Járjunk a szellemmel összhangban, hogy életünk és békénk legyen

„Nem a testtel összhangban, hanem a szellemmel összhangban járunk” (RÓMA 8:4)

1–2. a) Milyen veszélyekkel jár, ha valakinek elterelődik a figyelme vezetés közben? b) Milyen súlyos következménye lehet annak, ha elterelődik a figyelmünk Isten szolgálatáról?

„NAPJAINKBAN egyre több autóvezető nem figyel vezetés közben, és úgy tűnik, hogy a helyzet évről-évre csak rosszabb” – állapította meg az Egyesült Államok közlekedési minisztere. A mobiltelefon az egyik olyan eszköz, mely elterelheti a vezetők figyelmét arról, amire összpontosítaniuk kellene, vagyis a vezetésről. Egy felmérésben a megkérdezettek több mint harmada azt nyilatkozta, hogy balesetet szenvedett – vagy épp, hogy csak elkerülte azt – egy olyan gépkocsivezető miatt, aki telefonált vezetés közben. Talán előnyösnek tűnik, ha egyszerre több dologgal is foglalkozunk vezetés közben, ám ez katasztrofális következményekkel járhat.

² Ugyanez mondható el a szellemi jólétünkről is. Ahogy egy gépkocsivezető, akinek elterelődik a figyelme, gyakran nem veszi észre a veszélyre utaló jeleket, épp így könnyen veszélybe sodródhat az, akinek a figyelme elterelődik Isten szolgálatáról. Ha hagyjuk, hogy lesodródjunk a keresztény életútról, és elhanyagoljuk a teokratikus tevékenységeket, hajótörést szenvedhet a hitünk (1Tim 1:18, 19). Pál apostol erre a veszélyre figyelmeztette a Rómában élő keresztény  társait: „a testi gondolkodás halált jelent, a szellemi gondolkodás viszont életet és békét” (Róma 8:6). Mit értett ezalatt Pál? Hogyan tudjuk kerülni a testi gondolkodást, és hogyan tudunk szellemi gondolkodásúak lenni?

„Semmi elítélésük nincs”

3–4. a) Milyen küzdelemről írt Pál? b) Miért foglalkoztasson minket Pál helyzete?

³ Pál a rómaiaknak írt levelében írt az önmagával folytatott küzdelemről, a teste és az elméje között dúló harcról. (Olvassátok fel: Róma 7:21–23.) Pál nem esett az önigazolás vagy az önsajnálat csapdájába, mintha annyira ránehezedett volna a bűn súlya, hogy ne tudott volna tenni ellene. Elvégre egy érett, szellemmel felkent keresztény volt, aki arra lett kiválasztva, hogy a „nemzetek apostola” legyen (Róma 1:1; 11:13). De akkor miért írt Pál az önmagával folytatott küzdelemről?

⁴ Pál őszintén elismerte, hogy a saját erejéből nem képes Isten akaratát cselekedni olyan mértékben, mint ahogyan azt szeretné. Miért? Ezt mondta: „mindnyájan vétkeztek, és elmaradnak az Isten dicsőségétől” (Róma 3:23). Ádám leszármazottjaként Pál is ki volt téve annak a hatásnak, melyet a bűn a tökéletlen testre gyakorol. Át tudjuk érezni a helyzetét, hiszen egyikünk sem tökéletes, és hasonló küzdelmet kell folytatnunk nap mint nap. Ezenkívül sok minden elterelheti a figyelmünket, és letéríthet az életre vezető keskeny útról (Máté 7:14). De Pál helyzete nem volt reménytelen, és a miénk sem az.

5. Honnan kapott segítséget Pál, és minek köszönhette a szabadulását?

⁵ Pál ezt írta: „Ki szabadít meg engem . . . ? Hála az Istennek Jézus Krisztus, a mi Urunk által!” (Róma 7:24, 25). Majd azokhoz szólt, „akik egységben vannak Krisztus Jézussal”, vagyis a felkent keresztényekhez. (Olvassátok fel: Róma 8:1, 2.) Jehova a szent szelleme által örökbe fogadja őket a fiaiként, és elhívja őket, hogy legyenek „társörökösök . . . Krisztussal” (Róma 8:14–17). Isten szellemének a segítségével és a Krisztus váltságáldozatába vetett hitük alapján győztesen kerülhetnek ki abból a küzdelemből, melyről Pál írt, és ezért „semmi elítélésük nincs”. Megszabadultak „a bűn és a halál törvényétől”.

6. Miért kell Isten összes szolgájának megszívlelnie Pál szavait?

⁶ Jóllehet Pál a felkent keresztényekhez intézte a szavait, amit Isten szelleméről és Krisztus váltságáldozatáról mondott, az Jehova összes szolgájának a javára válhat, függetlenül attól, hogy milyen reménységet táplál magában. Isten ihlette arra Pált, hogy ezt a tanácsot adja a felkent keresztényeknek, ezért létfontosságú, hogy Isten minden szolgája megértse, amit írt, és igyekezzen azt a javára fordítani.

Isten „elítélte a bűnt a testben”

7–8. a) Milyen értelemben volt a Törvény „gyenge . . . a test miatt”? b) Mit valósított meg Isten a szelleme és a váltság által?

⁷ A rómaiaknak írt levél 7. fejezetében Pál elismerte, hogy a bűn hatalmat gyakorol a tökéletlen testünk fölött. A 8. fejezetben pedig a szent szellem erejéről írt. Az apostol elmagyarázta, hogyan segíthet Isten szelleme a keresztényeknek a bűn hatalma elleni küzdelmükben, hogy összhangban tudjanak élni Jehova akaratával, és elnyerhessék a helyeslését. Pál rámutatott, hogy Isten a szelleme és Fiának a váltságáldozata által megvalósított valamit, amit a mózesi törvény nem tudott.

⁸ A Törvény – számtalan parancsolatával – elítélte a bűnösöket. Emellett Izrael főpapjai, akik a Törvény szerint végeztek szolgálatot, nem voltak tökéletesek, és nem tudtak megfelelő áldozatot felajánlani a bűnökért. Ezért a Törvény „gyenge [volt] a test miatt”. De „az Isten azzal, hogy elküldte a saját Fiát a bűnös testhez hasonló formában”, és váltságul adta őt, „elítélte a bűnt a testben”, és  így megoldotta azt, amiben „a Törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott”. Ennek köszönhetően Isten igazságosnak ítéli a felkent keresztényeket a Jézus váltságáldozatába vetett hitük alapján. Arra kapnak buzdítást, hogy ne „a testtel”, hanem „a szellemmel” járjanak összhangban. (Olvassátok fel: Róma 8:3, 4.) Ezért földi életük végéig hűségesen ki kell tartaniuk ebben, hogy megkaphassák „az élet koronáját” (Jel 2:10).

9. Mit jelent a Róma 8:2-ben használt „törvény” szó?

⁹ Pál a Törvényen kívül említést tett a szellem törvényéről, valamint a bűn és a halál törvényéről is (Róma 8:2). Mire utalnak ezek a törvények? A „törvény” szó itt nem bizonyos szabályokra utal, mint amilyeneket például a mózesi törvény tartalmazott. Egy bibliai szövegmagyarázó könyvben a következő áll: „Az itt törvénynek fordított görög kifejezés egy belső késztetést jelent, mely tettekre indít – legyenek azok akár jó, akár rossz tettek –, és amely egy törvényhez hasonlóan irányít. Ez a kifejezés egy személy életét meghatározó irányadó mértékre is utalhat.”

10. Hogyan vagyunk alávetve a bűn és a halál törvényének?

¹⁰ Pál apostol ezt írta: „amiképpen egy ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek . . .” (Róma 5:12). Ádám leszármazottaiként mindannyian alá vagyunk vetve a bűn és a halál törvényének. A bűnös testünk állandóan arra indít, hogy olyat tegyünk, ami nem tetszik Istennek, és halálhoz vezet. Pál a galáciaiaknak írt levelében az ilyen tetteket és jellemvonásokat a test cselekedeteinek nevezte. Majd hozzáfűzte: „akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát” (Gal 5:19–21). Az ilyen emberek ugyanolyanok, mint akik a testtel összhangban járnak (Róma 8:4). Az őket tettekre indító belső késztetés és az életüket meghatározó irányadó mérték teljesen testi. De vajon csak azok járnak a testtel összhangban, akik paráznaságot, bálványimádást, spiritizmust gyakorolnak, vagy más súlyos bűnöket követnek el? Nem, hiszen a test cselekedetei olyan dolgokat is magukban foglalnak, melyeket néhányan talán csak jellembeli hibáknak gondolnak, mint amilyen a féltékenység, a haragkitörés, a perlekedés és az irigykedés. Ki állíthatja azt magáról, hogy már teljesen fel tudott hagyni azzal, hogy a testtel összhangban járjon?

11–12. Miről gondoskodott Jehova, hogy meg tudjunk szabadulni a bűn és a halál törvényétől, és mit kell tennünk ahhoz, hogy a kegyét élvezzük?

 ¹¹ Milyen boldogok lehetünk, hogy Jehova lehetővé tette, hogy megszabaduljunk a bűn és a halál törvényétől! Jézus ezt mondta: „az Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen.” Ha elfogadjuk Isten szeretetét, és hitet gyakorolunk Jézus Krisztus váltságáldozatában, akkor felmentést nyerhetünk az öröklött bűnből eredő elítélés alól (Ján 3:16–18). Ezért mi is arra érzünk indíttatást, hogy Pálhoz hasonlóan így kiáltsunk fel: „Hála az Istennek Jézus Krisztus, a mi Urunk által!”

¹² Hasonló helyzetben vagyunk, mint amikor valaki meggyógyul egy súlyos betegségből. Ahhoz, hogy a betegnek teljesen helyreálljon az egészsége, be kell tartania az orvos utasításait. Noha a váltságáldozatba vetett hit megszabadíthat minket a bűn és a halál törvényétől, továbbra is tökéletlenek és bűnösök maradunk. Többre van szükség ahhoz, hogy szellemileg egészségesek legyünk, és Isten kegyét és áldását élvezzük. Pál rávilágít, hogy ahhoz, hogy „a Törvény igazságos követelménye beteljesedjen bennünk”, a szellemmel összhangban kell járnunk.

Hogyan járhatunk a szellemmel összhangban?

13. Mit jelent a szellemmel összhangban járni?

¹³ Amikor járunk, folyamatosan egy cél felé haladunk. Ezért az, hogy a szellemmel összhangban járunk, folyamatos szellemi előrehaladást kíván meg tőlünk, nem pedig szellemi tökéletességet (1Tim 4:15). Napról napra a tőlünk telhető legteljesebb mértékben azon kell fáradoznunk, hogy a szellem vezetésével összhangban járjunk, vagyis aszerint éljünk. Ha „szellem által” járunk, elnyerjük Isten helyeslését (Gal 5:16).

14. Mire hajlanak azok, akik „a testtel vannak összhangban”?

¹⁴ Pál a rómaiaknak írt levelében ezt követően kétféle embertípusról beszélt, akiknek ellentétes a gondolkodásmódjuk. (Olvassátok fel: Róma 8:5.) Itt a „test” nem feltétlenül a fizikai testet jelenti. A Bibliában a „test” szó olykor a bukott test bűnös és tökéletlen természetére utal, mely a test és az elme közti küzdelmet okozza. Pál erről a küzdelemről írt ebben a levelében. De tőle eltérően azok, akik „a testtel vannak összhangban”, még csak meg sem próbálnak küzdeni. Ahelyett,  hogy megvizsgálnák, mit vár el tőlük Isten, és elfogadnák a segítségét, inkább „a test dolgaira összpontosítanak elméjükkel”. Ők általában a saját kényelmüket tartják fontosnak, és a fizikai vágyaik kielégítésére koncentrálnak. Ezzel szemben azok, akik „a szellemmel vannak összhangban”, ösztönzést éreznek arra, hogy „a szellem dolgaira” összpontosítsanak elméjükkel, vagyis a szellemi tevékenységekre, illetve arra, amiről Jehova szellemileg gondoskodik.

15–16. a) Hogyan befolyásolja a gondolkodásunkat az, hogy mire összpontosítunk az elménkkel? b) Mi körül forognak ma a legtöbb ember gondolatai?

¹⁵ (Olvassátok fel: Róma 8:6.) Mielőtt valaki valami jót vagy rosszat tesz, az elméjével arra összpontosít. Azoknak, akik állandóan a test dolgaira összpontosítanak az elméjükkel, rövid időn belül olyan beállítottságuk lesz, és arra fognak hajlani, hogy teljesen a test dolgaira koncentráljanak. Az érzületük, az érdeklődésük és a vonzódásuk általában teljesen ezekre irányul.

¹⁶ Mivel vannak ma a legtöbben elfoglalva? János apostol ezt írta: „mindaz, ami a világban van – a test kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása –, nem az Atyától származik, hanem a világtól származik” (1Ján 2:16). Ezek közé tartozik a korlátlan szexuális szabadság, a tekintély és az anyagi javak utáni vágy. Rengeteg könyvnek, folyóiratnak, mozifilmnek, tévéműsornak ez a témája, és az interneten is számos ilyen jellegű oldal található. Ennek főként az az oka, hogy a legtöbb embernek ezek körül forognak a gondolatai, és ezekre vágyik a leginkább. Ám „a testi gondolkodás halált jelent”, szellemi értelemben már most, fizikailag pedig a közeljövőben. Miért? „Mert a testi gondolkodás ellenségeskedés az Istennel, mivel a test nincs alárendelve az Isten törvényének, hisz nem is lehet. Így azok, akik a testtel vannak összhangban, nem lehetnek kedvére Istennek” (Róma 8:7, 8).

17–18. Hogyan lehetünk szellemi gondolkodásúak, és milyen eredménye lesz annak, ha így teszünk?

¹⁷ „A szellemi gondolkodás viszont életet és békét” jelent: örök életet nyerhetünk a jövőben, valamint már most belső békénk lehet, és megbékélhetünk Istennel. Hogyan lehetünk szellemi gondolkodásúak? Úgy, hogy az elménkkel rendszeresen a szellem dolgaira összpontosítunk, és engedjük, hogy szellemi beállítottság és a szellemi dolgok iránti érdeklődés fejlődjön ki bennünk. Így a gondolkodásmódunk alá lesz rendelve „az Isten törvényének”, és „összhangban” lesz a gondolataival. Amikor kísértésekkel nézünk szembe, nem leszünk bizonytalanok abban, hogy mit tegyünk. Arra érzünk majd késztetést, hogy helyesen döntsünk, a szellemmel összhangban.

¹⁸ Ezért létfontosságú, hogy az elménkkel a szellem dolgaira összpontosítsunk. Ezt úgy tehetjük meg, hogy felövezzük az elménket tevékenységre, vagyis az életünket a szellemi szokások köré építjük, melyek magukban foglalják a rendszeres imát, a bibliaolvasást és tanulmányozást, az összejöveteleken való részvételt és a keresztény szolgálatot (1Pét 1:13). Ne engedjük, hogy a test dolgai eltereljék a figyelmünket, inkább összpontosítsunk elménkkel a szellem dolgaira. Így továbbra is a szellemmel összhangban fogunk járni. Ez pedig áldásokat eredményez, hiszen a szellemi gondolkodás életet és békét jelent (Gal 6:7, 8).

Meg tudod magyarázni?

• Mi volt az, amiben „a Törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott”, és hogyan oldotta meg ezt Isten?

• Mi „a bűn és a halál” törvénye, és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

• Mit kell tennünk ahhoz, hogy szellemi gondolkodásúak legyünk?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 12–13. oldalon]

A testtel vagy a szellemmel jársz összhangban?