1–2. a) Kit teremtett meg először Jehova, és milyen feladatot adott neki? b) Honnan tudjuk, hogy az angyalok szervezetten végzik a munkájukat?

JEHOVA minden alkotása szervezettségről tanúskodik. Legelőször az egyszülött Fiát teremtette meg. Őt úgy is nevezi a Biblia, hogy „a Szó”, mivel elsősorban ő közvetítette Isten szavait. A Biblia ezt mondja róla: „Kezdetben volt a Szó, és a Szó az Istennél volt. . . Minden őáltala jött létre, és tőle függetlenül semmi sem jött létre.” Ebből kiderül, hogy a Szó korszakokon át szolgálta Jehovát. Kicsivel több mint 2000 évvel ezelőtt Isten a földre küldte. Megszületett tökéletes emberként, és Jézus Krisztusként vált ismertté. Mindig azt tette, ami összhangban volt az Atyja akaratával (Ján 1:1–3, 14).

² Mielőtt Isten Fia a földre jött volna, hűségesen szolgálta az Atyját „mint mestermunkás” (Péld 8:30). Jehova általa teremtette meg a sok-sok millió angyalt az égben (Kol 1:16). A Biblia ezt írja róluk: „Ezerszer ezren szolgáltak [Jehovának], és tízezerszer tízezren álltak előtte” (Dán 7:10). Úgy is utal rájuk a Szentírás, mint Jehova „seregei”, és ebből látható, hogy szervezettek (Zsolt 103:21).

3. Hány csillag és bolygó van, és milyen rendszereket alkotnak?

³ És mit mondhatunk az anyagi világról, a megszámlálhatatlanul sok csillagról és bolygóról? Egy texasi újság  nemrégen megjelent tanulmánya szerint úgy „300 trilliárd csillag van, azaz háromszor annyi, mint amennyit a tudósok korábban gondoltak”. Majd hozzáteszi: „Ez azt jelenti, hogy a hármas után 23 nulla van. Úgy is mondhatjuk, hogy 3 billiószor 100 milliárd” (Houston Chronicle). A csillagok galaxisokat képeznek, melyek mindegyikében több milliárd, sőt több billió csillag van a sok bolygón kívül. A legtöbb galaxis pedig halmazokat, illetve még nagyobb szuperhalmazokat alkot.

4. Miből következik, hogy Jehova földi szolgái is szervezetten végzik a feladataikat?

⁴ A láthatatlan teremtményekhez hasonlóan a világegyetem is rendkívül szervezett (Ézs 40:26). Ezért hát logikus arra következtetnünk, hogy Jehova azt is megszervezte, hogyan imádják őt a szolgái a földön. Sok fontos feladattal bízta meg őket, ezért mindenképpen szükséges, hogy kövessék az útmutatásait. Számtalan példa bizonyítja ékesen, hogy Jehova mindig is támogatta a hűséges szolgáit, és hogy ő „nem a zűrzavar Istene, hanem a békéé”. (Olvassátok fel: 1Korintusz 14:33, 40.)

5. Miért nem valósult még meg Istennek a földre vonatkozó szándéka?

⁵ Amikor Jehova megteremtette az első emberpárt, ezt mondta: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá; uralkodjatok a tenger halain, az egek repdeső teremtményein, és minden élő teremtményen, amely a földön mozog” (1Móz 1:28). A tervek szerint az embereknek fokozatosan, szép rendben kellett volna betölteniük és paradicsommá alakítaniuk a földet. Ez azonban egyelőre még nem valósult meg, mivel Ádám és Éva engedetlenné vált (1Móz 3:1–6). Idővel Jehova „látta, hogy rendkívül nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak rossz”. Ez ahhoz vezetett, hogy „a föld. . . romlottá vált az igaz Isten előtt, és megtelt a föld erőszakkal”. Ekkor Isten elhatározta, hogy vízözönt hoz a földre, és elpusztítja az istentelen embereket (1Móz 6:5, 11–13, 17).

6–7. a) Miért talált Noé kegyet Jehova szemében? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Mi történt Noé idejében azokkal, akik nem hittek Jehovában?

⁶ Noé azonban „kegyet talált Jehova szemében”. Miért? Mert „igazságos férfi volt”. „Feddhetetlen a kortársai között.” „Az igaz Istennel járt”, így hát Jehova megbízta azzal, hogy építsen egy hatalmas bárkát (1Móz 6:8, 9, 14–16). Az építmény tökéletesen megfelelő volt arra, hogy megóvja az embereket és az állatokat. Noé engedelmeskedett Istennek, „mindent úgy tett, ahogyan Jehova parancsolta neki”. A családjával megszervezte a munkálatokat, és megépítette a bárkát. Miután az állatokkal együtt bementek a bárkába, „Jehova. . . bezárta [mögöttük] az ajtót” (1Móz 7:5, 16).

⁷ Jehova i. e. 2370-ben vízözönt bocsátott a földre, és „eltörölt mindent, ami a föld színén volt”, kivéve a hithű Noét és a családját, akik a bárkában voltak (1Móz 7:23). Minden ma élő ember a földön Noénak és a családjának a leszármazottja. A bárkán kívül rekedt hitetlen emberek nem figyeltek Noéra, az igazságosság prédikálójára, éppen ezért egyikük sem maradt életben (2Pét 2:5).

8. Miből látszik, hogy Izrael nemzete szervezett volt, mielőtt birtokba vette az Ígéret földjét?

⁸ Több mint nyolc évszázaddal a vízözön után Isten létrehozta az izraeliták  nemzetét. A szervezettség és a rend az életük és az imádatuk minden területére jellemző volt. Nemcsak papok és léviták szolgáltak Izraelben, hanem asszonyok is, akik „szervezett szolgálatot végeztek a találkozás sátrának bejáratánál” (2Móz 38:8). Jehova arra utasította a népét, hogy vegye birtokba Kánaán földjét. Ám az izraeliták megijedtek, és nem engedelmeskedtek Jehovának. Ezért Jehova ezt mondta ennek a nemzedéknek: „bizony nem mentek be arra a földre, mely felől esküre emeltem kezemet, hogy veletek fogok lakni; kivéve Kálebet, Jefunné fiát és Józsuét, Nún fiát.” Ők azért voltak kivételek, mert jó híreket hoztak az Ígéret földjéről, miután kikémlelték azt (4Móz 14:30, 37, 38). Isten később azt az utasítást adta Mózesnek, hogy nevezze ki Józsuét az utódjának (4Móz 27:18–23). Mielőtt Józsué bevezette az izraelitákat Kánaán földjére, ezt mondta neki Jehova: „Légy bátor és erős. Ne félj és ne rettegj, mert Jehova, a te Istened veled van, bárhová mész” (Józs 1:9).

9. Mit érzett Ráháb az izraeliták és Jehova iránt?

⁹ Jehova Isten megtartotta a szavát, és Józsuéval volt, bármit tett is. Nézzük például, mi történt, amikor az izraeliták Jerikó városánál táboroztak. I. e. 1473-ban Józsué két kémet küldött a kánaáni városba. A két férfi a prostituált Ráháb házában szállt meg. Jerikó királya el akarta fogni a kémeket, de az asszony elrejtette őket a háztetőn. Majd ezt mondta az izraelita férfiaknak: „Tudom, hogy Jehova nektek fogja adni ezt a földet. . . Mert hallottuk, hogyan szárította fel előttetek Jehova a Vörös-tenger vizét. . ., és hogy mit tettetek az amoriták két királyával”. Majd kijelentette: „Jehova, a ti Istenetek bizony Isten fent az egekben és lent a földön!” (Józs 2:9–11). Mivel Ráháb támogatta Jehova választott népét, nem kellett meghalnia, amikor az izraeliták bevették  Jerikót. Jehova gondoskodott arról, hogy ő és a háznépe életben maradjon (Józs 6:25). Ráháb hitt Jehovában, és mélységesen tisztelte az izraelitákat és az Istenüket.

10. Mit mondott Jézus a zsidó vallásvezetőknek, és miért?

¹⁰ Józsué vezetésével az izraeliták egymás után foglalták el a kánaáni városokat. De mi történt a későbbiekben? Az évszázadok folyamán a nép újra meg újra áthágta Isten törvényeit. Amikor Jehova a földre küldte a Fiát, annyira felháborító volt a zsidók engedetlensége, és az, hogy semmibe vették Jehova képviselőit, hogy Jézus a próféták gyilkosának nevezte Jeruzsálemet. (Olvassátok fel: Máté 23:37, 38.) Isten elvetette a zsidó vallásvezetőket, amiért hűtlenek voltak hozzá. Jézus ezért ezt mondta nekik: „az Isten királyságát elveszik tőletek, és olyan nemzetnek adják, amely megtermi gyümölcseit” (Máté 21:43).

11–12. a) Mi bizonyította, hogy Jehova már nem a zsidó nemzetre, hanem egy új szervezetre árasztja ki az áldását? b) Kik voltak Isten új szervezetének a tagjai?

¹¹ Az első században Jehova elvetette Izrael hitetlen nemzetét. Ez azonban nem jelentette azt, hogy Jehovának ne lett volna szervezete a földön. 33 pünkösdjén Jehova létrehozott egy új, dinamikusan fejlődő szervezetet, amely Jézus Krisztusra és a tanításaira épül. Ekkor úgy 120 tanítvány gyűlt össze Jeruzsálemben, és „hirtelen heves szélrohaméhoz hasonló zúgás támadt az égből, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd tűzlánghoz hasonló nyelvek váltak előttük láthatóvá, szétoszlottak, és mindegyikükre ráült egy. Mindnyájan beteltek szent szellemmel, és különböző nyelveken kezdtek szólni, úgy, ahogy a szellem megadta nekik, hogy szóljanak” (Csel 2:1–4). Ettől kezdve Jehova már erre a szervezetre árasztotta az áldását, nem Izrael nemzetére. Pünkösd napjának a különleges eseményei cáfolhatatlanul bizonyították, hogy Jehova ezt az új szervezetet támogatja, vagyis Krisztus tanítványait.

¹² Ezen az eseménydús napon „mintegy háromezer lélek csatlakozott” Jézus követőihez. „Ugyanakkor Jehova továbbra is naponta gyarapította őket megmentésben részesülőkkel” (Csel 2:41, 47). Ezek az első századi keresztények olyan ügyesen prédikáltak, hogy „Isten szava tovább növekedett, és a tanítványok száma igencsak sokasodott Jeruzsálemben, és a papoknak nagy sokasága kezdett engedelmeskedni a hitnek” (Csel 6:7). Sok őszinte személy fogadta szívesen a jó hírt az új szervezet tagjaitól. Később a nemzetekből valók is csatlakozhattak a keresztény gyülekezethez, ami további bizonyítéka volt annak, hogy ez a szervezet Jehova támogatását élvezi. (Olvassátok fel: Cselekedetek 10:44, 45.)

13. Milyen munkát kezdtek el Isten új szervezetének a tagjai?

¹³ Krisztus követői tudták, milyen munkát bízott rájuk Isten. Jézus jó példával járt elöl, hiszen nem sokkal a keresztelkedése után elkezdett prédikálni arról, hogy „elközeledett az egek királysága” (Máté 4:17). Ugyanezt a munkát kellett végezniük a követőinek is. Jézus ezt mondta a tanítványainak: „tanúim lesztek mind Jeruzsálemben, mind egész Júdeában, és Szamáriában, és a föld legtávolabbi részéig” (Csel 1:8). Krisztus első követőinek nem volt kérdéses, mit kell tenniük. Például amikor  Pál és Barnabás a pizidiai Antiókiában prédikált, bátran ezt mondta az ellenséges zsidóknak: „Szükséges volt, hogy először nektek szólják az Isten szavát. Mivel ti eltaszítjátok azt magatoktól, és nem ítélitek magatokat méltónak az örök életre, íme, a nemzetekhez fordulunk. Jehova valójában parancsolatot adott nekünk ezekkel a szavakkal: »Nemzetek világosságává neveztelek ki, hogy szabadítás légy a föld végső határáig«” (Csel 13:14, 45–47). Az első századtól kezdődően Isten szervezetének földi része ismertté teszi, hogy miről gondoskodik Jehova az emberiség megmentése érdekében.

14. a) Mi történt az első században Jeruzsálemmel? b) Kik élték túl a város pusztulását?

¹⁴ A zsidók többsége nem fogadta szívesen a jó hírt, ezért utolérte őket az a csapás, amelyre Jézus a követőit figyelmeztette: „amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy elközeledett a pusztává tétele. Akkor akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni, és akik bent vannak a városban, menjenek ki, akik pedig a vidéki helyeken vannak, ne menjenek be abba” (Luk 21:20, 21). Jézus jövendölése beteljesedett. A zsidók lázadása miatt a római seregek i. sz. 66-ban Cestius Gallus vezetésével körbevették Jeruzsálemet. Ám amikor hirtelen visszavonultak, Jézus követői el tudták hagyni Jeruzsálemet és Júdeát. Euszebiosz történetíró szerint a zsidók közül sokan a Jordán túloldalán fekvő Perea vidékére menekültek, Pella városába. 70-ben Titus hadvezér irányításával a római seregek visszatértek, és lerombolták Jeruzsálemet. A hűséges keresztények azonban életben maradtak, mert megfogadták Jézus figyelmeztetését.

15. Milyen körülmények között virágzott az első századi keresztény gyülekezet?

¹⁵ Bármilyen viszontagsággal, üldözéssel vagy próbával néztek is szembe Krisztus követői, a keresztény gyülekezet virágzott (Csel 11:19–21; 19:1, 19, 20). Ez azért volt így, mert Isten áldását élvezték (Péld 10:22).

16. Mit kellett tennie minden kereszténynek, hogy erős maradjon a hite?

¹⁶ Minden kereszténynek erőfeszítést kellett tennie ahhoz, hogy erős maradjon a hite. Elengedhetetlen volt, hogy szorgalmasan tanulmányozzák a Szentírást, rendszeresen részt vegyenek az összejöveteleken, és hogy buzgón prédikáljanak. Ez ma sincs másként. A gyülekezetek akkor is szervezetten működtek, és akik csatlakoztak a keresztényekhez, javukra fordíthatták a felvigyázók és a kisegítőszolgák segítségét (Fil 1:1; 1Pét 5:1–4). Micsoda öröm volt, amikor Pál és más utazófelvigyázók meglátogatták a gyülekezeteket! (Csel 15:36, 40, 41). A szolgálatunkat majdhogynem ugyanúgy végezzük, mint az első századi keresztények. Nagyon hálásak vagyunk Jehovának azért, hogy ma is megszervezi szolgáinak a munkáját. *

17. Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁷ Sátán világa az utolsó napjait éli, Jehova szervezetének földi része viszont olyan gyorsan halad előre, mint még soha. Te lépést tartasz vele? A következő cikk arról beszél, miként tudjuk ezt megtenni.