Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hálás vagy a szellemi örökségedért?

Hálás vagy a szellemi örökségedért?

„Azt a szellemet [kaptuk], amely az Istentől van, hogy megismerhessük azokat, amiket az Isten adott nekünk kedvesen” (1KOR 2:12)

1. Gyakran mire döbbennek rá az emberek?

SOKSZOR csak akkor döbbenünk rá, hogy mennyire értékes valami, ha már elveszítettük. Te is átélted már ezt? Ha például valaki gazdag családban nő fel, hajlamos lehet természetesnek venni azt, amije van. Ehhez hasonlóan a fiatalok, az élettapasztalat hiánya miatt gyakran nem ismerik fel, hogy mi az, ami igazán értékes.

2–3. a) Milyen gondolkodástól őrizkedjenek a keresztény fiatalok? b) Mi segíthet, hogy értékelni tudjuk a szellemi örökségünket?

2 Tizenéves vagy? Vagy a húszas éveid elején jársz? Te mit tartasz fontosnak? A világban sokaknak az anyagi dolgok körül forognak a gondolatai. Jó fizetésre, szép házra, és a legújabb technikai eszközök megszerzésére törekednek. De akinek csak ez köti le a figyelmét, annak a legértékesebb dolog, az Istennel ápolt kapcsolat hiányozni fog az életéből. Sajnos milliók nem is érzik ennek a hiányát. Ha keresztény családban nevelkedtél, vigyáznod kell, nehogy elfeledkezz arról, milyen értékes szellemi örökséget kaptál (Máté 5:3). Ha valaki nem értékeli a szellemi örökségét, annak szomorú következményei lehetnek, és kihathatnak az egész életére.

3 De nem kell, hogy ez veled is megtörténjen! Mi segíthet meglátnod, hogy mennyire értékes a szellemi örökséged? Nézzünk meg most néhány bibliai példát, melyek segítenek megérteni, hogy miért vall bölcsességre, ha becsben tartjuk a szellemi örökségünket. Ezek a példák nemcsak a fiataloknak, hanem minden kereszténynek hasznosak lesznek.

HIÁNYZOTT BELŐLÜK AZ ÉRTÉKELÉS

4. Mit tár fel az 1Sámuel 8:1–5 Sámuel fiairól?

4 A Bibliában olvashatunk olyanokról, akik nem értékelték gazdag szellemi örökségüket. Ilyenek voltak például Sámuel próféta fiai, Jóel és Abija. Sámuel kiskorától fogva élete végéig hűségesen szolgálta Jehovát (1Sám 12:1–5). A fiai jó példát láttak tőle. Ám a Bibliából megtudjuk, hogy ők rossz emberek voltak, és az apjukkal ellentétben „elferdítették az ítéletet”. (Olvassátok fel: 1Sámuel 8:1–5.)

5–6. Milyenek voltak Jósiás fiai és az unokája?

5 Hasonló volt a helyzet Jósiás király fiaival is. Jósiás kiemelkedően jó példa volt Jehova hű imádói között. Amikor megtalálták Isten Törvényének a könyvét, és felolvasták neki, azon nyomban lépéseket tett, hogy eleget tegyen Jehova törvényeinek. Eltörölte a bálványimádatot és a spiritizmust az országban, és arra buzdította a népet, hogy Jehovát imádja (2Kir 22:8; 23:2, 3, 12–15, 24, 25). Valóban gazdag szellemi örökséget hagyott a fiaira! Idővel három fia és egy unokája is követte őt a trónon, de egyikük sem értékelte a szellemi örökségét.

6 Jósiás után a fia, Joakház volt a király, de ő azt tette, „ami rossz Jehova szemében”. Mindössze három hónapig uralkodott, amikor az egyiptomi fáraó börtönbe vetette. Joakház végül fogságban halt meg (2Kir 23:31–34). Utána a testvére, Joákim uralkodott 11 évig, de ő is megvetette a szellemi örökségét. Olyan rossz ember volt, hogy Jeremiás ezt jövendölte róla: „Úgy temetik el, mint a szamárcsődört” (Jer 22:17–19). Jósiásnak egy másik fia, Sedékiás, illetve az unokája Joákin sem volt különb, ők sem jártak Jehova igazságos útjain (2Kir 24:8, 9, 18, 19).

7–8. a) Hogyan vetette meg Salamon a szellemi örökségét? b) Mit tanulhatunk azoknak a példájából, akik nem értékelték a szellemi örökségüket?

7 Salamon király is jó példát látott az apjától, Dávidtól, melyet eleinte követett is. De élete későbbi szakaszában már nem értékelte a szellemi örökségét. „Öregkorára a feleségei elfordították Salamon szívét, hogy más isteneket kövessen; és nem volt teljes a szíve Jehova, az ő Istene iránt, mint ahogy apjának, Dávidnak a szíve” (1Kir 11:4). Ezért elveszítette Jehova barátságát.

8 Milyen szomorú, hogy ezek a férfiak, akiknek minden lehetőségük megvolt arra, hogy Jehova barátai legyenek, és helyesen cselekedjenek, megvetették a szellemi örökségüket. De ahogy a bibliai időkben, úgy napjainkban is vannak olyan fiatalok, akik becsben tartják a szellemi örökségüket. Vizsgáljunk most meg néhány jó példát, melyekből a keresztény fiatalok sokat tanulhatnak.

VOLT BENNÜK ÉRTÉKELÉS

9. Miben mutattak Noé fiai kiváló példát? (Lásd a képet a cikk elején.)

9 Noé fiai kitűnő példák a számunkra. Noé azt a parancsot kapta Jehovától, hogy építsen bárkát, és vigye be a családját a bárkába. A fiai megértették, hogy nekik is engedelmeskedniük kell Jehova akaratának. Segítettek az apjuknak a munkában, és bementek ők is a bárkába (1Móz 7:1, 7). Miért kérte ezt tőlük Jehova? Egyrészt az állatok megmentése miatt, mivel az 1Mózes 7:3 szerint azért kellett bevinni az állatokat a bárkába, hogy „maradjon utódjuk az egész föld színén”. Másrészt az emberek megmentése érdekében. Mivel Noé fiai értékelték a szellemi örökségüket, lehetőségük volt részt venni az emberi faj megmentésében, és az igaz imádat helyreállításában a megtisztított földön (1Móz 8:20; 9:18, 19).

10. Hogyan mutatta ki négy héber fiatal, hogy értékeli azokat az igazságokat, amelyeket gyermekkorában tanult?

10 Évszázadokkal később négy héber fiatal bizonyítékát adta annak, hogy tudja, mi az, ami igazán fontos. Hanánia, Misáel, Azária és Dániel i. e. 617-ben kerültek Babilonba. Jóképű, intelligens fiatalemberek voltak, és sokra vihették volna Babilonban. A cselekedeteik viszont egyértelműen bizonyították, hogy értékesnek tekintik a szellemi örökségüket, és azt, amire nevelték őket. Jehova gazdagon megáldotta őket azért, hogy nem feledkeztek meg azokról az igazságokról, amelyeket gyermekkorukban tanítottak nekik. (Olvassátok fel: Dániel 1:8, 11–15, 20.)

11. Hogyan fordíthatták sokan a javukra Jézus szellemi örökségét?

11 A jó példák sora nem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót Jézusról, Isten Fiáról. Jézus nagyon sok értékes igazságot tanult Jehovától, és szívből értékelte azokat, ami jól látszik a következő szavaiból: „ahogy az Atya tanított, úgy mondom ezeket” (Ján 8:28). Szíve vágya volt, hogy megossza másokkal, amit az Atyjától tanult. Ezt mondta: „Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét, mert ezért küldettem el” (Luk 4:18, 43). Mivel a világ nem becsüli az Istentől származó igazságot, Jézus arra emlékeztette a követőit, hogy ne legyenek része a világnak (Ján 15:19).

ÉRTÉKELD A SZELLEMI ÖRÖKSÉGEDET!

12. a) Hogyan vonatkozik sok fiatalra az, amit a 2Timóteusz 3:14–17-ben olvasunk? b) Milyen kérdéseken gondolkozzanak el a keresztény fiatalok?

12 Ha a te szüleid is Jehova hűséges szolgái, akkor valószínűleg hasonló örökséget kaptál, mint azok a fiatalok, akikről eddig volt szó. Talán rád is igazak azok a szavak, amelyeket a Biblia Timóteuszról ír. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 3:14–17.) A szüleidtől „tanultál” arról, hogy ki az igaz Isten, és hogy hogyan lehetsz vele jó kapcsolatban. Valószínűleg már csecsemőkorodtól fogva tanítottak az igazságra, amely képes „bölccsé tenni téged a megmentésre a Krisztus Jézusba vetett hit által”, és hiánytalanul felkészít Isten szolgálatára. A kérdés az, hogy értékelni fogod-e mindazt, amit a szüleidtől kaptál. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: „Milyen érzéssel tölt el, hogy a hűséges tanúk közé tartozhatok? Értékelem, hogy azok között a kevesek között lehetek, akiket Jehova a barátainak tekint? Szívből hálás vagyok azért, hogy ismerhetem az igazságot?”

Milyen érzés, hogy a hűséges tanúk közé tartozhatsz? (Lásd a 9., 10. és 12. bekezdést.)

13–14. Milyen kísértés érheti a keresztény fiatalokat, de miért teszik bölcsen, ha ellenállnak a nyomásnak? Mondj egy példát!

13 Vannak olyan fiatalok, akiket keresztény szülők neveltek fel, mégsem látják a különbséget az igazság szépsége és Sátán visszataszító világa között. Sőt, néhányuk kísértést érez arra, hogy belekóstoljon a világi életbe. De ugye nem ugranál ki egy autó elé, csak azért, hogy megtudd, mennyire fog fájni, ha elüt, vagy mert kíváncsi vagy, hogy túléled-e? Hasonlóképpen „a kicsapongás. . . posványába” sem kell belekóstolnod csak azért, hogy a saját bőrödön tapasztald, hogy ez milyen gyötrelmes fájdalommal jár (1Pét 4:4).

14 Gener Ázsiában él, és keresztény családban nevelkedett. 12 éves korában megkeresztelkedett, de nem sokkal később vonzódni kezdett a világhoz. Ezt mondja: „Szabad akartam lenni.” Gener kettős életet kezdett élni, és idővel felvette a barátai rossz szokásait. 15 évesen már ivott, káromkodott, és gyakran késő estig erőszakos videojátékokkal játszott a barátaival. Az idő múlásával azonban egyáltalán nem érezte boldognak magát a világban, sőt ráébredt, hogy milyen üres az élete. Azóta már visszatért a gyülekezethez, ám elismeri: „Időnként még csábít a világ, de a Jehovával ápolt barátságom most már mindennél fontosabb.”

15. Min gondolkodjanak el a fiatalok, még ha nem is az igazságban nevelkedtek?

15 Természetesen sok olyan fiatal is van a gyülekezeteinkben, akik nem az igazságban nevelkedtek. Ha te is közéjük tartozol, gondolkodj el azon, milyen nagy áldás, hogy ismerheted és szolgálhatod a Teremtőt! Több milliárd ember él a földön, de csak viszonylag kevés van közöttük, akiket Jehova vonz, és akiknek feltárja a Biblia igazságát (Ján 6:44, 45). Ezer emberből mindössze egy jutott el az igazság pontos ismeretére, és te köztük vagy! Hát nem tölt el ez örömmel minket, bárhogyan ismertük is meg az igazságot? (Olvassátok fel: 1Korintusz 2:12.) Gener ezt mondja: „Beleborzongok, ha arra gondolok, hogy ki vagyok én, hogy Jehova, a világegyetem ura a barátjának tekint!” (Zsolt 8:4). Egy fiatal testvérnő pedig ezt mondja: „A diákok nagyon büszkék rá, ha a tanáruk elismeri őket. Mennyivel nagyobb megtiszteltetés, ha Jehova, a Nagy Oktató figyel fel rád!”

MIT FOGSZ TENNI?

16. Mi a legbölcsebb életút a mai keresztény fiatalok számára?

16 Mire ösztönöz az, hogy ilyen felbecsülhetetlen örökséget kaptál? Határozd el, hogy te is azok közé fogsz tartozni, akik jó célra fordítják az életüket. Csatlakozz te is Jehova hűséges szolgáinak hosszú sorához! Sokkal bölcsebb így tenni, mint követni a fiatalok tömegét, akik mintha kábulatban lennének, nem veszik észre, hogy ez a világ a pusztulás felé tart! (2Kor 4:3, 4).

17–19. Miért tükröz bölcsességet, ha különbözünk a világtól?

17 Persze nem könnyű másnak lenni, mint általában a többi ember. De ha jobban átgondoljuk, mégis csak bölcs így tenni. Szemléltetésül vegyünk egy sportolót, aki szeretne kijutni az olimpiára. Ahhoz, hogy elérje a célját, nem élhet úgy, mint a vele egykorúak. Le kell mondania az olyan dolgokról, melyek miatt nem tudna elég időt és figyelmet fordítani az edzésre. Mivel kész arra, hogy más életvitelt folytasson, fel tud készülni a versenyre, és el tudja érni a célját.

18 A világban a legtöbb ember nem gondolja át, hová vezetnek a tettei. Jehova szolgái azonban nem ilyenek! Ha különbözöl a világtól, és távol tartod magad az erkölcstelen dolgoktól, és mindattól, ami veszélyezteti a Jehovával ápolt kapcsolatodat, akkor „szilárdan [megragadod] a valódi életet” (1Tim 6:19). Az előbb idézett testvérnő így folytatja: „Ha kiállsz a hited mellett, az végül nagyon jó érzéssel fog eltölteni. Látni fogod, hogy van elég erőd szembemenni Sátán világával. De ami mindennél fontosabb az az, hogy örömet szerzel Jehovának, és ő nagyon büszke rád. Ezért bizony megéri különbözni a világtól!”

19 Ha valaki a mának él, és csak azzal törődik, hogy mi az, amit most megszerezhet, annak hiábavaló lesz az élete (Préd 9:2, 10). Ha elgondolkodsz azon, hogy mi az élet célja, és hogy lehetőséged van örökké élni, az segíteni fog, hogy bölcs döntéseket hozz, és ne úgy járj, „ahogy a nemzetek is járnak”. Így igazán tartalmas lesz az életed (Ef 4:17; Mal 3:18).

20–21. Milyen jövő vár ránk, ha jó döntéseket hozunk? Mit vár el tőlünk Jehova?

20 Ha bölcs döntéseket hozunk, már most boldog életünk lehet, és reménykedhetünk abban, hogy örökölni fogjuk a földet, és örökké élhetünk majd. Elképzelni sem tudjuk, milyen sok csodálatos áldás vár ránk! (Máté 5:5; 19:29; 25:34). Persze tennünk kell azért, hogy Jehova áldásában részesülhessünk. (Olvassátok fel: 1János 5:3, 4.) De mindenképpen megéri hűségesen szolgálni őt!

21 Annyi mindent kaptunk Istentől! Pontosan értjük a Szavát, az igazságot és a szándékát. Viselhetjük a nevét, a tanúi lehetünk, és élvezhetjük a támogatását (Zsolt 118:7). Akár fiatalok vagyunk, akár idősek, fejezzük ki az értékelésünket mindezért! Bárcsak azt mutatná az életünk, hogy szívünk vágya örökké dicsőíteni Jehovát! (Róma 11:33–36; Zsolt 33:12).