1–2. Miért nem értették meg sokan Jézus szavait?

AMIKOR valaki beszél hozzánk, nemcsak a szavait halljuk, hanem azt is felismerjük, milyen érzés van a hangjában. De ez még nem elég ahhoz, hogy megértsük, mit akar mondani (1Kor 14:9). Jézus tanításait ezrek hallgatták. Bár a saját nyelvükön beszélt hozzájuk, sokan mégsem fogták fel a szavai értelmét. Ezért Jézus ezt mondta nekik: „Figyeljetek rám mindannyian, és értsétek meg, miről van szó” (Márk 7:14).

² Miért nem értették meg sokan Jézus szavait? Mert megvolt a saját elképzelésük, és nem voltak jók az indítékaik. Jézus ezt mondta nekik: „Ügyesen félreteszitek az Isten parancsolatát, hogy megtartsátok a magatok hagyományát” (Márk 7:9). Ezek az emberek nem igazán akarták megérteni Jézus szavait. Nem akartak változtatni a viselkedésükön és a nézeteiken. Hallották, amit Jézus mondott, de a szívük úgyszólván zárva volt. (Olvassátok fel: Máté 13:13–15.) Mit tegyünk, hogy ez velünk ne történjen meg, és a javunkra fordíthassuk Jézus tanításait?

3. Miért tudták megérteni a tanítványok Jézus szavait?

³ Úgy meríthetünk hasznot Jézus tanításaiból, ha követjük alázatos tanítványainak a példáját. Jézus ezt mondta róluk: „boldog a szemetek, mert lát, és a fületek, mert hall” (Máté 13:16). Másokkal ellentétben ők miért értették meg a lényeget? Először is, nem vonakodtak attól, hogy kérdezzenek, meg akarták tudni, hogy mit jelentenek Jézus szavai (Máté 13:36; Márk 7:17). Másodszor, készek voltak új dolgokat is befogadni a szívükbe. (Olvassátok fel: Máté 13:11, 12.) Harmadszor, arra is készek voltak, hogy alkalmazzák, amit hallottak és megértettek, és segítsenek vele másoknak (Máté 13:51, 52).

4. Mely három lépés szükséges Jézus szemléltetéseinek a megértéséhez?

⁴ Ha szeretnénk megérteni Jézus szemléltetéseit, azt kell tennünk, amit az ő hűséges tanítványai is tettek. Ehhez három lépésre van szükség. Először is, szánjunk időt arra, hogy megvizsgáljuk Jézus szavait, elmélkedjünk rajtuk, kutassunk, ha szükséges, illetve tegyünk fel magunknak kérdéseket az anyaghoz kapcsolódóan. Így szerzünk ismeretet (Péld 2:4, 5). Másodszor, látnunk kell, hogy az újonnan szerzett ismeretünk hogyan kapcsolódik ahhoz, amit már tudunk, és hogyan meríthetünk hasznot belőle. Ez vezet a megértéshez (Péld 2:2, 3). Végül alkalmaznunk kell a tanultakat az életünkben. Ez pedig már a bölcsesség (Péld 2:6, 7).

5. Hogyan szemléltethetjük, hogy mi a különbség az ismeret, a megértés és a bölcsesség között?

⁵ Mi a különbség az ismeret, a megértés és a bölcsesség között? Vegyünk egy szemléltetést: Képzeld el, hogy az út közepén állsz, és egy busz közeledik feléd. Először is felismered, hogy amit látsz, az egy busz. Ez az ismeret. Aztán ráeszmélsz, hogy ha nem mozdulsz, a busz el fog ütni. Ez a megértés. Tehát gyorsan elugrassz a busz elől. Ez a bölcsesség. Nem csoda, hogy a Biblia arra szólít fel minket, hogy „[óvjuk] a gyakorlati bölcsességet”, hiszen az életünk függ tőle! (Péld 3:21, 22; 1Tim 4:16).

6. Mely kérdések segítségével vizsgáljuk meg Jézus néhány szemléltetését? (Lásd a  kiemelt részt.)

⁶ Ebben és a következő cikkben megvizsgálunk hetet Jézus szemléltetései közül. Közben a következő négy kérdésre keressük a választ: Mit jelent a szemléltetés? (Így jutunk ismerethez.) Miért használta Jézus a szemléltetést? (Ez segít hozzá a megértéshez.) Hogyan fordíthatjuk javunkra a tanultakat, és hogyan segíthetünk vele másoknak? (Ezáltal teszünk szert bölcsességre.) Végül pedig, mit tanulunk a szemléltetésből Jehováról és Jézusról?

7. Mit jelent a mustármagról szóló szemléltetés?

⁷ (Olvassátok fel: Máté 13:31, 32.) Mit jelent Jézus mustármagról szóló szemléltetése? A mag egyrészt a Királyság-üzenetet jelképezi, másrészt a keresztény gyülekezetet, mely az üzenet hirdetésének eredményeként jön létre. I. sz. 33-ban a gyülekezet kis létszámmal indult, olyan volt, mint a mustármag, mely „a legapróbb. . . minden mag közül”. Ám minden várakozást felülmúlóan néhány évtized alatt hatalmasra nőtt (Kol 1:23). A mustárfa növekedése jót eredményezett, mert ahogy Jézus mondta, „az ég madarai” eljöttek, és  letelepedtek az ágai között. Ezek a madarak a helyes szívállapotú embereket szemléltetik, akik jelképesen szólva táplálékot, árnyékot és védelmet találnak a keresztény gyülekezetben. (Vesd össze: Ezékiel 17:23.)

8. Miért használta Jézus a mustármagról szóló szemléltetést?

⁸ Miért használta Jézus ezt a szemléltetést? A bámulatosan növekvő mustármaggal azt szemléltette, hogy milyen eredményeket képes elérni a Királyság: növekedést idéz elő, védelmet nyújt, és minden akadályt legyőz. 1914 óta Isten szervezetének látható része rendkívüli mértékben megnövekedett! (Ézs 60:22). Akik csatlakoznak ehhez a szervezethez, nagyszerű szellemi védelemben részesülnek (Péld 2:7; Ézs 32:1, 2). Isten szervezete folyamatosan növekszik, és ezt semmi sem tudja megállítani! (Ézs 54:17).

9. a) Mit tanulhatunk a mustármagról szóló szemléltetésből? b) Mit tanít nekünk ez a szemléltetés Jehováról és Jézusról?

⁹ Mit tanulhatunk a mustármagról szóló szemléltetésből? Talán olyan területen élünk, ahol kevesen vagyunk Tanúk, vagy a prédikálómunkánknak nincsen azonnali, szemmel látható eredménye. De ha észben tartjuk, hogy a Királyság legyőz minden akadályt, az segít a kitartásban. Például, amikor 1926-ban Edwin Skinner testvér Indiába érkezett, csak néhány Tanú volt az országban. Eleinte lassú volt a növekedés, és nehezen ment a hirdetőmunka. De Skinner testvér folytatta a prédikálást, és látta, hogyan győz le hatalmas akadályokat a Királyság-üzenet. Most már több mint 37 000 tevékeny hírnök van Indiában, és több mint 108 000-en voltak jelen a tavalyi emlékünnepen. Nézzünk egy másik példát arra, hogy milyen szép növekedést eredményezett a Királyság-munka. Zambiában is ugyanabban az évben kezdődött a prédikálómunka, amikor Skinner testvér Indiába ment. Mára már több mint 170 000 hírnök tevékenykedik Zambiában, és 2013-ban 763 915-en voltak jelen az emlékünnepen, vagyis minden 18. ember. Micsoda növekedés!

10. Mit jelent Jézus kovászról szóló szemléltetése?

¹⁰ (Olvassátok fel: Máté 13:33.) Mit jelent Jézus kovászról szóló szemléltetése? Ez a szemléltetés szintén a Királyság-üzenetről és annak hatásairól szól. A liszt, melyből „az egész tészta” készül, minden nemzetből való embereket jelképez. A kelesztés folyamata pedig a Királyság-üzenet terjedését szemlélteti, mely a prédikálómunka által megy végbe. Míg a mustármag növekedése jól látható, addig a kovász hatása kezdetben láthatatlan, csak egy idő után vehető észre.

11. Miért használta Jézus a kovászról szóló szemléltetést?

¹¹ Miért használta Jézus ezt a szemléltetést? Azért, hogy rámutasson, a Királyság-üzenet képes „a föld legtávolabbi részéig” is eljutni, és változást előidézni az emberek szívében (Csel 1:8). A változás eleinte nem mindig látható, de attól még végbemegy. Ez nemcsak számokban nyilvánul meg, hanem azoknak a személyiségében is, akik elfogadják ezt az üzenetet (Róma 12:2; Ef 4:22, 23).

12–13. Mondj példákat arra, hogy a kovászhoz hasonlóan hogyan terjedt el a Királyság-üzenet.

¹² A prédikálómunka hatása gyakran csak évekkel később válik nyilvánvalóvá. Ezt jól mutatja az, ami Franzcal és a feleségével, Margittal történt, akik az egyik fiókhivatalban szolgálnak. 1982-ben, amikor a brazíliai Bétel tagjai voltak, egy vidéki kisvárosban tanúskodtak. Többek között egy négygyermekes anyukával kezdtek tanulmányozni. A legidősebb fia, aki akkor 12 éves volt, nagyon szégyenlős volt, és tanulmányozás előtt gyakran elbújt. Aztán a házaspár új megbízatást kapott, ezért nem tudta folytatni a tanulmányozást a családdal. Ám 25 évvel később ismét lehetőségük volt ellátogatni a kisvárosba. Ekkor már 69 hírnök szolgált ott, 13 általános úttörővel, és saját Királyság-teremben tartották az összejöveteleiket. És mi lett a szégyenlős kisfiúval? Most a vének testületének koordinátoraként szolgál. Tehát a Királyság-üzenet, a kovászhoz hasonlóan, itt is terjedt, és változást hozott sok ember életében, ami a házaspárt nagy örömmel töltötte el!

¹³ A Királyság-üzenet még az olyan országokban is hatással van az emberek életére, ahol a munkánk korlátozás alatt áll. Gyakran meglepődünk, amikor megtudjuk, hogy a jó hír milyen széles körben elterjedt ezekben az országokban. Vegyük például Kubát. A Királyság-üzenet 1910-ben jutott el Kubába, majd 1913-ban Russell testvér is ellátogatott oda. A növekedés lassan indult el. De mi a helyzet most Kubában? Több mint 96 000 hírnök prédikálja a jó hírt, és 2013-ban 229 726-an vettek részt az emlékünnepen, vagyis minden 48. ember ebben a szigetországban. Még azokban az országokban is, melyekben nincs betiltás, lehetnek olyan területek, ahol látszólag nincs prédikálótevékenység. A jó hír azonban még ezekre a helyekre is eljut! (Préd 8:7; 11:5). *

14–15. a) Hogyan fordíthatjuk javunkra a kovászról szóló szemléltetést? b) Mit tanít nekünk ez a szemléltetés Jehováról és Jézusról?

¹⁴ Hogyan fordíthatjuk a javunkra Jézus kovászról szóló szemléltetését?  Ha alaposan átgondoljuk Jézusnak ezt a szemléltetését, megértjük, hogy nem kell túlzottan aggodalmaskodnunk amiatt, hogy hogyan fog eljutni a Királyság jó híre azokhoz a milliókhoz, akik még nem hallottak róla. Jehova mindent kézben tart. A mi dolgunk Isten Szava szerint ez: „Reggel vesd el a magot, és ne pihentesd kezed estig, mert nem tudod, hol lesz az sikeres, itt, vagy ott, vagy mindkettő egyformán jó lesz-e” (Préd 11:6). Persze sose felejtsünk el imádkozni azért, hogy Jehova áldja meg a prédikálómunkát, kiváltképp azokban az országokban, ahol a munkánk korlátozva van (Ef 6:18–20).

¹⁵ Ezenkívül ne kedvetlenedjünk el, ha nem látjuk azonnal a munkánk gyümölcsét. Sose vessük meg „a kicsiny kezdet napját” (Zak 4:10). Lehet, hogy az eredmény minden várakozásunkat felülmúlja majd (Zsolt 40:5; Zak 4:7).

16. Mi a jelentése az utazó kereskedőről és az elrejtett kincsről szóló szemléltetésnek?

¹⁶ (Olvassátok fel: Máté 13:44–46.) Mi a jelentése az utazó kereskedőről és az elrejtett kincsről szóló szemléltetésnek? Jézus napjaiban voltak olyan kereskedők, akik még az Indiai-óceánig is elutaztak az értékes gyöngyökért. A kereskedő ebben a szemléltetésben azokat a helyes szívállapotú embereket jelképezi, akik mindent megtesznek azért, hogy megtalálják az igazságot. A nagy értékű gyöngy a Királyság értékes igazságát jelképezi. Miután a kereskedő felismerte, milyen értékes a gyöngy, „nyomban” eladta mindenét, hogy megvehesse. Jézus egy másik emberről is beszélt, aki a mezőn dolgozva, „elrejtett” kincset talált. A kereskedőtől eltérően ez a férfi nem kereste a kincset, viszont ő is kész volt eladni „mindenét”, hogy meg tudja venni.

17. Miért használta Jézus az utazó kereskedőről és az elrejtett kincsről szóló szemléltetést?

¹⁷ Miért használta Jézus ezt a két szemléltetést? Rámutatott, hogy az igazságot többféle módon is meg lehet találni. Vannak, akik minden követ megmozgatnak, hogy megtalálják. Mások, bár nem keresik, mégis rálelnek, talán úgy, hogy valaki megismerteti velük. Bár a szemléltetésekben a két férfi másképp talált rá a kincsre, mindketten felismerték az értékét, és készek voltak óriási áldozatot hozni, hogy megszerezzék.

18. a) Hogyan meríthetünk hasznot ebből a két szemléltetésből? b) Mit tanít nekünk ez a két szemléltetés Jehováról és Jézusról?

¹⁸ Hogyan meríthetünk hasznot ebből a két szemléltetésből? (Máté 6:19–21). Kérdezd meg magadtól: „A két férfihoz hasonlóan én is kincsnek tartom az igazságot? Kész vagyok áldozatokat hozni érte, vagy hagyom, hogy a mindennapi gondok eltereljék a figyelmemet róla?” (Máté 6:22–24, 33; Luk 5:27, 28; Fil 3:8). Minél nagyobb örömet szerez valakinek az, hogy rátalál az igazságra, annál erősebb lesz az az elhatározása, hogy az első helyen fogja tartani az életében.

19. Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁹ Bárcsak kimutatnánk, hogy megértettük ezeknek a Királysággal kapcsolatos szemléltetéseknek a lényegét! Ne felejtsük, ehhez nem elég csak elméletben tudni a jelentésüket, hanem alkalmaznunk is kell a bennük rejlő tanulságokat. A következő cikkben további három szemléltetést fogunk megvizsgálni, hogy újabb értékes tanulságokat vonjunk le belőlük.