Segítsünk a férfiaknak szellemileg előrehaladni

„Mostantól majd embereket fogsz ki élve” (LUK 5:10)

1–2. a) Hogyan fogadták a férfiak Jézus prédikálását? b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

AZ EGYIK galileai prédikáló körútjuk során Jézus és a tanítványai csónakba szálltak, hogy visszavonuljanak egy elhagyatott helyre. Ám tömegek mentek utánuk gyalog. Azoknak a száma, akik aznap jöttek, „mintegy ötezer férfi volt . . . az asszonyokon és kisgyermekeken kívül” (Máté 14:21). Egy másik alkalommal a tömeg azért ment Jézushoz, hogy meggyógyuljon, és hogy meghallgassa, amit mond. A tömegben mintegy „négyezer férfi volt, az asszonyokon és kisgyermekeken kívül” (Máté 15:38). Nyilvánvaló hát, hogy sok férfi volt azok között, akik odamentek Jézushoz, és érdeklődtek a tanítása iránt. Jézus előre látta, hogy sokan fognak még kedvezően reagálni az üzenetére, mivel egy csodálatos halfogás után azt mondta Simon tanítványnak, hogy attól kezdve majd embereket fog ki élve (Luk 5:10). Ezért a tanítványainak le kellett ereszteniük a hálóikat az emberiség tengerébe, és arra számíthattak, hogy mindenféle embert fognak „kihalászni”, köztük sok férfit is.

² A férfiak napjainkban is hasonló módon érdeklődnek az általunk prédikált szentírási üzenet iránt, és kedvezően fogadják azt (Máté 5:3). Ugyanakkor sokukról elmondható, hogy tétováznak, és nem haladnak előre szellemileg. Hogyan segíthetünk nekik? Bár Jézus nem alkalmazott más prédikálási módszert a férfiaknál, annyi bizonyos, hogy olyan témákat vetett fel, amelyek a napjaiban élő férfiakat aggaszthatták. Vizsgáljuk meg, hogy Jézus példáját követve, hogyan tudunk segíteni a napjainkban élő férfiaknak megküzdeni három olyan nehézséggel, amely miatt általában aggódnak: 1. a megélhetés, 2. az attól való félelem, hogy mások mit gondolnak, és 3. az alkalmatlanság érzése.

A megélhetés

3–4. a) Mi az, ami elsődlegesen érdekel sok férfit? b) Miért helyezi néhány férfi a megélhetést a szellemi célok elérése elé?

³ Egy írástudó ezt mondta Jézusnak: „Tanító, követlek téged, bárhová készülsz is.” Ám elbizonytalanodott, amikor Jézus ezt válaszolta neki: „az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét.” A bizonytalanság, hogy vajon hol fog legközelebb élelemhez jutni, vagy hogy hol fog lakhelyet találni, valószínűleg nem nyerte el az írástudó tetszését, mivel a Bibliában sehol sincs utalás arra, hogy Krisztus követőjévé vált volna (Máté 8:19, 20).

⁴ A férfiak gyakran az anyagi biztonságot a szellemi célok elérése elé helyezik. Sokuknak az az elsődleges, hogy tovább tanuljanak, és hogy legyen egy jól fizető állásuk. A gondolkodásmódjukra jellemző, hogy fontosabb és gyakorlatiasabb számukra a pénzkeresés, mint azok az előnyök, amelyek a Szentírás tanulmányozásából és az Istennel ápolt szoros kapcsolatból származhatnak. Lehet, hogy tetszik nekik, amit a Biblia tanít, de „ennek a világrendszernek az aggodalmai, a gazdagság megtévesztő hatalma” kioltja az érdeklődésüket, bármilyen erős legyen is az (Márk 4:18, 19). Figyeljük meg, hogy Jézus hogyan segített a tanítványainak kiigazítást tenni abban, hogy mi álljon az első helyen az életükben.

5–6. Mi segített Andrásnak, Péternek, Jakabnak és Jánosnak, hogy a megélhetésért tett erőfeszítések helyett a prédikálómunka legyen az első helyen az életükben?

⁵ András és a testvére, Simon Péter halászattal foglalkozott. János, valamint a testvére, Jakab és az apjuk, Zebedeus szintén halászok voltak. A halászati vállalkozásuk elég jól ment ahhoz, hogy még napszámosokat is felfogadjanak  (Márk 1:16–20). Amikor András és János először hallottak Keresztelő Jánostól Jézusról, meg voltak győződve arról, hogy megtalálták a Messiást. András elmondta ezt testvérének, Simon Péternek, és valószínű, hogy János is megosztotta a jó hírt testvérével, Jakabbal (Ján 1:29, 35–41). A következő hónapokban, amikor Jézus Galileában, Júdeában és Szamáriában prédikált, mind a négyen vele tartottak. Majd a négy tanítvány visszatért a halászathoz. Érdeklődtek ugyan a szellemi dolgok iránt, de nem a szolgálat volt az első helyen az életükben.

⁶ Bizonyos idő elteltével Jézus meghívta Pétert és Andrást, hogy kövessék őt, és legyenek „emberek halászai”. Hogyan reagáltak a meghívásra? „Azok rögtön otthagyták a hálókat, és követték őt.” Jézus meghívta Jakabot és Jánost is. „Azok is rögtön otthagyták a csónakot és apjukat, és követték őt” (Máté 4:18–22). Mi segített ezeknek a férfiaknak elkezdeni a teljes idejű szolgálatot? Vajon pillanatnyi fellángolásból döntöttek így? Nem éppen! A döntésüket megelőzően hónapokon át hallgatták Jézus tanításait, látták, amint csodákat hajt végre, megfigyelték az igazságosság iránti buzgalmát, valamint tanúi voltak, hogy Jézus tanításai mennyire lenyűgözik az embereket. Ennek eredményeként a Jehovába vetett hitük és bizalmuk megerősödött.

7. Hogyan segíthetünk a bibliatanulmányozóinknak bizalmat kiépíteni abban, hogy Jehova képes gondoskodni a népéről?

⁷ Jézust utánozva hogyan segíthetünk a bibliatanulmányozóinknak, hogy bizalmat építsenek ki Jehovában? (Péld 3:5, 6). Ebben nagy szerepe van annak, ahogyan tanítunk. Tanulmányozás közben kiemelhetjük Istennek azt az ígéretét, hogy bőségesen megáld minket, ha a Királyságot tesszük az első helyre. (Olvassátok fel: Malakiás 3:10; Máté 6:33.) Noha számos bibliaverset felhasználhatunk annak hangsúlyozására, hogy Jehova hogyan gondoskodik a népéről, ne feledkezzünk meg arról, hogy a példánk is nagy hatással lehet a tanulmányozóra. Ha elmeséljük a személyes tapasztalatainkat a tanulmányozóinknak, akkor sokat segíthetünk nekik abban, hogy Jehovába vessék a bizalmukat. A kiadványainkban megjelent buzdító tapasztalatokat is megoszthatjuk velük. *

8. a) Miért fontos, hogy egy bibliatanulmányozó megízlelje és lássa, hogy Jehova jó? b) Hogyan segíthetünk a tanulmányozóinknak, hogy személyesen tapasztalják Jehova jóságát?

⁸ Az erős hit kifejlesztéséhez többre van szükség, mint csupán olvasni és hallani arról, hogy mások miként tapasztalták Jehova áldását. A bibliatanulmányozóknak saját maguknak is tapasztalniuk kell Jehova jóságát. A zsoltáríró ezt énekelte: „Ízleljétek meg és lássátok, hogy Jehova jó! Boldog az az életerős férfi, aki nála keres menedéket” (Zsolt 34:8). Hogyan segíthetünk a tanulmányozóknak, hogy lássák, hogy Jehova jó? Tegyük fel, hogy egy tanulmányozónak, akinek anyagi gondjai vannak, egy rossz szokást is le kell győznie, mint amilyen a dohányzás, a szerencsejáték vagy az iszákosság (Péld 23:20, 21; 2Kor 7:1; 1Tim 6:10). Vajon nem azzal segíthetünk neki megtapasztalni Jehova jóságát, ha megtanítjuk arra, hogy imában kérje Isten segítségét a rossz szokásának legyőzéséhez? És azt se feledjük, hogy milyen áldásos, ha arra buzdítjuk a tanulmányozót, hogy a szellemi dolgoknak  biztosítson elsőbbséget azáltal, hogy időt szán a Biblia hetenkénti tanulmányozására, és hogy felkészül a keresztény összejövetelekre, és részt vesz azokon. Igen, ha személyesen tapasztalja, hogy az erőfeszítéseit Jehova áldásai kísérik, akkor megerősödik a hite.

Az attól való félelem, hogy mások mit gondolnak

9–10. a) Miért tartotta titokban Nikodémusz és az Arimateából való József, hogy érdeklődik Jézus tanításai iránt? b) Miért vonakodik napjainkban néhány férfi attól, hogy kövesse Krisztust?

⁹ Az attól való félelem miatt, hogy mások mit gondolnak róla, néhány férfi vonakodhat attól, hogy Krisztus követője legyen. Nikodémusz és az Arimateából való József titokban tartották, hogy érdeklődnek Jézus tanításai iránt. Féltek, hogy ha ez kiderül, mit szólnak majd a zsidó társaik, vagy hogy mit fognak tenni velük (Ján 3:1, 2; 19:38). És a félelmük nem volt alaptalan. A vallási vezetők idővel már annyira gyűlölték Jézust, hogy ha valaki megvallotta a belé vetett hitét, akkor kizárták a zsinagógából (Ján 9:22).

¹⁰ Néhány helyen ma is, ha egy férfi túlzottan érdeklődik Isten, a Biblia vagy a vallás iránt, akkor előfordulhat, hogy bosszantják őt emiatt a munkatársai, a barátai vagy a rokonai. Más helyeken pedig egyenesen veszélyes is lehet, ha valaki arról beszél, hogy megváltoztatja a vallását. Különösen akkor tarthat egy férfi attól, hogy mások mit gondolnak róla, ha tevékeny részt vállal a katonaságnál, a politikában vagy a helyi közéletben. Például, Németországban egy férfi elismerte: „Amit maguk Tanúk a Bibliáról prédikálnak, az igaz. De ha én ma Tanú lennék, holnapra mindenki tudna róla. Mit gondolnának rólam a munkahelyen, a szomszédságban és abban a klubban, ahová a családom és én is tartozom? Ezt nem tudnám elviselni.”

11. Hogyan segített Jézus a tanítványainak, hogy legyőzzék az emberektől való félelmet?

¹¹ Bár Jézus apostolai nem voltak gyávák, küzdeniük kellett az emberektől való félelemmel (Márk 14:50, 66–72). Hogyan segített nekik Jézus, hogy ennek ellenére előre tudjanak haladni szellemileg? Jézus felkészítette a tanítványait a rájuk váró ellenállásra. Ezt mondta nekik: „Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kirekesztenek és gyaláznak benneteket, és kivetik a neveteket mint gonoszat, az Emberfiáért” (Luk 6:22). Jézus felhívta a követői figyelmét arra, hogy számítaniuk kell rá, hogy gyalázni fogják őket. Azt is elmondta nekik, hogy mindez az Emberfia miatt van. Jézus arról biztosította a tanítványait, hogy Isten támogatni fogja őket mindaddig, amíg Belé vetik a bizalmukat, és Tőle várják a segítséget és az erőt (Luk 12:4–12). Az újakat pedig arra buzdította, hogy bátran keressék a tanítványai társaságát, és barátkozzanak velük (Márk 10:29, 30).

12. Milyen módokon segíthetünk az újaknak, hogy felülkerekedjenek az emberektől való félelmen?

¹² Nekünk is segítenünk kell a bibliatanulmányozóinknak, hogy felül tudjanak kerekedni az emberektől való félelmen. Gyakran könnyebb szembenézni egy nehézséggel, ha számítunk rá (Ján 15:19). Például segíthetünk a tanulmányozónak, hogy legyenek a tarsolyában egyszerű, logikus, Biblián alapuló válaszok azokra a kérdésekre és ellenvetésekre, amelyeket a munkatársai  vagy más személyek hozhatnak fel. Azonkívül, hogy mi magunk a barátaik vagyunk, bemutathatjuk őket a gyülekezet más tagjainak, különösen olyanoknak, akiknek hasonló az érdeklődési körük vagy a tapasztalataik. De mindenekelőtt arra kell megtanítanunk őket, hogy rendszeresen és szívből imádkozzanak. Ezáltal közelebb húzódhatnak Jehovához, és a Menedékükké tehetik őt mint Kősziklát. (Olvassátok fel: Zsoltárok 94:21–23; Jakab 4:8.)

Az alkalmatlanság érzése

13. Hogyan tarthat vissza valakit az alkalmatlanság érzése attól, hogy nagyobb részt vállaljon a szellemi tevékenységekben?

¹³ Vannak olyan férfiak, akik azért nem akarnak nagyobb részt vállalni a szellemi tevékenységekben, mert nem tudnak jól olvasni, vagy nem tudják magukat gördülékenyen kifejezni, vagy mert egyszerűen szégyenlősek. Néhányan kényelmetlenül érzik magukat, ha nyilvánosság előtt kell elmondaniuk a véleményüket, vagy megosztaniuk az érzéseiket. Már annak gondolata is nyomasztóan hat rájuk, hogy tanulniuk kell, és hogy közre kell működniük az összejöveteleken, vagy hogy meg kell osztaniuk a hitüket másokkal. Egy testvér a következőt ismerte el: „Amikor fiatal voltam, gyorsan odaléptem az ajtóhoz, és úgy tettem, mintha csöngetnék, majd elsétáltam azt remélve, hogy senki sem hallhatott vagy láthatott meg . . . az a gondolat, hogy ajtóról ajtóra menjek, fizikailag beteggé tett.”

14. Miért nem tudtak meggyógyítani Jézus tanítványai egy démontól megszállt fiút?

¹⁴ Gondolj bele, mennyire elveszíthették az önbizalmukat Jézus tanítványai, amikor nem tudtak meggyógyítani egy démontól megszállt fiút. A fiú apja odajött Jézushoz, és ezt mondta neki: „[A fiam] epilepsziás, és szenved, mert gyakran esik a tűzbe, gyakran a vízbe is; és odavittem a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” Jézus viszont kiűzte a démont a fiúból, így meggyógyította őt. Később a tanítványok odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték tőle: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” Jézus ezt válaszolta: „A ti kicsiny hitetek miatt. Mert bizony mondom nektek, hogy ha csak akkora hitetek van is, mint egy mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek: »Menj innen oda«, az odamegy, és semmi sem lesz nektek lehetetlen” (Máté 17:14–20). Jehovába vetett hitre van szükség ahhoz, hogy legyőzhessük a hegyhez hasonló akadályokat. De mi történik akkor, ha valaki ezt szem elől téveszti és a saját képességeiben kezd el bízni? Ez kudarchoz fog vezetni, a kudarc pedig önbizalomhiányhoz.

15–16. Hogyan segíthetünk a bibliatanulmányozónak, hogy legyőzze az alkalmatlanság érzését?

¹⁵ Az egyik kiváló módja annak, ahogyan segíthetünk egy olyan személynek, aki az alkalmatlanság érzésével küszködik, az, ha arra buzdítjuk, hogy ne önmagára, hanem Jehovára támaszkodjon. Péter ezt írta: „Alázzátok meg . . . magatokat az Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon benneteket a megfelelő időben, miközben minden aggodalmatokat őrá vetitek” (1Pét 5:6, 7). Ehhez viszont segítenünk kell a bibliatanulmányozónknak szellemileg megerősödni. Egy szellemi beállítottságú személy őszintén értékeli a szellemi dolgokat. Szereti Isten Szavát, és az életében megnyilvánul „a szellem gyümölcse” (Gal 5:22, 23). Az ilyen személy nagyon fontosnak tartja az imát (Fil 4:6, 7). Istentől várja az ahhoz szükséges bátorságot és erőt, hogy megbirkózzon egy helyzettel, vagy hogy sikeresen ellásson egy megbízatást. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 1:7, 8.)

¹⁶ Néhány tanulmányozónak gyakorlati segítségre is szüksége lehet, hogy jobban tudjon olvasni, beszélgetéseket folytatni, vagy hogy fejlődjön a beszédkészsége. Olyanok is lehetnek, akik nem érzik méltónak magukat Isten szolgálatára,  azok miatt a helytelenségek miatt, amelyeket még azelőtt követtek el, hogy megismerték Jehovát. Mindkét esetben lehet, hogy csak arra van szükség, hogy szeretettel és türelemmel segítsünk nekik. Jézus azt mondta, hogy „az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegségben szenvedőknek viszont igen” (Máté 9:12).

Segítsünk még több férfinak, hogy megismerje Jehovát

17–18. a) Hogyan érhetünk el több férfit a szolgálatunk során? b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁷ Vágyunk arra, hogy még több férfi elfogadja a Biblia üzenetét, hiszen csak ez nyújt valódi megelégedettséget a számukra (2Tim 3:16, 17). Hogyan tudunk hát még több férfit elérni a szolgálatban? Úgy, hogy ha több időt töltünk a szolgálatban akkor, amikor több férfi van otthon, vagyis az esti órákban, hétvégén délutánonként és az ünnepnapokon. Megkérdezhetjük, hogy beszélhetnénk-e a családfővel, ha ez lehetséges. Tanúskodjunk kötetlen formában a férfi munkatársainknak, amikor ez helyénvaló, és a gyülekezetünkben lévő testvérnők nem hívő férjeinek is próbáljuk meg felkelteni az érdeklődését az igazság iránt.

¹⁸ Miközben annyi embernek prédikálunk, amennyinek csak tudunk, biztosak lehetünk abban, hogy azok, akiknek fogékony a szívük, kedvezően fognak reagálni. Türelmesen segítsünk mindenkinek, aki őszintén érdeklődik az igazság iránt. De hogyan segíthetünk a gyülekezetben a megkeresztelt férfiaknak, hogy törekedjenek arra, hogy képesítetté váljanak felelősségteljes feladatok ellátására Isten szervezetében? A következő cikk ezzel a kérdéssel foglalkozik.

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Hogyan lehet segíteni a férfiaknak, hogy a szellemi célok elérésének biztosítsanak elsőbbséget?

• Hogyan segíthetünk az újaknak megbirkózni az emberektől való félelemmel?

• Mi segíthet az alkalmatlanság érzésének leküzdésében?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 25. oldalon]

Megragadod az alkalmakat, hogy beszélj a jó hírről a férfiaknak?

[Kép a 26. oldalon]

Hogyan tudod felkészíteni a bibliatanulmányozódat, hogy meg tudjon küzdeni a próbákkal?