Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Szolgáld a szabadság Istenét!

Szolgáld a szabadság Istenét!

Szolgáld a szabadság Istenét!

„Az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1JÁN 5:3)

TUDSZ RÁ VÁLASZOLNI?

Hogyan próbálja Sátán azt a látszatot kelteni, hogy Isten törvényei megterhelőek?

Miért kell nagyon gondosan megválogatnunk a társaságunkat?

Mi segít lojálisnak maradnunk a szabadság Istenéhez?

1. Hogyan tekinti Jehova a szabadságot, és hogyan tükröződött ez az Ádámmal és Évával kapcsolatos bánásmódjában?

JEHOVA az egyetlen, akinek korlátlan szabadsága van. Mégsem él vissza vele, nem fosztja meg a szolgáit a szabadságuktól azzal, hogy minden lépésüket megszabja. Ehelyett szabad akaratot adott nekik, ami lehetővé teszi, hogy saját maguk hozzanak döntéseket, és kielégítsék minden helyénvaló vágyukat. Például Ádámnak és Évának egyetlen korlátozó parancsot adott, mégpedig azt, hogy nem ehetnek „a jó és rossz tudásának” fájáról (1Móz 2:17). Milyen csodálatos, hogy ekkora szabadságot kaptak a Teremtő akaratának megvalósításához!

2. Miért veszítették el az ősszüleink az Istentől kapott szabadságukat?

2 Miért adott Isten ekkora szabadságot az ősszüleinknek? Azért, mert a saját képmására formálta őket, és lelkiismeretet adott nekik. A Teremtőjükként joggal várta el, hogy az iránta érzett szeretetük arra ösztönözze őket, hogy helyesen cselekedjenek (1Móz 1:27; Róma 2:15). Sajnos Ádám és Éva nem értékelte csodálatos Életadóját, és azt a szabadságot sem, melyet tőle kapott. Ehelyett a Sátán által felkínált, jogtalan szabadságot választották, mely erkölcsi függetlenséget jelentett. Ám ahelyett, hogy szabadabbá váltak volna, eladták magukat és leendő utódaikat a bűn rabszolgaságába, aminek katasztrofális következményei lettek (Róma 5:12).

3–4. Hogyan próbál Sátán félrevezetni minket Jehova irányadó mértékeivel kapcsolatban?

3 Ha Sátán rá tudott venni két tökéletes embert – nem beszélve számos szellemteremtményről –, hogy elutasítsa Isten szuverén uralmát, akkor minket is félre tud vezetni. A stratégiája szinte ugyanaz maradt: megpróbálja elhitetni velünk, hogy Isten irányadó mértékei megterhelőek, és megfosztanak minket attól, hogy örüljünk és élvezzük az életet (1Ján 5:3). Ha rendszeresen olyanokkal vagyunk együtt, akiket megfertőzött ez a gondolkodásmód, akkor mi is így kezdhetünk el gondolkodni. „A rossz társaság óriási befolyással volt rám, különösen amiatt, hogy féltem másképp vélekedni a dolgokról, mint a többi fiatal” – mondta egy 24 éves testvérnő, aki nemi erkölcstelenségbe keveredett. Te is hasonlóan érzel?

4 Olykor sajnos a keresztény gyülekezeten belül is rossz hatással lehetnek ránk némelyek. „Ismerek olyan fiatalokat, akik nem hívőkkel jártak – meséli egy fiatal Tanú. – Ám később rádöbbentem, hogy minél többet voltam velük, annál inkább hasonlítani kezdtem rájuk. A szellemiségem kezdett gyengülni. A gyülekezetben kapott szellemi táplálék nem nyújtott örömet nekem, és csak hébe-hóba mentem szolgálatba. Ekkor világossá vált számomra, hogy meg kell szakítanom a kapcsolatot velük. Így is tettem.” Te is felismered, mekkora hatással lehetnek rád a társaid? Vizsgáljunk meg egy bibliai példát, mely segíthet nekünk napjainkban (Róma 15:4).

„ELLOPTA” A SZÍVÜKET

5–6. Hogyan vezetett félre másokat Absolon, és sikerrel járt a cselszövése?

5 A Biblia számos olyan személyről ír, aki rossz hatással volt másokra. Az egyik ilyen személy Absolon, Dávid király fia. Absolon rendkívül jóképű férfi volt. Idővel azonban Sátánhoz hasonlóan ő is engedte, hogy eluralkodjon rajta a kapzsi becsvágy. Meg akarta szerezni apja trónját, noha nem volt joga hozzá. * Agyafúrt módon megkísérelte magához ragadni a királyi hatalmat, azáltal hogy úgy tett, mintha őszintén törődne izraelita társaival, és ravaszul arra célozgatott, hogy a királyi udvarban nem foglalkoznak velük. Igen, éppen úgy, ahogy azt az Ördög tette az Éden-kertben, Absolon is jótevőnek tüntette fel magát, és egyúttal szívtelenül megrágalmazta az atyját (2Sám 15:1–5).

6 Vajon sikerrel járt Absolon ravasz cselszövése? Bizonyos mértékben igen, mivel a bibliai beszámoló kijelenti: „Absolon ellopta Izrael embereinek a szívét” (2Sám 15:6). Ám végül az önteltsége a bukásához vezetett. Továbbá tragikus módon ezzel nemcsak a saját vesztét okozta, hanem sok ezer ember halálát is, akiket rászedett (2Sám 18:7, 14–17).

7. Milyen tanulságokat vonhatunk le az Absolonról szóló beszámolóból? (Lásd a 14. oldalon található képet.)

7 Miért lehetett ezeket az izraelitákat ilyen könnyen félrevezetni? Talán vágytak azokra a dolgokra, amiket Absolon ígért nekik. Vagy lehet, hogy a vonzó megjelenése volt rájuk hatással. Bárhogy volt is, abban biztosak lehetünk, hogy hiányzott belőlük a Jehova és a kinevezett királya iránti lojalitás. Sátán ma is felhasznál Absolonhoz hasonló embereket, hogy ellopja Jehova szolgáinak a szívét. „Jehova irányadó mértékei túlságosan korlátozóak – mondhatják. – Nézd meg azokat, akik nem szolgálják Jehovát! Mind élvezik az életet!” Átlátsz ezeken a ravasz hazugságokon, és lojális maradsz Istenhez? Felismered, hogy egyedül Jehova tökéletes törvénye, vagyis Krisztus törvénye vezethet téged igazi szabadsághoz? (Jak 1:25). Ha igen, akkor tartsd nagy becsben ezt a törvényt, és sohase engedd, hogy rávegyenek arra, hogy visszaélj a keresztény szabadságoddal. (Olvassátok fel: 1Péter 2:16.)

8. Mely életből vett tapasztalatok mutatják, hogy nem akkor leszünk boldogok, ha figyelmen kívül hagyjuk Jehova irányadó mértékeit?

8 Sátán különösen a fiatalokat célozza meg. Egy 30-as éveiben járó testvér ezt mondta a tizenéves koráról: „Sokkal inkább korlátozásnak, semmint védelemnek tartottam Jehova erkölcsi irányadó mértékeit.” Ennek az lett a következménye, hogy szexuális erkölcstelenséget követett el. De ez nem tette boldoggá. „Mélységes bűntudat és lelkiismeret-furdalás gyötört éveken át” – meséli. Egy testvérnő ezt írta azon tűnődve, amit tizenéves korában tett: „Miután erkölcstelenséget követsz el, üresnek és értéktelennek érzed magad. Még most, 19 évvel később is eszembe jutnak a rossz emlékek.” Egy másik testvérnő ezt mondta: „Gyötrő gondolatok kínoztak, továbbá szellemileg és érzelmileg is nagyon megviselt, hogy a viselkedésemmel bánatot okoztam azoknak, akiket annyira szeretek. Rettenetes érzés úgy élni, hogy nem élvezed Jehova helyeslését.” Sátán nem akarja, hogy belegondolj, hogy a bűnnek ilyen következményei vannak.

9. a) Milyen kérdéseket tehetünk fel magunknak, hogy megvizsgáljuk, hogyan tekintünk Jehovára, a törvényeire és az alapelveire? b) Miért fontos jól megismernünk Istent?

9 Milyen szomorú, hogy a gyülekezet sok fiatal tagjának – sőt számos idősebbnek is – a saját kárán kellett megtanulnia, hogy a bűnös élvezeteknek gyakran nagy ára van! (Gal 6:7, 8). Ezért kérdezd meg magadtól: „Felismerem, hogy Sátán valójában szívtelenül azon mesterkedik, hogy megtévesszen? A legközelebbi barátomnak tekintem Jehovát, aki mindig igazat mond, és a legjobbat akarja nekem? Teljesen biztos vagyok benne, hogy sosem tartana vissza tőlem semmi olyat, ami igazán jó, és ami igazán boldoggá tehet?” (Olvassátok fel: Ézsaiás 48:17, 18.) Ahhoz, hogy őszintén igennel tudj válaszolni ezekre a kérdésekre, nem elég csupán felületesen ismerned Jehovát. Jól meg kell ismerned őt, és meg kell értened, hogy a bibliai törvények és alapelvek az irántad érzett szeretetét tükrözik, nem pedig azt, hogy meg akarja kötni a kezed (Zsolt 25:14).

IMÁDKOZZ BÖLCS ÉS ENGEDELMES SZÍVÉRT!

10. Miért igyekezzünk utánozni a fiatal Salamon királyt?

10 Amikor Salamon még fiatal volt, alázatosan így imádkozott: „én pedig csak kicsiny gyermek vagyok. Nem tudom, hogyan kell kimenni és bejönni.” Majd bölcs és engedelmes szívet kért imában (1Kir 3:7–9, 12). Jehova válaszolt erre az őszinte kérésre, és a tiédre is fog, akár fiatal vagy, akár idős. Természetesen Jehova nem ad csoda útján éleslátást és bölcsességet neked. Viszont bölccsé tesz, ha elmélyülten tanulmányozod a Szavát, imádkozol szent szellemért, és teljesen javadra fordítod a gyülekezetben kapott szellemi gondoskodást (Jak 1:5). Jehova így még a fiatal szolgáit is bölcsebbé teszi azoknál, akik figyelmen kívül hagyják a tanácsait, még akkor is, ha azok a világ szemében bölcsek és műveltek (Luk 10:21; olvassátok fel: Zsoltárok 119:98–100).

11–13. a) Milyen értékes tanulságokat vonhatunk le a Zsoltárok 26:4-ből, a Példabeszédek 13:20-ból és az 1Korintusz 15:33-ból? b) Hogyan tudnád alkalmazni ezeket a szentírási alapelveket?

11 Vizsgáljunk meg néhány írásszöveget, hogy lássuk, mennyire fontos tanulmányozni a Bibliát, és elmélkedni az olvasottakon, hogy jól megismerjük Jehovát. Mindegyik írásszöveg egy lényeges alapelvet tartalmaz a társaságunk megválasztásával kapcsolatban: „Nem ülök együtt a hamisság embereivel, s nem tartok az alattomosakkal” (Zsolt 26:4). „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (Péld 13:20). „Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat” (1Kor 15:33).

12 Milyen értékes tanulságokat vonhatunk le ezekből az írásszövegekből? 1. Jehova azt szeretné, ha megválogatnánk a társaságunkat. Meg akar védeni bennünket mind erkölcsileg, mind szellemileg. 2. A társaságunk jó vagy rossz irányba befolyásol minket. Ez vitathatatlan tény. A fent idézett versek megfogalmazásából kitűnik, hogy Jehova a szívünkre akar hatni. Hogyan? Figyeld meg, hogy egyik vers sem tiltásként van megfogalmazva, hogy szabályt állítson fel arra, mit ne tegyél. Inkább egyszerű alapigazságként vannak leírva. Olyan, mintha Jehova ezt mondaná: „Ezek a tények. Mit fogsz tenni? Mire indít a szíved?”

13 És mivel mind a három vers alapigazságként van megfogalmazva, időtálló és nagyon sokféle helyzetre alkalmazható. Gondolkozz el például a következő kérdéseken: „Hogyan tudom elkerülni, hogy »a hamisság embereivel« töltsem az időmet? Milyen helyzetekben kerülhetek kapcsolatba az ilyen személyekkel? (Péld 3:32; 6:12). Kik számítanak bölcsnek, akikkel Jehova szeretné, hogy egy társaságban legyek? És kik tekinthetők ostobának, akiket viszont szeretné, ha kerülnék? (Zsolt 111:10; 112:1; Péld 1:7). Milyen »hasznos szokásokat« ronthatok meg azzal, ha rossz társaságot választok? Csak a világban kerülhetek kapcsolatba olyanokkal, akik rossz társaságnak számítanak?” (2Pét 2:1–3). Hogyan válaszolnál ezekre a kérdésekre?

14. Hogyan teheted tartalmasabbá a családi imádat estéjét?

14 Ahhoz hasonlóan, ahogyan most megvizsgáltál néhány írásszöveget, elgondolkodhatnál más bibliaverseken is, melyek rávilágítanak, hogyan vélekedik Isten olyan területekről, melyek téged vagy a családodat érintik? * Ha szülő vagy, fontolóra vehetnéd, hogy megvizsgáljatok ilyen témákat a családi imádat estéjén. Közben ne feledd, hogy az a célod, hogy minden családtagodnak segíts még inkább értékelni Isten irántunk érzett mély szeretetét, melyet a törvényei és az alapelvei tükröznek (Zsolt 119:72). Az ilyen tanulmányozásnak köszönhetően a családtagok közelebb fognak kerülni Jehovához is, és egymáshoz is.

15. Hogyan tudod megállapítani, hogy bölccsé és engedelmessé formálod-e a szívedet?

15 Hogyan tudod megállapítani, hogy bölccsé és engedelmessé formálod-e a szívedet? Ennek egyik módja az, ha összehasonlítod a gondolkodásmódodat az ókori hűséges személyekével, például Dávid királyéval, aki ezt írta: „Akaratod cselekvésében gyönyörködöm, ó, Istenem, és bensőmben van törvényed” (Zsolt 40:8). Ehhez hasonlóan a 119. zsoltár írója ezt mondta: „Ó, mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azzal foglalkozom” (Zsolt 119:97). Ez a fajta szeretet nem növekszik sekély talajban. Inkább elmélyült tanulmányozás, imádkozás és elmélkedés eredménye, valamint annak, hogy valaki személyesen tapasztalja, mennyi áldás származik abból, ha ragaszkodik Isten irányadó mértékeihez (Zsolt 34:8).

KÜZDJ A KERESZTÉNY SZABADSÁGODÉRT!

16. Mit kell felismernünk ahhoz, hogy megnyerjük az igazi szabadságért vívott küzdelmünket?

16 A történelem folyamán a nemzetek készek voltak véres háborúkat vívni a szabadság érdekében. Mennyivel inkább késznek kell lenned szellemi harcot vívni a keresztény szabadságodért! Fontos felismerned, hogy nemcsak Sátán, a világ és annak mérgező szelleme az ellenséged. A tökéletlen hajlamaid, így például a csalárd szíved ellen is küzdened kell (Jer 17:9; Ef 2:3). Azonban Jehova segítségével megnyerheted a harcot. Sőt, minden egyes győzelemnek – legyen akár kisebb, akár nagyobb – legalább két kedvező hatása van. Először is, megörvendezteted Jehova szívét (Péld 27:11). Másodszor, miközben tapasztalod, milyen felszabadító ereje van a szabadság tökéletes törvényének, megerősödik az az elhatározásod, hogy az örök élethez vezető keskeny úton maradsz. Idővel pedig még nagyobb szabadságnak örvendhetsz majd, melyet Jehova azoknak ígér, akik lojálisak hozzá (Jak 1:25; Máté 7:13, 14).

17. Miért ne keseredjünk el a hiányosságaink miatt, és milyen segítséget nyújt Jehova?

17 Időnként persze mindannyian követünk el hibákat (Préd 7:20). Ha veled is ez történik, nem kell értéktelennek érezned magad, vagy túlzottan elcsüggedned. Ha jelképesen szólva megbotlasz, kelj fel, és küzdj tovább, még akkor is, ha a helyi vének segítségét kell kérned. Jakab azt írta, hogy „a hitből való [imájuk] meggyógyítja a gyengélkedőt, és Jehova felemeli őt. Ha bűnöket követett is el, megbocsáttatik neki” (Jak 5:15). Igen, sose feledd, hogy Isten nagyon irgalmas, és hogy ő vonzott téged a gyülekezetbe, mivel látta a benned rejlő lehetőségeket! (Olvassátok fel: Zsoltárok 103:8, 9.) Ezért amíg teljes szívvel szolgálod Jehovát, ő sosem fog lemondani rólad (1Krón 28:9).

18. Mit kell tennünk ahhoz, hogy Jehova őrködjön felettünk?

18 Amikor Jézus az utolsó éjszakáján a 11 hűséges apostolával imádkozott, ezeket a feledhetetlen szavakat mondta az érdekükben: „őrködj felettük a gonosz miatt” (Ján 17:15). Jézus nemcsak az apostolaiért aggódott, hanem az összes követőjéért is. Ezért biztosak lehetünk benne, hogy Jehova válaszolni fog Jézus imájára, és őrködni fog felettünk ezekben a válságos időkben. „A feddhetetlenségben járóknak pajzs [Jehova] . . . , és védelmezi lojálisainak útját” (Péld 2:7, 8). Igen, a feddhetetlenség útja nem mentes az akadályoktól, de ez az egyetlen út, mely örök élethez és igazi szabadsághoz vezet (Róma 8:21). Ne hagyd, hogy bárki is letérítsen erről az útról!

[Lábjegyzetek]

^ 5. bek. Isten Absolon születése után ígérte meg Dávidnak, hogy egy jövőbeli magva örökli majd a trónt. Ezért Absolonnak tudnia kellett, hogy Jehova nem őt választotta trónörökösnek (2Sám 3:3; 7:12).

^ 14. bek. Jó példa erre az 1Korintusz 13:4–8, melyben Pál a szeretetet jellemzi, valamint a Zsoltárok 19:7–11, mely a Jehova törvényeinek való engedelmességből fakadó számtalan áldásról ír.

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 14. oldalon]

Hogyan tudjuk felismerni ma az Absolonhoz hasonló személyeket, és hogyan óvakodhatunk tőlük?