Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Segítsünk az embereknek felébredni „az álomból”

Segítsünk az embereknek felébredni „az álomból”

Segítsünk az embereknek felébredni „az álomból”

„Ismeritek az időszakot, hogy itt van már az óra, hogy felébredjetek az álomból” (RÓMA 13:11)

HOGYAN MAGYARÁZNÁD MEG?

Miért életbe vágóan fontos, hogy a keresztények ébren maradjanak szellemileg?

Miért kell az éber hírnököknek jó hallgatóknak és jó megfigyelőknek lenniük?

Milyen szerepet játszik a szolgálatunkban a kedvesség és a szelídség?

1–2. Milyen értelemben kell sok embernek felébrednie?

ÉVENTE ezrek halnak meg amiatt, hogy elálmosodnak vagy akár el is alszanak vezetés közben. Mások a munkájukat veszítik el, mert nem kelnek fel időben, és nem érnek oda a munkahelyükre, vagy mert elalszanak munka közben. A szellemi álmosságnak még komolyabb következményei lehetnek. A Biblia ezzel kapcsolatban így figyelmeztet: „Boldog, aki ébren marad” (Jel 16:14–16).

2 Amint Jehova nagy napja közeleg, az emberek általánosságban véve szellemileg alszanak. Még a kereszténység néhány vezetője is úgy utalt a nyájára, mint „alvó óriásra”. Mit jelent a szellemi alvás? Miért életbe vágóan fontos, hogy az igaz keresztények ébren maradjanak? Hogyan segíthetünk másoknak, hogy felébredjenek a szellemi álomból?

MIT JELENT A SZELLEMI ALVÁS?

3. Hogyan jellemeznél egy olyan személyt, aki nincs ébren szellemileg?

3 Az ember, amikor alszik, rendszerint tétlen. Ezzel szemben az, aki szellemi értelemben alszik, lehet, hogy nagyon is elfoglalt, de nem szellemi dolgokkal. Az ilyen személyeket talán túlzottan lekötik az élet mindennapi aggodalmai, de az is lehet, hogy az élvezeteket, a hírnevet vagy a gazdagságot hajszolják. Mindeközben vajmi keveset törődnek a szellemi szükségleteikkel. Viszont azok, akik szellemileg ébren vannak, felismerik, hogy „az utolsó napokban” élünk, ezért amennyire csak tőlük telik, Isten akaratát cselekszik (2Pét 3:3, 4; Luk 21:34–36).

4. Mit jelent az a tanács, hogy „ne aludjunk tovább, mint a többiek”?

4 (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:4–8.) Itt Pál apostol arra buzdítja a hívőtársait, hogy „ne [aludjanak] tovább, mint a többiek”. Mit értett ezen? Egyik módja annak, ahogyan „tovább aludhatunk”, ha figyelmen kívül hagyjuk Jehova erkölcsi irányadó mértékeit. Egy másik mód az, ha nem foglalkozunk azzal a ténnyel, hogy közel van a Jehova által kijelölt idő, amikor az istentelenek el lesznek pusztítva. Vigyáznunk kell arra, nehogy az istentelen személyek hatással legyenek ránk, és úgy gondolkodjunk és cselekedjünk, ahogy ők.

5. Milyen gondolkodásmód jellemzi azokat, akik szellemileg alszanak?

5 Néhányan azt gondolják, hogy nincs Isten, ezért nem is kell számot adniuk neki (Zsolt 53:1). Mások pedig úgy vélik, hogy Isten nem törődik velünk, ezért nekünk sem kell foglalkoznunk vele. Olyanok is vannak, akik úgy tartják, hogy ha egy egyházhoz tartoznak, azzal Isten barátaivá válnak. Az ilyen személyek szellemileg alszanak. Fel kell ébredniük. Hogyan segíthetünk nekik?

ÉBREN KELL MARADNUNK

6. Miért kell a keresztényeknek arra törekedniük, hogy szellemileg ébren maradjanak?

6 Ahhoz, hogy másokat fel tudjunk ébreszteni, nekünk is ébren kell lennünk. Mit jelent ez? Isten Szava a jelképes értelemben vett alvást a sötétség cselekedeteivel köti össze. Ezek közé tartoznak a dorbézolások, italozós tivornyázások, meg nem engedett nemi kapcsolat, gátlástalan viselkedés, viszálykodás és féltékenység. (Olvassátok fel: Róma 13:11–14.) Nem mindig könnyű elkerülni az ilyen viselkedést. De létfontosságú virrasztani! Az életét kockáztatja az a gépkocsivezető, aki alábecsüli, hogy milyen veszéllyel jár, ha elalszik a volán mögött. Mennyire fontos hát egy kereszténynek tudatában lennie annak, hogy a szellemi alvás halálos lehet!

7. Milyen hatással lehet ránk, ha helytelen nézőpontunk van az emberekről?

7 Előfordulhat, hogy egy keresztény úgy gondolja, hogy a területén mindenki végleg elutasította a jó hírt (Péld 6:10, 11). Talán így érvel: „Ha senki sem érdeklődik a jó hír iránt, akkor minek tegyek erőfeszítést, hogy felkeressem az embereket, hogy segítsek nekik?” Jóllehet most sokan szellemi értelemben alszanak, de változhatnak a körülményeik és a gondolkodásmódjuk. Néhányan felébrednek, és kedvezően fogadják a jó hírt. Mi pedig segíthetünk nekik, feltéve, ha mi magunk is ébren maradunk, például úgy, hogy kipróbáljuk a prédikálás különféle módjait, hogy vonzóvá tegyük számukra a Királyság-üzenetet. Az ébrenlét azt is magában foglalja, hogy nem feledkezünk meg arról, hogy miért létfontosságú a szolgálatunk.

MIÉRT LÉTFONTOSSÁGÚ A SZOLGÁLATUNK?

8. Miért életbe vágóan fontos a szolgálatunk?

8 Sosem szabad elfelejtenünk, hogy függetlenül attól, hogy miként reagálnak most az emberek, a prédikálásunk tiszteletet szerez Jehovának, és hozzájárul a szándékának megvalósulásához. Hamarosan azoknak, akik nem engedelmeskednek a jó hírnek, bírói büntetést kell elszenvedniük. Az emberek az alapján lesznek megítélve, ahogyan a prédikálásunkra reagálnak (2Tessz 1:8, 9). Továbbá helytelen lenne egy kereszténynek úgy érvelnie, hogy felesleges lelkesen prédikálni, hiszen úgy is „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Csel 24:15). Tudjuk Isten Szavából, hogy azok, akik „kecskének” lesznek ítélve, „az örök levágatásra” fognak menni. A prédikálásunk Isten irgalmát fejezi ki, lehetőséget ad az embereknek, hogy megváltozzanak, és örök életet nyerjenek (Máté 25:32, 41, 46; Róma 10:13–15). Ha mi nem prédikálnánk, hogyan hallhatnának az emberek arról az üzenetről, amely életet jelenthet?

9. Hogyan válik a javadra neked is, és másoknak is, hogy prédikálod a jó hírt?

9 A jó hír prédikálása nekünk is a javunkra válik. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 4:16.) Valószínűleg te is egyetértesz azzal, hogy erősíti a hitedet és a Jehova iránti szeretetedet, ha beszélsz Róla és a Királyság-reménységről. Ez a keresztény tulajdonságok fejlesztésében is segít neked. És bizonyára a boldogságodat is fokozza, hogy a szolgálatban való részvétellel kimutathatod az Isten iránti odaadásodat. Sokaknak, akiknek kiváltságukban állt megtanítani másoknak az igazságot, abban az örömben lehetett részük, hogy láthatták, amint Isten szelleme segít a tanulmányozóknak, hogy jobb legyen az életük.

LEGYÜNK JÓ MEGFIGYELŐK

10–11. a) Hogyan bizonyult Jézus és Pál jó megfigyelőnek? b) Magyarázd meg, miért lesz hatékonyabb a szolgálatunk, ha éberen figyelünk.

10 Különféle módokon lehet felkelteni az emberek érdeklődését a jó hír iránt. Ezért a hírnököknek jó megfigyelőknek kell lenniük. Jézus példát mutatott ebben. Mivel tökéletes volt, fel tudta ismerni egy özvegy önfeláldozó gondolkodásmódját, egy bűnös asszony őszinte megbánását, és azt, amint egy farizeus méltatlankodott magában (Luk 7:37–50; 21:1–4). Jézus mindenkivel a szellemi szükségletének megfelelően tudott bánni. De Isten szolgáinak nem kell tökéletesnek lenniük ahhoz, hogy jó megfigyelők lehessenek. Bizonyíték erre Pál apostol példája. Úgy beszélt a jó hírről, hogy az vonzó legyen a különféle csoportoknak, illetve az eltérően gondolkodó embereknek (Csel 17:22, 23, 34; 1Kor 9:19–23).

11 Azzal, hogy Jézushoz és Pálhoz hasonlóan igyekszünk éberen figyelni, fel tudjuk ismerni, hogy miként lehet a leghatékonyabban felkelteni azoknak az érdeklődését, akikkel találkozunk. Például amikor odamegyünk valakihez, keressük a kultúrájára, az érdeklődési körére vagy a családi helyzetére utaló jeleket. Ha megfigyeljük, hogy éppen mit csinál, és udvariasan teszünk egy odaillő megjegyzést, beszélgetésbe tudunk elegyedni vele.

12. Mire ügyeljünk a beszélgetésünket illetően a szolgálat közben?

12 Egy jó megfigyelő nem engedi, hogy bármi is elvonja a figyelmét. Bár a szolgálat közben építő beszélgetést folytathatunk a társunkkal, sosem szeretnénk megfeledkezni arról, hogy az a célunk a szántóföldi szolgálatban, hogy prédikáljunk másoknak (Préd 3:1, 7). Ezért óvatosnak kell lennünk, hogy a két ajtó közti beszélgetésünk ne terelje el a figyelmünket a szolgálatról. Segít a szolgálatra összpontosítanunk, ha azokról a gondolatokról beszélgetünk, amelyeket szeretnénk megosztani az érdeklődő személyekkel. S bár időnként a mobiltelefon segíthet abban, hogy hatékonyan tudjuk végezni a szolgálatunkat, gondoskodnunk kell arról, nehogy egy hívás félbeszakítsa a házigazdával folytatott beszélgetésünket.

MUTASSUNK SZEMÉLYES ÉRDEKLŐDÉST

13–14. a) Hogyan tudjuk megállapítani, hogy mi érdekel egy személyt? b) Mi keltheti fel az emberek érdeklődését a szellemi dolgok iránt?

13 Az éber hírnökök figyelmesen hallgatják azokat, akikkel találkoznak. Milyen kérdéseket tehetsz fel egy területeden élő személynek, hogy elmondja az érzéseit? Talán a rengeteg vallás, a környezetében tapasztalható erőszak vagy a kormányzatok kudarca foglalkoztatja őt? Fel tudnád kelteni az emberek érdeklődését a szellemi dolgok iránt azzal, hogy beszélsz az élőlények csodálatos tervezettségéről, vagy azzal, hogy rámutatsz, mennyire gyakorlatiasak a Biblia tanácsai? Az ima szinte minden kultúrájú embert érdekel, még néhány ateistát is. Sokan kíváncsiak arra, hogy van-e valaki, aki meghallgatja az imát. Másokat talán ezek a kérdések foglalkoztatnak: Vajon Isten minden imát meghallgat? És ha nem, mit kell tennünk, hogy meghallgasson?

14 Ha megfigyeljük a tapasztalt hírnököket, valószínűleg sokat tanulhatunk arról, hogy hogyan tudunk ügyesen beszélgetéseket kezdeni. Figyeld meg, hogy hogyan kérdeznek úgy, hogy ne keltsék azt a benyomást, hogy tolakodóak, vagy hogy faggatni akarják az illetőt. Hogyan mutatja a hanghordozásuk és az arckifejezésük, hogy szeretnék megérteni a házigazda gondolkodását? (Péld 15:13).

KEDVESEN ÉS ÜGYESEN

15. Miért legyen ránk jellemző a kedvesség a szolgálatban?

15 Szereted, ha felébresztenek egy mély álomból? Sokan barátságtalanul reagálnak, ha hirtelen ébresztik fel őket. Egy gyengéd ébresztgetés azonban általában kedvezőbb fogadtatásra lel. Ugyanez mondható el arról is, amikor azért teszünk erőfeszítéseket, hogy szellemileg ébresszük fel az embereket. Például, ha valaki mérgesen reagál a látogatásodra, mi a legjobb, amit tehetsz? Legyél kedves, fejezd ki, hogy tiszteletben tartod az érzéseit, köszönd meg neki, hogy őszinte volt, és higgadtan távozz (Péld 15:1; 17:14; 2Tim 2:24). A kedvességed arra indíthatja őt, hogy kedvezőbben reagáljon, amikor legközelebb felkeresi őt egy Tanú.

16–17. Hogyan gyakorolhatunk tisztánlátást a szolgálatunkban?

16 Más esetekben talán sikerül folytatni a beszélgetést az ellenvetések ellenére. Van, aki talán csak azért mondja azt, hogy „nekem megvan a saját vallásom”, vagy hogy „ez engem nem érdekel”, mert úgy érzi, így a legkönnyebb lezárnia a beszélgetést. Mégis, ha kitartóak vagyunk, ügyesen és kedvesen egy olyan kérdést tehetünk fel, amely felkelti a házigazdák érdeklődését a szellemi dolgok iránt. (Olvassátok fel: Kolosszé 4:6.)

17 Időnként, amikor olyan emberekkel találkozunk, akik úgy érzik, hogy túl elfoglaltak ahhoz, hogy meghallgassanak minket, az a legjobb, ha tudomásul vesszük ezt, és továbbmegyünk. Alkalmanként azonban úgy találhatod, hogy lehetőség van arra, hogy elmondj röviden egy fontos gondolatot. Néhányan kevesebb mint egy perc alatt felolvasnak a Bibliából egy gondolatébresztő írásszöveget, és búcsúzóul feltesznek egy kérdést a házigazdának, amelyre legközelebb adnak majd választ. A rövid, lényegre törő tanúskodásaikkal időnként annyira felkeltették az érdeklődést, hogy a házigazdák úgy látták, hogy belefér az idejükbe egy ilyen rövid beszélgetés. Te is kipróbálhatnád ezt a módszert, amikor a helyzet megengedi.

18. Mit tehetünk, hogy még hatékonyabban tudjunk kötetlen formában tanúskodni?

18 Ha felkészültek vagyunk a kötetlen formájú tanúskodásra, gyakran fel tudjuk kelteni az emberek érdeklődését a jó hír iránt a napi tevékenységeink közben. Sok testvér hord magával néhány kiadványt a zsebében vagy a kézitáskájában. Előre kiválasztanak egy írásszöveget, amelyet alkalomadtán felolvasnak másoknak. Megkérdezheted a szolgálatfelvigyázót vagy az úttörőket a gyülekezetben, hogy hogyan tudsz erre felkészülni.

FINOMAN ÉBRESZTGESSÜK A ROKONAINKAT

19. Miért ne mondjunk le arról, hogy segítsünk a rokonainknak?

19 Természetesen szeretnénk segíteni a rokonainknak elfogadni a jó hírt (Józs 2:13; Csel 10:24, 48; 16:31, 32). Ha határozottan visszautasítják, amikor először próbálunk tanúskodni nekik, akkor ez letörheti a lelkesedésünket, hogy további erőfeszítéseket tegyünk. Úgy érezhetjük, hogy vajmi keveset tehetünk azért, hogy megváltozzon a gondolkodásmódjuk. Ám lehetnek olyan események, amelyek megváltoztatják a rokonaid életét vagy nézőpontját. De az is lehet, hogy most már ügyesebben tudod megosztani velük az igazságot, és így jobb eredményeket érhetsz el.

20. Miért fontos a tapintat, amikor a rokonainkkal beszélünk?

20 Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a rokonaink érzéseit (Róma 2:4). Vajon nem ugyanolyan kedvesen kell velük bánnunk, mint azokkal, akikkel a prédikálómunka során találkozunk? Szelíden és tisztelettel kell velük beszélnünk. Ahelyett, hogy állandóan csak az igazságról beszélnél nekik, inkább a tetteiddel bizonyítsd, hogy az igazság milyen jó hatással van rád (Ef 4:23, 24). Legyen egyértelmű a számukra, mennyire tartalmassá tette Jehova az életedet, arra tanítva téged, „ami javadra válik” (Ézs 48:17). Hadd lássák a rokonaid a példádból, hogy milyen a keresztényi élet.

21–22. Mondj el egy tapasztalatot, amely megmutatja, mennyire fontos kitartónak lennünk abban, hogy szellemi segítséget nyújtsunk a rokonainknak.

21 Nemrég egy testvérnő ezt írta: „13 testvérem van. Mindig is próbáltam nekik tanúskodni, nemcsak a szavaimmal, hanem a viselkedésemmel is. Egyetlen év sem telt el úgy, hogy ne írtam volna mindegyiküknek. Ennek ellenére 30 évig egyedül én voltam Tanú a családban.”

22 A testvérnő így folytatja: „Egy nap felhívtam az egyik nővéremet, aki több száz kilométerre lakik tőlem. Elmesélte, hogy megkérte az egyházának lelkészét, hogy tanulmányozza vele a Bibliát, de erre sosem került sor. Amikor mondtam neki, hogy én örömmel segítek, ezt válaszolta: »Rendben van, de előre leszögezem, hogy soha nem leszek Jehova Tanúja!« Miután elküldtem neki a Mit tanít valójában a Biblia? című könyvet, néhány naponta felhívtam őt. De még csak ki sem nyitotta a könyvet. Végül megkértem, hogy vegye a könyvet a kezébe, és olvassunk fel és beszéljünk meg néhány idézett írásszöveget. Mintegy 15 percen át tanulmányoztunk a telefonon keresztül. Néhány hívás után már ő akarta, hogy negyedóránál többet tanuljunk. Később már ő hívott fel engem, hogy tanulmányozzunk, néha még azelőtt, hogy felkeltem volna az ágyból reggel, és volt, hogy kétszer is felhívott egy nap. A következő évben a nővérem megkeresztelkedett, és egy évvel azután elkezdett úttörőzni.”

23. Miért nem szabad felhagynunk azzal, hogy megpróbáljuk felébreszteni az embereket a szellemi álomból?

23 Nagy ügyesség és állandó erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy segíteni tudjunk az embereknek felébredni a szellemi álomból. De még mindig vannak szelíd emberek, akik kedvezően fogadják az erőfeszítéseinket. Minden hónapban átlagosan több mint 20 000-en keresztelkednek meg, és lesznek Jehova Tanúi. Ezért szívleljük meg Pál tanácsát, amelyet az első században élt testvérünknek, Arkippusznak adott: „Mindig ügyelj a szolgálatra, amelyet elfogadtál az Úrban, hogy betöltsd azt” (Kol 4:17). A következő cikk segíteni fog mindannyiunknak megérteni, hogy mit jelent a sürgősség tudatával prédikálni.

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

MI SEGÍT ÉBREN MARADNI?

▪ Maradj elfoglalt Isten akaratának cselekvésében!

▪ Kerüld a sötétség cselekedeteit!

▪ Légy tudatában, mennyire veszélyes a szellemi alvás!

▪ Továbbra is tekints bizakodóan a területeden élőkre!

▪ Próbáld ki a prédikálás különféle módjait!

▪ Sose feledd a szolgálatod fontosságát!