1–2. Kitől kaptuk a lelkiismeretünket, és miért lehetünk hálásak érte?

JEHOVA ISTEN szabad akarattal, vagyis döntési szabadsággal teremtette meg az embert. Egy értékes segítséget is adott ahhoz, hogy bölcsen tudjunk dönteni: a lelkiismeretet. Ez a bennünk levő erkölcsi érzék képessé tesz arra, hogy különbséget tudjunk tenni helyes és helytelen között. Egy jól működő lelkiismeret arra indít, hogy jót tegyünk, és kerüljük a rosszat. Az, hogy van lelkiismeretünk, azt bizonyítja, hogy Isten szeret minket, és azt szeretné, hogy minden ember azt tegye, ami helyes.

² Ez az erkölcsi érzék minden emberben ott rejlik. (Olvassátok fel: Róma 2:14, 15.) Bár sokan messze nem a bibliai alapelvek szerint élnek, mégis vannak olyanok, akik azt teszik, ami jó, és elítélik a rosszat. A lelkiismeretük sokakat visszatart attól, hogy gonoszságot kövessenek el. Gondolj bele, mennyivel rosszabb lenne a világ, és mennyivel több szörnyűségről hallanánk, ha az emberekben nem lenne meg ez a belső érzék. Milyen jó, hogy Isten úgy alkotott meg minket, hogy van lelkiismeretünk!

3. Miért van jó hatással a gyülekezetre, ha jól működik a lelkiismeretünk?

³ A legtöbb emberrel ellentétben Jehova szolgái fontosnak tartják, hogy képezzék a lelkiismeretüket. Az a céljuk, hogy  a lelkiismeretük azt tartsa jónak és rossznak, amit Isten Szava annak tart. Ha jól működik a lelkiismeretünk, akkor nagyban hozzá tudunk járulni a gyülekezet egységéhez. Persze a lelkiismeretünk fejlesztése nemcsak ismeretszerzést foglal magában. A Biblia a jó lelkiismeretet összekapcsolja a hittel és a szeretettel. Pál ezt írta: „E rendelkezés végcélja valójában a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet” (1Tim 1:5). Ahogy képezzük a lelkiismeretünket és követjük a vezetését, mélyülni fog a Jehova iránti szeretetünk, és megerősödik a hitünk. Igen, a lelkiismeretünk jól tükrözi, hogy milyen a kapcsolatunk Jehovával, mennyire igyekszünk a kedvében járni, és milyen emberek vagyunk valójában.

4. Hogyan képezhetjük a lelkiismeretünket?

⁴ De hogyan képezhetjük a lelkiismeretünket? Ehhez kulcsfontosságú rendszeresen és imával kísérve tanulmányozni a Bibliát, elmélkedni az olvasottakon, és alkalmazni a tanultakat. Persze nemcsak a lexikális ismeretünket szeretnénk bővíteni. Inkább az a célunk, hogy egyre jobban megismerjük Jehova személyiségét, tulajdonságait, valamint azt, hogy mit tart jónak, és mit rossznak. Így a lelkiismeretünk Jehova gondolkodásához hangolódik, és arra késztet, hogy egyre inkább olyanná váljunk, mint ő.

5. Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

⁵ Azonban felmerülhet bennünk néhány kérdés: Hogyan segít a jól működő lelkiismeret a döntések meghozatalában? Hogyan tartsuk tiszteletben mások lelkiismeretét? Hogyan indíthat bennünket a lelkiismeretünk arra, hogy jót cselekedjünk? Ezeket a kérdéseket szem előtt tartva vizsgáljuk meg, milyen szerepe van a lelkiismeretünknek az egészséget érintő kérdésekben, a kikapcsolódásban és a szolgálatunkban.

6. Mivel kapcsolatban kell gyakran döntéseket hoznunk?

⁶ A Biblia óva int minket a káros szokásoktól, és azt tanácsolja, hogy legyünk mértéktartóak, például az evésben és az ivásban (Péld 23:20; 2Kor 7:1). Bár a bibliai alapelvek alkalmazásával sokat tehetünk az egészségünkért, a betegségeket és az öregedést nem kerülhetjük el. Néhány országban az emberek választhatnak a hagyományos és az alternatív gyógymódok közül is. A fiókhivatalok rendszeresen kapnak olyan leveleket, melyekben a testvérek afelől érdeklődnek, hogy Jehova Tanújaként elfogadhatnak-e bizonyos kezeléseket.

7. Mit vegyünk figyelembe, amikor az egészségünket érintő kérdésekben döntünk?

⁷ Sem a fiókhivatal, sem a helyi gyülekezet vénei nincsenek felhatalmazva arra, hogy döntést hozzanak egy Tanú helyett az egészséget érintő kérdésekben, még akkor sem, ha az illető ezt kéri (Gal 6:5). Persze felhívhatják a figyelmét olyan alapelvekre, melyeket átgondolhat a döntés meghozatalakor. Például egy keresztény nem hagyhatja figyelmen kívül a következő bibliai parancsot: „tartózkodjatok. . . a vértől” (Csel 15:29). Ez nyilvánvalóan kizárja azokat a kezeléseket, melyek a teljes vérnek, illetve a négy elsődleges alkotóelemének az elfogadásával járnak. Ezenkívül ez a bibliai parancs arra is hatással lehet, hogy egy kereszténynek mit diktál a lelkiismerete, amikor a vér elsődleges alkotóelemeiből nyert kisebb vérfrakciók elfogadásáról van szó. *  Milyen további bibliai alapelveket vehetünk még figyelembe, amikor az egészségünket érintő kérdésekben döntünk?

8. Hogyan segíthet a Filippi 4:5 az egészségünket érintő kérdésekben?

⁸ A Példabeszédek 14:15 ezt mondja: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az eszes meggondolja lépteit.” Vannak olyan betegségek, melyeket jelenleg nem tudnak gyógyítani. Ezért bölcsen tesszük, ha elővigyázatosak vagyunk az olyan kezelésekkel, melyekről azt állítják, hogy rendkívül eredményesek, de nem bizonyított a hatékonyságuk. Pál ihletés alatt ezt írta: „Ésszerűségetek legyen ismertté minden ember előtt” (Fil 4:5). Ha ésszerűek vagyunk, akkor nem fogunk annyira sok időt fordítani az egészségünkkel kapcsolatos dolgokra, hogy Jehova imádata a háttérbe kerüljön. Énközpontúvá tehet minket, ha az egészségünk körül forog minden gondolatunk (Fil 2:4). Be kell látnunk, hogy ebben a világban nem leszünk teljesen egészségesek. Ezért tegyünk meg mindent, hogy Jehova szolgálata legyen a legfontosabb az életünkben. (Olvassátok fel: Filippi 1:10.)

9. Hogyan segít a Róma 14:13, 19 az egészséget érintő kérdésekben, és mi teheti kockára az egységünket?

⁹ Egy ésszerű keresztény nem erőlteti rá másokra a véleményét. Egy európai országban egy házaspár nagy lelkesedéssel ajánlgatott másoknak bizonyos táplálékkiegészítőket és egy diétát. Voltak testvérek, akiket sikerült rábeszélniük arra, hogy használják ezeket, más testvérek viszont úgy döntöttek, hogy nem próbálják ki őket. Ám az eredmények nem a várakozásnak megfelelően alakultak, ami nagy felháborodást keltett. A házaspárnak joga volt eldönteni, hogy ők maguk betartják-e a diétát és kipróbálják-e a táplálékkiegészítőket. De vajon ésszerű volt kockára tenniük a gyülekezet egységét egy egészségi kérdés miatt? Az ókori római gyülekezetben a testvérek nem értettek egyet abban, hogy egy keresztény megehet-e bizonyos ételeket, vagy megtarthat-e bizonyos ünnepeket. Mit tanácsolt nekik Pál? Az utóbbival kapcsolatban ezt mondta: „Ez úgy ítéli meg, hogy az egyik nap felette áll a másiknak, amaz olyannak ítéli az egyik napot, mint az összes többit; ki-ki a maga értelmében legyen teljesen meggyőződve.” Fontos volt, hogy ne botránkoztassák meg egymást. (Olvassátok fel: Róma 14:5, 13, 15, 19, 20.)

10. Miért tartsuk tiszteletben mások döntéseit? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹⁰ Ha nehéz elfogadnunk egy hívőtársunk döntését egy lelkiismereti kérdésben, ne ítélkezzünk felette, és ne akarjuk meggyőzni arról, hogy máshogy kellene döntenie. Lehet, hogy a lelkiismerete még „gyönge”, és képzésre szorul, vagy pedig túlérzékeny (1Kor 8:11, 12). De az is lehet, hogy nekünk kell még képeznünk  a saját lelkiismeretünket, mert nincs kellőképpen összhangban az isteni alapelvekkel. Az egészséget érintő kérdésekben mindenkinek személyesen kell döntenie, és vállalnia kell a felelősséget a döntéséért.

11–12. Mely bibliai tanácsok segítenek a kikapcsolódás megválasztásában?

¹¹ A kikapcsolódás felfrissít és örömet szerez. Jehova így teremtette meg az embert. Salamon azt írta, hogy „ideje [van] a nevetésnek”, és „ideje a táncnak” (Préd 3:4, Újfordítású revideált). De nem mindenfajta kikapcsolódás van ránk jó hatással, és nem mindegyik pihentető és felfrissítő. Az sem jó, ha túl gyakran vagy túl sok időt töltünk kikapcsolódással. Hogyan segíthet a lelkiismeretünk abban, hogy a kikapcsolódás felfrissítő és örömteli legyen?

¹² A Szentírás óva int bizonyos viselkedési formáktól. „A test cselekedetei” közé tartozik a „paráznaság, tisztátalanság, gátlástalan viselkedés, bálványimádás, spiritizmus gyakorlása, ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység, haragkitörések, perlekedések, meghasonlások, szekták, irigykedések, italozós tivornyázások, dorbézolások és effélék.” Pál azt írta, hogy „akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát” (Gal 5:19–21). Tegyük fel magunknak a kérdést: Tiltakozik a lelkiismeretem az olyan sportok ellen, melyekre jellemző az agresszió, az erőszak, a versenyszellem és a nacionalista érzület? Megszólal a lelkiismeretem, ha kísértést érzek arra, hogy megnézzek egy olyan filmet, amelyben pornográf jelenetek vannak, vagy amelyik elfogadhatónak mutatja be az erkölcstelenséget, a részegséget vagy a spiritizmust?

13. Hogyan segít az 1Timóteusz 4:8 és a Példabeszédek 13:20 a kikapcsolódás megválasztásában?

¹³ A bibliai alapelvek segítségével formálni tudjuk a lelkiismeretünket. Az egyik alapelv, amelyik a kikapcsolódásra is alkalmazható úgy szól, hogy „a testedzésnek van némi haszna” (1Tim 4:8). Sokan úgy gondolják, hogy a rendszeres testmozgás hozzájárul a jó egészséghez, és felfrissítő fizikailag és szellemileg is. De vajon mindegy, hogy kiknek a társaságában vagyunk sportolás közben? A Példabeszédek 13:20 azt írja, hogy „aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár.” Meg kell hát válogatnunk, hogy milyen kikapcsolódást választunk, és kikkel töltjük a szabadidőnket.

14. Hogyan alkalmazta a Róma 14:2–4-ben található alapelvet egy család?

¹⁴ Christiannek és Danielának van két tizenéves lánya. Christian ezt mondja: „Az egyik családi imádaton a kikapcsolódás volt a téma. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy nem minden kikapcsolódás fogadható el egy keresztény számára. Amikor arról beszélgettünk, hogy ki számít jó társaságnak, az egyik lányunk elmondta, hogy az iskolai szünetekben néhány fiatal Tanú olyasmiket csinál, ami szerinte nem helyénvaló. Azt is beismerte, hogy sokszor kényszert érez arra, hogy ő se lógjon ki a sorból. Elmondtuk neki, hogy mindenkinek mást diktál a lelkiismerete, és neki kell eldöntenie, hogy mit tesz, és kikkel barátkozik.” (Olvassátok fel: Róma 14:2–4.)

15. Hogyan segíthet a Máté 6:33 a kikapcsolódás megválasztásában?

¹⁵ Azon is el kell gondolkodnunk, hogy mennyi időt töltünk kikapcsolódással. Vajon a teokratikus tevékenységek körül forog az életünk, vagy inkább  a kikapcsolódás körül? Az összejöveteleknek, a szántóföldi szolgálatnak és a személyes tanulmányozásnak biztosítunk elsőbbséget, vagy pedig a szórakozásnak? Jézus ezt mondta: „továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként” (Máté 6:33). Vajon a lelkiismereted arra késztet, hogy összhangban cselekedj Jézus tanácsával?

16. Milyen szerepe van a lelkiismeretünknek a prédikálószolgálatunkban?

¹⁶ Egy jól működő lelkiismeret nemcsak visszatart bennünket attól, hogy rosszat tegyünk, hanem jótettekre is ösztönöz. Az egyik legjobb dolog, amit tehetünk, hogy részt veszünk a házról házra végzett prédikálómunkában, és megragadjuk a lehetőséget, hogy kötetlen formában is beszéljünk másoknak a jó hírről. Pált is erre indította a lelkiismerete. Ezt írta: „szükség nehezedik rám. Bizony, jaj nekem, ha nem hirdetem a jó hírt!” (1Kor 9:16). Ha követjük a példáját, nyugodt lesz a lelkiismeretünk, mert jót cselekszünk. És a jó hír hirdetésével mások lelkiismeretére is hatunk, hiszen Pál ezt mondta: „az igazság nyilvánvalóvá tétele által ajánljuk magunkat minden emberi lelkiismeretnek az Isten színe előtt” (2Kor 4:2).

17. Mit diktált egy fiatal testvérnőnek a lelkiismerete?

¹⁷ Jacqueline 16 éves volt, amikor az iskolában biológiaórán az evolúció elméletéről tanultak. Így emlékszik vissza: „A lelkiismeretem nem engedte, hogy ugyanolyan aktívan vegyek részt az órán, mint máskor szoktam. Nem tudtam egyetérteni az evolúcióelmélettel, ezért elmagyaráztam a tanárnak az álláspontomat. Meglepődtem, hogy milyen jól fogadta, és azt mondta, hogy ha akarok, tarthatok egy előadást az osztálynak a teremtésről.” Jacqueline-t mély megelégedés töltötte el, amiért hallgatott a jól működő lelkiismeretére. Téged is jótettekre ösztönöz a lelkiismereted?

18. Miért van szükségünk jól működő lelkiismeretre?

¹⁸ Ha a lelkiismeretünket Jehova gondolkodásához hangoljuk, az segítségünkre lesz abban, hogy neki tetszően éljünk. Ezért rendszeresen tanulmányozzuk Isten Szavát, elmélkedjünk az olvasottakon, és alkalmazzuk a tanultakat, hogy jól képzett legyen a lelkiismeretünk, és megbízhatóan vezessen bennünket a keresztény életúton.