Olvasóink kérdezik

Miért nem használnak keresztet Jehova Tanúi az imádatban?

Jehova Tanúi szilárdan hisznek abban, hogy Jézus Krisztus halála tette lehetővé a váltságot, amely révén örök élete lehet azoknak, akik hitet gyakorolnak őbenne (Máté 20:28; János 3:16). Azonban nem hisznek abban, hogy Jézus kereszten halt meg, ahogy azt általában a festmények ábrázolják. Azt vallják, hogy Jézus egy egyenes oszlopon halt meg, amelyen nem volt keresztgerenda.

A keresztet már Mezopotámiában is használták 2000 évvel Krisztus előtt. Még olyan skandináv sziklavésetek is ábrázolnak kereszteket, melyek a bronzkorból valók, vagyis évszázadokkal Jézus születése előtt készültek. Ezek a pogányok a keresztet „mágikus jelként [használták], mint ami védelmet nyújt, és szerencsét hoz” – írta a könyvében Sven Tito Achen dán történész és jelképszakértő (Symbols Around Us). Nem csoda, hogy egy katolikus enciklopédia elismeri: „A kereszt egyaránt megtalálható a kereszténység előtti és a nem keresztény kultúrákban, melyekben többnyire a világegyetemhez, illetve a természetben megtalálható dolgokhoz kapcsolódó jelentést tulajdonítottak neki” (New Catholic Encyclopedia). Akkor miért a keresztet választották az egyházak, hogy a legszentebb jelképük legyen?

W. E. Vine, egy köztiszteletben álló brit tudós ezeket a cáfolhatatlan tényeket közli: „A Kr. u. III. század közepére . . . pogányokat fogadtak be az egyházakba . . . , és nagymértékben megengedték nekik, hogy megtartsák pogány jeleiket és jelképeiket. Így meghonosodott a tau vagy T betű . . . (melyben a keresztgerenda lejjebb van csúsztatva)” (Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words).

Vine továbbá hozzáteszi, hogy az eredeti görögben mind a „kereszt” főnév, mind a „keresztre feszít” ige „oszlopra vagy cölöpre [utal], mely eltér az egyházi, két gerendából álló kereszttől”. Ezzel összhangban az Oxfordi Egyetem által kiadott egyik mű ezt írja: „A bizonyítékok azt mutatják . . . , hogy az Urat egy egyenes oszlopon végezték ki, és nem két, egymáshoz valamilyen szögben kapcsolódó gerendán” (Companion Bible). Nyilvánvaló, hogy az egyházak egy hagyományt vettek át, mely nem bibliai eredetű.

Achen, a korábban idézett történész megjegyzi: „Valószínűtlen, hogy a Jézus halálát követő két évszázadban a keresztények bármikor is használtak keresztet.” Hozzáteszi, hogy a korai keresztények a keresztet „többnyire a halálhoz és a kegyetlenséghez társíthatták, ugyanúgy, mint a későbbi nemzedékek a guillotine-t vagy a villamosszéket”.

Ennél is fontosabb az, hogy függetlenül attól, milyen eszközt használtak Jézus megkínzására és kivégzésére, a keresztények ennek az eszköznek semmilyen mását vagy jelképét sem használhatják az imádatban. A Biblia azt parancsolja, hogy „meneküljetek a bálványimádástól” (1Korintusz 10:14). Maga Jézus határozta meg, hogy mi azonosítja valójában az igaz követőit. Ezt mondta: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35).

Jehova Tanúi az imádattal kapcsolatban – az első századi keresztényekhez hasonlóan – igyekeznek mindenben a Bibliát követni, és nem a hagyományokat (Róma 3:4; Kolosszé 2:8). Ezért nem használnak keresztet az imádatban.

[Kép a 22. oldalon]

Keresztet viselő, pogány asszír király; dombormű, körülbelül i. e. 800

[Forrásjelzés]

Photograph taken by courtesy of the British Museum