mértékeinek. Egy ilyen oldalnak erkölcsileg kifogástalannak és egy keresztény számára megfelelőnek kell lennie. Az internetes pornográfia nagyon elterjedt, ha nem vagyunk óvatosak, minket is könnyen tőrbe csalhat.

Bölcsen tesszük, ha megkérdezzük magunktól: „Olyan dolgot nézek a képernyőn, amit gyorsan elrejtenék, ha a házastársam, a szüleim vagy egy keresztény testvérem belépne a szobába?” Ha a válaszunk igen, jól tesszük, ha csak akkor használjuk az internetet, ha mások is jelen vannak. Az internet gyökeresen megváltoztatta a kommunikációs és vásárlási szokásokat. De ennél többről van szó, egy teljesen új módja nyílt annak, ahogy valaki ’házasságtörést követhet el a szívében’ (Máté 5:27, 28).

Továbbítsam, vagy ne?

Az internet segítségével nemcsak információkat szerezhetünk, hanem továbbíthatjuk is azokat. Igaz szabadon hozzájuthatunk információkhoz, és szabadon küldhetünk is információkat, de a mi felelősségünk, hogy meggyőződjünk azok hitelességéről és erkölcsi színvonaláról. Garantálni tudjuk, hogy valóban pontos az, amit írunk vagy továbbítunk másoknak? Van engedélyünk az anyag továbbítására? * Hasznos és építő az, amit továbbítunk? Milyen indítékból küldjük el? Egyszerűen csak le akarunk nyűgözni másokat?

Az e-mail nagyon hasznos lehet, ha megfelelő módon használjuk. De az is előfordulhat, hogy információáradat zúdul ránk. Vajon elárasztjuk a legfrissebb hírekkel vagy más jelentéktelen üzenetekkel a hosszú levelezőlistáinkon szereplő ismerőseinket, és ezzel talán az értékes idejükből veszünk el? Vajon nem kellene megvizsgálnunk az indítékainkat, mielőtt ráklikkelünk a „Küldés” gombra? Mi a valódi célunk? Régebben az emberek arra használták a leveleket, hogy megosszák a saját tapasztalataikat a családjukkal, a barátaikkal, hogy így ők is nyomon tudják követni, hogy mi történik a levél írójával. Nem ugyanerre kellene törekednünk az e-mailekkel is? Miért továbbítanánk másoknak valami olyat, amit nem tudunk leellenőrizni?

Hogyan használjuk hát az internetet? Talán kerülnünk kellene teljes egészében? Bizonyos esetekben szükség lehet rá. A korábban említett „internetnarkósnak” ezt kellett tennie, hogy meg tudjon szabadulni az éveken át tartó függőségétől. Ugyanakkor az internet használata hasznos lehet, feltéve, ha engedjük, hogy ’gondolkodóképesség őrködjön felettünk, tisztánlátás védelmezzen minket’ (Péld 2:10, 11).

[Lábjegyzet]

^ 17. bek. Ugyanez érvényes a fotókra is. Bár készíthetünk képeket saját célra, de lehet, hogy nem tehetjük közzé őket szabadon. Azt pedig végképp nem tehetjük meg, hogy megadjuk a képen látható személyek nevét vagy lakcímét.

[Kép a 4. oldalon]

Hogyan kerülheted el, hogy a téves információk áldozata legyél?

[Kép az 5. oldalon]

Mit gondolj át, mielőtt ráklikkelsz a „Küldés” gombra?