1–2. Milyen hatással van ránk a neveltetésünk és a környezetünk?

A NEVELTETÉSÜNKNEK és a környezetünknek, vagyis a barátainknak, a kultúránknak és a közösségnek, melyben élünk, nagy szerepe van abban, milyen emberek vagyunk. Kihatással van arra, hogyan öltözködünk, milyen ételeket szeretünk, és hogyan viselkedünk.

² Ám vannak sokkal fontosabb kérdések is annál, mint hogy milyen ételeket fogyasztunk szívesen, vagy hogy hogyan öltözködünk. Például megtanuljuk, hogy bizonyos dolgok helyesek és elfogadhatóak, mások viszont nem. De mivel nem vagyunk egyformák, sokszor egészen máshogy ítélünk meg egy helyzetet. A lelkiismeretünknek is szerepe van abban, hogyan döntünk. A Biblia elismeri, hogy még „a nemzetekből valók [is], akiknek nincsen törvényük, természet szerint a törvény dolgait cselekszik” (Róma 2:14). De vajon ez azt jelenti, hogy ha valamiről Istennek nincsen egyértelmű törvénye, akkor egyszerűen azt tesszük, amire neveltek, vagy ami a környezetünkben elfogadott?

3. Milyen két fontos okból nem követik a keresztények azt, ami általánosan elfogadott?

³ A keresztények legalább két fontos okból nem követik azt, ami általánosan elfogadott. Először is azért, mert a Biblia erre figyelmeztet minket: „Van olyan út, mely egyenesnek látszik az ember előtt, de a vége halálnak útja” (Péld 16:25). Mivel gyarlók vagyunk, útmutatás nélkül nem találjuk meg a helyes utat (Péld 28:26; Jer 10:23). Másodszor pedig azért, mert a Biblia szerint „ennek a világrendszernek az istene”, Sátán határozza meg, hogy mi népszerű vagy elfogadott a világban (2Kor 4:4; 1Ján 5:19). Ezért ha szeretnénk boldoggá tenni Jehovát, és elnyerni az áldását, fogadjuk meg, amire a Róma 12:2 int! (Olvassátok fel!)

4. Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

 ⁴ Ez a cikk három fontos kérdésre ad választ, mely a Róma 12:2 kapcsán merül fel. 1. Miért fogadjuk meg Pálnak azt az ösztönzését, hogy „változzatok át”, vagyis miért fontos megváltoznunk? 2. Mi mindent érint a változás? 3. Hogyan tudunk megváltozni? Lássuk!

5. Kiknek szólt Pálnak a Róma 12:2-ben feljegyzett tanácsa?

⁵ Pál apostol a rómaiaknak szóló levelét, melyet valószínűleg i. sz. 56-ban írt, nem általában a római embereknek szánta, hanem a felkent keresztény társainak (Róma 1:7). Ezt kérte tőlük: „ne szabjátok magatokat többé ehhez a világrendszerhez, hanem változzatok át”. A világrendszer, vagyis a római világ magában foglalta az emberek értékítéletét, szokásait, viselkedését és öltözködési normáit. Mivel Pál a versben a többé szót használta, valószínű, hogy néhány testvérre még hatással volt a világ. Milyen befolyásnak voltak kitéve a keresztények?

6–7. Miért nem volt könnyű kereszténynek lenni az ókori Rómában?

⁶ Napjainkban a Rómába látogató turisták templomok, sírok, szobrok, arénák és színházak maradványait szemlélhetik meg. Ezek az építmények és műalkotások, melyek közül sok az első századból származik, betekintést nyújtanak az ókori Róma vallási és társadalmi életébe. A történelemkönyvek pedig beszámolnak az akkori időkben rendezett gladiátori játékokról, kocsiversenyekről, valamint zenés darabokról és színi előadásokról, melyek sokféle témát öleltek fel, és gyakran erkölcstelenek voltak. Róma jó lehetőséget kínált a meggazdagodásra vágyóknak is, mivel virágzó kereskedelmi központ volt (Róma 6:21; 1Pét 4:3, 4).

⁷ Noha a rómaiaknak rengeteg istenük és templomuk volt, mégsem ápoltak személyes kapcsolatot az isteneikkel. A vallásuk főként szertartásokból állt, melyeket például születéskor, házasságkötéskor és temetéseken végeztek, és ezért szerves részét alkották a mindennapjaiknak. Képzelhetjük, milyen nehéz lehetett a Rómában élő keresztényeknek. Mivel többen is ilyen környezetben nevelkedtek, sok mindenen kellett változtatniuk, hogy igaz kereszténnyé váljanak, és kétségkívül a keresztelkedésük után is kellett még változtatásokat tenniük.

8. Miért nem könnyű kereszténynek lenni a mai világban?

⁸ Csakúgy, mint a római világban, napjaink világában sincs könnyű helyzete a keresztényeknek. Miért? Mert a világ szelleme sokféle módon befolyásolja az embereket. (Olvassátok fel: Efézus 2:2, 3; 1János 2:16.) Hatással van a vágyaikra, a gondolkodásukra, az értékrendjükre  és az erkölcsi érzékükre. Mivel mi is ebben a világban élünk, ha nem vigyázunk, könnyen magába olvaszthat minket. Ezért jó okunk van rá, hogy megfogadjuk az ihletett tanácsot: „ne szabjátok magatokat többé ehhez a világrendszerhez, hanem változzatok át”. Mi mindent foglal magában ez a változás?

9. Milyen változtatásokat tesznek sokan, hogy alkalmassá váljanak a keresztelkedésre?

⁹ Amikor valaki megismeri és alkalmazza a Biblia tanításait, egyre közelebb kerül Jehovához. A tanultak hatására változtatásokat tesz az életében, felhagy a hamis vallásos szokásokkal, levetkőzi régi, rossz tulajdonságait, és törekszik rá, hogy felöltse az új egyéniséget, és kövesse Krisztus példáját (Ef 4:22–24). Boldogok vagyunk, hogy évente több százezren tesznek ilyen előrehaladást, átadják az életüket Jehova Istennek, és alkalmassá válnak arra, hogy megkeresztelkedjenek. Ez kétségkívül boldoggá teszi Jehovát (Péld 27:11). De vajon további változásra már nincs is szükség?

10. Miért jelent mást az, hogy valaki megváltozik, mint hogy fejlődik?

¹⁰ Megváltozni valójában többet jelent, mint előrehaladni vagy fejlődni. Ha például egy terméket továbbfejlesztettek, újnak vagy megújultnak tüntetik fel, de lehet, hogy valójában csak egy összetevőjét változtatták meg, vagy a csomagolását tették megkapóbbá, vagyis a termék lényegében ugyanaz maradt. Egy bibliai szótár szerint a Róma 12:2-ben található „változzatok át” kifejezés arra utal, hogy a szent szellem hatására megújul, megváltozik a gondolkodásunk (Vine’s Expository Dictionary). Ezért egy keresztény számára megváltozni többet jelent, mint felhagyni az ártalmas szokásokkal, a csúnya beszéddel és az erkölcstelen viselkedéssel. Sok olyan ember van, aki noha nem ismeri a Bibliát, mégis igyekszik helyesen élni. De mit kell tennünk ahhoz, hogy valóban megváltozzunk?

11. Pál szerint mire van szükség ahhoz, hogy valóban megváltozzunk?

¹¹ „Változzatok át elmétek újjáalakítása által” – írta Pál. Az „elme” a gondolkodóképességünkre utal. Ám bibliai értelemben magában foglalja a gondolkodásmódunkat, szemléletmódunkat és az érvelési készségünket. A rómaiaknak írt levele elején Pál olyan emberekről írt, akiknek helytelen a gondolkodásmódjuk, mert „telve . . . vannak minden igazságtalansággal, gonoszsággal, mohósággal, rosszasággal . . . irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, csalárdsággal”, és még sok más rossz tulajdonság is jellemzi őket (Róma 1:28–31). Érthető, miért tanácsolta Pál azt a testvéreinek, akik ilyen környezetben nevelkedtek, hogy változzanak át elméjük újjáalakítása által.

12. Milyen gondolkodás jellemzi az embereket, és miért veszélyes ez a keresztényeknek?

 ¹² Sajnos olyan emberek között élünk, akikre nagyon is ráillenek Pál szavai. Úgy gondolják, hogy idejétmúlt és elvakult az a gondolkodás, hogy mindenkinek ugyanazokhoz az elvekhez kell ragaszkodnia. Sok tanár és szülő megengedi a gyermekeknek, hogy azt csináljanak, amit akarnak. Azt vallják, hogy nincs abszolút igazság, ezért mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy mi helyes és helytelen. Még sok vallásos ember is úgy gondolja, hogy nem kell engedelmeskednie Isten parancsolatainak (Zsolt 14:1). Ha nem vigyázunk, ez a gondolkodás minket is megfertőzhet. Hogyan mutatkozhat ez meg? Például úgy, hogy nem vesszük figyelembe a szervezettől jövő útmutatásokat, panaszkodni kezdünk, ha nem tetszik valami, vagy nem értünk egyet a szórakozással, internethasználattal és továbbtanulással kapcsolatos bibliai tanácsokkal.

13. Miért tartsunk őszinte önvizsgálatot?

¹³ Ha nem szeretnénk, hogy a világ formáljon bennünket, őszintén meg kell vizsgálnunk a legbensőbb gondolatainkat, érzéseinket, céljainkat, és azt, hogy mit tartunk helyesnek és helytelennek. Mások talán úgy gondolják, hogy minden rendben van velünk, de azt, hogy milyen emberek vagyunk valójában, igazából csak mi tudjuk. Így arra is mi tudunk választ adni, hogy valóban megváltoztunk-e a Biblia hatására, és engedjük-e, hogy továbbra is formáljon bennünket. (Olvassátok fel: Jakab 1:23–25.)

14. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy min kell változtatnunk?

¹⁴ Mivel az egész lényünknek át kell formálódnia, a változáshoz olyasmire van szükség, ami a szívünkig hatol. Mi segíthet ebben? Ahogy tanulmányozzuk a Bibliát, megtudjuk, hogy Jehova milyennek szeretne látni bennünket. Mit vált ki belőlünk, amikor olvasunk valamit a Bibliában? Az érzéseink megmutatják, milyen állapotban van a szívünk, és így tudni fogjuk, min kell változtatnunk, hogy összhangban éljünk Isten tökéletes akaratával (Róma 12:2; Héb 4:12).

15. Mire van hatással, ha Jehova formál minket?

¹⁵ (Olvassátok fel: Ézsaiás 64:8.) Sokat tanulhatunk abból a szóképből, melyet Ézsaiás használt. Hogyan formálja a fazekas az agyagot, vagyis Jehova bennünket? Nyilván nem fizikai értelemben, nem a külsőnket teszi vonzóbbá. Ha engedjük, hogy formáljon, oktatása a belsőnkre, azaz a gondolkodásunkra és az érzéseinkre lesz hatással. És pontosan erre van szükségünk ahhoz, hogy ellenálljunk a világ rossz befolyásának. Hogyan megy végbe a formálás?

16–17. a) Mit tesz a fazekas, hogy jó minőségű alapanyagot kapjon? b) Milyen szerepe van Isten Szavának a formálásunkban?

¹⁶ A fazekasnak jó minőségű agyagot kell használnia, ha szép edényt akar készíteni. Az agyagot először át kell mosnia, hogy eltávolítsa belőle a szennyeződéseket, majd pedig megfelelő mennyiségű vízzel össze kell dolgoznia, hogy formázható legyen.

¹⁷ Tehát a fazekasnak ahhoz is vízre van szüksége, hogy megtisztítsa az agyagot, és ahhoz is, hogy elérje a megfelelő állagot. Az így nyert alapanyagból pedig formás edényt tud készíteni. Látjuk a hasonlóságot a víz és Isten Szava között? A Biblia tisztára mossa a gondolkodásunkat, vagyis Isten gondolkodásához  igazítja. Így Jehova olyan edénnyé tud formálni bennünket, melyet értékesnek tart (Ef 5:26). Gondoljunk arra, milyen sokszor ösztönöznek bennünket, hogy naponta olvassuk a Bibliát, és vegyünk részt minden összejövetelen, ahol szintén Isten Szavát vizsgáljuk! Miért kérnek erre minket? Mert amikor a Bibliát tanulmányozzuk, akkor engedjük, hogy Jehova formáljon (Zsolt 1:2; Csel 17:11; Héb 10:24, 25).

18. a) Miért nélkülözhetetlen az elmélkedés ahhoz, hogy Isten Szava átformáljon? b) Milyen kérdéseken gondolkodjunk el?

¹⁸ Ahhoz, hogy Isten Szava átformáljon bennünket, nem elég csupán olvasnunk a Bibliát, és bővítenünk a bibliai ismeretünket. Minden bizonnyal már mi is találkoztunk olyan emberekkel a prédikálómunka során, akik forgatják és ismerik a Bibliát, sőt akár még idézni is tudnak belőle. * A gondolkodásukra és az életükre azonban nincs különösebb hatással a bibliai ismeret. Mi ennek az oka? Isten Szavának a szívünk mélyéig kell hatolnia, hogy átformáljon bennünket. Ezért fordítsunk időt arra, hogy elmélkedjünk a tanultakon. Kérdezzük meg magunktól: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez nem csupán vallásos tanítás? Milyen bizonyítékát látom az életemben annak, hogy ez az igazság? Alkalmazom is, és nem pusztán továbbadom másoknak, amit megismertem? Úgy gondolok arra, amit megtanultam, mintha maga Jehova mondaná nekem?” Ha ilyen kérdéseken elmélkedünk, közelebb kerülünk Jehovához. A tanultak megérintik a szívünket, és arra indítanak, hogy megváltozzunk, ezzel pedig boldoggá tesszük Jehovát (Péld 4:23; Luk 6:45).

19–20. Hogyan válik a javunkra, ha megfogadjuk a Biblia tanácsát?

¹⁹ Ha rendszeresen olvassuk Isten Szavát, és elmélkedünk rajta, az arra fog ösztönözni, hogy továbbra is alkalmazzuk Pál tanácsát: „Vetkőzzétek le a régi egyéniséget a cselekedeteivel együtt, és öltsétek magatokra az új egyéniséget, amely pontos ismeret által újjátétetik” (Kol 3:9, 10). A kulcs tehát az, hogy megértsük és alkalmazzuk Isten Szavának tanításait. Így fel tudjuk ölteni „az új egyéniséget”, és ellen tudunk állni Sátán cselszövéseinek.

²⁰ Péter apostol erre emlékeztet minket: „Mint engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat többé azokhoz a kívánságokhoz, amelyek korábban . . . voltak bennetek, hanem . . . váljatok szentté egész viselkedésetekben” (1Pét 1:14, 15). A következő cikkből megtudhatjuk, milyen áldásokkal jár, ha engedjük, hogy Jehova Szava átformálja a gondolkodásunkat és érzéseinket.