1–2. a) Mi mindennel ajándékozta meg Isten Ádámot? b) Miért adott Isten feleséget Ádámnak? (Lásd a képet a cikk elején.)

JEHOVA céllal teremtette meg a földet. „Azért formálta meg, hogy lakjanak rajta” (Ézs 45:18). Ádámot, az első embert tökéletesnek teremtette. Jehova gyönyörű otthont adott neki, az Éden kertjét. Milyen csodálatos lehetett Ádámnak látni a pompás fákat, a csörgedező patakokat és a hancúrozó állatokat! De valami fontos még hiányzott az életéből. Mi volt ez? Jehova következő szavaiból kiderül: „Nem jó az embernek egyedül, alkotok neki segítőt, mintegy kiegészítőt.” Isten ezután mély álmot bocsátott Ádámra, kivett egyet a bordái közül, és a „bordából nőt alkotott”. Mennyire boldog lehetett Ádám, amikor felébredt! Ezt mondta: „Ez már végre csontomból való csont, és testemből való test. Asszonynak nevezzék, mivel a férfiból lett kivéve” (1Móz 2:18–23).

² A nő Isten ajándéka volt, és azt a különleges szerepet szánta neki Jehova, hogy a férfi tökéletes segítője legyen. Ezenkívül megtisztelő feladatot adott neki, mégpedig azt, hogy gyermekeket szüljön. Ádám „Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett minden élő anyja” (1Móz 3:20). Milyen  csodás ajándékot kapott az első emberpár Istentől! Frigyükből tökéletes emberek születhettek volna, akik betöltik a földet, és gondját viselik más élőlényeknek. A föld végül paradicsommá válhatott volna (1Móz 1:27, 28).

3. a) Mit kellett tennie Ádámnak és Évának ahhoz, hogy élvezhesse Isten áldásait, de mi történt? b) Milyen kérdésekre kapunk választ a cikkben?

³ Ádám és Éva akkor élvezhette volna Jehova áldásait, ha engedelmeskedik neki, és aláveti magát az uralmának (1Móz 2:15–17). Csak így tudták volna ellátni a feladatot, amelyet Isten rájuk bízott. Sajnos azonban az őskígyó, vagyis Sátán befolyására az első emberpár vétkezett Isten ellen (Jel 12:9; 1Móz 3:1–6). Milyen lett a nők élete a lázadás miatt? Mit tettek az istenfélő nők a múltban? Miért mondható, hogy a ma élő keresztény nők olyanok, mint egy „nagy sereg”? (Zsolt 68:11). Lássuk!

4. Ki volt a felelős az első emberpár bűnéért?

⁴ Amikor Isten felelősségre vonta Ádámot a lázadásért, ő a következő gyenge kifogást hozta fel: „Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fa gyümölcséből, ezért ettem” (1Móz 3:12). Ádám nemhogy nem vállalta a felelősséget a tettéért, de Évát okolta, és egyben szerető Istenét is, hiszen a feleségét tőle kapta. Mindketten vétkeztek, de Ádám volt a felelős. Ezért írta Pál apostol, hogy „e g y ember [Ádám] által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál” (Róma 5:12).

5. Mit bizonyított az, hogy Isten megengedte, hogy az emberek egy ideig tőle függetlenül uralkodjanak?

⁵ Az első emberpárral elhitették, hogy nincs szüksége arra, hogy Jehova uralkodjon felette. Ezek után felmerült egy nagyon fontos kérdés: Kinek van joga uralkodni? Azért, hogy egyszer s mindenkorra lezártnak lehessen tekinteni ezt a kérdést, Isten egy ideig megengedte, hogy emberi uralmak jöjjenek létre. Tudta, hogy az idő úgyis megmutatja majd, hogy ez a törekvés kudarcra van ítélve. Az évszázadok folyamán az emberiség egyik csapás után a másikat élte át. Csupán az elmúlt évszázadban úgy 100 000 000 ember halt meg háborúkban, köztük több millió ártatlan férfi, nő és gyermek. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy „még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jer 10:23). Mi látjuk ezeket a bizonyítékokat, és ezért elismerjük Jehovát az uralkodónknak. (Olvassátok fel: Példabeszédek 3:5, 6.)

6. Hogyan bánnak a nőkkel sok országban?

⁶ Ebben a Sátán uralta világban férfiakkal és nőkkel egyaránt durván bánnak (Préd 8:9; 1Ján 5:19). A legkegyetlenebb erőszakos tettek áldozatai mégis sokszor a nők. Ha az egész világot vesszük, a nőknek körülbelül a 30 százalékát bántalmazta már a férfi partnere. Egyes társadalmakban jobban örülnek, ha fiú születik. Úgy tartják, hogy nekik köszönhetően a család neve nem hal ki, és ők gondoskodni tudnak az idősödő szüleikről és nagyszüleikről. Néhány országban több lány lesz abortusz áldozata, mint fiú.

7. Milyen volt eleinte a férfi és a nő élete?

⁷ Istennek nagyon nem tetszik, hogy semmibe veszik a nőket. Ő igazságosan bánik a nőkkel, és tiszteli őket. Ez abból is látszik, hogy tökéletesnek alkotta meg Évát, illetve olyan tulajdonságokkal ruházta fel, melyeknek köszönhetően Ádámnak a kiegészítője  lett, nem pedig a rabszolgája. Egyebek között ezért olvashatjuk Istenről, hogy a hatodik teremtési nap végén „megnézett mindent, amit alkotott, és lám, mindaz nagyon jó volt” (1Móz 1:31). Igen, „mindaz”, amit Jehova alkotott „nagyon jó volt”! Mind a férfi, mind a nő élete nagyon jól indult.

8. a) Hogyan viselkedik a legtöbb ember? b) Kik élvezték Isten támogatását a történelem során?

⁸ Az édeni lázadás után az emberek egyre gonoszabbak lettek. A múlt századra a gonoszság soha nem látott méreteket öltött. A Biblia előre megmondta, hogy pontosan ez lesz „az utolsó napokban”. Ez olyannyira igaz, hogy méltán nevezhetjük napjainkat válságos időknek (2Tim 3:1–5). A történelem során viszont sok férfi és nő bízott Istenben, betartotta a törvényeit, és az uralkodójának tekintette. Éppen ezért a „legfőbb Úr, Jehova” támogatását élvezték. (Olvassátok fel: Zsoltárok 71:5.)

9. Hányan élték túl az özönvizet, és miért maradtak életben?

⁹ Amikor Noé napjaiban Isten az özönvíz által elpusztította a gonoszokat, csak néhányan maradtak életben. Ha az özönvíz eljövetelekor Noé testvérei még éltek, ekkor ők is odavesztek (1Móz 5:30). De voltak túlélők, méghozzá pontosan annyi férfi, mint nő: Noé és a felesége, a három fiuk és azok feleségei. Azért maradtak életben, mert félték Istent, és követték az útmutatásait. Jehova támogatta őket, és a ma élő több milliárd ember ennek a nyolc személynek a leszármazottja (1Móz 7:7; 1Pét 3:20).

10. Miért támogatta Jehova a hűséges patriarchák feleségeit?

¹⁰ Évekkel később Isten a hűséges patriarchák feleségeit is támogatta. Ez nem így lett volna, ha folyton panaszkodnak a sorsuk miatt (Júd 16). Nehéz elképzelnünk Sárát, Ábrahám feleségét, amint örökösen amiatt siránkozik, hogy elhagyták Ur városát, annak minden kényelmével, vagy hogy egy másik országban sátrakban kell lakniuk. „Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, »urának« hívva őt” (1Pét 3:6). Vagy ott volt Izsák csodálatos felesége, Rebeka, akit a férje Jehova ajándékának tekintett. Nem csoda, hogy Izsák „beleszeretett, és vigaszra lelt anyja elvesztése után” (1Móz 24:67). És milyen jó, hogy ma is vannak köztünk Sárához és Rebekához hasonló istenfélő asszonyok!

11. Miből látszik, hogy Sifra és Pua bátor volt?

¹¹ Míg az izraeliták Egyiptomban voltak rabszolgák, igen megsokasodtak. Ezért a fáraó elrendelte, hogy minden héber újszülött kisfiút meg kell ölni. Két héber asszony, Sifra és Pua azonban, akik valószínűleg a bábáknak voltak a felettesei, bátran szembeszálltak a paranccsal. Miért? Mert félték Jehovát. Ő pedig saját családdal ajándékozta meg őket (2Móz 1:15–21).

12. Miben volt példaértékű Debóra és Jáhel?

¹² Debóra prófétanő mögött is ott állt Jehova. Ő abban az időben élt, amikor bírák vezették Izraelt. A szavaival bátorította Bárák bírót, és hozzásegítette az izraelitákat, hogy megszabaduljanak az elnyomástól. De azt is megjövendölte, hogy Jehova a győzelemért járó dicsőséget nem Báráknak, hanem egy nőnek adja. Ez így is történt: a kánaániták hadvezérét, Siserát egy nem izraelita nő, Jáhel ölte meg (Bír 4:4–9, 17–22).

13. Mit tudunk meg a Bibliából Abigailról?

 ¹³ Abigail az i. e. XI. században élt, és kivételes asszony volt. Jó ítélőképessége volt, nem úgy, mint a férjének, Nábálnak, aki durva, semmirekellő és ostoba ember hírében állt (1Sám 25:2, 3, 25). Dávid az embereivel egy ideig védelmezte Nábál állatait, de amikor élelmet kértek cserébe, Nábál „rájuk ripakodott”, és üres kézzel küldte el őket. Ez annyira feldühítette Dávidot, hogy azt tervezte, végez Nábállal és az embereivel. Amikor Abigail ezt meghallotta, élelmet és italt vitt Dávidnak meg a csapatának, és ezzel elejét vette a vérontásnak (1Sám 25:8–18). Dávid később ezt mondta az asszonynak: „Áldott legyen Jehova, Izrael Istene, aki elém küldött a mai napon!” (1Sám 25:32). Nábál halála után Dávid feleségül vette Abigailt (1Sám 25:37–42).

14. Milyen munkát végeztek Sallum lányai, és miért mondhatjuk, hogy a testvérnők ma is tesznek ehhez hasonlót?

¹⁴ Amikor a babiloni seregek i. e. 607-ben elpusztították Jeruzsálemet és a templomot, sok férfi, nő és gyermek halt meg. Aztán i. e. 455-ben Nehémiás felügyeletével a város falait újra megépítették. A javítási munkákban részt vett Sallum, Jeruzsálem egyik fejedelme, és a lányai is, mivel szívesen végeztek kétkezi munkát (Neh 3:12). Ma is nagyra értékeljük annak a sok testvérnőnek a munkáját, akik örömmel segítenek minden olyan építkezésen, mely Jehova imádatát mozdítja elő!

15. Milyen megtiszteltetésben részesült Mária?

¹⁵ Az i. sz. első század táján Jehova több nőt is megbízott különleges feladatokkal. Egy zsidó szűz, Mária is köztük volt. Jegyben járt Józseffel, amikor természetfeletti módon gyermeket fogant a szent szellem által. Miért őt választotta Isten, hogy Jézus anyja legyen? Minden bizonnyal a tulajdonságai miatt. Mária volt a legalkalmasabb arra, hogy gondját viselje ennek a tökéletes fiúnak, és felnevelje. Micsoda megtiszteltetés volt, hogy a valaha élt legnagyobb embernek lehetett az édesanyja! (Máté 1:18–25).

16. Hogyan bánt Jézus a nőkkel? Mondj egy példát!

¹⁶ Jézus kedvesen és figyelmesen bánt a nőkkel. Volt például egy asszony, aki már 12 éve vérfolyástól szenvedett. Egy tömegben hátulról megérintette Jézus ruháját. Jézus nem szidta meg ezért, hanem kedvesen ezt mondta: „Menj békével, és kínzó betegségedtől megszabadulva légy jó egészségben!” (Márk 5:25–34).

17. Mi történt i. sz. 33 pünkösdjén?

¹⁷ Jézus tanítványai között voltak nők is, akik gondoskodtak Jézus és az apostolai szükségleteiről (Luk 8:1–3). I. sz. 33 pünkösdjén mintegy 120 férfi és nő megkapta Isten szellemét. (Olvassátok fel: Cselekedetek 2:1–4.) A pünkösd napján történt csoda azt bizonyította, hogy Isten szelleme már nem a hitehagyott izraelitákon, hanem ezeken a férfiakon és nőkön, azaz „Isten Izraelén” nyugszik (Gal 3:28; 6:15, 16). Erről az eseményről ezt jövendölte Jehova: „kitöltöm az én szellememet mindenfajta testre, és fiaitok meg leányaitok prófétálni fognak . . . Még a szolgákra és a szolgálólányokra is kitöltöm szellememet” (Jóel 2:28, 29). Többek közt Fülöpnek, az evangéliumhirdetőnek a négy lánya is buzgón prédikált az első században (Csel 21:8, 9).

18–19. a) Mivel tisztelt meg Isten férfiakat és nőket az 1800-as évek vége felé? b) Hogyan utal a zsoltáríró a jó hírt vivő asszonyokra?

¹⁸ Az 1800-as évek vége felé néhány férfit és nőt nagyon érdekelt a Biblia tanítása. Ők voltak az elsők, akik prédikálták Jézus üzenetét, és így ők is része lettek a következő próféciának: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14).

¹⁹ A Bibliakutatók kicsiny csoportjából mára úgy 8 000 000 Jehova Tanúja lett. És még több mint 11 000 000 személy érdeklődik a Biblia iránt, ami abból látszik, hogy részt vesznek Jézus halálának évenként megtartott emlékünnepén. A legtöbb országban több nő van jelen az emlékünnepen, mint férfi. Továbbá világszerte 1 000 000-nál is többen vannak, akik teljes időben prédikálnak, és ezt a munkát is javarészt nők végzik! Isten azzal a feladattal bízta meg ezeket a hűséges asszonyokat, hogy képviseljék őt. Így beteljesednek rajtuk a zsoltáríró szavai: „Jehova tudatja a szót; a jó hírt vivő asszonyok, íme, nagy sereg” (Zsolt 68:11).

20. Mi lehet a témája a családi imádatunknak vagy a személyes tanulmányozásunknak?

²⁰ Helyszűke miatt most nem tudunk beszélni az összes hűséges nőről, akiről a Biblia ír. De olvashatunk róluk a Szentírásban és a kiadványainkban. Például elmélkedhetünk azon, hogy milyen hűséges volt Ruth (Ruth 1:16, 17). Az is erősíteni fogja a hitünket, ha az Eszter királynéról elnevezett könyvet vagy a róla megjelent cikkeket olvassuk. Javunkra válik, ha a családi imádaton vagy a személyes tanulmányozásunkon a hithű asszonyokról tanulunk.

21. Hogyan bizonyították az istenfélő nők a próbák idején, hogy szeretik Istent?

²¹ Kétség sem fér hozzá, hogy Jehova megáldja a keresztény nőket, amiért szorgalmasan prédikálnak, és mellettük áll próba idején. Isten segítségével például meg tudták őrizni a feddhetetlenségüket a náci és a kommunista uralom alatt. Sokuknak okoztak szenvedést ezek a hatalmak, sőt, néhányan meg is haltak amiatt, hogy Istennek engedelmeskedtek (Csel 5:29). Hozzájuk hasonlóan a ma élő testvérnők – és persze testvérek is – Istent ismerik el uralkodójuknak. Jehova nemcsak az ókorban élő izraelitáknak, hanem nekik is ezt mondja: „megragadom jobbodat, én, aki ezt mondom neked: »Ne félj! Én megsegítelek«” (Ézs 41:10–13).

22. Milyen feladat vár ránk a jövőben?

²² A jövőben az istenfélő férfiak és nők paradicsommá alakítják a földet, és feltámadottak millióit fogják tanítani Jehova szándékáról. Mindeközben örülünk, hogy „vállvetve” szolgálhatjuk Jehovát, akár férfiak vagyunk, akár nők! (Sof 3:9).