1–3. a) Miért mondhatjuk, hogy Isten teljesen máshogy kommunikál, mint az emberek? b) Mit fogunk megvizsgálni?

AZ ÖRÖKKÉVALÓ ATYA intelligens teremtményeket hozott létre, akikkel meg akarta osztani az élet örömeit (Zsolt 36:9; 1Tim 1:11). János apostol Isten első társára olyan kifejezésekkel utalt, mint „a Szó”, illetve „Isten teremtésének kezdete” (Ján 1:1; Jel 3:14). Jehova Isten feltárta a gondolatait és az érzéseit az elsőszülött Fiának (Ján 1:14, 17; Kol 1:15). Pál apostol beszélt az angyalok nyelvéről, a kommunikáció egy égi formájáról, mely felette áll az emberi nyelveknek (1Kor 13:1).

² Jehova jól ismeri a több milliárd intelligens teremtményét, a földieket és az égieket egyaránt. Minden pillanatban rengetegen imádkoznak hozzá számos nyelven. Miközben meghallgatja őket, irányítja az égi teremtményeket, és kommunikál velük. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, a gondolatainak, az általa használt nyelvnek és annak, ahogyan kommunikál, sokkal magasabb rendűnek kell lennie, mint ami az emberek között megszokott. (Olvassátok fel: Ézsaiás 55:8, 9.) Nyilvánvaló, hogy Jehovának egyszerűbben kell kifejeznie magát, amikor az emberekkel kommunikál, hogy megértsék.

 ³ Most vizsgáljuk meg, hogy bölcs Istenünk milyen lépéseket tett már eddig azért, hogy érthető módon kommunikáljon a népével. Azt is látni fogjuk, hogy mindig figyelembe vette a szükségleteket és a körülményeket.

4. a) Milyen nyelven kommunikált Jehova Mózessel, Sámuellel és Dáviddal? b) Miről olvasunk a Bibliában?

⁴ Jehova az emberek nyelvén kommunikált Ádámmal az Éden-kertben, valószínűleg a héber nyelv egy régi változatán. Később feltárta a gondolatait a Biblia íróinak, például Mózesnek, Sámuelnek és Dávidnak, akik szintén héberül beszéltek. Ők pedig a saját szavaikkal és írói stílusukkal fejezték ki azt, amit Isten mondott nekik. Amellett, hogy lejegyezték a konkrét kijelentéseit, azt is leírták, hogyan bánt a népével. A beszámolóik nemcsak a nép hitéről és szeretetéről tanúskodnak, hanem a hibáikra és a hűtlen tetteikre is rávilágítanak. Mindaz, amit leírtak, nagyon értékes ma a számunkra (Róma 15:4).

5. Jehova csak héberül kommunikált az emberekkel? Fejtsd ki.

⁵ Ahogy a körülmények változtak, Isten már nem csak héberül beszélt az emberekkel. A babiloni száműzetés után Isten népének egy része az arámi nyelvet használta. Talán pont azért, hogy ezt előre jelezze, Jehova arra ihlette Dánielt, Jeremiást és Ezsdrás papot, hogy a bibliai könyveik egy részét arámi nyelven írják le. *

6. Miért fordították le görögre a Héber Iratokat?

⁶ Később, miután Nagy Sándor az ókori világ jelentős részét meghódította, a görög köznyelv, a koiné nemzetközi nyelv lett. Sok zsidó átvette ezt a nyelvet, és ez vezetett ahhoz, hogy a Héber Iratokat lefordították görögre. A Septuagintaként ismertté vált fordítást a hagyomány szerint 72-en készítették el. Ez az első és az egyik legfontosabb bibliafordítás. * A sok fordító különböző stílusokat vitt a fordításba, a szó szerintitől az egészen szabad fordításig. Ennek ellenére a Septuagintát a görögül beszélő zsidók is, és később a keresztények is Isten Szavának tekintették.

7. Valószínűleg milyen nyelven tanított Jézus?

⁷ Amikor Isten elsőszülött fia a földre jött, valószínűleg azon a nyelven beszélt és tanított, melyet a Biblia hébernek nevez (Ján 19:20; 20:16; Csel 26:14). Az első században beszélt héber nyelvre nyilván hatással volt az arámi nyelv, ezért Jézus feltehetően arámi szavakat is használt. Azonban ismerte Mózes és a próféták nyelvét, az óhébert is, melyen minden héten olvastak a zsinagógákban (Luk 4:17–19; 24:44, 45; Csel 15:21). Izraelben görögül és latinul is beszéltek akkoriban. A Szentírás nem ír arról, hogy Jézus tudott-e ezeken a nyelveken.

8–9. Miért görögül íródott a bibliai könyvek egy része, és mit mutat ez Jehováról?

⁸ Jézus első követői tudtak héberül, de a halála után a tanítványai más nyelveken is beszéltek. (Olvassátok fel: Cselekedetek 6:1.) A kereszténység terjedésével  a keresztények egyre inkább görögül kommunikáltak egymással. Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, a Jézus tanításairól és tetteiről szóló ihletett beszámolók görögül terjedtek el széles körben. Tehát sok tanítvány inkább görögül, mintsem héberül beszélt. * Pál apostol levelei és más ihletett könyvek szintén görögül váltak ismertté.

⁹ Érdemes megjegyezni, hogy amikor a Keresztény Görög Iratok írói idéznek a Héber Iratokból, általában a Septuagintát veszik alapul. Ezek az idézetek, melyek néha valamilyen mértékben eltérnek a héber szöveg szóhasználatától, az ihletett Írások közé tartoznak. Tehát a tökéletlen fordítók műve Isten ihletett Szavának a része lett. Isten pedig egyik kultúrát vagy nyelvet sem tartja különbnek a másiknál. (Olvassátok fel: Cselekedetek 10:34.)

10. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jehova elérhetővé tette a Szavát?

¹⁰ Most, hogy röviden megvizsgáltuk, hogyan kommunikál Jehova az emberekkel, látjuk, hogy mindig figyelembe veszi a szükségleteket és a körülményeket. Nem várja el tőlünk, hogy tanuljunk meg egy bizonyos nyelvet azért, hogy megismerhessük őt és a szándékát. (Olvassátok fel: Zakariás 8:23; Jelenések 7:9, 10.) Jehova ihlette a Biblia megírását, de engedte, hogy különböző stílusokban adják vissza a gondolatait.

11. Miért nem akadályozták a nyelvek Istent abban, hogy kommunikáljon az emberekkel?

¹¹ A különböző nyelvek és a fordításbeli különbségek nem akadályozták Istent abban, hogy kommunikáljon az emberekkel. Például lehet, hogy csak néhány szót ismerünk azon a nyelven, melyet Jézus használt (Máté 27:46; Márk 5:41; 7:34; 14:36). De Jehova gondoskodott róla, hogy Jézus üzenete le legyen fordítva görögre, majd más nyelvekre is. Később a bibliai kéziratokat újra és újra lemásolták a zsidók és a keresztények, és így megőrizték a szent iratokat, melyeket idővel sok nyelvre lefordítottak. A 4–5. században élő John Chrysostom azt mondta, hogy az ő idejére Jézus tanításait lefordították a szírek, az egyiptomiak, az indiaiak, a perzsák és az etiópiaiak nyelvére, és számos más nyelvre is.

12. Milyen támadások érték a Bibliát?

¹² A Biblia sok nyelvre történő lefordítása meghiúsította többek között a római császár, Diocletianus törekvését, aki 303-ban elrendelte, hogy a Szentírás összes másolatát meg kell semmisíteni. Számtalan támadás érte Isten Szavát, és azokat, akik fordították  vagy terjesztették. A 16. században William Tyndale elhatározta, hogy lefordítja angolra a Biblia héber és görög szövegét. Ezt mondta egy tanult férfinak: „Ha Isten megkíméli életemet, néhány év múlva elérem, hogy egy szántó-vető fiú többet tudjon a Szentírásból, mint ön.” Tyndale-nek Angliából az európai kontinensre kellett menekülnie, hogy lefordítsa a Bibliát, és kinyomtassa a művét. Bár a papság kampányt indított, hogy nyilvánosan elégessék a Bibliákat, rengeteg másolat terjedt el. Tyndale-t elárulták, megfojtották, majd máglyán megégették. De a fordítása fennmaradt, és nagymértékben felhasználták a közismert King James Version bibliafordítás elkészítéséhez. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 2:9.)

13. Mire következtethetünk az ókori kéziratok tanulmányozásából?

¹³ Néhány fennmaradt ókori bibliai kéziratban találunk apróbb hibákat és ellentmondásokat. Azonban a bibliatudósok több ezer töredéket, kéziratot és ókori fordítást hasonlítottak össze és tanulmányoztak nagy gonddal. Ez igazolta a Biblia túlnyomó részének hitelességét. Az a néhány vers, melyekkel kapcsolatban van némi bizonytalanság, nem változtat az üzeneten. Ezek a kutatások meggyőzik a Biblia őszinte tanulmányozóit arról, hogy Jehova ihletett Szavát tartják a kezükben (Ézs 40:8). *

14. Milyen mértékben terjedt el a Biblia?

¹⁴ Az ádáz támadások ellenére Jehova gondoskodott róla, hogy a Szava a legtöbb nyelvre lefordított könyv legyen a történelemben. Napjainkban, amikor sokan alig vagy egyáltalán nem hisznek Istenben, a Biblia még mindig sikerkönyvnek számít, és részben vagy egészben több mint 2800 nyelven elérhető. Egyetlen más könyv sem ér a Biblia nyomába, ha az elterjedtségre és a hozzáférhetőségre gondolunk. Egyes bibliafordítások nem olyan világosak vagy megbízhatóak, de majdnem mindegyik alkalmas arra, hogy megismerjük belőlük a Biblia reményt keltő üzenetét, mely a megmentésünket eredményezheti.

15. a) Hogyan küzdöttük le a nyelvi akadályokat? b) Miért alkalmas az angol nyelv a szellemi táplálék terjesztésére?

¹⁵ A múlt század elején egy kis csoport ki lett nevezve a hű és értelmes rabszolgának, melynek tagjai mélyrehatóan tanulmányozták a Bibliát. Ők főként angolul kommunikáltak a háziszolgákkal (Máté 24:45). Ez a rabszolga nagyon sokat tett azért, hogy egyre több nyelven tegye elérhetővé  a szellemi táplálékot; ma már több mint 700 nyelvről van szó. Ahogy az első században a görög koiné, úgy ma az angol a forrásnyelv a fordításban, mert ez a nyelv terjedt el széles körben a kereskedelemben és az oktatásban.

16–17. a) Mire volt szüksége Isten népének? b) Hogyan lett kielégítve ez a szükséglet? c) Milyen remény fűződött az Új világ fordításhoz 1950-ben?

¹⁶ A szellemi táplálék alapja a Biblia. A 20. század közepén az 1611-es King James Version volt a legszélesebb körben használt angol nyelvű Biblia. Ám a nyelvezete túlnyomórészt elavult volt, és Isten neve csak néhányszor szerepelt benne, ellentétben az ókori bibliai kéziratokkal, melyek több ezerszer tartalmazták ezt a nevet. Több hiba is volt a fordításban, és olyan versek is, melyek nem szerepeltek a hiteles ókori kéziratokban. A többi angol nyelvű fordításban szintén akadtak hiányosságok.

¹⁷ Szükség volt tehát egy olyan bibliafordításra, mely pontosan közvetíti az eredeti iratok üzenetét, méghozzá modern nyelvezettel. Megalakult az angol nyelvű Új világ fordítást készítő bizottság, és egy tízéves időszak alatt, 1950-től 1960-ig sikerült kiadni egy új fordítást hat kötetben. Az első kötet közreadásakor, 1950. augusztus 2-án Knorr testvér ezt mondta a hallgatóságnak: „Egyre inkább láttuk, hogy szükség van egy modern nyelvezetű fordításra, mely összhangban van a feltárult ismeretekkel, hűségesen közvetíti az eredeti iratok értelmét, és így alapot biztosít arra, hogy még több részletét értsük meg az igazságnak. Továbbá az is fontos, hogy éppolyan érthető legyen a mai olvasóknak, mint ahogy a Krisztus tanítványai által leírtak világosak voltak az akkori, egyszerű emberek számára.” Elmondta, hogy reményei szerint az új fordítás millióknak fog segíteni.

18. Milyen döntések gyorsították fel a Biblia fordítását?

¹⁸ A Bibliához fűzött remények 1963-ra beteljesedtek, amikor A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása megjelent hat további nyelven: francia, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelven. 1989-ben Jehova Tanúi vezetőtestülete létrehozott a főhivatalban egy osztályt, hogy megkönnyítse a Biblia fordítását. 2005-ben úgy döntöttek, hogy azokra a nyelvekre, amelyeken megjelenik ez a folyóirat, mindenképpen legyen lefordítva a Biblia. Ma már az Új világ fordítás részben vagy egészben több mint 130 nyelven elérhető.

19. Mi történt 2013-ban, és mit vizsgálunk meg a következő cikkben?

¹⁹ Idővel nyilvánvalóvá vált, hogy az angol nyelvű Új világ fordítást revideálni kell ahhoz, hogy tükrözze a nyelv változásait. 2013. október 5-én és 6-án tartották a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania 129. évi közgyűlését, melyen több mint 31 országból 1 413 676 fő vett részt személyesen vagy video-összeköttetés által. Mindannyian lelkesen fogadták, amint a vezetőtestület egyik tagja bejelentette az angol nyelvű Új világ fordítás revideált változatának a közreadását. Sokan könnyekre fakadtak, amikor a rendezők kiosztották az új Bibliákat. A résztvevők a felolvasott versek hallatán úgy érezték, hogy még sosem volt ilyen jó angol nyelvű fordítása Isten Szavának. A következő cikkben jobban megismerjük ezt a revideált változatot, és szó lesz a más nyelvekre történő fordításáról is.