1–2. a) Milyen Istennek bizonyult Jehova Izrael nemzete számára? b) Milyen kérdést fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

NEHÉMIÁS napjaiban a léviták egy csoportja elismerte a nyilvánosan mondott imájában, hogy ősatyáik újra meg újra „nem akartak figyelni” Jehova parancsolataira. Ám Jehova újra meg újra megbocsátott nekik. Ő „a megbocsátás Istene . . . , könyörületes és irgalmas, lassú a haragra, olyan, aki bővelkedik szerető-kedvességben”. Jehova továbbra is ki nem érdemelt kedvességet mutatott a zsidók iránt, akik Nehémiás idejében tértek haza a száműzetésből (Neh 9:16, 17).

² Mindannyian megkérdezhetjük magunktól: „Hogyan tudom javamra fordítani, hogy Jehova kész megbocsátani?” Hogy választ kapjunk erre a fontos kérdésre, vizsgáljuk meg, hogyan bánt Isten két királlyal, Dáviddal és Manasséval, és ők hogyan fordították a javukra, hogy Jehova kész megbocsátani.

3–5. Milyen súlyos bűnöket követett el Dávid?

³ Bár Dávid istenfélő személy volt, súlyos bűnöket követett el. Két súlyos bűne egy házaspárt érintett, Uriást és Betsabét. Ezek a bűnök mindannyiuk számára fájdalmas következményekkel jártak. Ám az, ahogyan Isten helyreigazította Dávidot, sokat elárul arról, hogy mennyire megbocsátó. Vizsgáljuk meg, mi történt.

⁴ Dávid elküldte Izrael seregét, hogy ostromolja meg Rabbát, az ammonita fővárost. A város Jeruzsálemtől mintegy 80 kilométerre keletre feküdt a Jordán túloldalán. Ez idő alatt Dávid a jeruzsálemi palotája tetejéről meglátott egy fürdőző asszonyt, Betsabét. Az asszony férje távol volt. Miközben Dávid nézte  Betsabét, szenvedélyre gyúlt iránta, és a palotájába hozatta, ahol házasságtörést követett el vele (2Sám 11:1–4).

⁵ Amikor Dávid megtudta, hogy Betsabé várandós, visszahozatta Jeruzsálembe a férjét, Uriást, abban bízva, hogy Uriás majd nemi kapcsolatot létesít az asszonnyal. De Uriás még csak haza sem ment, annak ellenére, hogy Dávid próbálta erre ösztönözni őt. Ezért a király titokban azt írta a hadseregparancsnokának, hogy állítsa Uriást oda, „ahol a leghevesebb a roham”, és a többi katona menjen el mögüle. Mivel Uriás könnyű célponttá vált, meghalt a csatában, éppen úgy, ahogyan azt Dávid tervezte (2Sám 11:12–17). Így a király a házasságtörés bűnét tetézte azzal, hogy egy ártatlan férfit is megöletett.

6. Mit tett Isten azután, hogy Dávid súlyos bűnöket követett el, és ez mit árul el róla?

⁶ Jehova természetesen mindent látott. Semmi sem kerüli el a figyelmét (Péld 15:3). Bár Dávid később feleségül vette Betsabét, „amit . . . tett, az rossz volt Jehova szemében” (2Sám 11:27). Hogyan reagált Isten Dávid súlyos bűneire? Elküldte Nátán prófétát Dávidhoz. Mivel Jehova a megbocsátás Istene, nyilvánvalóan szeretett volna alapot találni arra, hogy irgalmat tanúsíthasson Dávid iránt. Milyen jó érzés tudni ezt Jehováról! Ahelyett hogy Isten a bűnei megvallására kényszerítette volna Dávidot, egyszerűen elküldte Nátánt, hogy elmondjon a királynak egy történetet, mely rávilágított, mennyire súlyosan vétkezett. (Olvassátok fel: 2Sámuel 12:1–4.) Milyen hatékony megoldás volt ez ebben a kényes helyzetben!

7. Mit váltott ki Dávidból Nátán szemléltetése?

⁷ Nátán szemléltetése felébresztette a király igazságérzetét. Dávid mérges lett a történetben szereplő gazdag emberre, és ezt mondta Nátánnak: „Él Jehova, hogy halált érdemel, aki ilyet tesz!” Továbbá kijelentette, hogy a gazdag embernek kárpótolnia kell a veszteségéért azt, akivel ilyen igazságtalanul bánt. De ezután Nátán megdöbbentő kijelentést tett: „Te vagy az az ember!” Majd elmondta neki, hogy a tettei következtében nem fog eltávozni „a kard” a házától, és csapás fogja sújtani a családját. Ezenkívül nyilvánosan megalázzák majd a bűnei miatt. Dávid felismerte, mennyire súlyosan vétkezett, és bűnbánóan elismerte: „Vétkeztem Jehova ellen” (2Sám 12:5–14).

8–9. Hogyan tárja fel az 51. zsoltár Dávid legbensőbb gondolatait, és mit tanulhatunk belőle Jehováról?

⁸ Az ének, melyet Dávid ezután szerzett, feltárta, hogy szívből megbánta a tettét. Az 51. zsoltár Dávid Jehovához intézett megindító könyörgéseit tartalmazza, és egyértelműen rámutat, hogy Dávid többet tett annál, mint csupán elismerte a bűneit. Meg is bánta azokat. Az Istennel ápolt kapcsolata volt a legfontosabb neki. „Egyedül teellened vétkeztem” – vallotta meg. Majd így könyörgött Jehovához: „Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten, és adj bensőmbe új szellemet, rendíthetetlent . . . Add vissza nekem szabadításod ujjongó örömét, és készséges szellemet adva támogass engem” (Zsolt 51:1–4, 7–12). Te is ugyanolyan őszintén és nyíltan beszélsz Jehovával a hibáidról, mint Dávid?

⁹ Jehova nem óvta meg Dávidot a bűneinek fájdalmas következményeitől. Élete végéig elkísérték. De mivel Dávid megbánást tanúsított – „megtört, összetört” volt a szíve –, Jehova megbocsátott neki (olvassátok fel: Zsoltárok 32:5; Zsolt  51:17). A Mindenható Isten tisztában van azzal, hogy valójában milyen érzések és indítékok húzódnak meg a bűnök mögött. Ahelyett hogy emberi bírák a mózesi törvény alapján halálra ítélték volna a házasságtörőket, Jehova saját maga ítélkezett Dávid és Betsabé felett, és irgalmat tanúsított irántuk (3Móz 20:10). A fiukat, Salamont pedig Izrael következő királyának tette meg (1Krón 22:9, 10).

10. a) Milyen további okot találhatott Jehova arra, hogy megbocsásson Dávidnak? b) Mit kell tennünk ahhoz, hogy Jehova megbocsásson nekünk?

¹⁰ Talán az is szerepet játszott abban, hogy Jehova megbocsátott Dávidnak, hogy ő is irgalmat mutatott Saul iránt (1Sám 24:4–7). Jézus elmagyarázta, hogy Jehova úgy bánik velünk, ahogyan mi bánunk másokkal. „Ne ítéljetek többé, hogy ne ítéltessetek, mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fognak ítélni titeket, és amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek” – mondta Jézus (Máté 7:1, 2). Milyen megnyugtató tudni, hogy Jehova kész megbocsátani a bűneinket, még az olyan súlyos bűnöket is, mint a házasságtörés vagy a gyilkosság! Ennek az a feltétele, hogy megbocsátóak legyünk, és megvalljuk a bűneinket neki, valamint változtassunk a gondolkodásmódunkon a bűneinkkel kapcsolatban. Ha a bűnösök őszinte megbánást tanúsítanak, Jehova a felüdülés időszakait hozza el számukra. (Olvassátok fel: Cselekedetek 3:19.)

11. Mi mindent tett Manassé, ami rossz volt Isten szemében?

¹¹ Vizsgáljunk meg egy másik szentírási beszámolót, mely jól mutatja, hogy Jehova kész még rendkívül súlyos bűnöket is megbocsátani. Mintegy 360 évvel azután, hogy Dávid uralkodni kezdett, Manassé lett Júda királya. 55 évi uralkodása a gonoszságról vált hírhedtté, és utálatos szokásaival Jehova ítéletét vonta magára. Manassé egyebek között oltárokat állított fel Baálnak, imádatot mutatott be „az egek egész seregének”, átvitte a fiait a tűzön, és spiritiszta szokásokat támogatott. Igen, „sok olyasmit művelt, ami rossz Jehova szemében” (2Krón 33:1–6).

12. Hogyan tért meg Manassé Jehovához?

¹² Végül Manassét elhurcolták a szülőföldjéről, és egy babiloni börtönbe vetették. Ott emlékezetébe idézte azokat a szavakat, melyeket Mózes Izraelnek mondott: „Amikor nyomorúságban leszel, és utolérnek mindezek a szavak a napok végén, akkor térj meg Jehovához, a te Istenedhez, és hallgass szavára” (5Móz 4:30). Manassé megtért Jehovához. Hogyan?  „Nagyon megalázta magát”, és „kitartóan imádkozott” Istenhez (a 21. oldalon levő kép ábrázolja) (2Krón 33:12, 13). Nincs feljegyzésünk arról, hogy Manassé pontosan mit is mondott az imáiban, de elképzelhető, hogy hasonlóan fogalmazott Dávid királyhoz, akinek a szavait az 51. zsoltárban olvashatjuk. Bárhogy volt is, Manassé szívállapota teljesen megváltozott.

13. Miért bocsátott meg Jehova Manassénak?

¹³ Hogyan válaszolt Jehova Manassé imáira? „Engedett könyörgésének, meghallgatta kegyéért való esedezését”. Akárcsak korábban Dávid, Manassé is felismerte, milyen súlyos bűnöket követett el, és őszintén megbánta azokat. Isten ezért megbocsátott Manassénak, és ő visszatérhetett Jeruzsálembe királyként. Ekkor „ismerte fel Manassé, hogy Jehova az igaz Isten” (2Krón 33:13). Mennyire vigasztaló ez az újabb bizonyíték arra, hogy irgalmas Istenünk megbocsát azoknak, akik őszintén megbánják a bűneiket!

14. Mi határozza meg, hogy Jehova megbocsát-e a bűnösnek?

¹⁴ Isten népéből ma keveseknek kell olyan súlyos bűnök miatt Jehova megbocsátásáért esedezniük, mint Dávidnak és Manassénak. Ám az, hogy Jehova ennek a két királynak megbocsátott, segít megértenünk, hogy Istenünk még a súlyos bűnöket is kész megbocsátani, ha a bűnös őszintén megbánja azokat.

15. Honnan tudjuk, hogy Jehova nem bocsát meg automatikusan?

¹⁵ Természetesen ebből nem lenne helyes arra következtetnünk, hogy Jehova automatikusan megbocsátja mindenkinek a bűneit. Például hasonlítsuk össze Dávid és Manassé viselkedését Izrael és Júda makacs népének viselkedésével. Isten elküldte Nátánt, hogy szembesítse Dávidot a bűnével, és lehetőséget adjon neki arra, hogy változtasson a gondolkodásmódján. Dávid hálásan fogadta  ezt. Manassét őszinte megbánásra indította, hogy szorult helyzetbe került. Ezzel szemben Izrael és Júda lakói gyakran nem bánták meg a bűneiket. Ezért Jehova nem bocsátott meg nekik. Ehelyett a prófétái által újra meg újra tudatta velük, hogyan vélekedik az engedetlen viselkedésükről. (Olvassátok fel: Nehémiás 9:30.) Miután a száműzöttek visszatértek Babilonból a hazájukba, Jehova továbbra is hűséges hírvivőket küldött hozzájuk, például Ezsdrás papot és Malakiás prófétát. Ha a nép Jehova akaratával összhangban cselekedett, nagy örömet tapasztalt (Neh 12:43–47).

16. a) Mi lett a következménye Izrael nemzete mint egész számára annak, hogy nem tanúsítottak megbánást? b) Mire ad lehetőséget Jehova az ókori izraeliták leszármazottainak mint egyéneknek?

¹⁶ Miután Jehova elküldte Jézust a földre, és ő bemutatta az egyetlen tökéletes váltságáldozatot, Jehova többé már nem fogadta el az állatáldozatokat (1Ján 4:9, 10). Amikor Jézus a földön volt, megindító szavai visszatükrözték Atyja nézőpontját. Ezt mondta: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megöli a prófétákat, és megkövezi azokat, akik hozzá küldettek – mily gyakran akartam egybegyűjteni gyermekeidet, miként a tyúk a szárnya alá gyűjti csibéit! De ti nem akartátok.” Ezért Jézus a tudtukra adta: „Íme! Elhagyatottá lesz nektek a házatok” (Máté 23:37, 38). Így a bűnös és megbánást nem tanúsító nemzetet felváltotta a szellemi Izrael (Máté 21:43; Gal 6:16). De mit mondhatunk a test szerinti Izrael egyes tagjairól? Jehova nekik is szívesen megbocsát, és irántuk is irgalmat tanúsít, ha hisznek benne és Jézus Krisztus áldozatában. Erre olyan emberek is lehetőséget kaphatnak majd, akik nem bánták meg a bűneiket haláluk előtt, de fel lesznek támasztva a megtisztított földre (Ján 5:28, 29; Csel 24:15).

17–18. Hogyan részesülhetünk Jehova megbocsátásában?

¹⁷ Mivel Jehova kész megbocsátani nekünk, mit kell tennünk? Kétségtelenül úgy kell cselekednünk, mint ahogy Dávid és Manassé tette. El kell ismernünk, hogy bűnösök vagyunk, meg kell bánnunk a vétkeinket, őszintén könyörögnünk kell Jehovához megbocsátásért, és kérnünk kell, hogy teremtsen bennünk tiszta szívet (Zsolt 51:10). Továbbá ha súlyos bűnt követtünk el, szellemi segítséget kell kérnünk a vénektől (Jak 5:14, 15). A körülményeinktől függetlenül vigasztaló arra gondolnunk, hogy Jehova valóban olyan, amilyennek leírta magát Mózesnek: „irgalmas, könyörületes Isten, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban, megőrzi szerető-kedvességét ezeríziglen, megbocsát vétket, törvényszegést és bűnt”. Jehova nem változott meg (2Móz 34:6, 7).

¹⁸ Jehova egy erőteljes hasonlatot használva ígéretet tett az izraelitáknak arra, hogy teljesen eltávolítja a bűneik szennyfoltját, így ami olyan, „mint a skarlát”, fehér lesz, „mint a hó”. (Olvassátok fel: Ézsaiás 1:18.) Hogyan tudjuk javunkra fordítani, hogy Jehova kész megbocsátani nekünk? Teljes megbocsátást nyerhetnek a bűneink, ha hálásak vagyunk azért, hogy Jehova kész megbocsátani, és megbánást tanúsítunk.

19. Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

¹⁹ Hogyan utánozhatjuk Jehovát abban, hogy kész megbocsátani az embereknek? Hogyan tudunk megbocsátóak lenni azokkal szemben is, akik súlyosan vétkeznek, de őszinte megbánást tanúsítanak? A következő cikk segít megvizsgálnunk a szívünket, hogy még inkább olyanná váljunk, mint Atyánk, Jehova, aki jó, és kész megbocsátani (Zsolt 86:5).