1–2. Hogyan látja Jehova a földön élő gyermekeit?

AHOGY a szülők a játszadozó gyermekeiket nézik, gyakran csodálva figyelik, mi mindenre képesek a kicsik. Talán ezt te is megfigyelted már. Lehet, hogy az egyik kisgyermek mozgékony vagy sportos alkat, míg a testvére ügyesebb a társasjátékokban, művészi hajlamai vannak, vagy jó a kézügyessége. Bármilyen adottságaik legyenek is, a szülők örömmel figyelik, mi rejlik bennük.

² Jehova is örömmel figyeli a földön élő gyermekeit. Kívánatos kincsnek tartja a ma élő szolgáit, mivel hisznek benne, és neki szentelik az életüket (Agg 2:7). Valószínűleg felfigyeltél rá, hogy a Tanúk is mennyi mindenben tehetségesek. Egyesek kiváló előadók, mások pedig ügyes szervezők. Sok testvérnőnek jó érzéke van a nyelvekhez, és a nyelvtudását a szolgálatban kamatoztatja. Mások pedig abban mutatnak jó példát, hogy bátorítják a testvéreiket, vagy gondját viselik a betegeknek (Róma 16:1, 12). Mennyire hálásak vagyunk, hogy ilyen sokszínű gyülekezethez tartozhatunk!

3. Milyen kérdésekre fogunk választ kapni ebben a cikkben?

³ Ám előfordulhat, hogy néhány hittársunk, például a fiatalok, vagy azok, akik nemrég keresztelkedtek, még nem találják  a helyüket a gyülekezetben. Hogyan segíthetünk nekik meglátni, hogy mire képesek? Miért törekedjünk arra, hogy meglássuk bennük a jót, Jehova példáját követve?

4–5. Hogyan mutatja a Bírák 6:11–16, hogy Jehova látja, mire képesek a szolgái?

⁴ Nem egy bibliai beszámoló tanúsítja, hogy Jehova azon túl, hogy meglátja a jót a szolgáiban, azt is látja, hogy mire képesek. Vegyük például Gedeon esetét! Jehova kiválasztotta, hogy megszabadítsa az izraelitákat az elnyomó midiánitáktól. Gedeont nyilván meglepte, hogy az angyal így üdvözölte: „Jehova veled van, te vitéz és erős férfiú.” Gedeon egyáltalán nem gondolta magáról, hogy erős. Szavaiból kiderül, hogy igencsak kételkedett ebben, és nem tartotta magát sokra. Ám az ezt követő beszélgetésből az érződik, hogy Jehova sokkal többet látott a szolgájában, mint ő maga. (Olvassátok fel: Bírák 6:11–16.)

⁵ Jehova biztos volt abban, hogy Gedeon meg tudja szabadítani Izrael nemzetét. Miért? Mert látta, mire képes. Jehova angyala egyrészt megfigyelte, hogy minden erejét latba vetve csépelte a búzát. De mást is látott. A bibliai időkben a földművesek többnyire nyílt területen csépelték a gabonát, ahol a szellő bele tudott kapni a polyvába. Meglepő módon Gedeon azonban egy borsajtóban csépelt, hogy elrejtse az amúgy is gyenge termést a midiániták elől. Elővigyázatossága bölcsességről tanúskodott. Nem véletlen, hogy Jehova szemében nem pusztán óvatos földműves volt, hanem rendkívül éles eszű ember is. Jehova tehát látta, mire képes, és ezért bízta meg azzal, hogy szabadítsa fel a népét.

6–7. a) Az izraelitákkal ellentétben mit látott Jehova Ámósban? b) Mi minden mutatja, hogy Ámós tájékozott volt?

⁶ Jehova Ámósban is meglátta, hogy mire képes, pedig sokak szemében a próféta jelentéktelen ember volt. Ámós azt írta magáról, hogy juhtenyésztő és a szikomorfa fügéjének a szurkálója (ez a füge a szegények eledele volt akkoriban). Amikor Jehova kiválasztotta Ámóst, hogy ítéletet hirdessen Izrael bálványimádó tíz törzse felett, néhány izraelita fejében talán megfordult, hogy jó választás volt-e. (Olvassátok fel: Ámós 7:14, 15.)

⁷ Ámós egy eldugott kis faluból származott, mégis ismerte korának a szokásait és uralkodóit, vagyis tájékozott volt. Feltehetően azt is tudta, hogy milyen helyzetben van Izrael népe. Valószínűleg az utazó kereskedőktől hallott arról is, hogy mi zajlik a szomszédos országokban (Ám 1:6, 9, 11, 13; 2:8; 6:4–6). Néhány bibliatudós szerint Ámós remek író is volt. A próféta egyszerű, de erőteljes szavakkal élt a könyvében, illetve mesterien használt költői párhuzamokat és szójátékokat. Bátran lépett fel a korrupt pappal, Amácijával szemben, ami igazolta, hogy Jehova jól választott. Meglátta Ámósban azokat a tulajdonságokat is, melyek nem voltak olyan nyilvánvalók (Ám 7:12, 13, 16, 17).

8. a) Miről biztosította Jehova Dávidot? b) Miért töltenek el minket is jó érzéssel a Zsoltárok 32:8 szavai?

⁸ Igen, Jehova minden egyes szolgájáról tudja, hogy mire képes. A következő szavakkal arról biztosította Dávid királyt, hogy mindig mellette áll: „szemeim rajtad nyugodnak.” (Olvassátok fel: Zsoltárok 32:8.) Miért töltsön el ez minket is jó érzéssel? Még ha nincs is önbizalmunk, Jehova segít nekünk,  hogy túllépjünk a látszólagos korlátainkon, és olyan célokat is elérjünk, melyekről még álmodni sem mertünk. Ahogyan egy oktató figyeli a kezdő sziklamászót, hogy segítsen megtalálnia a legjobb fogásokat, Jehova is segít nekünk, hogy előrehaladjunk. Előfordulhat, hogy a hittársaink által mutatja meg, hogy mire vagyunk képesek.

9. Hogyan tudunk odafigyelni a hittársainkra?

⁹ Pál minden keresztényt arra ösztönzött, hogy figyeljen oda a hittársaira. (Olvassátok fel: Filippi 2:3, 4.) Ezzel azt akarta mondani, hogy vegyük észre, miben jók mások, és ezt mondjuk is el nekik. Nekünk milyen érzés, amikor valaki szavakba önti, hogy látja, milyen sokat fejlődtünk? Általában ez ösztönzőleg hat ránk, és a legjobbat hozza ki belőlünk. Ezért ha mi is elmondjuk a hittársainknak, milyen jó tulajdonságaik vannak, akkor jól fogják érezni magukat a gyülekezetben, és többet akarnak majd tenni.

10. Kikre kell különösen odafigyelnünk?

¹⁰ Kikre kell különösen odafigyelnünk? Természetesen időnként mindannyian igényeljük, hogy törődjenek velünk. Ám a fiataloknak és azoknak, akik nemrégen keresztelkedtek meg, még inkább szükségük van arra, hogy bevonjuk őket a gyülekezet életébe. Így érezni fogják, hogy hasznosak. Ha viszont nem ismerjük el az érdemeiket, akkor talán letörjük őket, és nem fognak arra vágyni, hogy feladatokat vállaljanak a gyülekezetben, pedig Isten Szava erre buzdít minket (1Tim 3:1).

11. a) Hogyan segített egy vén egy félénk fiatalnak? b) Mit tanultál Julien példájából?

¹¹ Ludovicnak is jólesett, hogy odafigyeltek rá, amikor fiatal volt. Ma már vénként szolgál, és megjegyzi: „Ha őszintén törődök egy testvérrel, akkor gyorsabban fejlődik.” Egy fiatal, félénk testvérről, Julienről például ezt mondja: „Időnként próbált egy kicsit határozottabban fellépni, amikor ellátta a gyülekezeti feladatait, de a viselkedése természetellenes volt. Ám láttam, hogy kedves fiú, és nagyon szeretne segíteni másoknak a gyülekezetben. Ezért nem vontam kétségbe az indítékait, hanem a jó tulajdonságaira figyeltem, és igyekeztem buzdítani őt.” Idővel Julien kisegítőszolga lett, majd általános úttörő.

12. a) Milyen tulajdonságra van szükségünk, hogy ki tudjuk hozni másokból a legtöbbet? b) Miért mondhatjuk, hogy Jézus jó megfigyelő volt?

¹² Logikus hát, hogy jó megfigyelőnek kell lennünk ahhoz, hogy ki tudjuk hozni másokból a legtöbbet. Az előző példa jól mutatja, hogy úgy tudjuk meglátni másokban a jót, ha túllátunk a gyengeségeiken. Jézus is ezt tette Péter apostol esetében. Volt, hogy az apostol megingott, Jézus mégis a Kéfás, azaz a Péter nevet adta neki, mely azt jelenti, hogy ’szikladarab’. Ezzel Jézus jelezte, hogy Péter sziklaszilárd lesz (Ján 1:42).

13–14. a) Milyennek látta Barnabás a fiatal Márkot? b) Hogyan segített Alexandre-nak egy testvér? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹³ Barnabás is józanul ítélte meg Jánost, akinek a római neve Márk volt (Csel 12:25). Pált és Barnabást Márk is elkísérte az első misszionáriusi útjukon. A segítőtársuk volt, valószínűleg ő gondoskodott róluk. Amikor azonban Pamfíliába értek, Márk cserbenhagyta őket. Nélküle kellett továbbmenniük északra, egy olyan területen át, mely tele volt útonállókkal (Csel 13:5, 13). Barnabás kész volt szemet hunyni afelett, hogy  Márk otthagyta őket, és később tovább képezte őt (Csel 15:37–39). Ennek köszönhetően a fiatal Márk Jehova érett szolgája lett. Érdekes, hogy amikor Pál börtönben volt Rómában, Márk is vele volt, és Pál a kolosszéiaknak írt levelébe Márk üdvözletét is belefoglalta, emellett elismerően írt róla (Kol 4:10). És milyen jó érzés lehetett Barnabásnak, amikor Pál még kérte is Márk segítségét! (2Tim 4:11).

¹⁴ Egy frissen kinevezett vén, Alexandre ezt mondja arról, hogyan segített neki egy testvér, aki átlátta a helyzetét: „Amikor fiatal voltam, valóságos küzdelem volt, hogy kiálljak a nyilvánosság elé imádkozni. Egy vén megmutatta, hogyan tudok felkészülni az imára, és mit tehetek, hogy ne izguljak. Gondolkodhatott volna úgy is, hogy jobb lenne, ha nem imádkoznék a testvérek előtt, de ehelyett rendszeresen felkért arra, hogy imádkozzak a szántóföldi összejöveteleken. Így egyre magabiztosabb lettem.”

15. Hogyan fejezte ki Pál, hogy becsben tartja a hittársait?

¹⁵ Megdicsérjük a testvéreinket, ha észreveszünk bennük valamilyen jó tulajdonságot? Pál a rómaiaknak írt levelében több mint 20 hittársáról is leírja, miért tartja őket becsben (Róma 16:3–7, 13). Például elmondja, hogy Andronikusz és Júniász hosszabb ideje szolgálják Krisztust, mint ő. Szavaival kifejezi, hogy értékeli a kitartásukat. Kedvesen beszél Rúfusz anyjáról is, feltehetőleg azért, mert az asszony korábban a gondját viselte.

16. Mit eredményezhet, ha megdicsérünk egy fiatalt?

¹⁶ Az őszinte dicséret jó eredményeket szülhet. Lássuk például, mi történt egy Franciaországban élő fiúval, Ricóval. Nagyon elkeseredett, mivel az édesapja, aki nem szolgálta Jehovát, nem akarta, hogy megkeresztelkedjen. Rico arra a következtetésre jutott, hogy ezzel várnia kell addig, míg nagykorú nem lesz. Amiatt is szomorú volt, hogy az iskolában gúnyolják. Frédéric, a gyülekezetében szolgáló egyik vén, aki tanulmányozott vele, ezt mondja: „Megdicsértem Ricót. Azt mondtam neki, hogy bizonyára azért él át ilyen nehézségeket, mert elég bátor volt ahhoz, hogy beszéljen a hitéről.” Ezek a szavak megerősítették Ricót abban, hogy kitartson, és abban is segítették, hogy jobb kapcsolata legyen az édesapjával. 12 évesen keresztelkedett meg.

17. a) Hogyan segíthetünk a testvéreinknek, hogy még többet tegyenek Jehováért? b) Hogyan segít egy misszionárius a fiataloknak, és milyen eredménnyel?

¹⁷ Amikor kifejezzük az értékelésünket azért, mert a testvéreink jól ellátnak egy rájuk bízott feladatot, vagy mert látjuk, hogy erőfeszítéseket tesznek, tulajdonképpen arra buzdítjuk őket, hogy  tegyenek még többet Jehováért. Sylvie *, aki már évek óta a francia Bételben szolgál, azt mondja, hogy a testvérnők is megdicsérhetik a testvéreket. Megjegyzi, hogy a nők más részletekre figyelnek fel, így „a buzdító szavaik kiegészíthetik a tapasztalt testvérek észrevételeit”. Majd hozzáteszi: „Kötelességemnek érzem, hogy megdicsérjek másokat” (Péld 3:27). Jérôme misszionáriusként szolgál Francia Guyanában, és a buzdításának köszönhetően sok fiatal célul tűzte ki magának a misszionáriusi szolgálatot. Ezt mondja: „Megfigyeltem, hogy ha megdicsérek egy fiatal testvért, mert ügyes volt a szolgálatban, vagy mert jól átgondolt választ adott a gyülekezetben, nő az önbizalma, és arra készteti, hogy továbbfejlődjön.”

18. Miért jó, ha bevonjuk a fiatalokat valamilyen munkába?

¹⁸ Úgy is bátoríthatjuk a hittársainkat, ha bevonjuk őket valamilyen munkába. Egy vén például megkérhet egy fiatal testvért, hogy nyomtasson ki a jw.org honlapról néhány hasznos információt azoknak az időseknek, akiknek nincs számítógépük. Arra is megkérhetünk egy fiatalt, hogy segítsen nekünk a Királyság-terem takarításában vagy valamilyen karbantartási munkában. Ilyen alkalmakkor megfigyelhetjük, miben jó, megdicsérhetjük, és láthatjuk, hogyan halad előre (Péld 15:23).

19–20. Miért segítsünk másoknak a fejlődésben?

¹⁹ Amikor Jehova kinevezte Józsuét, hogy vezesse az izraelitákat, azt parancsolta Mózesnek, hogy bátorítsa és erősítse őt. (Olvassátok fel: 5Mózes 3:28.) Világszerte egyre többen csatlakoznak hozzánk. Minden tapasztalt keresztény segíthet a fiataloknak és az újaknak, hogy meglássák, mire képesek. Ez nem csak a vének feladata. Ha így teszünk, egyre többen fogják elkezdeni a teljes idejű szolgálatot, és egyre többen lesznek „képesítettek. . . mások tanítására” (2Tim 2:2).

²⁰ Akár egy régóta működő gyülekezetben szolgálunk, akár egy kicsiny csoportban, mely egy szép nap gyülekezet lesz, gondoljunk a jövőre! Ezt úgy tudjuk megtenni, ha utánozzuk Jehovát, aki mindig meglátja a jót a szolgáiban.