1. Mit érzett Pál azok iránt, akik hűségesen szolgálták Jehovát?

PÁL APOSTOL nagyra becsülte azokat, akik keményen dolgoztak a jó hírért. Ezt írta: „szüntelenül elménkben tartjuk hithű munkátokat és szeretetteljes fáradozásotokat és a Jézus Krisztusba, a mi Urunkba vetett reménységetekből fakadó kitartásotokat a mi Istenünk és Atyánk előtt” (1Tessz 1:3). Jehova sem felejtkezik el hűséges szolgáinak a szeretetteljes fáradozásairól, akár sokat, akár keveset tudnak tenni (Héb 6:10).

2. Miről lesz szó ebben a cikkben?

² A múltban Jehova szolgái közül sokan hoztak nagy áldozatokat azért, hogy teljes időben szolgálhassák Jehovát. Ez ma sincs másképp. Vizsgáljuk most meg, hogyan szolgálták Jehovát néhányan az első században. Azt is látni fogjuk, hogy milyen ágai vannak a teljes idejű szolgálatnak napjainkban. Ezenkívül megbeszéljük, hogyan tudunk segíteni azoknak a kedves testvéreinknek, akik szívesen tesznek többet Jehováért.

3–4. a) Hogyan szolgálták Jehovát néhányan az első században? b) Hogyan tudták fenntartani magukat?

³ Jézus nem sokkal a keresztelkedése után hozzáfogott a prédikálómunkához (Luk 3:21–23; 4:14, 15, 43). A halála után az apostolai felügyelték ezt a munkát, mely egyre nagyobb  méreteket öltött (Csel 5:42; 6:7). Egyes keresztények például evangéliumhirdetők és misszionáriusok voltak Palesztinában. Fülöp is közéjük tartozott (Csel 8:5, 40; 21:8). Pál és mások távolabbra is eljutottak (Csel 13:2–4; 14:26; 2Kor 1:19). Néhányan bibliai könyveket írtak, illetve lejegyezték egy-egy bibliaíró szavait, ilyen volt többek közt Márk, Lukács vagy Szilvánusz (Silás) (1Pét 5:12). Sok testvérnő együtt szolgált ezekkel a hűséges testvérekkel (Csel 18:26; Róma 16:1, 2). Mennyire élvezetes az első századi testvérek izgalmas történeteit olvasni a Keresztény Görög Iratokban! Példájuk rámutat, hogy Jehova sosem felejtkezik el a szolgáiról.

⁴ Miből éltek a teljes idejű szolgák? Volt, hogy Pál és azok, akik vele utaztak, részidőben dolgoztak, hogy eltartsák magukat. Az is előfordult, hogy a testvérek vendégül látták vagy más módon támogatták őket, bár ők ezt nem várták el (1Kor 9:11–15). Voltak testvérek és gyülekezetek, melyek készségesen segítették őket. (Olvassátok fel: Cselekedetek 16:14, 15; Filippi 4:15–18.)

5. Mit mondott egy házaspár a teljes idejű szolgálatról?

⁵ Ma is sokan hoznak áldozatokat azért, hogy teljes időben szolgálhassák Jehovát. (Lásd a „ Milyen ágai vannak a teljes idejű szolgálatnak?” című kiemelt részt.) Milyen érzéssel tölti el őket, hogy ezt az életformát választották? Bátran kérdezd meg tőlük! A válaszuk biztosan fellelkesít majd. Egy testvér például volt általános úttörő, különleges úttörő, misszionárius, és dolgozott egy külföldi Bételben is. Ezt mondja: „Szerintem az volt életem egyik legjobb döntése, hogy elkezdtem a teljes idejű szolgálatot. Nem volt könnyű 18 évesen döntenem az egyetem, a teljes embert követelő világi munka és az úttörőzés között. De tapasztaltam, hogy Jehova nem feledkezik el azokról az áldozatainkról, melyeket a teljes idejű szolgálatért hozunk. Sokkal több területen használhattam fel a tőle kapott képességeimet, mint ha a világi karriert választottam volna.” A felesége erről mesél: „Minden megbízatás csiszolt rajtam. Számtalanszor éreztük, hogy Jehova megvéd és vezet minket. Ha a biztonságos otthont és a kényelmet választottuk volna, ezt sosem éreztük volna ennyire. Mindennap megköszönöm Jehovának, hogy teljes időben szolgálhatjuk őt.” Szeretnéd, ha te is ezt mondhatnád el?

6. Mit gondol Jehova a szolgálatunkról?

⁶ Természetesen sokan nem lehetnek teljes idejű szolgák, mert a körülményeik ezt jelenleg nem teszik lehetővé. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy Jehova nagyra becsüli a teljes lelkű szolgálatunkat. Gondoljunk a Kolosszéban élő testvérekre, akik közül néhányat Pál a Filemon 1–3-ban meg is nevez. (Olvassátok fel!) Pál méltányolta, amit a szolgálatban tettek, akárcsak Jehova. Égi Atyánk azt is nagyra értékeli, amit te teszel! De hogyan nyújthatunk segítséget a teljes idejű szolgáknak?

7–8. Mit foglal magában az úttörőszolgálat, és hogyan tudunk segíteni az úttörőknek?

⁷ Az első századi evangéliumhirdetőkhöz hasonlóan a lelkes úttörők is a buzdítás forrásai a gyülekezetekben. Sokuk arra törekszik, hogy minden hónapban 70 órát töltsön prédikálással. Hogyan segíthetünk nekik?

⁸ Egy úttörő testvérnő, Shari megjegyezte: „Az úttörők erősnek tűnnek, hiszen mindennap elmennek a szolgálatba. De nekik is szükségük van buzdításra” (Róma 1:11, 12). Egy másik testvérnő, aki sok évig volt úttörő, ezt mondja  a gyülekezetében szolgáló úttörőkről: „Megállás nélkül, keményen dolgoznak. Nagyon hálásak azért, ha elviszik őket autóval a szolgálatba, ha meghívják őket egy étkezésre, vagy ha támogatják őket anyagilag, például hozzájárulnak a benzinköltségeikhez. Ezekből érzik, hogy törődünk velük.”

9–10. Hogyan segítik néhányan az úttörőket?

⁹ Úgy is segíthetünk az úttörőknek, ha elmegyünk velük a szolgálatba. Egy úttörő testvérnő, Bobbi ezt mondja: „Hétköznap több társra van szükségünk.” Egy másik úttörő ugyanabban a gyülekezetben még hozzáteszi: „Délutánokra alig találunk társat.” Egy testvérnő, aki most a brooklyni Bételben dolgozik, mindig szívesen emlékszik vissza arra az időre, amikor úttörő volt. Ezt mondja: „Az egyik testvérnőnek volt autója, és felajánlotta, hogy amikor társ nélkül maradok a szolgálatban, csak hívjam fel, és eljön velem. Neki köszönhetem, hogy nem kellett abbahagynom az úttörőszolgálatot.” Shari a következőket figyelte meg: „A prédikálás után az egyedülálló úttörők gyakran társaság nélkül maradnak. Jólesik nekik, ha időről időre meghívják őket egy családi imádatra, vagy közös programokat szerveznek velük. Ez segít nekik, hogy erősek tudjanak maradni.”

¹⁰ Egy testvérnő már majdnem 50 éve végzi az úttörőszolgálatot. Elmondja, milyen segítséget kapott ő is, és más egyedülálló úttörő testvérnők is: „A vének pár havonta meglátogatták az úttörőket. Megkérdezték, hogy vagyunk, van-e munkánk, és hogy aggaszt-e minket valami. És nem csak udvariasságból kérdezték. Eljöttek a lakásunkba is, hogy lássák, szükségünk van-e valamire.” Erről talán Pál szavai jutnak eszünkbe, amelyeket Onéziforuszról mondott. Ő nemcsak a családjáról gondoskodott, hanem Pálnak is segített, amikor Efézusban volt (2Tim 1:18).

11. Mit jelent az, hogy valaki különleges úttörő?

¹¹ Néhány gyülekezetben különleges úttörők is szolgálnak. A különleges úttörők igyekeznek havi 130 órát tölteni a  szolgálatban. Mivel még más módokon is segítenek a gyülekezeteknek, ezért alig vagy egyáltalán nincs idejük arra, hogy világi munkát végezzenek. A fiókhivatal havonta csekély juttatást küld nekik, hogy a szolgálatra tudjanak összpontosítani.

12. Hogyan segíthetnek a vének és mások a különleges úttörőknek?

¹² Hogyan segíthetünk a különleges úttörőknek? Egy fiókhivatalban az egyik vén, aki sok különleges úttörővel tartja a kapcsolatot, ezt mondja: „Fontos, hogy a vének beszéljenek velük, és figyeljék meg, milyen körülmények között élnek. Így látni fogják, mire van szükségük. Sokan azt hiszik, hogy mivel a különleges úttörők kapnak juttatást, mindenük megvan. De a helyi testvérek sok mindenben a segítségükre lehetnek.” És az általános úttörőkhöz hasonlóan a különleges úttörők is örülnek annak, ha találnak társat, akivel prédikálhatnak. Te el tudnál menni velük a szolgálatba?

13–14. a) Mit ne felejtsünk el, ha a körzetfelvigyázókra gondolunk? b) Mit gondolsz, hogyan tudnál nekik segíteni?

¹³ A körzetfelvigyázókról és a feleségeikről mindenki úgy tartja, hogy elszánt, lendületes emberek, akiknek erős a hitük. Ez így is van. Ám nekik is szükségük van bátorításra, arra, hogy elmenjenek velük mások a szolgálatba, és hogy néha kikapcsolódjanak a testvérekkel. Nagyon nagyra becsülik, ha segítenek nekik, amikor megbetegednek, kórházba kerülnek, vagy valamilyen kezelésben részesülnek. Jólesik nekik, ha érzik, hogy törődnek velük. Nyilván „a szeretett orvos”, Lukács, a Cselekedetek könyvének az írója is törődött Pállal és a velük együtt utazó testvérekkel (Kol 4:14; Csel 20:5–21:18).

¹⁴ Az utazófelvigyázóknak és a feleségeiknek jó barátokra is szükségük van. Egyikük ezt írta: „Mintha a barátaim tudnák, mikor szorulok bátorításra. A kérdéseikkel ki tudják deríteni, mi az, ami aggaszt engem, és megnyílok nekik. Már az is nagy segítség, ha meghallgatnak.” A körzetfelvigyázók és a feleségeik nagyon hálásak azért, hogy a testvérek odafigyelnek rájuk.

15–16. a) Milyen munkát végeznek, akik a Bételben és a kongresszusi termekben dolgoznak? b) Hogyan lehetünk a segítségükre?

¹⁵ A Bételekben vagy a kongresszusi termekben dolgozók munkája nagyon fontos. Hozzájárul a Királyságot hirdető munka előrehaladásához azokban az országokban, melyeket az adott fiókhivatal felvigyáz. Ha a gyülekezetedben vagy a körzetedben vannak Bétel-szolgák, hogyan segíthetsz nekik?

¹⁶ Amikor elkezdik a Bételben a szolgálatukat, sokuknak honvágya lehet, hiszen hátrahagyták a családjukat és a barátaikat. Mennyire hálásak, ha a társaik a Bételben vagy a testvérek az új gyülekezetükben barátkoznak velük! (Márk 10:29, 30). A Bételben szolgálók munkarendje általában lehetővé teszi, hogy eljárjanak az összejövetelekre, és minden héten részt vegyenek a szolgálatban. Ám előfordulhat, hogy pluszfeladataik is vannak. Kedves dolog, ha a gyülekezet megérti ezt, és érezteti velük, hogy értékeli a munkájukat. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 2:9.)

17–18. Milyen feladataik vannak azoknak, akik külföldön szolgálnak?

¹⁷ Vannak, akik vállalják, hogy külföldön szolgáljanak. Az új helyen sok mindenhez kell alkalmazkodniuk: más a nyelv, szokatlanok az ételek, és eltérőek az emberek szokásai, életkörülményei. Milyen feladatokat látnak el?

 ¹⁸ Néhányuk misszionárius, vagyis elsősorban az a feladata, hogy a helyi testvérekkel prédikáljon. Gyülekezetének a tagjai így hasznot meríthetnek abból a képzésből, melyet a misszionáriusok kapnak. A fiókhivatal egy egyszerű lakást biztosít nekik, és juttatást ad a költségeik fedezésére. Más, külföldön szolgáló testvérek fiókhivatalokban dolgoznak, vagy építkezéseken segítenek, például fiókhivatalok, kihelyezett fordítói irodák, kongresszusi termek vagy Királyság-termek építésén. A fiókhivatal gondoskodik az élelmükről, a szállásukról és egyéb szükségleteikről. Ők is rendszeresen ott vannak az összejöveteleken, és részt vesznek a helyiekkel a szolgálatban, csakúgy, mint a Bétel-család tagjai. Igazi áldás a testvéreknek, hogy köztük vannak!

19. Mi mindenben segíthetünk azoknak, akik külföldön szolgálnak?

¹⁹ Hogyan figyelhetünk oda a külföldön szolgáló testvérekre? Eleinte valószínűleg szokatlannak találnak néhány helyi ételt. Ezt jó észben tartanunk, ha meghívjuk őket magunkhoz. Megkérdezhetnénk tőlük, hogy mit ennének szívesen, vagy hogy lenne-e kedvük megkóstolni valami újat. Azt se felejtsük el, hogy nem könnyű megtanulni egy nyelvet vagy elsajátítani a helyi szokásokat. Időbe telhet, mire mindent megértenek, amit mondunk. De az biztos, hogy meg akarják tanulni a nyelvet! Legyünk hát türelmesek velük, és kedvesen segítsünk nekik, hogy helyesen ejtsék ki a szavakat.

20. Miben lehetünk nagy segítségükre a teljes idejű szolgáknak?

²⁰ Az idő előrehaladtával a teljes idejű szolgák szülei is egyre idősebbek lesznek. Ha a szülők Tanúk, biztosan az a leghőbb vágyuk, hogy a gyermekeik folytatni tudják a szolgálatukat (3Ján 4). A teljes idejű szolgák természetesen mindent megtesznek a szüleikért, ha azok gondoskodásra szorulnak, és amilyen gyakran csak lehetséges, meglátogatják őket. De a szülők gyülekezetében élő testvérek is segíthetnek a teljes idejű szolgáknak, és gondját viselhetik a szüleiknek, ha erre szükség van. Ne feledjük, hogy a teljes idejű szolgák nagyon sokat tesznek a prédikálómunkáért, amely ma a legfontosabb munka (Máté 28:19, 20). Te tudnál segíteni a teljes idejű szolgák szüleinek? És a gyülekezeted?

21. Mit éreznek a teljes idejű szolgák, ha mások segítenek nekik, és bátorítják őket?

²¹ Senki sem azért kezdi el a teljes idejű szolgálatot, mert szeretne meggazdagodni, hanem azért, mert adni szeretne Jehovának és másoknak. A teljes idejű szolgák nagyon hálásak minden segítségért, amit kapnak. Sokan egyetértenek egy testvérnő szavaival, aki külföldön szolgál: „Már néhány kedves szóból is azt érzem, hogy mások gondolnak rám, és hogy értékelik a munkámat.”

22. Mit gondolsz a teljes idejű szolgálatról?

²² Nincs annál jobb, mint teljes időben szolgálni Jehovát. A teljes idejű szolgálat izgalmas, megelégedéssel tölt el, és új dolgokra tanít meg. Mi több, ez a legjobb módja, hogy felkészüljünk arra az örökké tartó szolgálatra, melyet Jehova hűséges szolgái örömmel fognak végezni Isten Királyságában. Soha ne feledkezzünk hát meg a teljes idejű szolgák hithű munkájáról és szeretetteljes fáradozásairól! (1Tessz 1:3).