Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hogyan segíthetünk másokon?

Hogyan segíthetünk másokon?

„MIUTÁN megtámadták a választások eredményét, erőszakhullám tört ki, és több ezer testvérünknek el kellett menekülnie az otthonából – mondja François, aki vénként szolgál egy fejlődő országban. – Ami élelem és gyógyszer megmaradt, azt csak csillagászati áron lehetett megkapni. A bankok bezártak, a pénzkiadó automaták pedig vagy kiürültek, vagy nem üzemeltek.”

A testvérek szerte az országban a Királyság-termekbe menekültek. A fiókhivatalban szolgáló testvérek rövid időn belül pénzt és létszükségleti cikkeket szállítottak nekik. Az egymással versengő pártok támogatói úttorlaszokat állítottak fel, de mivel tudták, hogy a Tanúk szigorúan semlegesek politikailag, a fiókhivatal autóit általában továbbengedték.

„Éppen az egyik Királyság-terem felé tartottunk, amikor orvlövészek tüzet nyitottak ránk – emlékszik vissza François. – Ám nem találtak el minket. Mikor láttuk, hogy az egyik katona fegyverrel a kezében rohan felénk, azonnal rükvercbe tettük a kocsit, megfordultunk, és gyorsan visszahajtottunk a fiókhivatalba. Hálásak voltunk Jehovának, hogy ezt ép bőrrel megúsztuk. Másnap a Királyság-teremből mind a 130 testvérnek sikerült biztonságos helyre mennie. Néhányan a fiókhivatalba jöttek. Vigasztaltuk őket, és gondoskodtunk róluk egészen addig, míg véget nem ért a válságos időszak.”

„A fiókhivatal később nagyon sok köszönőlevelet kapott a testvérektől mindenfelől az országból – mondja François. – Megerősítette a Jehovába vetett bizalmukat, hogy segítséget kaptak a máshol élő testvéreiktől.”

Amikor természeti vagy ember okozta katasztrófák sújtanak, nem pusztán annyit mondunk a szükségben levő testvéreknek, hogy „melegedjetek, és lakjatok jól”, hanem gondoskodunk is a fizikai szükségleteikről (Jak 2:15, 16). Így tettek az első századi keresztények is, miután megtudták, hogy éhínség lesz: „Elhatározták . . . , mindegyikük, amint módjában állt, hogy szolgálatot végeznek úgy, hogy segélyt küldenek a Júdeában lakó testvéreknek” (Csel 11:28–30).

Jehova szolgáiként szívesen nyújtunk fizikai segítséget a rászorulóknak. Ám az embernek másfajta szükséglete is van, az élete nem lehet teljes Isten vezetése nélkül (Máté 5:3). A tanítványképző munka, mellyel Jézus megbízta a követőit, segít az embereknek felismerni és kielégíteni ezt a szükségletüket (Máté 28:19, 20). Mindannyian igyekszünk az időnk, energiánk és anyagi javaink nagy részét erre a munkára áldozni. A szervezetünk az adományok egy részét anyagi segítségnyújtásra fordítja, de főként Isten imádatának és a jó hír hirdetésének támogatására használja fel. Azért teszünk így, mert szeretjük Istent és az embertársainkat (Máté 22:37–39).

Akik támogatják Jehova Tanúi világméretű munkáját, biztosak lehetnek benne, hogy az adományaikat jól és a megfelelő célra használják fel. Lehetőségedben áll segíteni a szükségben levő testvéreidnek? Szeretnéd támogatni a tanítványképző munkát? Ha igen, „ne tagadd meg a jót azoktól, akiket megillet, amikor kezed hatalmában van, hogy megcselekedd” (Péld 3:27).