Mi az élet célja?

MIÉRT FONTOS MEGKAPNI A VÁLASZT? Kevés dolog sújtja le jobban az embert, mint az a gondolat, hogy az életnek nincs értelme, nincs célja. Ellenben az az ember, akinek határozott célja van, nem törik meg könnyen. Viktor E. Frankl neurológus, aki túlélte a holokausztot, ezt írta: „Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy nincs a világon még egy olyan erő, mely ilyen hatásosan segítene túlélni akár a legrosszabb körülményeket is, mint az, ha valaki tudja, hogy van értelme az életének.”

Azonban rengeteg merőben eltérő vélemény van erről. Sokan úgy érzik, hogy az egyéntől függ, mit határoz meg az élete céljának. Néhányan pedig, akik az evolúcióban hisznek, azt tanítják, hogy nincsen valós célja az életnek.

De ha belegondolunk, nem az a legkézenfekvőbb, hogy az Életadóhoz, Jehova Istenhez fordulunk, ha meg akarjuk találni az élet célját? Figyeld meg, mit mond a Szava ezzel kapcsolatban.

Mit mond a Biblia?

A Biblia azt tanítja, hogy Jehova Isten konkrét céllal teremtette meg a férfit és a nőt. A következő parancsot adta az ősszüleinknek:

1Mózes 1:28 „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá; uralkodjatok a tenger halain, az egek repdeső teremtményein, és minden élő teremtményen, amely a földön mozog.”

Isten szándéka az volt, hogy Ádám és Éva a gyermekeikkel együtt paradicsommá alakítsák az egész földet. Nem akarta, hogy megöregedjünk és meghaljunk, és azt sem, hogy az ember tönkretegye a környezetet. Ám az ősszüleink rossz döntése következtében bűnt és halált örököltünk (1Mózes 3:2–6; Róma 5:12). De Jehova szándéka ennek ellenére sem változott meg. A föld hamarosan paradicsom lesz (Ézsaiás 55:10, 11).

Jehova felruházott bennünket az ahhoz szükséges fizikai adottságokkal és értelmi képességgel, hogy teljesíteni tudjuk a szándékát. Nem úgy alkotott meg bennünket, hogy tőle függetlenül éljünk. Figyeld meg, hogy hogyan fogalmazódik meg a következő bibliai idézetekben Isten szándéka.

Prédikátor 12:13 „A végkövetkeztetés mindezeket hallva ez: Féld az igaz Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez az ember egész kötelessége.”

Mikeás 6:8 „Nem azt kívánja meg tőled Jehova, hogy igazságosságot gyakorolj, szeresd a kedvességet, és szerényen járj Isteneddel?”

Máté 22:37–39 „»Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel.« Ez a legnagyobb és első parancsolat. A második ehhez hasonló: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.«”

Hogyan ad a Biblia válasza valódi lelki nyugalmat?

Ahhoz, hogy egy bonyolult gép jól működjön, azzal a céllal kell használnunk, és úgy, ahogyan azt a tervező kigondolta. Ugyanígy, ha nem akarunk kárt tenni a szellemiségünkben, az elménkben, az érzelmeinkben vagy a testünkben, úgy kell élnünk az életünket, ahogyan az Alkotónk akarta. Nézzük meg,  hogyan adhat lelki nyugalmat Isten szándékának ismerete az élet következő területein.

Amikor arról kell dönteni, hogy mi élvezzen elsőbbséget az életükben, ma sokan a meggazdagodást tűzik ki célul, és csak ennek élnek. De akiknek az az „elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek” – figyelmeztet a Biblia (1Timóteusz 6:9, 10).

Másrészről, akik megtanulják Istent szeretni inkább, semmint a pénzt, megtalálják a megelégedettség titkát (1Timóteusz 6:7, 8). Megbecsülik a kemény munkát, és tudják, hogy felelősségük gondoskodni a saját fizikai szükségleteikről (Efézus 4:28). De komolyan veszik Jézus óvatosságra intő szavait is: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is” (Máté 6:24).

Azoknak hát, akik szeretik Istent, nem a munkájuk vagy a gazdagságra való törekvés a legfontosabb az életükben, hanem Isten akaratának a cselekvése. Tudják, hogy ha ez áll az életük középpontjában, akkor Jehova Isten gondoskodni fog róluk. Sőt, becsületbeli kötelességének tartja, hogy így tegyen (Máté 6:25–33).

Az emberi kapcsolatokban sokan önmagukat helyezik előtérbe. A világból ma hiányzik a béke, főleg azért, mert nagyon sokan „önmagukat szeretők . . . , természetes vonzalom nélküliek” (2Timóteusz 3:2, 3). Amikor valakiben csalódnak, vagy valaki nincs velük egy véleményen, utat engednek a ’haragnak, indulatnak, ordítozásnak és becsmérlő beszédnek’ (Efézus 4:31). Az önuralom elveszítése azonban nem növeli a lelki nyugalmat, inkább csak „viszályt szít” (Példabeszédek 15:18).

Ezzel ellentétben azok, akik engedelmeskednek annak az isteni parancsnak, hogy szeressék a felebarátjukat, mint önmagukat, ’kedvesek egymás iránt, gyöngéden könyörületesek, készséggel megbocsátanak egymásnak’ (Efézus 4:32; Kolosszé 3:13). Még ha mások nem is kedvesek velük, törekednek utánozni Jézust, aki, amikor szidalmazták, „nem viszonozta a szidalmat” (1Péter 2:23). Jézushoz hasonlóan tudják, hogy igazi megelégedettséggel jár másokat szolgálni, még akkor is, ha nem hálásak azért, amit értük tesznek (Máté 20:25–28; János 13:14, 15; Cselekedetek 20:35). Jehova Isten ad a szelleméből azoknak, akik utánozzák a Fiát, és ennek a szellemnek köszönhetően igazi béke hatja át az életüket (Galácia 5:22).

De hogyan van hatással a lelki nyugalmunkra a jövőről alkotott képünk?

[Oldalidézet a 6. oldalon]

Az embernek szüksége van arra, hogy az életének határozott célja legyen

[Kép a 7. oldalon]

Jézus megtanítja nekünk, hogyan találhatunk lelki nyugalmat