1. Elsősorban miért Jehováról mondhatjuk el, hogy Evangéliumhirdető?

AZ EVANGÉLIUMHIRDETŐ jó hírt közöl másokkal. Elsősorban Jehováról mondhatjuk el ezt. Ő volt az első, aki jó hírt hirdetett. Közvetlenül azután, hogy ősszüleink fellázadtak, Jehova azonnal kijelentette, hogy el fogja pusztítani a kígyót, vagyis Sátánt, az Ördögöt (1Móz 3:15). A történelem során arra ihletett hűséges férfiakat, hogy egyre több részletet tárjanak fel a szándékáról. Arról, hogyan fogja lemosni a gyalázatot a nevéről, hogyan fogja helyrehozni a kárt, amelyet Sátán okozott, és hogyan nyerhetik vissza az emberek mindazt, amit Ádám és Éva elveszített.

2. a) Hogyan járulnak hozzá az angyalok az evangéliumhirdetéshez? b) Milyen példát állított Jézus az evangéliumhirdetők elé?

² Az angyalok is evangéliumhirdetők. Ők maguk is jó hírt visznek, és másoknak is segítenek a jó hír hirdetésében (Luk 1:19; 2:10; Csel 8:26, 27, 35; Jel 14:6). Mit mondhatunk Mihály arkangyalról? Ő is evangéliumhirdető. Amikor Jézusként a földön volt, az egész életét a jó hír hirdetése köré építette, ezzel példát állított az emberek elé (Luk 4:16–21).

3. a) Mi az a jó hír, melyet Jézus követőiként hirdetünk? b) Milyen kérdésekre szeretnénk választ kapni evangéliumhirdetőként?

³ Jézus azt a parancsot adta a tanítványainak, hogy legyenek evangéliumhirdetők (Máté 28:19, 20; Csel 1:8). Pál apostol így ösztönözte a munkatársát, Timóteuszt: „végezd az evangéliumhirdető munkáját, teljesen lásd el szolgálatodat” (2Tim 4:5). Mi az a jó hír, melyet Jézus követőiként hirdetünk? Egyrészt azt a megnyugtató tényt, hogy égi Atyánk, Jehova szeret minket (Ján 3:16; 1Pét 5:7). Az egyik kulcsfontosságú eszköz, ahogyan Jehova Isten kifejezi irántunk a szeretetét, az a Királysága. Ezért boldogan elmondjuk másoknak, hogy Isten barátai lehetnek, ha alávetik magukat a Királyság-uralomnak, engedelmeskednek Istennek és igazságosságot  cselekednek (Zsolt 15:1, 2). Jehova szándéka az, hogy véget vet minden szenvedésnek. Minden múltbeli szenvedésből eredő fájdalmat meg fog szüntetni. Ez igazán jó hír! (Ézs 65:17). Evangéliumhirdetőként jó, ha megvizsgáljuk a következő két fontos kérdést: Miért létfontosságú, hogy az emberek halljanak a jó hírről? Miként lehetünk hatékony evangéliumhirdetők?

4. Milyen valótlanságokat állítanak Istenről?

⁴ Képzeld el, hogy azt hazudják az édesapádról, hogy elhagyott téged és a családod. Tegyük fel, hogy akik azt állítják, hogy jól ismerték az apukádat, ridegnek, titokzatosnak és kegyetlennek mondják őt. Néhányan talán meg akarnak győzni, hogy nincs értelme megkeresni őt, hiszen úgyis halott. Valójában sokaknak hasonló dolgokat mondanak Istenről. Azt tanítják nekik, hogy Isten egy misztérium, megismerhetetlen és kegyetlen. Például néhány vallási vezető azt állítja, hogy Isten a gonosz embereket örökké kínozni fogja. Mások Istent okolják a természeti katasztrófák okozta szenvedésért. Isten büntetésének tartják a katasztrófákat, noha ilyenkor jó és rossz emberek egyaránt meghalnak.

5–6. Milyen hatással vannak az emberekre a hamis tanítások és az evolúcióelmélet?

⁵ Egyesek azt hangoztatják, hogy Isten nem létezik. Például vegyük az evolúció elméletét. Sokan, akik emellett kardoskodnak, azt mondják, hogy az élet létrejöhetett irányítás nélkül. Azt állítják, hogy nincs Teremtő. Sőt egyesek még azt is kijelentik, hogy az ember is csupán állat, és ezért nem is meglepő, ha valaki állatias módon viselkedik. Úgy érvelnek, hogy azok, akik kegyetlenül elnyomják a gyengéket, csak a természet törvényeinek engedelmeskednek. Így nem is csoda, hogy sokan úgy vélik, hogy az igazságtalanság mindig része lesz az életünknek. Ezért azoknak, akik az evolúcióban hisznek, nincs reménységük.

⁶ Kétségtelen, hogy az evolúcióelmélet és a hamis tantételek mind hozzájárulnak az utolsó napokban tapasztalható gyötrelmekhez (Róma 1:28–31; 2Tim 3:1–5). Az emberek által kitalált tanítások nem bizonyultak tartós és valódi jó hírnek. Sőt inkább „elmebelileg sötétségben” tartották az embereket, és elidegenítették őket „az Isten szerinti élettől”, ahogy azt Pál apostol írja (Ef 4:17–19). Továbbá az evolúcióelmélet és a hamis tantételek útjában állnak annak, hogy ezek az emberek elfogadják Isten jó hírét. (Olvassátok fel: Efézus 2:11–13.)

7–8. Kizárólag hogyan tudják az emberek teljesen megérteni a jó hírt?

⁷ Ahhoz, hogy az emberek meg tudjanak békélni Istennel, először meg kell arról győződniük, hogy ő létezik, és hogy nyomós okuk van rá, hogy közeledjenek hozzá. Úgy segíthetünk nekik ebben, ha arra buzdítjuk őket, hogy vizsgálják meg a teremtésművet. Ha az emberek elfogulatlanul teszik ezt, akkor felismerhetik Isten bölcsességét és hatalmát (Róma 1:19, 20). Hogyan tudunk segíteni az embereknek abban, hogy csodálattal tekintsenek Nagy Teremtőnkre? Az Egy Teremtő keze műve az élet? és Az élet eredete – Öt kérdés, melynek érdemes utánajárni című füzeteket használhatjuk fel. De vannak olyan kérdések, melyekre nem fognak választ találni azok, akik csak a teremtésművet tanulmányozzák. Például: Miért engedi meg Isten a szenvedést? Mi Isten szándéka a földdel? Vajon Istennek gondja van minden egyes emberre?

⁸ Csak úgy tudják az emberek teljesen megérteni az Istennel és az ő szándékával kapcsolatos jó hírt, ha tanulmányozzák a Bibliát. Igazán értékelnünk kell, hogy segíteni tudunk nekik a kérdéseik megválaszolásában. De ahhoz, hogy megérintsük  a hallgatóink szívét, a puszta tények átadásánál többet kell tennünk. Meg kell győznünk őket (2Tim 3:14). Hatásosabban tudunk meggyőzni másokat, ha követjük Jézus példáját. Miért volt ő annyira sikeres? Egyrészt azért, mert hatékonyan használt kérdéseket. Hogyan utánozhatjuk őt?

9. Hogyan tudunk segíteni az embereknek, hogy szellemi előrehaladást tegyenek?

⁹ Miért használjunk Jézushoz hasonlóan kérdéseket az evangéliumhirdetés során? Nézzünk egy példát. Az orvosod azt mondja, hogy jó híre van számodra. Ha aláveted magad egy komoly műtétnek, meg fogsz gyógyulni. Talán hiszel neki. De mi lenne, ha ezt az ígéretet anélkül tenné, hogy akár egyetlen kérdést is feltett volna az egészségedről. Nem valószínű, hogy bíznál benne. Nem számít, milyen jó orvos, előbb kérdéseket kell feltennie, és meg kell hallgatnia, hogy milyen tüneteid vannak, csak azután tud érdemben segíteni. Hasonlóképpen, ha segíteni szeretnénk az embereknek, hogy elfogadják a Királyság jó hírét, meg kell tanulnunk ügyesen kérdezni. Csak akkor tudunk segíteni nekik, ha tisztán látjuk, hogy hogyan gondolkodnak a szellemi dolgokról.

10–11. Mit érhetünk el, ha utánozzuk Jézus tanítási módját?

¹⁰ Jézus tudta, hogy a jó kérdések segítenek egy tanítónak, hogy megismerje a tanítványa gondolkodásmódját, sőt abban is, hogy be tudja vonni őt a beszélgetésbe. Például amikor alázatosságra akarta tanítani a tanítványait, először egy elgondolkodtató kérdést tett fel nekik (Márk 9:33). Egyszer, amikor Jézus Péternek tett fel kérdéseket, hogy megtanítsa alapelvekben gondolkodni, két lehetséges választ is felvetett (Máté 17:24–26). Egy másik alkalommal, amikor felszínre akarta hozni azt, ami a tanítványai szívében volt, egy sor véleménynyilvánításra ösztönző kérdést tett fel. (Olvassátok fel: Máté 16:13–17.) Jézus nem csak egyszerűen megmondta az embereknek, hogy mit tegyenek. Kérdéseivel és kijelentéseivel megérintette a szívüket, és arra indította őket, hogy a jó hírrel összhangban cselekedjenek.

¹¹ Ha utánozzuk Jézust, és hatékonyan kérdezünk, azzal legalább három dolgot érünk el: Fel tudjuk ismerni, hogy hogyan tudunk a legjobban segíteni az embereknek. Folytatni tudjuk a beszélgetést, ha valaki meg akarja szakítani. Megtaníthatjuk az alázatos személyeknek, hogyan fordíthatják javukra a tanultakat. Hogy lássuk, hogyan lehet jól kérdezni, vizsgáljunk meg három helyzetet.

12–14. Hogyan segíthetsz a gyermekednek, hogy magabiztosabban tudja megosztani a jó hírt másokkal? Mondj példát!

¹² Először vizsgáljuk meg a következő helyzetet: Tegyük fel, hogy a gyermeked nehéznek találja, hogy megvédje a teremtésbe vetett hitét, amikor az egyik osztálytársával beszélget. Hogyan segítenél neki? Minden bizonnyal szeretnéd, ha magabiztosan tudna beszélni a jó hírről. Ne bírálgasd, és ne is mondd meg neki, hogy mit mondjon. Inkább utánozd Jézust, és tegyél fel olyan kérdéseket, melyek arra indítják, hogy kifejezze az érzéseit. Hogyan teheted ezt meg?

¹³ Olvassatok fel együtt néhány részletet Az élet eredete – Öt kérdés, melynek érdemes utánajárni című füzetből. Utána kérdezd meg a gyermekedet, hogy melyik gondolat volt számára a legérdekesebb. Buzdítsd, hogy keressen még más bizonyítékokat  arra, amiért hihet a Teremtő létezésében, és olyan okokat, amiért Isten akaratát szeretné cselekedni (Róma 12:2). Értesd meg vele, hogy nem feltétlenül kell, hogy ugyanazok legyenek az indokai, mint neked.

¹⁴ Mondd el a gyermekednek, hogy ha beszélget az egyik osztálytársával, ugyanezt a módszert követheti. Megvizsgálhat néhány tényt vele, majd feltehet neki véleménynyilvánításra ösztönző kérdéseket, és olyan kérdéseket is, melyek már burkoltan utalnak a válaszra. Például megkérheti az osztálytársát, hogy olvassa fel Az élet eredete füzet 21. oldalán lévő kiemelt részt. Majd megkérdezheti tőle: „Igaz az, hogy a DNS olyan nagy mennyiségű információ tárolására képes, hogy még napjaink számítógépes világában sem ér a nyomába semmi?” Valószínűleg azt fogja válaszolni, hogy igaz. Majd a gyermeked a következőt kérdezheti: „Ha a számítógépes szakemberek nem tudnak elérni ilyen eredményeket, hogyan lehetett erre képes önmagától az értelmet nélkülöző anyag?” Még fesztelenebbül tud majd beszélni a hitéről, ha rendszeresen elgyakorlod vele az érvelési menetet. Ha megtanítod ügyesen kérdezni, akkor segítesz neki hatékony evangéliumhirdetővé válni.

15. Hogyan kérdezzünk, ha egy ateistának szeretnénk segíteni?

¹⁵ Most nézzünk egy másik helyzetet: Szolgálatunk során találkozunk olyanokkal, akik kételkednek Isten létezésében. Talán valaki azt mondja nekünk, hogy ateista. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy megszakadjon a beszélgetés, tiszteletteljesen megkérdezhetnénk, hogy mióta ateista, és miért gondolkodik így. Hallgassuk meg a válaszát, és dicsérjük meg azért, hogy komolyan elgondolkodott ezen a témán. Megkérdezhetnénk, hogy szívesen elolvasna-e egy olyan anyagot, mely a teremtés mellett hoz fel érveket. Ha a házigazda nyitott rá, akkor felajánlhatjuk neki az  Egy Teremtő keze műve az élet? vagy Az élet eredete – Öt kérdés, melynek érdemes utánajárni című füzetet. Egy kedvesen feltett, tapintatos kérdés segítségével a jó hír megérintheti a szívét.

16. Miért nem szabad megelégednünk azzal, ha a tanulmányozó csak felolvassa a választ?

¹⁶ Vizsgáljunk meg egy harmadik helyzetet: Tegyük fel, hogy bibliatanulmányozást vezetünk, és a tanulmányozó egyszerűen csak felolvassa a választ a kiadványból. Ha megelégednénk ezzel, akadályoznánk, hogy megerősödjön a tanulmányozó hite. Miért mondhatjuk ezt? Ha a tanulmányozó csak elmondja a választ anélkül, hogy mélyebben elgondolkodna a kérdésen, akkor valószínűleg nem fog meggyökerezni az igazságban. Könnyen előfordulhat, hogy az üldözés hatására olyanná válik, mint egy elszáradt növény (Máté 13:20, 21). Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha megkérdezzük a tanulmányozót, hogy mit gondol arról, amit éppen tanul. Próbáld meg kideríteni, hogy egyetért-e a szóban forgó gondolatokkal. Még ennél is fontosabb, hogy beszéljen arról, miért ért egyet valamivel, vagy éppen miért nem. Aztán segíts neki elgondolkodni a Szentírás alapján, hogy így végül ő maga tudja levonni a helyes végkövetkeztetést (Héb 5:14). Ha ügyesen kérdezünk, sokkal valószínűbb, hogy a tanulmányozónk mélyen meggyökerezik a hitben, és képes lesz ellenállni, amikor mások megpróbálják félrevezetni, vagy szembehelyezkednek vele (Kol 2:6–8). Mit tehetünk még, hogy hatékony evangéliumhirdetők legyünk?

17–18. Hogyan tudunk együttműködni másokkal, amikor együtt veszünk részt a szolgálatban?

¹⁷ Jézus kettesével küldte ki a tanítványait a prédikálómunkába (Márk 6:7; Luk 10:1). Később Pál apostol beszélt munkatársakról, „akik vállvetve küzdöttek [vele] a jó hírben” (Fil 4:3). 1953-ban a szentírási mintát alapul véve a Királyság-hírnökök belekezdtek egy képzési programba, melyben a hírnökök segítettek a társuknak fejlődni a szolgálatban. *

¹⁸ Hogyan tudsz együttműködni a hittársaddal, amikor együtt vesztek részt a szolgálatban? (Olvassátok fel: 1Korintusz 3:6–9.) Keresd ki a Bibliádból azokat a verseket, amelyeket a társad felolvas. Figyelj arra, aki éppen beszél, legyen az a társad vagy a házigazda. Jól figyelj oda a beszélgetésre, hogy be tudj kapcsolódni, ha a társadnak segítségre van szüksége egy ellenvetés megválaszolásában (Préd 4:12). De egyvalamire ügyelj: ne szakítsd félbe, ha éppen egy meggyőző érvelésmenetet követ. Ha túlságosan lelkes vagy, és ilyenkor közbeszólsz, azzal elbátortalaníthatod a társad, és összezavarhatod a házigazdát. Időnként talán helyénvaló lehet bekapcsolódni a beszélgetésbe. De ha úgy döntesz, hogy mondasz valamit, akkor csak egy-két rövid megjegyzést tegyél. Azután add vissza a szót a társadnak.

19. Mit kell észben tartanunk, és miért?

¹⁹ Hogyan segíthetitek egymást, miközben egyik ajtótól a másikig mentek? Megbeszélhetitek, hogy hogyan tudnátok hatékonyabbá tenni a felkínálásotokat. Vigyázz, nehogy lehangoló megjegyzéseket tegyél a területeden élő emberekre. Továbbá ne ess abba a csapdába, hogy folyton más hírnökök hibáiról beszélsz (Péld 18:24). Elménkben kell tartanunk, hogy csupán „cserépedények” vagyunk, és Jehova kivételesen kedves volt velünk azzal, hogy ránk bízta a jó hír hirdetésének kincsét. (Olvassátok fel: 2Korintusz 4:1, 7.) Úgy tudjuk kimutatni, hogy értékeljük ezt a kincset, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy hatékony evangéliumhirdetők legyünk.