Armageddon – Isten háborúja, amely véget vet minden háborúnak

„Kegyetlenségnek tartják, hogy megöljék az embertársukat, éppen ezért számukra a háború érthetetlen és visszataszító, olyan valami, amire az ő nyelvükben nincsen szó” (FRIDTJOF NANSEN NORVÉG FELFEDEZŐ EZEKKEL A SZAVAKKAL JELLEMEZTE A GRÖNLANDI INUITOKAT 1888-BAN.)

KI NE élne szívesen egy olyan társadalomban, melyben a háború „érthetetlen és visszataszító”? Ki nem áhítozik egy olyan világ után, ahol a háborúra még kifejezés sincs, mert a hadakozás egyszerűen ismeretlen? Egy ilyen világ elérhetetlennek tűnhet, főleg ha emberektől várjuk a megvalósítását.

Ám Ézsaiás próféciájában Isten maga ígéri meg, hogy létre fog hozni egy ilyen világot: „Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak” (Ézsaiás 2:4).

Igaz, a világnak a 20 millió aktív katonájával és a körülbelül 20, jelenleg dúló háborújával óriási változáson kellene átmennie, hogy ez az ígéret megvalósulhasson. Nem meglepő hát, hogy a mindenható Istennek, Jehovának be kell avatkoznia az emberi ügyekbe. Jehovának ez a beavatkozása abban az eseményben fogja elérni csúcspontját, melyet a Biblia Armageddonnak nevez (Jelenések 16:14, 16).

Bár az „Armageddon” szóval az utóbbi években egy nukleáris világégésre utalnak, az egyik szótár így fogalmazza meg ennek a szónak az elsődleges jelentését: „Egy hatalmas és végső csata színhelye a jó és a rossz erők között.” Legyőzi valaha a jó a rosszat, vagy egy ilyen csata pusztán a képzelet szüleménye?

Vigasztaló lehet tudnunk, hogy a Biblia többször is beszél a gonoszság végéről. „A bűnösök kiirtatnak a földről, és a gonosz nem lesz többé” – jövendölte a zsoltáríró (Zsoltárok 104:35). „A becsületesek laknak majd a földön, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta – olvashatjuk a Példabeszédek könyvében. – A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hűtlenek kiszaggattatnak abból” (Példabeszédek 2:21, 22).

A Biblia arra is rávilágít, hogy a gonoszok nem fognak harc nélkül lemondani a hatalmukról, ezért van szükség arra, hogy Isten véglegesen eltöröljön minden gonoszságot, beleértve a háborút is (Zsoltárok 2:2). Az Armageddon névnek, mellyel a Biblia illeti ezt a rendkívüli háborút, nagy jelentősége van.

 A Megiddó közelében vívott régi csaták

Az „Armageddon” szó azt jelenti, hogy ’Megiddó hegye’. Megiddó ősi városa és a mellette elterülő Jezréel völgye a történelem tanúsága szerint döntő csaták színhelye volt. „A történelem folyamán a Megiddónál és Jezréel völgyében zajló csaták nagyban meghatározták a civilizáció alakulását” – írja Eric H. Cline történész (The Battles of Armageddon).

Ahogyan azt Cline kiemeli, a Megiddó mellett vívott csaták gyakran sorsdöntők voltak. A XIII. században az Ázsia nagy részét lerohanó mongol seregek ebben a völgyben szenvedtek először vereséget. Az I. világháborúban a brit haderők Edmund Allenby tábornok vezetése alatt Megiddótól nem messze mértek vereséget a törökökre. Egy hadtörténész szerint Allenby győzelme volt „az egyik leggyorsabb hadjárat és az egyik döntő ütközet az egész történelem folyamán”.

A Bibliában feljegyzett döntő csaták némelyike szintén Megiddó mellett zajlott. Ott győzte le Bárák bíró Sisera kánaánita seregeit (Bírák 4:14–16; 5:19–21). Ugyanazon a vidéken történt, hogy Gedeon csupán 300 fős csapatával vereséget mért egy hatalmas midiánita seregre (Bírák 7:19–22). Saul király és a fia, Jonatán a Megiddóhoz közeli Gilboa-hegynél halt meg, amikor a filiszteusok haderői leverték az izraelita sereget (1Sámuel 31:1–7).

Mivel stratégiai szempontból fontos helyen feküdt, Megiddó és a mellette elterülő völgy több tucat csata tanúja volt az elmúlt 4000 évben. Egy történész mintegy 34 ilyen ütközetet számolt össze!

Megiddó története és stratégiai szempontból fontos elhelyezkedése kétségtelenül összefüggésben van az „Armageddon” szó átvitt értelmű használatával. Bár ez a szó csupán egyszer fordul elő a Bibliában, a Jelenések könyvében, a szövegkörnyezetből világosan kiderül, hogy Armageddon a földön élő összes ember életét érinteni fogja.

A bibliai Armageddon

Noha a Megiddó közelében vívott sok, régi csata döntő fontosságú volt, nem szüntette  meg a gonoszságot. És abszolút értelemben egyik csata sem állította szembe egymással a jó és a rossz erőket. Logikus tehát, hogy egy ilyen összecsapást Istennek kell kezdeményeznie. Ahogyan azt Jézus egyszer megfogalmazta, „senki sem jó, csak egy, az Isten” (Lukács 18:19). Továbbá a Biblia kifejezetten Isten háborújaként utal Armageddonra.

A Bibliában a Jelenések könyve azt írja, hogy ’az egész lakott föld királyai’ egybe lesznek gyűjtve „a mindenható Isten nagy napjának háborújára” (Jelenések 16:14). A prófécia így folytatódik: „És egybegyűjtötték őket arra a helyre, melyet héberül Har-Magedonnak [azaz Armageddonnak] neveznek” (Jelenések 16:16). * Később a Jelenések könyve leírja, hogy ’a föld királyai és a seregeik egybe fognak gyűlni, hogy háborút viseljenek a lovon ülő ellen és az ő serege ellen’ (Jelenések 19:19). Ezt a lovast a Biblia Jézus Krisztussal azonosítja (1Timóteusz 6:14, 15; Jelenések 19:11, 12, 16).

Milyen következtetésre kell hogy jussunk ezek alapján a versek alapján? Arra, hogy Armageddon háborúja Isten és az engedetlen emberiség serege között fog zajlani. Miért kell Jehovának és a Fiának, Jézus Krisztusnak ilyen csatát vívnia? Többek között azért, hogy Armageddon ’pusztulást hozzon azokra, akik pusztítják a földet’ (Jelenések 11:18). Ezenkívül ez a háború egy békés világot vezet be, egy ’új földet, melyet Isten ígérete szerint várunk, és amelyben igazságosság fog lakni’ (2Péter 3:13).

Miért van szükség Armageddonra?

Talán nehéz elképzelned, hogy Jehova, ’a szeretet Istene’ azzal bízza meg a Fiát, ’a Béke  Fejedelmét’, hogy háborút viseljen (2Korintusz 13:11; Ézsaiás 9:6). De ha tisztán látjuk az indítékaikat, minden bizonnyal megértjük ezt a helyzetet. A Zsoltárok könyve Jézust harcoló lovasként ábrázolja. Miért harcol? Ahogyan azt a zsoltáríró kifejti, Krisztus „az igazság, az alázat és az igazságosság ügyéért” vágtat. Azért visel háborút, mert szereti az igazságosságot, és gyűlöli a gonoszságot (Zsoltárok 45:4, 7).

Ehhez hasonlóan a Biblia azt is leírja, hogy hogyan érez Jehova a napjaink világában tapasztalható igazságtalanság láttán. „Az ÚR látja ezt, és nem tetszik neki, hogy nincs igazságosság – írja Ézsaiás próféta. – Viseli az igazságosságot, mint egy páncélinget, és a megmentő hatalmat, mint egy sisakot. Erős vágyat ölt magára, hogy helyrehozza a dolgokat, hogy büntessen és bosszút álljon mindazért a rosszért, amit az emberek elszenvednek” (Ézsaiás 59:15, 17, Today’s English Version).

Amíg gonosz emberek vannak hatalmon, az igazságos emberek nem örvendhetnek békének és biztonságnak (Példabeszédek 29:2; Prédikátor 8:9). Természetesen nem tudjuk különválasztani a romlottságot és a gonoszságot azoktól az emberektől, akik gyakorolják. Ebből következik, hogy a tartós béke és igazságosság csak a gonoszok eltávolítása árán valósulhat meg. „Váltság a gonosz az igazságosért” – írta Salamon (Példabeszédek 21:18).

Mivel Isten a Bíró, biztosak lehetünk benne, hogy a gonoszok elleni ítélet minden esetben igazságos lesz. „Vajon az egész föld Bírája ne tenné azt, ami helyes?” – kérdezte Ábrahám. A válasz az, ahogyan azt Ábrahám is megtanulta, hogy Jehova mindig igazságos! (1Mózes 18:25). Továbbá a Biblia arról is biztosít minket, hogy Jehova nem gyönyörködik a gonoszok elpusztításában; csakis végső megoldásként tesz ilyet (Ezékiel 18:32; 2Péter 3:9).

Vegyük komolyan Armageddont!

Kinek az oldalán állunk majd ebben a döntő ütközetben? Legtöbbünk automatikusan azt feltételezi, hogy a jó oldalon áll. De hogyan győződhetünk meg erről? „Keressétek az igazságosságot, keressétek a szelídséget!” – szólít fel minket Sofóniás (Sofóniás 2:3). Isten akarata az, hogy „mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” – mondja Pál apostol (1Timóteusz 2:4).

A megmentésünkhöz először is meg kell ismernünk az igazságot Jehováról és arról a szándékáról, hogy el fogja törölni a gonoszságot a földről. Azután igazságosságot kell gyakorolnunk, hogy elnyerjük Isten helyeslését és védelmét.

Ha megtesszük ezeket a fontos lépéseket, igenis örömmel várhatjuk Armageddont, az emberi hadakozást végérvényesen megszüntető háborút. Amikor véget ér Armageddon csatája, az emberek mindenütt érthetetlennek és visszataszítónak fogják tartani a háborút. ’Nem tanulnak többé hadakozást’ (Ézsaiás 2:4).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet az 5. oldalon]

Azt az eseményt, amikor Isten beavatkozik az emberi ügyekbe, Armagedonnak nevezik

[Kép a 6. oldalon]

Megiddó

[Kép a 6. oldalon]

Gedeon és a harcosai döntő csatát nyertek Megiddó közelében

[Kép a 6–7. oldalon]

Amikor véget ér Armageddon, az emberek mindenütt érthetetlennek és visszataszítónak fogják tartani a háborút

[Kép a 8. oldalon]

A megmentésünkhöz először is meg kell ismernünk az igazságot Jehováról és a szándékáról