1. Hogyan tekintenek néhányan az idegenekre, de miért nem helytálló ez a gondolkodás?

AHOGY az előző cikkben szó volt róla, sokan nem kedvelik az idegeneket, a más országból valókat. Talán lenézik, vagy akár nyíltan meg is vetik őket. De tiszteletlenség lenne egy másik országból származó személyt alacsonyabb rendűnek tartani a saját országunk tagjainál. Mi több ez azt mutatná, hogy nem vagyunk tisztában a tényekkel. Egy könyv elismeri: „Az emberi rasszok testvérek, mint ahogy a Biblia mondja” (The Races of Mankind). A testvérek gyakran igen különbözőek, de ettől még testvérek.

2–3. Hogyan tekintett Jehova az ókori Izraelben élt idegenekre?

² Természetesen bárhol élünk is, vannak más országból valók közöttünk. Így volt ez az ókori izraelitákkal is, akik a törvényszövetség által különleges kapcsolatban voltak Jehova Istennel. Jóllehet ezeknek a nem izraelita személyeknek a jogai némileg korlátozva voltak, az izraelitáknak tisztelettel és pártatlanul kellett velük bánniuk. Milyen nagyszerű példa ez számunkra! Az igaz keresztények között nincs helye a részrehajlásnak vagy az előítéletnek. Miért? Péter apostol ezt mondta: „Bizonyosan látom, hogy nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Csel 10:34, 35).

³ Az ókori Izraelben élő idegenek hasznot merítettek abból, hogy szoros kapcsolatot ápoltak az izraelitákkal. Ez visszatükrözte Jehova gondolkodásmódját, ahogyan évekkel később Pál apostol utalt is erre, amikor a következő kérdést tette fel Jehovával kapcsolatban: „csak a zsidók Istene ő? Nem a nemzetekből valóké is? De igen, a nemzetekből valóké is” (Róma 3:29; Jóel 2:32).

4. Miért nem tekintenek senkit sem idegennek Isten Izraelében?

⁴ Az új szövetség megkötése után a felkent keresztények gyülekezete felváltotta a test szerinti Izraelt,  így az már nem volt különleges kapcsolatban Istennel. Ezért nevezik a felkent keresztények gyülekezetét Isten Izraelének (Gal 6:16). És ahogy Pál kifejtette, ebben az új nemzetben „nincsen sem görög, sem zsidó, sem körülmetéltség, sem körülmetéletlenség, idegen, szkíta, rabszolga, szabad, hanem Krisztus minden, és ő van mindenekben” (Kol 3:11). Ezért senkit sem tekintettek idegennek a keresztény gyülekezetben.

5–6. a) Milyen kérdés merülhet fel egyesekben az Ézsaiás 61:5, 6-tal kapcsolatban? b) Kikre utalnak Ézsaiás könyvében a „Jehova papjainak” nevezett személyek és az „idegenből valók”? c) Milyen módon munkálkodik együtt ez a két csoport?

⁵ Ugyanakkor egyesekben kérdések merülhetnek fel az Ézsaiás könyve 61. fejezetével kapcsolatban, melyben egy olyan prófécia található, amely a keresztény gyülekezeten teljesedik. A 6. vers olyanokról jövendölt, akik Jehova papjaiként fognak szolgálni. Az 5. versben viszont olyanokról van szó, akik „idegenből valók”, és az előbb említett papokkal együttműködnek majd, és együtt fognak dolgozni velük. Hogyan kell ezt értenünk?

⁶ Azt tudjuk, hogy a „Jehova papjainak” nevezett személyek a felkent keresztények, akiknek részük van „az első feltámadásban”, és akik „az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és királyokként fognak uralkodni vele az ezer év alatt” (Jel 20:6). Ugyanakkor rengeteg olyan lojális keresztény van, akinek földi reménysége van. Ők szoros kapcsolatot ápolnak és együtt munkálkodnak azokkal, akik az égben fognak szolgálni. De mivel nem alkotják részét az Isten Izraelének, jelképes értelemben idegenek. Ezek a földi reménységű személyek boldogan támogatják Jehova papjait, és együtt dolgoznak velük, jelképesen szólva a földműveseikként és a vincellérjeikként szolgálnak az aratásban. Segítenek a felkenteknek dicsőséget szerezni Istennek, azáltal, hogy prédikálják és tanítják az igazságot az embereknek. Így mind a felkentek, mind a más juhok az igazságra tanítják az őszinte személyeket, és szeretettel segítenek nekik, hogy aszerint is tudjanak élni (Ján 10:16).

7. Miben hasonlítanak a napjainkban élő keresztények Ábrahámhoz és más ókori hűségesekhez?

⁷ Ahogy azt az előző cikkben is láthattuk, az igaz keresztények idegenek, vagyis  ideiglenes lakosok Sátán gonosz világában. Ezért hasonlóak az ókori hűségesekhez – beleértve Ábrahámot is –, akikről azt olvassuk, hogy „idegenek és ideiglenes lakosok [voltak] azon a földön” (Héb 11:13). Akár az a reménységünk, hogy az égben fogunk élni, akár az, hogy a földön, az a kiváltságunk, hogy olyan különleges kapcsolatunk lehet Jehovával, mint amilyen annak idején Ábrahámnak volt. Jakab kifejti, hogy „»Ábrahám hitt Jehovában, és ezt igazságosságul számították be neki«, és »Jehova barátjának« hívták” (Jak 2:23).

8. Milyen ígéretet kapott Ábrahám, és hogyan vélekedett annak beteljesedéséről?

⁸ Isten megígérte, hogy Ábrahámon és a leszármazottain keresztül a föld minden családja – nem csupán egy nemzet – fog áldásban részesülni. (Olvassátok fel: 1Mózes 22:15–18.) Bár ennek az Istentől kapott ígéretnek a beteljesedése még távol volt, Ábrahám megőrizte az abba vetett bizalmát, hogy meg fog valósulni. Életének több mint a felét azzal töltötte, hogy a családjával együtt egyik helyről a másikra vándorolt. Ábrahám mindvégig megőrizte a barátságát Jehovával.

9–10. a) Hogyan tudjuk utánozni Ábrahám példáját? b) Milyen üzenetet osztunk meg az emberekkel napjainkban?

⁹ Noha Ábrahám nem tudta, meddig kell várnia, hogy megláthassa, amint a reménysége valóra válik, sohasem gyengült meg a Jehova iránti szeretete és az iránta való odaadása. Mindig emlékezetében tartotta, hogy ideiglenes lakos, ezért nem telepedett le, hogy állandó lakosa legyen valamely nemzetnek (Héb 11:14, 15). Mennyire bölcs hát, ha követjük Ábrahám példáját, egyszerű életet élünk, és nem engedjük, hogy túl fontossá váljanak számunkra az anyagi javak, a társadalmi pozíció vagy a karrier! De miért is törekednénk arra, hogy olyan életet éljünk, melyet mások „normálisnak” tartanak, amikor ez a világrendszer hamarosan véget ér? Miért ragaszkodnánk túlságosan ahhoz, ami csak ideiglenes? Ahogy Ábrahám előtt is, előttünk is valami sokkal jobb áll. Készek vagyunk mi is türelmesen várni, míg valóra nem válik a reménységünk. (Olvassátok fel: Róma 8:25.)

¹⁰ Isten még mindig lehetőséget ad az embereknek – bármely nemzethez tartozzanak is –, hogy áldásban részesüljenek Ábrahám magva által. A „Jehova papjainak” nevezett felkentek és „az idegenekből valók”, vagyis a más juhok, világszerte több mint 600 nyelven hirdetik, hogy Jehova lehetőséget ad az embereknek arra, hogy megismerjék ezeket az áldásokat.

11. Salamon szavai szerint mit tehettek meg az izraelitákon kívül más nemzetek tagjai is?

¹¹ I. e. 1026-ban a templom felavatásakor – Jehova Ábrahámnak tett ígéretével összhangban – Salamon megemlítette, hogy minden nemzetből csatlakozni fognak emberek Jehova dicséretéhez. Szívből jövő imájában ezt mondta: „Az idegent is, aki nem tartozik népedhez, Izraelhez, és aki eljön messze földről a neved miatt (mert hallani fognak nagy nevedről, erős kezedről és kinyújtott karodról), és eljön, és imádkozik e ház felé fordulva, őt is hallgasd meg az egekből, szilárd lakhelyedről, és tedd meg mindazt, amiért hozzád kiált az idegen; hogy a föld összes népe megismerje nevedet, hogy ugyanúgy féljenek téged, ahogy néped, Izrael” (1Kir 8:41–43).

12. Miért tűnhetnek egyesek számára Jehova Tanúi furcsának vagy idegennek?

¹² Alapvetően az számít idegennek, aki nem a saját országában tartózkodik, illetve aki nem egy adott közösség vagy csoport tagja. Jehova Tanúi is hasonló helyzetben vannak. Ők elsősorban egy égi kormányzathoz, Isten Királyságához hűségesek, és a királyához, Krisztushoz. Ezért szigorúan semlegesek politikai kérdésekben, még ha néhányan azt mondják is róluk, hogy kilógnak a mai társadalomból.

13. a) Milyen értelemben mondható, hogy gyakran csak nézőpont kérdése, hogy valaki idegen? b) Mi volt Jehova eredeti szándéka azzal kapcsolatban, hogy az emberek miként tekintsenek egymásra?

 ¹³ Az idegeneket gyakran fel lehet ismerni olyan jellegzetességekről, melyek egy adott kisebbségi csoportra jellemzőek. Ez magában foglalhatja az általuk beszélt nyelvet, a szokásaikat, a fizikai jellemzőiket és az öltözködésüket. Ám ezeknél a különbségeknél sokkal fontosabb az, amiben az emberek a nemzetiségüktől függetlenül hasonlítanak egymásra. Tehát valójában azért tekintenek valakire idegenként, mert bizonyos vonatkozásban más, mint a többiek. De ha megtanulunk túllátni ezeken a valós vagy képzelt különbségeken, akkor minden bizonnyal nem fogunk idegenként tekinteni a másik személyre. Ha a földön mindenki ugyanazon politikai hatalom vagy kormányzat alatt élne, akkor senki sem számítana idegennek. Jehovának eredetileg pontosan az volt a szándéka, hogy minden ember egyetlen egységes családként éljen egyetlen uralom alatt, mégpedig az ő uralma alatt. Vajon lehetséges, hogy az emberek az egész földön, bármilyen nemzetiségűek legyenek is, többé ne tekintsenek idegenként egymásra?

14–15. Mit képesek Jehova Tanúi mint csoport megvalósítani?

¹⁴ Igen felfrissítő egy önző és nacionalista világban olyan egyéneket találni, akik képesek túllátni a nemzeti határokon. Igaz, nehéz lehet legyőzni az előítéleteket. A CNN televíziós hálózat alapítója, Ted Turner a következőképpen számol be arról, hogy milyen volt együtt dolgoznia különféle nemzetiségű tehetséges emberekkel: „Óriási élmény volt találkozni ezekkel az emberekkel. Megtanultam, hogy ne »idegenként« tekintsek a más országokból való emberekre, hanem úgy, mint akik polgártársaim a bolygón. Idővel úgy éreztem, hogy az »idegen« kifejezés pejoratív értelmű, ezért a CNN berkein belül hoztam egy szabályt, miszerint tilos használni ezt a szót akár adásban, akár az egymás közti kommunikációban a munkahelyen. Ehelyett a »nemzetközi« szót kellett használni.”

¹⁵ Világszerte egyedül Jehova Tanúi sajátították el mint csoport Isten gondolkodásmódját. Mivel megtanulják úgy látni a dolgokat, ahogyan Jehova, képesek mind az elméjükben, mind a szívükben felszámolni a nemzeti határokat. Ahelyett, hogy bizalmatlanul, gyanakvóan vagy akár nyílt gyűlölettel bánnának a más nemzeti csoportok tagjaival, megtanulták, hogy értékeljék ezeknek a csoportoknak a változatos jellegzetességeit és képességeit. Elgondolkodtál már azon, hogy mennyire rendkívüli az, hogy Jehova Tanúi mint csoport képesek ezt megtenni, és azon, hogy  személy szerint neked hogyan segített ez a másokkal való bánásmódodban?

16–17. Mit jelenthet a Jelenések 16:16 és a Dániel 2:44 beteljesedése számodra?

¹⁶ Hamarosan minden nemzet szembe fog nézni Jézus Krisztussal és az égi seregeivel az Isten uralma elleni végső csatában, melyet „héberül Har-Magedonnak neveznek” (Jel 16:14, 16; 19:11–16). Több mint 2500 évvel ezelőtt Dániel próféta ihletés alatt megjövendölte, hogy mi fog történni az Isten szándékával szembeszegülő emberi kormányzatokkal. Ezt írta: „azoknak a királyoknak a napjaiban az egek Istene felállít egy királyságot, amely soha nem fog elpusztulni. Ez a királyság nem száll át más népre. Szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll időtlen időkig” (Dán 2:44).

¹⁷ El tudod képzelni, hogy mit fog jelenteni számodra ennek a beteljesedése? Nem lesznek többé ember alkotta nemzeti határok, melyek miatt most bizonyos értelemben minden ember idegennek tekinthető. És még ha lesznek is különbségek az emberek megjelenésében és fizikai jellegzetességeiben, ez egyszerűen Isten teremtésművének csodálatos sokszínűségét fogja mutatni. Ennek az izgalmas jövőképnek arra kell ösztönöznie mindannyiunkat, hogy továbbra is minden tőlünk telhetőt megtegyünk azért, hogy dicsérjük a Teremtőnket, Jehova Istent, és tiszteletet szerezzünk neki.

18. Mi mutatja, hogy felül lehet kerekedni azon, hogy idegennek tekintsék egymást az emberek?

¹⁸ Vajon a valóságtól elrugaszkodott hinni egy ilyen globális változásban? Egyáltalán nem. Sőt, teljesen ésszerű hinni abban, hogy ez meg fog történni. Jehova Tanúi nem tekintenek idegenként egymásra, nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget annak, hogy ki milyen nemzetiségű. Például az utóbbi időben több kisebb fiókhivatal össze lett vonva, hogy megkönnyítsék a felvigyázást, és hogy még hatékonyabb legyen a Királyság jó hírének prédikálása (Máté 24:14). Egyes jogi követelményeket leszámítva a nemzeti határoknak semmilyen szerepük sem volt, amikor meghozták az ezzel kapcsolatos döntéseket. De van még egy látható bizonyítéka annak, hogy Jézus Krisztus, Jehova jogosan trónra emelt uralkodója már elkezdte felszámolni az ember alkotta határokat, és hamarosan „teljessé [teszi] győzelmét” (Jel 6:2).

19. Mit tesz lehetővé az igazság tiszta nyelve?

¹⁹ Jóllehet Jehova Tanúi nagyon sok nemzetből valók, és ebből adódóan sokféle nyelvet beszélnek, azon igyekeznek, hogy az igazság tiszta nyelvét beszéljék. Ez az egység olyan kötelékét teremti köztük, amelyet lehetetlen szétszakítani. (Olvassátok fel: Sofóniás 3:9.) Egy nemzetközi családot alkotnak, mely ugyan a jelenlegi gonosz világban van, de elkülönül attól. Ez az egységes család csupán ízelítő abból az eljövendő világból, ahol senki sem lesz idegen. Az ott élők közül kivétel nélkül mindenki boldogan egyetért majd azzal az igazsággal, melyet a korábbiakban idézett kiadvány mondott: „Az emberi rasszok testvérek, mint ahogy a Biblia mondja” (The Races of Mankind).