Ne hagyd, hogy a betegség elrabolja az örömöd!

GONDOLJ BELE, milyen lenne úgy felébredni, hogy azt kívánod, bárcsak vége lenne már ennek a napnak is, pedig épphogy csak elkezdődött. Nap mint nap fizikai kínokkal és érzelmi gyötrelmekkel kell küzdened. Hasonló érzéseid lehetnek, mint Jóbnak, aki ezt mondta: „jobb a halál, mint a sok fájdalom” (Jób 7:15, Katolikus). El tudod képzelni, milyen lehet így élni hosszú éveken át?

Éppen ilyen helyzetben volt Mefibóset, Dávid király barátjának, Jonatánnak a fia. Ötéves korában „leesett, és megsántult” (2Sám 4:4). Később hamisan azzal vádolták, hogy hűtlen lett a királyhoz, és ezért megfosztották a javaitól. Az ebből fakadó érzelmi szenvedés nyilván fokozta a mozgáskorlátozottságából eredő fájdalmát. Mégis mindvégig nagyszerű példát mutatott: miközben fizikai fájdalmakkal, valamint a rágalmazás és a csalódás miatti gyötrelmekkel küzdött, nem hagyta, hogy ezek elrabolják az örömét (2Sám 9:6–10; 16:1–4; 19:24–30).

Egy másik példa Pál apostol. Egy alkalommal azt írta, hogy „tövis” adatott a testébe, mellyel harcolnia kell (2Kor 12:7). Lehet, hogy egy hosszan tartó betegség volt ez a tövis, vagy azok az emberek okoztak neki szenvedést, akik kétségbe vonták az apostolságát. Bármi okozta is ezt a nehézséget, sokáig kellett küzdenie a vele járó fizikai és érzelmi gyötrelemmel (2Kor 12:9, 10).

A krónikus betegségek és az érzelmi zavarok ma is megkeserítik Isten szolgái közül némelyek életét. A 18 éves Magdalena szisztémás lupusz eritematózuszban szenved. Ez egy olyan betegség, melyben a szervezet immunrendszere a saját szerveit támadja meg. „Nagyon megijedtem – mondja Magdalena. – Idővel egyre rosszabb lett az állapotom, és súlyosbította a helyzetet, hogy emésztési zavaraim, szájfekélyem és pajzsmirigyproblémáim lettek.” Izabelának szintén súlyos nehézséget okoz az egészségi állapota, bár ez nem olyan szembetűnő mások számára. Így beszél róla: „Gyerekkorom óta kínoz a depresszió. Pánikrohamokat, légzési nehézségeket és gyomorgörcsöket okoz. Szinte mindig kimerültnek érzem magam.”

Nézz szembe a tényekkel

A betegség és az erőtlenség felboríthatja az életed. Ilyenkor segít, ha leülsz egy kicsit, és reálisan felméred a helyzeted. Talán nem lesz könnyű elfogadnod a korlátaid. Magdalena ezt mondja: „A betegségem egyre súlyosabb. Gyakran úgy érzem, még ahhoz sincs erőm, hogy felkeljek az ágyból. Mivel kiszámíthatatlan az állapotom, nagyon nehéz bármit is előre terveznem. Leginkább az keserít el, hogy többé már nem tudok annyit tenni Jehova szolgálatában, mint azelőtt.”

Zbigniew így írja le a helyzetét: „Ahogy telnek az évek, a reumás ízületi gyulladás elszívja  az erőmet. Egymás után mennek tönkre az ízületeim. Időnként, amikor nagyon erős a gyulladás, képtelen vagyok elvégezni még a legegyszerűbb feladatokat is. Ez nagyon lehangol.”

Néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy Barbarának előrehaladott agydaganata van. „A testem gyors változásokon megy keresztül – magyarázza Barbara. – Nincs kedvem semmihez, gyakran fejfájás gyötör, és nehezen tudok koncentrálni. A korlátaim miatt, melyekkel mostanában szembekerülök, át kellett értékelnem mindent.”

Az előbb említett személyek mind Jehova önátadott szolgái. Számukra az a legfontosabb, hogy cselekedjék az ő akaratát. Teljes mértékben bíznak Istenben, és javukra fordítják a tőle jövő támogatást (Péld 3:5, 6).

Hogyan segít Jehova?

Nem szabad úgy vélekednünk, hogy ha valami miatt szenvedünk, az Isten nemtetszésének a bizonyítéka (Sir 3:33). Gondoljunk csak arra, mi mindenen kellett keresztülmennie Jóbnak, annak ellenére, hogy „feddhetetlen és egyenes ember” volt (Jób 1:8). Isten nem tesz próbára senkit rossz dolgokkal (Jak 1:13). Minden betegség – beleértve a krónikus és az érzelmi betegségeket is – keserű örökség az ősszüleinktől, Ádámtól és Évától (Róma 5:12).

Jehova és Jézus azonban sosem hagyják magukra az igazságosakat (Zsolt 34:15). Különösen az életünk nehéz időszakában tapasztaljuk igazán, hogy Isten a menedékünk és az erődünk (Zsolt 91:2). De mi segíthet megőrizni az örömöd, miközben küzdesz a betegségeddel, melyre nincs azonnali megoldás?

Az ima: Isten régen élt hűséges szolgáinak a példáját követve, égi Atyánkra vetheted a terhed imában (Zsolt 55:22). Ha így teszel, tapasztalhatod majd Isten békéjét, „amely felette áll minden gondolkodásnak”. Ez a belső béke „meg fogja őrizni” a szíved és a gondolkodóképességed (Fil 4:6, 7). Magdalena erőt kér Istentől imában, és így meg tud küzdeni a betegségével, mely legyengíti őt. Ezt mondja: „Ha kiöntöm a szívem Jehovának, enyhülést érzek, és visszatér az örömöm. Most értem csak igazán, mit is jelent Istenre támaszkodni nap mint nap” (2Kor 1:3, 4).

 Válaszként az imáidra Jehova meg tud erősíteni téged a szent szelleme, a Szava és a keresztény testvériség által. Azt azonban nem várhatod el tőle, hogy csodát tegyen, és helyreállítsa az egészséged. Abban viszont számíthatsz rá, hogy megadja neked az ahhoz szükséges bölcsességet és erőt, hogy bármilyen gyötrő helyzettel meg tudj birkózni (Péld 2:7). Meg tud erősíteni téged a szokásosnál nagyobb erőt adva neked (2Kor 4:7).

A család: A családtagjaid megkönnyíthetik számodra a betegség elviselését, ha szeretettel és együttérzéssel bánnak veled. De ne feledd, hogy a szeretteid is szenvednek. Lehet, hogy ugyanolyan tehetetlennek érzik magukat, mint te. Ám melletted állnak, még a próbateljes időkben is. Ha együtt imádkoztok, segít majd, hogy nyugodt maradjon a szívetek (Péld 14:30).

Barbara ezt mondja a lányáról és a gyülekezetben levő más fiatal testvérnőkről: „Segítenek nekem a szolgálatban. A buzgalmuk örömmel tölti el a szívem.” Zbigniew felbecsülhetetlen kincsnek tartja a feleségétől kapott támogatást: „A legtöbb házimunkát ő végzi el. Segít nekem felöltözni, és gyakran a táskámat is ő viszi, amikor az összejövetelekre vagy a szolgálatba megyünk.”

A hittársak: Buzdítást és vigaszt meríthetünk abból, ha együtt vagyunk a hittársainkkal. De mi van akkor, ha megakadályoz a betegséged abban, hogy elmenj az összejövetelekre? Magdalena megjegyzi: „A gyülekezet gondoskodik róla, hogy hangfelvételek segítségével hasznot merítsek az összejövetelekből. A hittársaim gyakran felhívnak, hogy megkérdezzék, mi másban tudnának még segíteni. Buzdító leveleket is szoktak küldeni. Az a tudat, hogy gondolnak rám, és aggódnak értem, segít nekem a kitartásban.”

Izabela, aki depresszióban szenved, ezt meséli: „A gyülekezetben van sok »apám« és »anyám«, akik meghallgatnak, és próbálnak megérteni engem. A gyülekezet az én családom, ahol békét és örömet találok.”

Azok, akik különféle próbák miatt szenvednek, jól teszik, ha nem szigetelődnek el másoktól. Inkább tartsák becsben, hogy kapcsolatot ápolhatnak a gyülekezet tagjaival (Péld 18:1). Így rendkívül buzdító lesz a példájuk mások  számára. Eleinte talán vonakodsz attól, hogy tudasd a hittársaiddal, mire van szükséged. A testvérek azonban értékelni fogják az őszinteséged. És ez alkalmat ad arra, hogy kifejezhessék irántad a képmutatás nélküli testvéri vonzalmukat (1Pét 1:22). Nyugodtan elmondhatod nekik, hogy segítségre van szükséged ahhoz, hogy eljuss az összejövetelekre, vagy hogy szeretnél velük részt venni a szolgálatban, vagy hogy egy meghitt, baráti beszélgetésre vágysz. Természetesen nem szabad követelődzőnek lenni, inkább legyünk hálásak minden segítségért.

A derűlátás: Sokszor leginkább rajtad áll, hogy megtudod-e őrizni az örömöd, miközben a krónikus betegséggel vívod a harcod. A borúlátó szemléletmód és az elkeseredettség negatív gondolkodáshoz vezethet. A Bibliában ez áll: „A férfi szelleme eltűri a betegséget, de a megtört szellemet ki tudja elviselni?” (Péld 18:14).

Magdalena megjegyzi: „Keményen dolgozom azon, hogy ne a problémáimra koncentráljak. Megpróbálom élvezni azokat a napokat, amikor jobban vagyok. Buzdítónak találom, ha olyanok élettörténeteit olvasom, akiknek sikerült hűségesen kitartaniuk a krónikus betegségük ellenére.” Izabelának erőt ad az a gondolat, hogy Jehova szereti és értékeli őt. Ezt mondja: „Tudom, hogy Jehova értékeli, amit a szolgálatában teszek, és van célja az életemnek. Ezenkívül csodálatos reménységem van.”

Zbigniew ezt mondja: „A betegségem alázatra tanít, és arra, hogy még nehéz körülmények között is engedelmes legyek. Megtanított arra is, hogy éleslátást és jó ítélőképességet mutassak fel, valamint hogy szívből megbocsássak másoknak. Megtanultam örömet találni Jehova szolgálatában, anélkül hogy önsajnálatba esnék. Sőt, ami azt illeti, továbbra is késztetést érzek, hogy folyamatosan fejlődjek szellemileg.”

Sose feledkezz meg arról, hogy Jehovának semmiképpen nem kerüli el a figyelmét a kitartásod. Együtt érez veled a szenvedéseid közepette, és törődik veled. Nem fog elfelejtkezni a munkádról és a szeretetről, amelyet neve iránt tanúsítottál (Héb 6:10). Zárd mélyen a szívedbe az ígéretét, melyet azoknak tett, akik félik őt: „Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen” (Héb 13:5).

Amikor lehangolt vagy, tartsd elmédben a csodálatos reménységed, az új világban való életet. Rohamosan közeleg az idő, amikor a saját szemeddel láthatod majd Isten Királyságának áldásait a földön!

[Kiemelt rész/​képek a 28–29. oldalon]

A krónikus betegségük ellenére kitartóan prédikálnak

„Már nem tudok egyedül közlekedni, ezért a feleségemmel vagy más testvérekkel együtt veszek részt a szolgálatban. Fejből megtanulok felkínálásokat és bibliaverseket” – Jerzy, aki gyengén látó.

„A telefonos tanúskodás mellett leveleket is írok, és néhány érdeklődővel rendszeresen levelezünk. Ha kórházban fekszem, mindig kiteszem a Bibliát és a kiadványokat az ágyam mellé. Ez már sok jó beszélgetéshez vezetett” – Magdalena, akinek szisztémás lupusz eritematózusza van.

„Szeretek házról házra prédikálni, de ha nincs elég erőm hozzá, telefonon tanúskodom” – Izabela, aki klinikai depresszióban szenved.

„Szeretek újralátogatásokat végezni, és szívesen veszek részt bibliatanulmányozásokon. Amikor jobban érzem magam, örömmel tanúskodom házról házra is” – Barbara, akinek agydaganata van.

„Csak egy nagyon könnyű folyóirattartót viszek magammal, és addig megyek, amíg a sajgó ízületeim engedik” – Zbigniew, akinek reumás ízületi gyulladása van.

[Kép a 30. oldalon]

Fiatalok és idősek egyaránt lehetnek a buzdítás forrásai