1. Miért volt kudarcra ítélve Izrael és Szíria királyának a terve?

VALAMIKOR i. e. 762 és 759 között Izrael és Szíria királya harcba szállt Júda királyságával. Miért? Az volt a céljuk, hogy beveszik Jeruzsálemet, és eltávolítják Aházt a trónról. Valószínűleg egy olyan férfit akartak a helyére ültetni, aki nem Dávid király leszármazottja volt (Ézs 7:5, 6). Ez nagy ostobaság volt Izrael királyának a részéről, ugyanis Jehova megmondta, hogy a trónján örökké Dávid leszármazottai fognak ülni, és az ő szava sosem hiúsul meg (Józs 23:14; 2Sám 7:16).

2–4. Hogyan teljesedett az Ézsaiás 7:14, 16 a) az i. e. VIII. században, b) az i. sz. I. században?

² Először úgy tűnt, hogy Szíria és Izrael sikerrel járnak. Mindössze egyetlen csatában Aház 120 000 kiváló harcost veszített el. „Maáséját, a király fiát” is megölték (2Krón 28:6, 7). Ám az események nem kerülték el Jehova figyelmét, nem feledkezett meg a Dávidnak tett ígéretéről. A prófétáján, Ézsaiáson keresztül bátorító üzenetet küldött.

³ Ézsaiás ezt mondta: „Íme, a fiatal nő teherbe esik, és fiút szül, és az Immánuel nevet adja neki.” „Mielőtt a fiú meg tudná vetni a rosszat, és a jót tudná választani, teljesen elhagyatott lesz az a föld, amelynek két királyától [Szíria és Izrael királyától] iszonyattal rettegsz” (Ézs 7:14, 16). A prófécia első részét gyakran a Messiás születésére alkalmazzuk (Máté 1:23). De mivel a két király, vagyis Szíria és Izrael királya az első században már nem jelentett veszélyt Júdára, az Immánuelről szóló próféciának elsőként Ézsaiás napjaiban kellett teljesednie.

⁴ Nem sokkal azután, hogy Ézsaiás átadta ezt a rendkívüli üzenetet, a felesége terhes lett. Fiuk született,  és a Máher-Sálál-Hás-Báz nevet adták neki. Elképzelhető, hogy ő volt „Immánuel”, akire Ézsaiás a próféciában utalt. * A bibliai időkben a gyermekek a születésükkor általában valamilyen különleges esemény emlékére kaptak nevet. De előfordult, hogy a szüleik és a rokonaik más néven szólították őket (2Sám 12:24, 25). Nincs rá bizonyíték, hogy Jézust valaha is Immánuelnek szólították volna. (Olvassátok fel: Ézsaiás 7:14; 8:3, 4.)

5. Milyen ostoba döntést hozott Aház?

⁵ Miközben Izrael és Szíria Júda ellen fordult, egy másik nemzet a hatalma alá akarta vonni a térséget. Ez a katonai nemzet a felemelkedőben lévő asszír világhatalom volt. Az Ézsaiás 8:3, 4 szerint mielőtt Asszíria megtámadja Júda déli királyságát, „Damaszkusz gazdagsága és Szamária zsákmánya elvitetik . . . elé.” A hűtlen Aház azonban nem bízott Isten ígéretében. Ehelyett szövetségre lépett az asszírokkal, aminek az lett a következménye, hogy az asszírok elnyomták a júdaiakat (2Kir 16:7–10). Milyen rossz pásztora volt Aház Júdának! Bölcsen tesszük, ha megkérdezzük magunktól: „Amikor fontos döntés előtt állok, Istenben vagy emberekben bízom?” (Péld 3:5, 6).

6. Mi volt a különbség Aház és Ezékiás uralma között?

⁶ Aház uralma idején az ország elszegényedett, és a nép eltávolodott Jehovától. Miután Aház i. e. 746-ban meghalt, a fia, Ezékiás kezdett uralkodni Júdában. Minek biztosított elsőbbséget a fiatal Ezékiás a trónra lépése után? Talán az volt a célja, hogy felvirágoztassa a gazdasági életet? Nem. Ezékiás istenfélő férfi lévén kiváló pásztora volt a népnek. Legelőször is vissza akarta állítani a tiszta imádatot, hogy a nemzet visszatérjen Jehovához. Amikor megértette, mit vár el tőle Isten, késedelem nélkül cselekedett. Milyen kiváló példa a számunkra! (2Krón 29:1–19).

7. Miért volt fontos, hogy a király biztosítsa a lévitákat a támogatásáról?

⁷ Ezékiás összehívta a lévitákat, és biztosította őket a támogatásáról, mivel tudta, hogy fontos szerepük lesz a tiszta imádat visszaállításában. Képzeljük magunk elé, amint a király szavainak hallatán a hűséges léviták arcán örömkönnyek gördülnek le. Ezékiás ezt mondta nekik: „Jehova titeket választott ki arra, hogy színe előtt álljatok, és szolgáljátok őt” (2Krón 29:11). Igen, a lévitáknak az volt a megbízatása, hogy előmozdítsák a tiszta imádatot.

8. Mit tett még Ezékiás, hogy segítsen a népnek visszatérni Jehovához, és milyen eredménnyel járt?

⁸ Ezékiás egész Júdát és Izraelt meghívta a pászka nagyszabású ünnepére, melyet a kovásztalan kenyerek hétnapos ünnepe követett. Az emberek annyira fellelkesedtek, hogy még hét nappal meghosszabbították az ünnepet. A Biblia ezt írja: „Nagy örvendezés volt Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának napjai óta nem történt ilyesmi Jeruzsálemben” (2Krón 30:25, 26). A 2Krónikák 31:1-ből megtudjuk, milyen jó eredménye lett ennek a szellemi lakomának. Ezt olvassuk: „Amint befejezték mindezt . . . összetörték a szent oszlopokat, kivágták a szent rudakat, és lerombolták a magaslatokat meg az oltárokat”. Júda egy  emberként igyekezett helyreállítani a kapcsolatát Jehovával. Mivel nagy nehézségek vártak rájuk, az imádat megtisztításának rendkívüli jelentősége volt.

9. a) Miért hiúsultak meg Izrael királyának tervei? b) Milyen sikereket ért el eleinte Szanhérib Júdában?

⁹ Ézsaiás szavai beteljesedtek: az asszírok leigázták az északi királyságot, Izraelt, és elhurcolták a lakóit. Izrael királya így nem tudott jogtalan uralkodót helyezni Dávid trónjára. És mit tervezett Asszíria? Júdára fente a fogát. „Ezékiás király tizennegyedik évében Asszíria királya, Szanhérib felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és elfoglalta azokat.” Úgy vélik, hogy Szanhérib 46 júdai várost foglalt el. El tudod képzelni, mit érezhettek Jeruzsálem lakói, amikor értesültek róla, hogy az előrenyomuló asszír seregek Júda egyik városát a másik után veszik be? (2Kir 18:13).

10. Miért lehetett bátorító Ezékiásnak, amit a Mikeás 5:5, 6 ír?

¹⁰ Ezékiás természetesen tisztában volt a közelgő veszéllyel, de nem szaladt kétségbeesetten egy pogány nemzethez segítségért, ahogy azt hitehagyott apja, Aház tette, hanem Jehovában bízott (2Krón 28:20, 21). Minden bizonnyal ismerte Mikeás próféciáját, aki vele egy időben élt. Mikeás ezt jövendölte Asszíriáról: „támasztunk ellene hét pásztort, igen, nyolc herceget az emberek közül. Karddal pásztorkodnak [majd] Asszíria földjén” (Mik 5:5, 6). Ezek az ihletett szavak alighanem bátorságot öntöttek Ezékiásba, hiszen arról biztosították, hogy egy igen különös sereg száll majd szembe az asszírokkal, és az ellenség végül legyőzetik.

11. Mikor lesz a hét pásztorról és nyolc hercegről szóló prófécia legfőbb beteljesedése?

¹¹ Mikor kerül sor a hét pásztort és nyolc herceget („fejedelmi férfiút”, Károli-fordítás) említő prófécia legfőbb beteljesedésére? Hosszú idővel Jézus születése után, akiről azt olvassuk, hogy „uralkodó lesz Izraelen, [és] származása ősidőkbe . . . nyúlik vissza.” (Olvassátok fel: Mikeás 5:1, 2.) Vagyis a prófécia legfőbb teljesedése akkor lesz, amikor  egy modern kori „asszír” el akarja majd pusztítani Jehova szolgáit. Milyen erőket fog Jehova a már uralmon lévő Fia vezetésével felsorakoztatni a félelmetes ellenséggel szemben? Mielőtt erre választ kapunk, nézzük meg, hogyan készült fel Ezékiás a közelgő veszélyre. Majd pedig látni fogjuk, hogy mi mit tanulhatunk mindebből.

12. Mit tettek Ezékiás és a segítői, hogy megvédjék Isten népét?

¹² Jehova készséggel megsegít minket, ha valamit nem tudunk a saját erőnkből megvalósítani, azt viszont elvárja, hogy megtegyük, amire képesek vagyunk. Ezékiás „úgy határozott a fejedelmeivel és vitézeivel, hogy betömik a városon kívül levő vízforrásokat . . . Azonkívül felbátorodott, és megépítette a lerombolt falat mindenhol, tornyokat emelt rá, kívül pedig emelt egy másik falat . . . és rengeteg hajítófegyvert készített, meg pajzsokat” (2Krón 32:3–5). Jehova akkoriban bátor férfiakat használt fel, hogy védelmezze és terelgesse a népét, például Ezékiást, a fejedelmeit és a hűséges prófétákat.

13. Mi volt a legfontosabb része a nép felkészítésének, és miért?

¹³ Amit Ezékiás ezután tett, az még a vízforrások betömésénél és a falak kijavításánál is fontosabb volt. Mivel lelkiismeretes pásztora volt a népnek, összehívta őket, és ezeket a bátorító szavakat mondta nekik: „Ne féljetek, és ne rettegjetek Asszíria királyától . . . mert többen vannak mivelünk, mint ővele. Ővele hús-vér kar van, de mivelünk Jehova Istenünk, hogy segítsen nekünk, és megvívja csatáinkat.” Milyen hiterősítő szavak! Igen, Jehova harcolni fog az övéiért. „A nép . . . bátorságot merített Ezékiásnak, Júda királyának a szavaiból.” Érdemes megjegyezni, hogy a zsidókat Ezékiás szavai erősítették meg. Ezékiás, a fejedelmei és a vitézei, valamint Mikeás és Ézsaiás próféta jó pásztornak bizonyultak, ahogy azt Jehova a prófétáján keresztül megjövendölte (2Krón 32:7, 8; olvassátok fel: Mikeás 5:5, 6).

14. Mit akart elérni a rabsaké, és mit tettek az izraeliták?

¹⁴ Asszíria királya Jeruzsálemtől délnyugatra, Lákisnál ütött tábort. Három követét azzal bízta meg, hogy megadásra szólítsa fel Jeruzsálem lakóit. A szószólója, aki a rabsaké rangot viselte, többféle módszerrel próbált célt érni. Héberül beszélt, és arra akarta rávenni az embereket, hogy szegjék meg a király parancsát, és adják meg magukat az asszíroknak. Azzal hitegette őket, hogy ha ezt megteszik, olyan földön élhetnek, ahol jólét vár rájuk. (Olvassátok fel: 2Királyok 18:31, 32.) Majd azt bizonygatta, hogy miként a többi nemzet istenei is tehetetlenek voltak, úgy Jehova sem tudja megszabadítani a zsidókat az asszírok kezéből. Az izraeliták bölcsen semmit sem feleltek a rabsaké rágalmaira. Példájukat Jehova ma élő szolgái is követik. (Olvassátok fel: 2Királyok 18:35, 36.)

15. Mit kellett tenniük Jeruzsálem lakóinak, és hogyan szabadította meg Jehova a várost?

¹⁵ Érthető, hogy a történtek lesújtották Ezékiást. Ő mégsem egy másik néphez fordult segítségért, hanem elküldte szolgáit Ézsaiáshoz. Ézsaiás ezt üzente Ezékiásnak: „[Szanhérib] nem jön be ebbe a városba, nyilat sem lő oda” (2Kir 19:32). Jeruzsálem lakóinak nem kellett mást tenniük, mint kitartaniuk. Jehova  azt ígérte, hogy harcolni fog Júdáért. És így is tett. A beszámoló ezt írja: „És történt azon az éjjelen, hogy Jehova angyala kiment, és lesújtott száznyolcvanötezer emberre az asszírok táborában” (2Kir 19:35). Júda azért menekült meg, mert Isten közbelépett, nem pedig azért, mert Ezékiás betömette a vízforrásokat, és megerősítette a város falait.

16. Mi a mai megfelelője a) Jeruzsálem lakóinak, b) „az asszír”-nak, c) a hét pásztornak és nyolc hercegnek?

¹⁶ A hét pásztorról és nyolc hercegről szóló próféciának a legfőbb beteljesedése napjainkban zajlik. Ahogy az ókori Jeruzsálem lakóit megtámadták az asszírok, úgy a közeljövőben Jehova látszólag védtelen népére is rátör majd egy modern kori „asszír”, vagyis ellenség, hogy elpusztítsa. A Szentírásban még más támadásokról is olvashatunk, melyeket „Magóg földjének Gógja”, „az északi király” és „a föld királyai” indítanak (Ez 38:2, 10–13; Dán 11:40, 44, 45; Jel 17:14; 19:19). Vajon mindegyik más-más támadásra utal? Nem feltétlenül. A Biblia különbözőképpen utalhat ugyanarra a támadásra. Mikeás próféciája szerint milyen „titkos fegyvert” vet be Jehova a könyörtelen „asszír” ellen? Nagyon különöset: „hét pásztort, igen, nyolc herceget” (Mik 5:5). Ezt a pásztorokból és hercegekből (más szóval fejedelmekből) álló, nem mindennapi sereget a gyülekezeti vének alkotják (1Pét 5:2). Nem fér hozzá kétség, hogy napjainkban Jehova gondoskodik róla, hogy szeretett juhait sok hűséges férfi terelgesse, vagyis felkészítse a modern kori „asszír” támadására. * Mikeás azt jövendölte róluk, hogy majd „karddal pásztorkodnak Asszíria földjén” (Mik 5:6). Igen, hadviselésük fegyverei közt ott van a szellem kardja, azaz Isten Szava (2Kor 10:4; Ef 6:17).

17. Milyen négy tanulságot vonhatnak le a vének a megvizsgált történetből?

¹⁷ Milyen tanulságot vonhatnak le a vének a megvizsgált történetből? 1. Legjobban úgy készülhetünk fel „az asszír” támadására, ha erősítjük az Istenbe vetett hitünket, és ebben segítünk egymásnak. 2. Amikor „az asszír” megtámadja majd Jehova népét, a véneknek nem szabad kételkedniük abban, hogy Jehova megszabadítja az övéit. 3. Elképzelhető, hogy a Jehova szervezetétől jövő, életmentő útmutatás emberi szemszögből ésszerűtlennek tűnik majd. Ennek ellenére mindannyiunknak készségesen engedelmeskednünk kell, bármi legyen is az útmutatás. 4. Most van itt az ideje, hogy aki a világi oktatásban, az anyagi javakban vagy emberi intézményekben bízik, megváltoztassa a gondolkodását. A vének készségesen segítsenek bárkinek, akinek nem erős a hite.

18. Miért jó, ha elgondolkodunk azon, ami Ezékiás napjaiban történt?

¹⁸ Amikor majd Isten modern kori szolgái ugyanolyan védtelennek tűnnek, mint annak idején a Jeruzsálemben rekedt zsidók, jussanak eszünkbe Ezékiás szavai. Merítsünk bátorságot abból, hogy az ellenségünkkel „hús-vér kar van, de mivelünk Jehova Istenünk, hogy segítsen nekünk, és megvívja csatáinkat” (2Krón 32:8).