Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„Háború, amely véget vet minden háborúnak”

„Háború, amely véget vet minden háborúnak”

„Háború, amely véget vet minden háborúnak”

„Megígérem, hogy ez lesz a végső háború, az a háború, amely véget vet minden háborúnak” (WOODROW WILSON, AZ USA ELNÖKE 1913 ÉS 1921 KÖZÖTT)

EZEK a reményteli szavak az I. világháború végén hangzottak el a világ egyik vezetőjétől, úgy 90 évvel ezelőtt. Ez a világméretű konfliktus annyira borzalmas volt, hogy a győztesek szerették volna azt hinni – és szükségük is volt rá, hogy elhiggyék –, hogy a sok-sok áldozatnak, melyet hoztak, tartós eredménye lesz. De az emberi háborúk aligha oldják meg a gondokat, és főleg nem szüntetik meg magának a háborúnak a mélyen gyökerező problémáját.

Körülbelül 20 évvel azután, hogy Wilson elnök ezt a meggondolatlan ígéretet tette, kitört a II. világháború. Sokkal több halált és pusztítást hozott, mint az elődje. A világháborúk közötti két évtizedes technológiai fejlődés még inkább felvértezte az emberiséget a tömegpusztításra. Amint a II. világháború véget ért, a világ vezetői felismerték, hogy a háború réme fenyegetőbb, mint valaha.

1945-ben Douglas MacArthur amerikai tábornok ezt nyilatkozta: „Ez volt az utolsó lehetőségünk. Ha nem dolgozunk ki egy átfogóbb és tárgyilagosabb rendszert, Armageddon be fog következni.”

MacArthur tábornok tisztában volt vele, hogy mit tett két atombomba Nagaszakival és Hirosimával a II. világháború befejezése előtt pár nappal. A döbbenetes pusztítás miatt, amely ezt a két japán várost érte, az „Armageddon” kifejezést a tábornok új jelentéssel ruházta fel: a bolygónkon lévő civilizáció megszűnését jelentő, totális, nukleáris világégés.

Egy lehetséges nukleáris holokauszt továbbra is rettegésben tartja az emberiséget. Az 1960-as években a világ szuperhatalmai kidolgoztak egy új stratégiát: a kölcsönösen teljes megsemmisítést. A céljuk az volt, hogy elegendő fegyverük vagy fegyverelhárító rendszerük legyen, mellyel képesek az ellenség civil népességének 25 százalékát elpusztítani, valamint felszámolni az ipari termelőképességnek az 50 százalékát, függetlenül attól, hogy melyik oldal kezdeményezte az összetűzést. Ettől a stratégiától aligha várta bárki is, hogy a világbéke megmarad.

Napjainkban egyre több és több nukleáris fegyver van, és a helyi háborúk továbbra is kimondhatatlanul sok életet követelnek. A nukleáris világégés veszélye még mindig fenyegeti az emberiséget. Jóllehet az emberek vágynak rá, hogy vége legyen a háborúknak, kevesen hisznek benne, hogy egy háború vagy bármilyen más stratégia ezt meg is tudná valósítani.

A Biblia azonban arról ír, hogy egy különleges háború véget fog vetni minden háborúnak. Ezt „Armagedonnak” nevezi. Ennek hallatán az emberek gyakran egy nukleáris kataklizmára gondolnak. De hogyan vethet véget Armageddon a háborúknak? A következő cikk választ ad erre.

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

DTRA Photo

[Kép forrásának jelzése a 4. oldalon]

Japán, Nagaszaki, 1945: USAF photo